Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 12. 4­iubileumi jókívánság Mint öreg nyomdásznak, a szívemet dobogtatja, ha egy új sajtótermék kerül a ke­zembe. Ilyen jó érzés fogott el, amikor régi, kedvelt me­gyei lapunk vasárnapi szá­mát kezembe vettem. Gazdag tartalommal, ízléses tipográ­fiával került az olvasók elé a negyedszázados jubileumot megért Néplap. Ahogy olva­som, csak a véletlen műve, hogy a 16 oldal és a 25 év egybeesett. Ez a véletlen azonban most nagyon jó ügyet szolgált. A szerény megemlékezés azt bizonyítja, hogy a lap szerkesztő kollek­tívája nem az öndicsekvést tartja fontosnak, hanem az olvasók szolgálatát. Megyénk információra éhes olvasói bizonyára egy véleményen vannak velem abban, hogy lapunk valóban hatékony politikai esziköz pártunk célkitűzéseinek meg­valósításéban. Tájékoztatást ad megyénk gazdasági ered­ményeiről, fejlődéséről, szó­vá teszi a még elég gyakran előforduló hibákat. Az a véleményem, hogy a lap jelenlegi színvonalának a tartása is dicséretes ered­mény lesz. Bízhatunk azon­ban abban, hogy a szerkesz­tőség, a kiadó, a nyomda és a posta dolgozói együttesen további erőfeszítéseket tesz­nek az olvasók jogos igé­nyeinek a kielégítésére. Szükség volna bátrabb kriti­kai véleményre: az olvasók szélesebb rétege köréből ér­kező észrevételek, társadalmi eseményekről küldött tudósí­tások gyakoribb megjelente­tésére. A szerény jubileumi meg­emlékezés kosarába tegyék az én még szerényebb, de őszinte szívből jövő jókíván­ságaimat. Kívánom, hogy az elvtársak erőben és egészség­ben végezzék nagyon hasznos munkájukat. Oláh János Jászberény Községünk szépítéséért Zagyvarékason a KISZ-fia- talok folytatják a tavaszra tervezett parkosítást, fásí­tást, egyszóval a község szé­pítését. A magas belvíz mi­att el kellett halasztani ezt a munkát, hiszen a község nagy részét víz borította. Reméljük, most, a kedvező őszi időben végre sikerül a díszcserjék elültetésével köz­ségünk külső képén alakítani egy kicsit. Kár, hogy a cser­jék nagy része elpusztult. A kegyetlen, hosszan tartó szá­razságot talán még a földben is nehezen vészelték volna át. A munkával igyekezni kell, nehogy ismét károsod­janak a díszcserjék. Bízunk benne, hogy a for­radalom 60. évfordulója tisz­teletére szervezett munkával mi is hozzájárulunk az ünne­pi megemlékezéshez. Gaál Mihály Zagyvarékas Huzatos buszvárók A 6-os autóbusz gátőrházi megállójában tavaly ősszel elkészült egy fémvázas, kor­szerű várófülke. Alig hogy átadták az utasoknak, fele­lőtlen emberek betörték az üveget. Ma már csak a fém­váz áll, semmi védelmet nem nyújt a szél és az eső ellen. Nem tudom, ki a gazdája a várófülkének. Az utasok ne­vében kérem, hogy még a hi­deg szelek, hófúvások előtt állítsák helyre, mert anélkül nincs célja és értelme. A megállóhoz utat is biztosítot­tak, ezt azonban már úgy be­nőtte a gaz, hogy járhatat­lan. Végül: hónapokkal ezelőtt eltűnt a megállóból a me­netrend-tábla. Ezt sem volna felesleges pótolni. Dr. Cs. F. Szolnok * • * Szolnokon — de másutt is a megyében — nem ez az egyetlen buszváró, amelyen keresztül-kasul száguldozik a szél, sebessége legfeljebb csak a várakozó utasokba üt­közve csökken. Valóban szük­ség volna a buszvárók őszi ellenőrzésére, és természete­sen javítására. Még akkor is, ha felelőtlen, vandál embe­rek okozták az értelmetlen pusztítást. A javítás, az üve­gezés — akárhogyan számo­lunk is, mindannyiunk „zse­bére”, közpénzből történik... Csakúgy, mint a menetrend­táblák örökös pótlása. A Szolnok megyeieket a Volán 7. sz. Vállalat kasszájából fizetik ki, de emiatt nekünk, utasoknak jut valahol, vala­miből kevesebb... Garázsszövetkezet Tóth Béla szolnoki olvasónk­nak itt adunk választ, mert fel­tételezzük, hogy a téma máso­kat is érdekel. A kérdés lénye­ge: hogyan hozható létre ga­rázsszövetkezet? Garázsszövetkezet legalább ti­Margit utca 4—6 sz. ház lakói (Jászberény) „átgépe­léssel” érkezett egy levél. Névtelennek tekintjük. írójá­nak javasoljuk: forduljon se­gítségért a városi tanácshoz. S ne névtelenül! A levélből megállapítható, írójának ép­pen nincs miért szégyenkez­nie! Sz. S. Karcag: A vásárlók könyve arra való, hogy abba bárki bejegyezhesse észrevé­telét, kifogását, panaszát, de közérdekű bejelentését vagy javaslatát is. Formáját te­kintve a vásárlók könyve úgynevezett önátírós lapok­ból álló könyv. E könyvben egy-egy panasz bejegyzésére három lappéldány szolgál. Fontos, hogy a vásárlói könyv hiteles legyen. Ezérl a vállalatoknak laponként zenkét garázsépíttető igényének kielégítésére hozható létre. A garázsszövetkezetek körében alapjában kétféle szövetkezet hozható létre: a hagyományos lakásszövetkezetnek megfelelő formájú, mikor is az egyes ga­rázsegységek a tagok tulajdo­nában állnak, és az új típusú, tagjainak az állandó használat jogát nyújtó garázsszövetkezet. (Itt az időleges használat joga szükségképpen nem jöhet szá­mításba.) Az állandó használat jogára (csere eladás. örökölhetőség stb.) az üdülőszövetkezetekre ér­vényes szabályokat kell — meg­felelően — alkalmazni. A garázst csak gépkocsitáro­lás céljára szabad használni. Ennek rendjét a közgyűlés ál­lapítja meg. A garázsszövetkezet alapításakor figyelembe kell venni a személygépkocsi-tárolók építését szabályozó 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet előírá­sait Is. A garázsszövetkezet tevékeny­ségének gazdasági alapja a ta­gok befizetéseiből és a szövet­kezetei megiUető egyéb bevéte­lekből tevődik össze. A tagok befizetéseinek mértékét és mód­ját a közgyűlés állapítja meg. Az üdülő- és a garázsszövetke­zetek gazdálkodására a lakás­építő és a lakásfenntartó szö­vetkezetek gazdálkodásának sza­bályait kell alkalmazni. sorszámozott, fűzőzsinórral átfűzött és külön e célra gyártott füzetet kell használ­niuk, s azt a vállalat pecsét­jével megfelelően hitelesíte­niük kell. Még találkozha­tunk egy ideig a régebben rendszeresített panaszköny­vekkel. A vásárlót a vásárlók könyvébe való bejegyzésben megakadályozni vagy bármi- lye más módon befolyásolni tilos! A vásárlók könyvét és . a bejegyzéshez alkalmas író­szert tehát át kell adni neki. A bejegyzésről lebeszélni őt, vagy dicsérő tartalmú be­jegyzésre ösztökélni nem sza­bad. Az is tilos persze, hogy a vásárlót megfenyegessék, vagy bármilyen hátrányt he­lyezzenek kilátásba arra az esetre, ha a könyvbe az üz­let dolgozóinak magatartását kifogásoló bejegyzést ír be. Szerkesztői üzenetek Zebrát kérnek ajándékba ... Nem élő zebrát, ez talán túlzás lenne. És ma már a kisiskolások sem kémek le­hetetlent. Törökszentmiklóson a Pe­tőfi út és a Bacsó Béla úti átjárónál nagy a gépjármű- forgalom. A közelben levő — Bacsó Béla úti — általános iskolába naponta több mint négyszáz alsótagozatos kisdi­ák jár. Érdekükben fogott tollat egy szülő, aki tolmá­csolta a gyerekek kérését. A közlekedésbiztonsági hetek­ben „ajándékozzák" meg őket egy zebrával, és egy 'jel­zőtáblával, hogy nyugodtan, biztonságban kelhessenek át az úttesten. Munkabérből könyv, játék Az aktív, segítőkész szü­lőkről, az óvoda és a terme­lőszövetkezet gyümölcsöző kapcsolatáról úgy érzem, ér­demes írni. Akadnak köve­tőink ... Október 2-án, vasárnap a rossz idő ellenére is jól sike­rült a társadalmi munka. A hejlyi termelőszövetkezetben szüreteltünk: az óvoda dol­gozói és a vállalkozó kedvű szülők. „Gyerekeink” szü­leinek több mint a fele vett részt a társadalmi munkában. Hetven mázsánál is több sző­lőt szedtünk le. A munkát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 6(7/ évfordulója tiszteletére vállaltuk. A kere­setből könyveket és játékot vásároltunk, amelyet a no­vember 3-i nyílt óvodai na­pon már láthatnak azok is, akik lehetővé tették könyv- és játékállományunk gyara­pítását. Köszönjük a szülőknek, a termelőszövetkezetnek a se­gítés e módját. Rozmis Kálmánná vezető óvónő Cserkeszőlő B. J. karcagi olvasónk 1977. február l(-án szerelt le tényleges katonai szol­gálatából. Kérdése: hogyan kell meghatározni a részé­re járó rendkívüli szabad­ság kivételének idejét, és van-e lehetőség a szabad­ság halmozott mértékű ki­adására vagy csak a lesze­relés időpontjában meglevő legmagasabb rendfokozat alapján jár a rendkívüli szabadság? Az egyes munkaügyi ren­delkezések kiegészítéséről szóló 9/1973. Mü. M. számú rendelet szerint a sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahe­lyen tovább foglalkoztatott dolgozót a leszerelést követő évben — az illetékes katonai szerv által kiállított igazolás (katonakönyv) alapján: — a sorkatonai szolgálat alatt kiváló szint vagy tiszt- helyettesi rendfokozat (őr­mester, törzsőrmester, fő­törzsőrmester), illetőleg zász­lós vagy tartalékos tiszti rendfokozat elérése esetén 6—12 munkanapig; — élenjáró, osztályosszint vagy tisztes rendfokozat (őr­vezető, tizedes, szakaszveze­tő) elérése esetén 6 munka­napig terjedő rendkívüli sza­badságban kell részesíteni. A szóban levő rendkívüli (fizetett) szabadság nem nap­tári évre jár, hanem arra a leszerelést követő naptól szá­mított egy éven belül jogo­sult a dolgozó. A jogszabályban megálla­pított kereten belül (6—12 nap) a szabadságnapok szá­mát a munkáltató mérlege­lési jogkörében döntheti el. Ha a leszereléskor a dolgozó igazolja a rendfokozatot, a vállalat pedig vitatja a sza­badság megadásának jogos­ságát, a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat annak megállapítására, hogy a szabadság megadásának feltételei fennállnak. A rendkívüli szabadság a sorkatonai szolgálat alatt és a leszerelés időpontjáig elért rendfokozat alapján — s csak egy alkalommal — illeti meg a dolgozót akkor is, ha több szintet vagy rendfokozatot ért el a katonai szolgálat alatt. A sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozónak, kérel­mére — a leszerelést követő két éven belül — munkakö­rének ellátásához vagy ma­gasabb munkaköri besorolá­sához szükséges szakmai vizsgáinak megkönnyítése érdekében, az egyébként járó kedvezményeken túlme­nően 30 napot meg nem ha­ladó fizetés nélküli szabad­ságot is kell biztosítani. N. K. szolnoki olvasónk kérdezte a pótszabadság mértékének megállapításá­val kapcsolatban, hogy a többszörösen „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel munkaviszonyt megszüntető dolgozónál az utolsó „ki­lépett” bejegyzéstől számí­tott 3 évig kell-e alkalmaz­% ni a jogellenes megszün­tetéshez fűződő szankció­kat. Szeretné tudni azt is, hogy amennyiben a dolgo­zónak három-négy (?!) „kilépett” bejegyzés van, a hároméves hatály össze­adásának van-e helye? A munkaviszony megszün­tetésének módjaként „kilé­pett” bejegyzést kell eszkö­zölni a munkakönyvben, ha a dolgozó felmondás nélkül kilép (önkényes kilépő), vagy ha a dolgozó munkaviszo­nyának megszüntetésére fe­gyelmi elbocsátással kerül sor. önkényes kilépőnek szá­mít az is, aki az előírt fel­mondási időt nem tölti le. A „kilépett” bejegyzés kö­vetkezménye: A dolgozónak a kilépett bejegyzést megelő­ző munkaviszonyait 3 évig nem lehet figyelembe venni olyan esetekben, amikor a jogszabály valamely jogot, juttatást, például a pótsza­badság mértékét a munkavi­szonyban töltött időhöz köti. A dolgozó elveszíti — annál n vállalatnál, ahonnan jog­szabálynak nem megfelelő módon lépett ki — mindazo- ket a kedvezményeket és juttatásokat, amelyeket a kollektív szerződés rendelke­zései szerint a „kilépett” munkakönyvi bejegyzés ese­tén a dolgozótól el kell von­ni. A „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel munkaviszonyt megszüntető dolgozóval szemben az utolsó „kilépett” bejegyzéstől számított 3 évig kell alkalmazni a jogellenes megszüntetéshez fűződő kö­vetkezményeket. Többszöri „kilépett” bejegyzés esetén tehát a 3 év összeadásán ik nincs helye. Dr, Cs. I. Sertésértékesítés, nagyobb jövedelemmel A megyében a sertéste­nyésztésnek, -hizlalásnak nagy hagyományai van­nak. A korszerű mezőgaz­daság nem tette felesle­gessé a kistermelők mun­káját, sőt a népgazdaság szükségletei - a belső el­látás és az export - miatt szükséges a nagyüzemi ter­melés tervszerű fejlesztése mellett a sertéstartás ma­gas szintre emelése a kis­üzemekben is. Gondot okoz viszont, hogy a termelés nem egyenletes: két-három évenként fejlődés, majd visszaesés következett be a háztáji állatállomány­ban. Ez rendkívül megnehe­zíti az ipar folyamatos nyers­anyagellátását és a kiegyen­súlyozott húsellátást, annál is inkább, mert a vágóserté­sek ötven százalékát a kis­üzemek adják. A ciklikus­ság megszüntetése érdekében az elmúlt időszakban több intézkedést hoztak. A leg­utóbbiak tovább javítják a sertéstenyésztés, hizlalás jö­vedelmezőségét. A központi intézkedések mellett sok vál­lalati kezdeményezés is tör­tént — nagyüzemek megbí­zása a szervezéssel, anya­koca-akciók, a takarmány­ellátás, az értékesítés bizton­ságának megteremtése — amely együttesen az állatál­lomány és áz árutermelés növelését eredményezte. Újabb kedvezmények A gyakorlat azt mutatja, hogy az intézkedéseket, il­letve a kedvezményeket még nem ismerik elég széles kör­ben, holott a kedvező érté­kesítési lehetőségek kihasz­nálása jelentősen kihat a sertéstartás jövedelmezősé­gére. A különböző feltéte­leket ugyan a szerződéses nyomtatványok tartalmazzák, de értelmezésük helyenként még nehézkes. Anélkül, hogy részletesen foglalkoznánk ezekkel a kérdésekkel, csu­pán a szerződések új vo­násaira, tehát a változások­ra szeretnénk a figyelmet felhívni. Az élő állapotban minősített hízott sertések fel- vásárlási alapára 1978. ja­nuár 1-től kilónként 2 fo­rinttal emelkedik. Ezzel egy­idejűleg a kistermelőknek fi­zetett, kilónként 1 forintos időszakos felár és a nagy­üzemektől átvett sertések után a kilónként fizetett 1,50 forintos nagyüzemi prémium megszűnik. Jelentős kedvez­mény a több éves szerződé­ses akció keretében fizetett külön felár, amely 1977. évi átadás esetén kilónként 0,50 forint, 1978-ban 1 forint, 1979-ben pedig 1,50 forint lesz. A szerződés változatai A termelők már 1977-ben is széles körben éltek a le­hetőséggel, szeretnénk azon­ban a figyelmet felhívni ar­ra, hogy az új szerződéses akció keretében csak akkor érhető el ez a külön ösztön­ző felár, ha a termelő leg­alább annyi sertésre köt szerződést, illetve teljesít 1978/79-ban is, mint ameny- nyit 1977-ben a több éves ak­ció keretében átadott. Amennyiben 1978-ban több hízósertést kíván értékesíte­ni, mint az előző évben, úgy legkésőbb ez év december 15-ig erre szerződést kell kötni, mert a több éves fel­ár csak ebben az esetben fi­zetendő ki. Előfordulhat azonban, hogy a fialás ala­kulása, vagy egyéb, előre nem látott más körülmények miatt a hizlalás eltér a ter­vezett, illetve a több éves szerződésben szereplő meny- nyiségtől, s így a termelő hátrányos helyzetbe kerülne. Ennek megelőzését szolgálja a szerződés egyik pontja, amely lehetővé teszi, hogy a lekötött mennyiségtől a tény­leges teljesítés öt darabon­ként eggyel eltérhet, anélkül, hogy a több éves felártól a termelő elesnék. (Tehát aki ötre kötött szerződést, átad­hat négyet hatot, 6—10-es szerződéskötés esetén már kettővel többet vagy keve­sebbet.) Továbbra is mód van idő­közben is az előbb említett­nél nagyobb mennyiségre pótlólag szerződést kötni, de ezután a több éves felár már nem jár, csak a szerződéses ár fizethető. Az a termelő, aki 1977. december 15-ig nem kíván több éves szerző­dést kötni, köthet eseti (éves) termékértékesítési szerződést, a várható teljesítési határidő előtt legalább 90 nappal ko­rábban. Ezt a szerződést egész éven át lehet kötni, de mindig a leadás előtt leg­alább 90 nappal, és mivel eseti szerződés, erre a több éves felár nem jár. A szerző­dés nélkül értékesített serté­sek ára pedig kilónként 2 fo­rinttal kevesebb a szerződé­ses árnál. Az előny kölcsönös A rövid ismertetésből is világosan kitűnik, hogy a több éves sertésértékesítési szerződés külön előnyt bizto­sít azoknak a kistermelők­nek, akik folyamatosan fog­lalkoznak sertésneveléssel, hizlalással és a várható fe­leslegükre szerződést kötnek, de előnyös a forgalmazó és feldolgozó vállalatoknak is, mert nagyobb biztonsággal számíthatnak a folyamatos termelés alapanyag-ellátásá­ra és lehetővé válik a ki­egyensúlyozott húsellátás. Érdemes tehát élni a lehető­séggel, s kihasználni az ed­diginél is kedvezőbb szerző­dési feltételeket. És most már számos, a munkát megköny- nyítő olyan kisgép is megvá­sárolható, amelyet a mezőtúri kistermelői kiállításon is be­mutattak, s amelynek hasz­nálatával a munka is lénye­gesen csökken. A megyében már jó néhány kistermelő eredményesen használja eze­ket a berendezéseket. Érde­mes szétnézni a szomszéd portáján is,, különösen azok­nak, akik folyamatos sertés- tartásra kívánnak berendez­kedni. Dr. Csorna János a Szolnok megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója Egyszerűbb ügyintézés A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter módo­sította az állatkísérő lappal kapcsolatos korábbi rendele­tet, vagyis minden állattu­lajdonos egy állatikísérő lap­pal több azonos fajú állat (sertés, juh, stb.) szállításá- sának engedélyezését kérhe­ti. A korábbi rendelkezés szerint erre csak a szocialis­ta gazdálkodó Szervezet volt jogosult. Ezentúl tehát egy kísérőlappal több sertés, juh, szarvasmarha, ló és egyéb állat darabszáma jegyezhető fel, ha az állatokat azonos rendeltetési helyre irányít­ják. Ennek a rendelkezésnek különösen a sertések (ma­lacok) és juhok szállításánál van jelentősége abban az esetben, ha az állatokat szer­ződéses alapon kívánják a felvásárlóknak átadni. Amennyiben az állatokat vá­sárra szánják, ahol várha­tóan több vevőhöz kerülnek, tanácsos minden állatról kü­lön lapot kiváltani. A felvásárlási helyre azo­nos szállítóeszközzel szállí­tott valamennyi azonos fa­jú állat számát egy kísérő­lapon célszerű feltüntetni, miután a felvásárlás helyén általában valamennyi álla­tot átveszik, s így nincs szük­ség többszöri adminisztráció­ra. Ha a kísérőlapon bejegy­zett állatok egy részét nem értékesítik, azok újabb for­galmazása vagy szállítása esetén új kísérőlapot kell ki­tölteni. A rendelet intézkedik ar­ról is, hogy a kísérőlapon miképpen kell az állatok után járó illetéket bélyegek­ben leróni. A leszerelés utáni rendkívüli szabadságról A „kilépett” munkakönyvi bejegyzésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom