Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

1977. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IFJÚSÁGVÉDELEM Megelőzni a veszélyt Oz 1974-ben megalkotott------------------------új családjo­gi törvény több lehetőséget biztosít a családok szociális támogatására. A törvény alapján a gyermekek érde­kében tehető védő-óvóintéz­kedéseknek egész sora áll rendelkezésünkre. A fiatalok egészséges testi és szellemi fejlődése csak a társadalom egészének aktív közreműkö­désével valósulhat meg. Fo­kozottabban vonatkozik ez az igény azokra a gyerme­kekre és fiatalokra, akiknek a fejlődése veszélyben van. A kiskorúak fejlődését ká­rosan befolyásolja a felbom­ló házasság, az alkoholiz­mus, az urbanizációs folya­mat. Mindezek hatásaként nem csökken megnyugtató arányban Szolnok városában sem a veszélyeztetett körül­mények között élő gyerme­kek, fiatalkorúak száma. A gyermek- és ifjúságvé­delem hatósági feladatait elsősorban a VTVB igazga­tási osztály gyámhatósága látja el. Többek között: fel­deríti és figyelemmel kíséri a veszélyeztetett kiskorúa­kat; aktívák, hivatásos párt­fogók, védőnők és az iskolák Segítségével rendszeresen el­lenőrzi a nyilvántartásban levő veszélyeztetett kiskorú­ak körülményeit; állami gondoskodás keretében meg­teszi a szükséges védő- és óvóintézkedéseket; rendkí­vüli és rendszeres segélyt ál­lapít meg; szükség esetén a veszélyeztetett kiskorút álla­mi gondozásba veszi. A gyámhatóságon jelenleg 435 olyan kiskorút tartanak nyilván, aki valamilyen ok­ból veszélyeztetett körülmé­nyek között él. A veszélyeztetettség okai között elsősorban a szülők mértéktelen alkoholfogyasz­tása szerepel. Köztudott, hogy a rendszeresen italozó szülők keresete kisebb, mun­kahelyeiket gyakran változ­tatják, lakásviszonyaik rosz- szak. S a gyermekeiket el­elhanyagolják. Az okok kö­zött szerepel a rendezetlen családi élet is. Előfordul ve­szélyhelyzet anyagi okokból is. A szülők erkölcstelen életmódja, munkakerülése szintén veszélyeztetheti a kiskorú gyermeket. Többen találkozhattunk szűkeb'b vagy tágabb környezetünkben kis­korúakkal kapcsolatos elszo­morító vagy felháborító je­lenségekkel. Visszatérő kérdés: nem le­hetne megelőzni? Egyértel­mű a válasz: igen, meg le­het, sőt meg kell előzni. Tár­sadalmi összefogással! So­kan úgy tartják, hálátlan feladat jelezni a veszélyhely­zetet az arra illetékes ható­ságnak vagy netalán elvonó­kezelést kezdeményezni a ré­szeges apával szemben, mert visszájára is fordulhat a do­log. A legjobb esetben csa­ládi életbe való jogtalan be­avatkozásnak tekintik, éski- 'kérik maguknak. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy senki sem hivatkozhat úgynevezett beavatkozásra akkor, ha olyan magatartást tanúsít a családdal, a gyermekekkel szemben, amely a társadalmi elvárásoknak nem felel meg. A szülők kötelessége gyer­mekük testi, szellemi, erköl­csi fejlődésének biztosítása, és ez nem csak családi ügy. A sokgyermekes családok támogatása, helyzetük köny- nyítése közismerten sok in­tézkedés alapján történik. Az anyagi támogatástól a bölcsődei, óvodai, napközi otthoni elhelyezésen keresz­tül a lakás juttatásig sorol­hatnánk a kedvezményeket. Szolnokon mintegy 650 sokgyermekes család él. Nyil­vántartásaink szerint a sok- gyermekes családokban sem több a veszélyeztetett kisko­rú, mint a többi famíliában. A fiatalok fejlődési rendel­lenességei legkirívóbban a fiatalkori bűnözésben nyilvá­nulnak meg. A bűnözők után­pótlásának csökkentése érde­kében — éppen a megelő­zés szempontjából — rend­kívül lényeges a veszélyez­tetett kiskorúak felkutatása és a bűnözés megelőzését célzó intézkedések megtétele. A család- és ifjúságvéde­lem területén tehát elsődle­ges cél: a megelőzés! A kü­lönböző jogszabályok is első­sorban ezt hangsúlyozzák. A gyámhatósági intézkedé­sek mindig a gyermek érde­két szolgálják. Hiszen a gyer­mek önhibáján kívül jut ab­ba a helyzetbe, amely a tár­sadalom beavatkozását teszi szükségessé. Fokozott felelős­séggel kell megválasztani azokat az intézkedési formá­kat, módokat, amelyek segít­hetnek a veszélyhelyzet el­hárításában vagy a rossz kö­rülmények megváltoztatásá­ban. Jelenleg 21 védő- és óvó­intézkedés áll a gyámható­ság rendelkezésére, kezdve a kiskorú vagy a szülő fi­gyelmeztetésétől a büntető feljelentés megtételéig. Ah­hoz azonban, hogy a gyám­hatóság intézkedést tehessen, az Szükséges, hogy értesül­jön a veszélyeztetett kisko­rú helyzetéről. Egy-egy ki­sebb közösség gyakran felfi­gyel arra, hogy a családi élet valahol megromlott, a kis­korú csavarog, nem viselik gondját, az apa részeges. Nagy segítséget jelentene számunkra, ha ilyen esetek­ben pl. a lakó- vagy utca­bizottság tagja a gyámügyi dolgozóval együtt közremű­ködne az okok alapos felde­rítésében, sőt, javaslatot ten­ne az alkalmazandó védő- és óvóintézkedésre. A lakó- és utcabizottságok Sokat se­gítenének azzal is, ha a ve­szélyeztetett kiskorúak maga­tartását, a családjuk életvi­telét folyamatosan figyelem­mel kísérnék, és a változá­sokat a gyámhatóság tudo­mására hoznák. Ezzel meg­teremtődne a lehetősége an­nak, hogy társadalmi párt­fogóként a tevékenységük folyamatos legyen. Gondoljunk csak arra, hogy a kiskorú ártatlanul kénytelen elviselni a zilált családi életből fakadó hátrá­nyokat Ha egy mód van rá, elszökik otthonról, csavarog. Tanulni sem képes, emiatt az iskolát kerüli. Megrendül a felnőttekben a bizalma, keresi a hozzá hasonló hely­zetbe jutott társakat, igen könnyen bűnözővé válik. Ezt nem szabad senkinek sem közömbösen nézni. Szeretnénk elérni, hogy a dolgozók munkahelyükön is szószólói lennének az ifjú- ságvédemi munkának. lmunkéba elhelyezett —----------------------- veszelyez­t etett fiatalkorúakkal való törődés, bevonásuk a közös­ségi munkába, patronálásuk, mindezek olyan módszerek, amelyekkel egy-egy kisiklott életet megmenthetnek. De a munkahelyi közösség hatni tud a gyermekeivel nem tö­rődő szülőre is. Olyan mun­kaköri légkört tud teremte­ni, amely egyértelműen el­ítéli a gyermekével nem tö­rődő apát vagy anyát, s szük­ség esetén ki is közösíti so­raiból. Olyan közhangulatot tud kialakítani, amelyben nem elnézéssel, esetleg cin­kossággal tekintenek az ita­lozó vagy tartási kötelezett­sége alól kibújó szülőre, ha­nem megvetéssel. Dr. Bazsonyi Lőrinc a VTVB igazgatási osztályának vezetője Szolnoki szimfonikusok Gyümölcsöző lakóhelyszeretet Járdák, csatornák, szociális otthon Jelentős társadalmi munkák Jászberényben A jászberényi Városi Tanács fejlesztési tervében is fontos helyen szerepel a lakosság kommunális ellátásának javítása, az oktatási intézmények bővítése. Az anyagi lehetőségek azon­ban itt is végesek, ezért a fontos célok eléréséhez a tanács a jászberényiek segítségét kéri. Hangverseny 40 helyen, Petrovics- bemutatő A közelmúltban az orvos­egészségügyi napok résztve­vőinek adott koncerttel - kezdte meg új hangverseny­évadját a Szolnoki szimfoni­kus zenekar. Az új szezonban a megye mintegy negyven helységében lépnek pódium­ra, s eleget tesznek egy egri és egy váci meghívásnak is. A szolnoki szimfonikusok az évad első felében az Ok­tóberi Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére olyan mű­sorokat állítottak össze, ame­lyekben orosz és szovjet szerzők művei szerepelnek. A hangversenyeken az Or­szágos Filharmónia és az Ál­lami Operaház neves szólis­tái működnek közre. A zenekar fellép november 6-án a Szigligeti Színházban rendezendő ünnepségen, ahol a szolnoki Kodály kórussal Csajkovszkij Ünnepi nyitá­nyát és Beethoven Karfantá­ziáját adják elő. Beethoven halálának 150. évfordulója alkalmából a szolnoki szim­fonikusok — az Országos Filharmónia felnőtt bérleti sorozatában — két hangver­sennyel emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről. Novem­ber 14-én Törökszentmikló- son, december 5-én pedig Szolnokon mutatják be mű­sorukat, amelyen három Beethoven-mű szerepel. Az 1977—78-as évad záró­akkordjaként a szolnoki ze­nekar részt vesz a Vesz­prémben június 16—17-én sorra kerülő országos feszti­válon. A szimfonikus zene­karok seregszemléjén Petro- vics Emil Kossuth-díjas ze­neszerző alkotásával szere­pelnek a szolnokiak, amelyet a szerző számukra kompo­nál. Milyen visszhangra talált a kérés? Mit tesznek az em­berek városuk fejlődéséért? Erről beszél Egri István, a társadalmi munkák koordi­nálásának tanácsi felelőse. — A jászberényiek szere­tik lakóhelyüket, sokat tesz­nek azért, hogy fejlődjön a város. A tanács tavaly 12.5 millió forint értékű társadal­mi munkára számított, a la­kosság és a kollektívák 14 millió 300 ezer forint értékű munkát teljesítettek, és ez­zel a megyei tanács és a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága által meghirdetett területi fejlesztési verseny­ben a város a harmadik he­lyet érte el. Erre az évre is a tervezett társadalmi munka értéke 12.5 millió forint, de az eddigi felmérések szerint a teljesítés az év végére el­éri a 18 milliót. — Milyen módszerekkel szervezik a társadalmi mun­kát? — Fontosnak tartjuk, hogy az emberek egyetértsenek városfejlesztési célkitűzése­inkkel. A fejlesztési terv ké­szítésekor a központi elkép­zelések mellett figyelembe vesszük a tanácshoz írt leve­leket, a különböző üléseken elhangzott felszólalásokat, amelyekben a város lakói fejlesztési feladatokat java­solnak. — Az idei eredmények? — Erre az évre 11 kilomé­ter járda építését terveztük. Eddig 48 utcában 10 kilomé­ter járda épült. 3 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával. A tavaszi és az őszi komunista műszak eredmé­nye: mintegy félmillió fo­rinttal növekedett a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re fordítandó összeg. A város parkosításában, az utak, a járdák karbantartásában dol­gozott órák értéke 1 millió 700 ezer forint. Kollektívák segítettek az öregek szociá­lis otthonának bővítésében, a Déryné Művelődési Központ felújításánál. Bállá Ferenc hivatalosan a jövő évtől lesz a Rózsa Fe­renc utca lakója, akkorra ké­szül el ott a családi háza. Mégis csatlakozott az utca­beliekhez, szervezője volt annak a társadalmi munka­akciónak, amelynek ered­ménye. hogy a Rózsa utcá­ban elkészült a régóta hiá­nyolt szennyvízelvezető csa­torna. — Rövid a mi utcánk, tíz család lakja, mi leszünk a tizenegyedikek. Nem volt könnyű a 104 méter csator­nához kiásni az árkot, négy aknát építeni, lerakni a csö­veket. Három hét alatt csak­nem 200 ezer forint értékű munkát végeztünk. A tanács építőanyaggal, a Gabonafel­vásárló és Malomipari Vál­lalat jászberényi üzeme fu­varral segített. Kemény mun­ka volt, meg kellett fogni a csákányt, a lapát nyelét, de megérte, magunknak csinál­tuk. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat jászberényi építés- vezetőségének dolgozói nem jászberényiek. Kunhegyesről, Szolnokról meg Jászdózsáról járnak ide dolgozni. A jász­berényi szociális otthon bő­vítéséhez mégis hozzájárul­tak: mintegy 170 ezer forint értékű társadalmi összefo­gással elkészítették az ott­hon új épületének alapját és fogadószintjét. Miért? — kérdeztük Hábel István épí­tésvezetőt. — Dolgozóink hetekig tá­vol vannak lakóhelyüktől, ezért otthon, szervezett tár­sadalmi munkában nem tud­nak segíteni. Résztvevői akarnak lenni viszont azok­nak az akcióknak, amelyek segítségével nő az óvodai, a bölcsődei helyek száma, új játszóterek, utak, járdák épülnek. Ezért határoztuk el, hogy itt a városban, ahol évek óta dolgozunk, és lassan mi is helybelieknek érezzük magunkat, segítünk. Nem is­merjük azokat az idős em­bereket, akik az új huszonöt személyes épületszámyban laknak majd. Nem mondjuk, hogy mindegyikünk „tap­solt”, amikor a napi nehéz munka után újból kézbefog­tuk a szerszámot, földet hánytunk, betonoztunk, zsa­luztunk. Az viszont biztos: amikor csaknem ezer társa­dalmi munkaórával elkészül­tünk az alapozással, jóleső érzéssel gondoltunk arra, hogy valamivel hozzájárul­tunk ahhoz, hogy a magukra maradt idős emberek nyu­godt, kényelmes otthonhoz jussanak. — illés — Épül a művelődési központ Szolnokon Az épület szerkezete már teljesen elkészült, a szak­ipart munkák teljes len­dülettel folynak. A leg­látványosabb munkára, az üvegezésre előre lát­hatóan tavasszal kerül sor A tetőszerkezeten már az utolsó simításokat végzik: Fekete József és Szabó István a zsaluzatot bontja A földön a légtechnikai vezetékek, a teraszon a szerelők: a szolnoki ÁÉV lakatosai. Az épület légkondicionált lesz, Gördíthető mozgóállvány­ról székelik az alumínium függönyfalat, mely az üve­get hordozza majd. Fotó: Kőhíd! Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom