Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

1977. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kísérje eredmény a biztonságért és az együttműködésért folyó Egyházi szervezetek állásfoglalása A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége nyilatkozatban juttatta kifejezésre azt a kíván­ságát, hogy a helsinki záróokmányt dláfró államok képvi­selőinek belgrádi tanácskozása segítse elő az enyhülés erősödését. Döntő feladat a tervszerűség Beruházási ellenérzés Szolnokon „Európának és a világnak égető szüksége van arra — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a népek biztonság­ban éljenek, az együttműkö­dés elmélyüljön, a politikai enyhülés megerősödjék és katonai enyhüléshez: a fegy­verkezési verseny megállítá­sához, hatékony leszereléshez vezessen”. Az ökumenikus tanács vezető testületé a tag­egyházak nevében kijelenti: „a kormányok tárgyalásai­Az aratás utáni elszámo­lás érdekes képet mutat. A törökszentmiklósi Béke Tsz- ben hét, az állami gazdaság­ban 8,5, a Tiszatáj Termelő- szövetkezetben pedig alig több mint 6 ezer forintba kerül egy hektár búza ter­mése. Ez így azonban még semmit sem bizonyít. Az 1977-es hozamok felsorakoz­tatásával viszont már tisz­tul a kép — a Békében 44, az állami gazdaságban 53, a Tiszatáj bán kevesebb mint 41 mázsa volt az átlag — de valódi következtetésre csak a fajlagos költségek megis­merése után juthatunk. ígéretes fajták A Békében 155, az állami gazdaságban és a Tiszatáj- bán 160 forintért állítottak elő egy mázsa búzát. De eh­hez még azt is tudni kell, hogy amíg a két termelőszö­vetkezet az étkezési és a takarmányozási gabona el­adásával 295—300 forintos átlagárat tudott elérni, ad­dig a harmadik ü2em, fő­képp a vetőmagból származó többlet bevétellel 320—330 forintot könyvelhetett el a búza mázsájáért. Érdemes nagyító alá tenni a fajtákat is. A Béke Tsz- ben a Libelulla és a Jubi- lejnaja szerepelt a legjob­ban — az előbbi 45,5, áz utóbbi 47 mázsás termést adott. A Bezosztája viszont alig múlta felül a 39 mázsát, s így az átlagon sokat ron­tott. Hasonló eredménnyel szerepeltek a búzák a Tisza­táj Tsz-ben is és ezért logi­kus, hogy a Bezosztája he­lyett jövőre más fajták hoz­nak termést. Az állami gaz­daságban egyebek mellett szépen fizetett a Martonvá- sári 4-es és a Martonvásári 5-ös — előbbi 53, utóbbi 56 mázsás hozamot adott 4- úgyhogy a termelőszövetke­zetek választása nem vélet­lenül esett a Bezosztája he­lyett rájuk. A gazdaságban, mások mellett, az igen bő­termő jugoszláv fajták is hozzájárultak a magas ter­mésátlaghoz, de ezzel még mindig nem jártunk a dol­gok végére. Méghozzá azért nem, mert a fajták emlege­nak e jelentős időszakában imádkozunk azért, hogy ál­dás és eredmény kísérje a biztonság és együttműködés növekedéséért végzett erőfe­szítéseket. Hálával emléke­zünk meg a kormányoknak és felelős államférfiaknak, elsőrendűen is hazánk kor­mányzatának a helsinki zá­róokmány megvalósításáért kifejtett tevékenységéről. To­vábbra is készségesen ve­szünk részt a magyar társa­tése mellett azt is tudni kell, hogy a három üzem közül az állami gazdaság vetette el a legtöbb magas szaporulati fokú magot, és a korai faj­ták részaránya is meghalad­ta az 50 százalékot, ami szin­tén jelentősen hozzájárult az eredményhez. A jó munka ingyen van S ezzel tulajdonképpen be­le is vágtunk a közepébe, mert végeredményben mór a nagyobb jövedelmezőség lehetőségeit latolgatjuk. Egyik tényező tehát a fajta. A másik valamivel bonyo­lultabb fogalom: talajműve­lés — összefoglalva talán ez illik rá leginkább. Arról van szó ugyanis, hogy az opti­málistól két-három héttel elkésett vetés — amit ter­mészetesen az elhúzódott szántás, tárcsázás stb. tolt ki idáig — legalább 5—10 má­zsát elvisz az átlagtermés­ből. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor a talajmunka már nehezebb, azaz drágább, tehát ezen a műveleten nem hogy „spórolni” nem lehet, de még ráfizetéses is. Pedig ez az embertől, géptől, elő- Veteménytől függő takaré­kosság igencsak jól jönne akkor, amikor az itt el nem költött tízezreket Vnondjuk műtrágyáért lehetne kifi­zetni. A jól megválasztott fajta, az idejében elvégzett talaj­munka a legolcsóbb befek­tetés. Van viszont amiért súlyos milliókat fizet minden üzem, és ez a valami a gép. A traktorok, ekéik, műtrá­gyaszórók körül sincs min­den rendben, de a búzater­mesztésben a legalapvetőbb gond talán mégis a kombáj­nok körül akad. Nem azért, mert nincsenek modern gé­pek, inkább is azért, mert sok fajta van belőlük. Saj­nos, a legtöbb üzemben le lehet mérni, hogy mikor, mennyi pénzük volt, s ak­kor éppen milyen kombájnt lehetett kapni. De még ennél is nagyobb bajt jelentett az (a múlt idő esetleg elkapko­dott), hogy sokhelyütt a va­lamikor vívmánynak, most pedig kiérdemesült matu­dalomnak és a nemzetközi szervezeteknek a békét, együttműködést és szolidari­tást építő akcióiban”. — Az ökumenikus tanács elnöksé­ge egyidejűleg külön nyilat­kozatban fejezte ki aggodal­mát a neutronbomba terve­zett gyártása miatt. Az Egyházak Világtanácsa levélben fordult a helsinki záróokmányt aláíró államok­ban élő tagegyházakhoz, és azt a kívánságot hangsúlyoz­ta, hogy a belgrádi tanácsko­zás adjon új ösztönzéseket a helsinki záróokmányban le­szögezett célok megvalósítá­sához. A dokumentum fel­hívta az egyházakat a célki­tűzések támogatására. zsálemnek számító gépek is részt vettek az aratásban. Az SZK—4-esek például a hektáronként 35 mázsás ter­més fölött a vetőmag duplá­ját: 5—6 mázsát is elszór­hatnak, de megteszi ugyan­ezt a John Deere, vagy az SZK—6-os is, ha a vezető­fülkében ülő munkás túlhajt­ja a gépet. A tanulság itt is kézenfek­vő, ugyanakkor zsebbe vá­gó: a régi gépek kiselejtezé­sével úgy kell felújítani a kombájnparkot, hogy a már meglevő modem típus kerül­jön az elavult helyére. Így cselekszik . mind a Béke, mind pedig a Tiszatáj Tsz, a dolog tényekkel történő alátámasztásául vegyük a példát az utóbbitól. A Ti- szatájban az elmúlt aratás­kor a búza 60 százalékát a négy Claas Dominator és a két John Deere vágta le, a négy SZK—5-ösre és az E— 12-esre húsz százalék jutott, a 8 SZK—4-es pedig mind­össze csak a maradékon osz­tozott. Magasabb fokon A befektetések megtérü­lésére is érdemes egy kis időt szentelni. Ha az eddig felsorolt termésnövekedéshez (megtakarításhoz) hozzáad­juk a két-háromszori nö­vényvédelmet, ami hektá­ronként ugyanannyi mázsa búzát, és a többszöri lomb­trágyázás eredményeként jelentkező legalább egy-két mázsa gabonát, akkor las­sacskán eljutunk oda, hogy összeszedtünk egy fél hek­tárra jutó kenyérnek valót. A csaknem 20 mázsás ter­méstöbblet — ami egyébként körülbelül 5 mázsa búzaárá­ból előállítható — egyúttal azt is jelentené, hogy a Bé­ke és a Tiszatáj Tsz-ben is elérhető a hektáronkénti 60—65 mázsás hozam. Még­hozzá úgy. hogy az önkölt­ség sem növekedik, hanem mázsánként mintegy 130 fo­rintra csökken. Illetve más­képpen fogalmazva: a ter­melés színvonala a ma ha­zánkban legjobban gazdál­kodó üzemek szintjére emel­kedik. Braun Ágoston (Vége.) Tegnap Majoros Károly- nak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével beru­házási ellenőrzésre került sor Szolnokon. Az ellenőrző körút — amelyen részt vett dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is — a Hetényi Géza kórházban kezdődött. Az intézmény rekonstruk­ciójának II. üteméről, annak beruházásairól számoltak be a helyszínen, a tervező és a kivitelező vállalatok szakem­berei. A költségelőirányzat szerint 253 millió forint ér­tékű létesítmény készül itt, többek között kazánház, új 400 ágyas pavilon, valamint laboratórium, konyha és ét­terem. Várhatóan a kazán­ház és a kiszolgáló épületek az év végéig elkészülnek. A 400 ágyas pavilon tervei kés­nek, ha a teljes dokumentá­ció 1978. március 31-ig elké­szül, akkor a tervidőszak utolsó esztendejében a léte­sítményt átadják. Tervezője az IPARTERV, kivitelezője a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Átadás augusztus 20-án Szolnok központjában épül a Megyei Művelődési és If­júsági Ház. Előzetes számítá­sok szerint beruházási költ­sége 154 millió forint* A ge­nerál kivitelező itt is a Szol­nok megyei ÁÉV, amelynek munkásai az épület elválasz­tó falait, a központi fűtést, a szellőztető berendezéseket és a külső fémvázakat szere­lik. Sajnos, még mindig ke­vés lakatos dolgozik ezen a beruházáson, ennek oka: több szakembert ide nem tud biz­tosítani egyelőre a vállalat. Más gondok is lassítják az építkezés ütemét, nem érkez­tek meg — az ütemterv sze­rint az idén be kellett volna szerelni — a csehszlovák gyártmányú üvegfalak. Vár­hatóan ez lassítja a téli munkálatokat. Hiányoznak az épülethez csatlakozó köz­művek tervei is. Mindezek ellenére az állami építőipari vállalat képviselői ígéretet tettek arra. hogy 1978. augusztus 20-án a Megyei Művelődési és Ifjúsági Házat átadják. Jól halad a szolnoki Szig­ligeti Színház rekonstrukció­ja, állapították meg a szem­le résztvevői. A 13 millió fo­rintos gazdasági épületnél a kivitelező a szolnoki ÉPSZER Vállalat dolgozói a téli mun­kához alakítják ki az épüle­tet. A szolnoki tervező vál­lalat elkészítette a szomszé­dos házak kéményeinek ma- gasítási tervét —■ eddig ezek a dokumentációk hiányoztak Tavaly rekordévet zártak. Ebben közrejátszott az is, hogy a háztáji gazdaságok jóval több csirkét rendeltek és vettek át nevelésre. Ezek után merész vállalkozásnak tűnt, hogy az idén 4 száza­lékkal növelni akarják az el­múlt esztendei rekordtermé­süket. Az eredmény őket igazolta, már szeptember elejére teljesítették az éves tervüket. Mindezt úgy, hogy a létszám közben nem válto­zott. Terven felül az év vé­gére az előző esztendei ter­melés ötödrészét még teljesí­tik. Munkájuk sikeréhez az is hozzájárult, hogy a saját­jaikon kívül még 14 bérelt keltetőgéppel is dolgoztak. Hogy ezeket az eredménye­, — így a munkákat a kivite­lezők zavartalanul folytathat­ják. A városi tanács képvi­selője elmondta, hogy a Tán­csics Mihály utca rekonstruk­cióját és a gazdasági épület kábelezési munkálatait ösz- szehangolják — így nem kell többször felbontani az út­burkolatot. A Széchenyi lakótelepen a több mint 6 ezernyi lakás mellett a tervek szerint böl­csődét, óvodát, általános is­kolát, s mentőállomást is építenek. Pénzügyi okok miatt 1978-ban csak a 80 sze­mélyes bölcsőde építését kezdhetik el, amelynek do­kumentációját a Debreceni Tervező Vállalat készíti. Az építőelemek fölötti vita miatt sajnos a tervezés elhúzódott. A József Attila lakótele­pen a 22 tantermes általá­nos iskolát ugyanez a válla­lat tervezte. Itt a munkála­tok megfelelő ütemben ha­ladnak s az előírt határidőre 1978. május 31-re átadják az iskolát. Tervezési hiányos­ságok és anyagbeszerzési problémák miatt a létesít­mény pontos beruházási ösz- szegét még nem állapították meg. Az iskolától pár száz méternyire épül a 200 sze­mélyes óvoda. Kivitelezőjé­nek a Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak munkásai már elkészítették az épület vázszerkezetét. Engedmények nélkül Az ellenőrzés délelőtti ta­pasztalatait összegezve Ma­joros Károly, a megyei párt­bizottság titkára hangsúlyoz­ta : alapvetően elismerésre méltó munka folyik a beru­házásokon. Felhívta a terve­ző, kivitelező, irányító szer­vezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy nagyobb követke­zetességgel gondoskodjanak a tervezett létesítmények megvalósításáról. A terve­zett helyen, határidőre, a jó­két elérték, abban nagy sze­repe van a vállalat nyolc szocialista brigádjának. Sa­játosságaiknak megfelelően tették meg a kollektívák fel­ajánlásaikat — a dolgozóik négyötöde csatlakozott a csepeliek felhívásához. Terv­be vették a keltetőgépek le­hető legjobb kihasználását, a kelési eredmények javítá­sát és a takarékosságot. Ha ezeket megvalósítják, jelen­tőén növekszik majd az egy főre jutó termelési érték. A szolnoki üzemben dol­gozó Októberi Szocialista Brigád például olyan techni­kával dolgozott ebben az év­ben, hogy százezerrel több kisliba kelt ki. ugyanannyi keltetőben. Ez sokkal pon­váhagyott költséggel kell ki­vitelezni a beruházásokat, s ezt a feladatot nem lehet a jogászokra bízni. Az ötödik ötéves tervben szereplő be­ruházások terhére semmifé­le engedmény nem tehető — mondotta befejezésül. Két év múlva kezdődhet a termelés A beruházási ellenőrzés délután Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titká­rának és Barta Lászlónak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének vezetésével folytatódott a Tiszamenti Ve­gyiművekben. A vállalat ve­zetői, tervezők és az építő üzemek képviselői beszámol­tak a nátrium-tripolifoszfát üzem építésének helyzetéről. Elmondták a 891 millió fo­rint költséggel épülő létesít­mény terveinek készítése a berendezések importengedé­lyének késése miatt hat hó­napos határidőcsúszással in­dult csak meg. Időközben az áremelkedések miatt 10—12 százalékkal növekedtek a költségek. Az üzemcsarnok alapozását a KÉV-METRO munkásai elkezdték, s lépcső­zetesen szállítja a terveket a VEGYTERV. A beruházási szemle résztvevői megállapí­tották, jó az együttműködés a beruházó, a tervező s a ki­vitelező között, s ez biztosí­ték arra, hogy az üzemben 1979 szeptemberében meg­kezdjék a termelést. A MÁV Budapesti Igazga­tóságának szolnoki „A” típu­sú kocsijavítója 1972 óta épül, várható költsége 82 millió forint. A vasút nem biztosította kellőképpen és időben a beruházás anyagi fedezetét, így annak készí­tése hol felgyorsult, hol le­lassult. Mindez a létesítmény többszöri áttervezésével, programmódosítással s je­lentős költségnövekedéssel járt. H. J. tosabb és több munkát igé­nyelt a brigád minden tag­jától. Mivei a keltéflsi mun­ka általában idényjellegű, korábban a dolgozók nagy része otthagyta a baromfikel­tetőt. Hogy a szakmunkásai­kat megtarthassák, megszer­vezték a tésztakészítő üze­met. Az asszonyok az idé­nyen kívül ott dolgoznak, és a fizetésük sem kevesebb, mintha a keltetőben lenné­nek. Jól jár a vállalat, mert így, ha megindulnak a kelte­tőgépek. már gyakorlott dol­gozók végzik a nagy figyel­met kívánó munkát. Ugyan­csak szép eredményeket mondhat magáénak a válla­lat kisújszállási Arany Já­nos Szocialista Brigádja. • A terv teljesítésén túl jelentős társadalmi munkát végzett a kollektíva valamennyi tag­ja. Több tízmilliós beruhá­zással bővül az üzem és, hogy ez tervszerűen készül­jön el, azért sokat tesznek a brigád tagjai. A* L. Az a legdrágább, ami a legolcsóbb Nagyító alatt a törökszentmiklósi gazdaságok REKORDÉV UTÁN IS Túlteljesítette vállalását a baromfikeltető Az ötvenes években alapított Szolnoki Baromfikeltető Vállalatot többször átszervezték, gyakorta cserélt gazdát, de a termelése ennek ellenére fokozatosan növekedett. Az éves kibocsátás meghaladja a 16 milliót, ami pénzben kifejezve csaknem 100 millió forint. A vállalat fő profilja a húshibridek és a háztájiba való vegyes hasznosítású tyúkfajták keltetése. Foglalkoznak liba- és kacsaszaporí­tással is. Pulykát ugyancsak tenyésztenek, de ez nem olyan jelentős ágazatuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom