Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. októbei/ 27. A belgrádi Száva-palotá- ban, ahol a helsinki záródoi- kumentumot, aláíró 35 állam magasszintű diplomáciai képviselői tanácskoznak, megint gyakran esik szó az úgynevezett bizalomerősítő intézkedésekről. Ez éppenséggel nem is lenne baj, ha valamennyi küldöttség — az „európai chartában” megfogalmazott alapelveket egységes egésznek tekintve — valóságos jelentőségének megfelelően foglalkozna a témával. Senki sem tagadja: a politikai klímaváltozást kiegészítő katonai enyhülésnek az európai földrészen rendkívüli jelentősége lenne. A megközelítés módjában azonban az a fő kérdés, vajon a részt az egész rangjára lehelbe emelni, járulékos intézkedéseket elegendőnek tarthatunk-e? Iz eredményesebb ét A bizalmi intézkedésekről szóló helsinki ajánlások szerint a fődokumentumot jóváhagyó államok javasolták, hogy minden olyan hadgyakorlatot, amelyen legalább 25 ezer katona vesz részt, három héttel korábban előre jelezzék. Attól azonban, hogy mindkét fél egyaránt eleget tett az egyébként fakultatív ajánlásoknak, nem csökkent a Nyugaton szított fegyverkezési verseny és a katonai konfrontáció. Hozzá kell tennünk: nem a Szovjetunió, nem a szocialista országok hibájából. Belgrádban is elhangzott az a javaslat, amelyet a Varsói ^Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt évi ülésén fogalmaztak meg: ne bővítsék tovább sem a szocialista védelmi szervezet, sem pedig a NATO tagállamainak számát, ezenfelül az összeurópai tanácskozáson részt vett államok nemzetközi szerződésben vállaljanak kötelezettséget arra, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket. A tömegpusztító eszközök félhasználásának kölcsönösen elfogadott tilalma minden másnál jobban szolgálná az államok közti bizalom további erősítését. Becsületesen teljesíteni A belgrádi találkozó legfontosabb feladata, hogy a Helsinki óta eltelt több mint két esztendő tapasztalatai alapján kijelölje a továbbhaladás útját. A jugoszláv fővárosban tárgyaló delegációknak erre kell összpontosítaniuk figyelmüket, annál is inkább, mert Európában a politikai légkör összességében véve egészségesebb lett. Ez pedig lehetőséget nyújt az államközi kapcsolatok további javításához, és a szavatolt biztonság sokoldalú intézményesítéséhez Anélkül, hogy a bizalomerősítő intézkedések tényleges szerepét kisebbítenénk, sokkal célravezetőbbnek tartjuk becsületesen teljesíteni mindazt, amit már tervbe vettek. Nem helyes például arról vitatkozni, nem kelle- ne-e módosítani az értesítési kötelezettség alá eső hadgyakorlatok paramétereit. Mint ismeretes, ez a probléma az összeurópai tanácskozás előkészítésének második genfi szakaszában felesleges nehézségeket okozott. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó A. Valentyinov- nak, a Szovjetunió külügyminisztériuma munkatársának megjegyzése: „Ha ezek a hadgyakorlatok — mint mondani szokás — kihívóak, politikai demonstráció jellegűek, akkor nyilván nem logikus az olyan államok képviselőit oda küldeni, amelyekkel szemben a kihívás történt. Mellékvágányon Nyugaton persze voltak és vannak olyan erők, amelyektől távol áll a Helsinkiben közösen szentesített elvek tiszteletbentartása és érvényesítése a gyakorlati politikában. Ezek az erők bizonyára megpróbálják mellékvágányra terelni az európai biztonság ügyét A szocialista országok diplomatái azonban — és ebben nincsenek egyedül — arra törekednek, hogy becsületes szándékkal, összeegyeztetett ajánlásokkal egyengessék a békés egymás mellett élés és különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének járható útját. Serfőző László „Ismét fölbukkant a halál angyala, Mengele Pa- raguayban él” - adta hi- rűl a napokban a világsajtó. A második világháború egyik legszeny- nyesebb figurája, a gyilkolás szolgálatába szegődött orvos, az SS eszeveszett genetikai kísérletiéinek végrehajtója még él, s szabadon tevékenykedik. Dr. Josef Mengele, SS-or- vos személye az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai számára a nagybetűs Halált jelentette. Amikor a kiéhezett, meggyötört foglyok a sokszáz kilométeres út végén a lágerhez érkeztek, a bejáratnál makulátlan eleganciával állt Mengele. Ö volt az, aki eldöntötte: azonnali, vagy hosszas halál lesz-e az érkező osztályrésze. Lovaglópálcájának intésével küldött százezreket — gyermekeket, öregeket, nőket és férfiakat — a gázkamrákba. Az ideiglenesen életben hagyottak közül választotta ki azokat a gyermekeket, akiket barbár kísérleteiben felhasznált. Áldozatainak ezrei bizonyítják: a náci orvos laboratóriuma egy szadista bűnöző tetthelye volt. Mengele, aki valaha betegek gyógyítására tett esküt, a különböző nemzetek, férfiak'és nők közvetett és közvetlen hóhéra lett.' Amikor az auschwitzi tábort 1944 végén felszabadították. Mengele eltűnt. Iszonyatos emlékét természetesen nem tüntethette el. Neve ott szerepelt a háborús bűnösök nürnbergi perében is. Eközben ő, a tárgyalás színhelyétől nem messze, egy bajor kisvárosban, Günzber- ben élt, ahol családjának mezőgazdasági gépgyára volt és van ma is. Még idegen nevet sem vett fel! Amikor 1949-ben a nyugatnémet hatóságok végülis nyomozni kezdtek utána, idejében figyelmeztetést kapott és a volt SS-ek titkos szervezete, az ODESSA Argentínába menekítette. Itt felismerték, de az argentin hatóságok visz- szautasították az NSZK kiadatási kérelmét. Az izraeli kémszolgálat — úgy mint Eichmannt — őt is el akarta rabolni, de a „Doktor” kicsúszott kezeik közül. A Bécsben működő zsidó dokumentációs központ szerint Mengele 1959. májusa óta Paraguayban él. Stroess- ner tábornok országa már a háború után menedéket adott számos vezető nácinak, akik felhasználva a diktátor szimpátiáját, szinte külön szinte lehetetlen. Háza van Puerto Stroessnerben, s gyakran beutazik a fővárosba, Asuncionba. Az ottani Német Klubban egy odalátogató nyugatnémet professzorrál beszélgetett is. A Mengele- ügyben nyomozók bizonyítottnak tartják, hogy a „Doktor” egyike a latin-amerikai titkos náci szervezet, a Die Spinné (A pók) vezetőinek. Biztonságáról a paraguayiakon kívül két német fegyveres testőr gondoskodik, akik Mercedes 280SL típusú autóján mindenhova elkísérik. A fasiszta bűnöző Paraguayban sem hagyott fel 32 évvel ezelőtti tevékenységével. A Time című amerikai hetilap szerint Mengele jelenleg a helyi rendőrség tanácsadója és gyakran utazik az aché indiánok lakta Chaco térségbe. Stroessner rendszere náci módszerekkel irtja a kontinens őslakóit és az auschwitzihoz hasonló koncentrációs táborokba kényszeríti az indiánokat rabszolgamunkára. .. Mengele tehát szabadon éli világát Dél-Amerikában, sőt nem kell felhagynia korábbi tevékenységével sem — továbbra is gyilkolhat. Állítólag visszaemlékezésein dolgozik, memoárjában akarja bebizonyítani, hogy gyilkosságai értékes „tudományos kísérletek” voltak. o Jean-Bedel Bokassa -Kö- zóp-Afrika császára 1Q1C december 4-én a ■ 3 ® 2500 éves perzsa császárság és az időszámításunk előtt 660-ban létrejött japán császárság mellett egy új császárság „született” —, Közép-Afrikában. Afrika Hailé Szelasszié bukása után három’ évig császár nélkül maradt. Mindaddig, amíg a Közép-afrikai Köztársaság „örökös elnöke” Jean-Bedel Bokassa marsall be nem jelentette —, hogy egy év múlva megkoronáztatja magát. Bokassa a francia hadsereg tizedeseként fejezte be a második világháborút. Két évtized után a Dien Bien Koronázás Közép- | Afrikában Phu-i csata veterán őrmestere. Végül a francia századosi mundért cserélte fel a közép-afrikai hadsereg alezredesi egyenruhájára. Ezt a rangjelzést viselte akkor, amikor 1965-ben átvette a hatalmat. Innen már nem volt messze a marsalli ön- kineveztetése sem. De ő többre vágyott. Az afrikai ország első embere ugyanis nagyon szeret moziba járni. Kedvence az a Napóleonról készített film, amelyben az ismert francia színész Sacha Guitry alakítja a császárt. Bokassa mindig is adott arra. hogy tetteit stílusosan hajtsa végre. Amikor unokatestvérét, David Dackot megfosztotta hatalmától, olyan napot választott, amelyet a későbbi utókor történelmet tanuló gyermekei könnyen megjegyezhetnek: Szilveszter éjszakáját. Most pedig a Bo- kassa-dinasztia alapítója Bo- naparte-i koronázási ünnepséget rendez. A 173 évvel ezelőtt, a párizsi Notre Daniéban lezajlott ceremóniához hasonlót — s talán mégpa- zarabbat — szerveznek most december 4-én a főváros, Bangui székesegyházában: Már folynak is az előkészületek a ' franciaországi Normandiában. Itt állította fel vezérkarát Olivier Brice, a ceremóniamester. Eddig hatalmas halotti emlékműveket készített, most viszont a jelennek és talán a „történelmi”, jövőnek alkothat. Megrendeltek tőle egy tucat diadalívet virágból, egy két és fél méteres tortát, amelyből ötezer hódoló lakhat majd jól, és egy harminc paripa vontatta hintót. A hajtókát többhetes francia tanulmányútra küldték, hogy a kornak és a stílusnak megfelelően irányíthassák a császári díszhintót. Az ünnepség fénypontja azonban a ttőn lesz, amely egy repülésre készülő sasra hasonlít. Méretei is lenyűgö- zőek: a kiterjesztett szárnyak közötti távolság négy és fél méter, a talapzattól a horgas csőrig három és fél méter, súlya több mint két tonna. A díszletek már készen állnak a nagy ünnepségre. A koronát is megrendelték már Párizs egyik legismertebb ékszerészénél. De mit nyer ezzel a két milliós ország lakossága? Persze nem Bokassa az egyetlen diktátor Afrikában. Vannak más „Bokassák” is, olyan „törzsfőnökök”, akik színes kitüntetésekért és díszes egyenruhákért hajlandók kiárusítani országukat. Ezek a gyarmati rendszer torzszülöttei. A Közép-afrikai Császárság, a világ egyik legszegényebb országa maradt Bokassa több mint 12 éves elnöki uralma alatt is. Mező- gazdasági termékeiből származó bevétele nem számottevő. De itt vannak a fekete kontinens — Dél-Afrika után — legjelentősebb gyémántlelőhelyei. E bányák termékeit, ugyanúgy mintáz itt termelt aranyat a szó szoros értelmében kicsempészik külföldre. így az ország lakóinak nem sok hasznuk van földjük gazdagságából. Az elmúlt években feltárt uránium készletek pedig rendkívül fontosak a francia nukleáris program számára. Dehát ebből sem profitál az ország lezüllesztett gazdasága. 1975-ben megszűnt az állami költségvetés. Azóta Bokassa, aki egyszemély- ben pénzügyminiszter is (sok számos funkciója mellett) saját számlájára gazdálkodik. Ezekről a „modem törzsfőnökökről” gyakran ír gúnyosan épp azoknak a volt gyarmattartó országoknak a sajtója is, amelyek bábokként rángatják őket. Ezek a cikkek azt igyekeznek sugallni, hogy minden afrikai politikus ilyen; így akarják diszkreditálni azokat a haladó politikusokat, akik — a Bokassákkal ellentétben — éppen a neokolonialista függőségek felszámolásáért indították meg harcukat. Azon a bizonyos napon Bangui katedrálisából I. Bokassa őfelsége kilép és végig hajtat majd a Bokassa sugárúton, hogy alattvalóit üdvözölje a Bokassa stadionban. Végül a Bokassa emlékműhöz ér majd, amelyről a „császár” azt hiszi, hogy az ő dicsőségét hirdeti; pedig nem más az mint — az új gyarmatosítás ostobán torz szoborrá formálódott jelképe. országot hoztak létre itt maguknak. Pénzük volt rá elég, hiszen a szolgálatkész svájci bankok megőrizték a fasiszták betétjeit, s nem szolgáltatnak adatot arról, kik rendelkeznek az SS számláival, aranyával, aminek egyik forrása a lágerek foglyainak értéktárgya, fogsora volt. e Mengele azonnal megkapta a paraguayi állampolgárságot, honosító igazolványának száma: 809. Lakóhelye, San Antonio — zárt katonai zónában van, ahová bejutni A memoáríró gyilkos valószínűleg rendszeresen olvassa az NSZK sajtóját, s így nyugodtan számíthat arra, hogy a Hitler-életrajz és a Göbbels-emlékiratok kiadói örömmel kapnak a Mengele-visszaemlékezéseken is. S talán már biztonságát nem fenyegetné semmi sem, hiszen a másik SS tömeggyilkos, Kappler szintén élvezheti rendszeresen folyósított NSZK állami nyugdíját. Fenti képünkön a fegyveresek által őrzött ház látható Paraguay titkos katonai zónájában. Liszkai László
