Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

1977. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—olasz szövetkezeti fórum Négyen a fórum olasz résztvevői közül: Artemio Strazzi, az Olasz Szocialista Párt mezőgazdasági bizottságának tagja, Luciano Nicolaj, a pistoiai járás mezőgazdasági szakértője, Umberto Ca- nullo, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének osztályvezető­je és dr. Raffaello Beato, a nápolyi szövetkezeti tanács vezetője Hogy összhang legyen az erő- és a munkagépek között Beszélgetés Kürti Gáborral, az AGROTRÖSZT vevőszolgálati osztálya és dr. Soós Gézával, a gépkereskedelmi főosztály vezetőjével. Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának meghívá­sára Budapesten tartózkod­nak a magyar—olasz fórum 6. ülésének résztvevői, az európai és földközi-tengeri biztonság és együttműködés olasz fórumának különböző olasz politikai pártokhoz tar­tozó személyiségei és parla­menti képviselői. A küldött­ségben résztvevő olasz szö­vetkezeti szakértők és dol­gozók csoportja — Artemio Strazzi, az Olasz Szocialista Párt mezőgazdasági bizottsá­ga tagjának vezetésével —, kedden este Szolnokra érke­zett. A küldöttség tagja töb­bek között Mauro Castagnio, a fórum titkára, az olasz Kül­kereskedelmi Minisztérium kommunista dolgozója és Umberto Canullo, a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövet­ségének osztályvezetője. Tegnap délelőtt a vízügyi székházban kezdődött a ma­gyar—olasz szövetkezeti fó­rum, amelyen több megyénk- beli szövetkezeti vezető vett részt. A megjelenteket dr. Berta Jenő, a TÓT alelnöke köszöntötte, majd dr. Sáray György, a TÓT szövetkezet- politikai főosztályának he­lyettes vezetője szólt a ma­gyar szövetkezetek munkájá­ról, fejlődéséről. A magyar és az olasz szövetkezeti szak­emberek eszmecseréje ezzel elkezdődött a szövetkezeti mozgalom és a szövetkezeti demokrácia kérdéseiről, a dolgozók életkörülményeiről, A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány­határozat nyomán a gazda­ságok fokozzák a tejterme­lést; az ipar az idén a tava­lyinál várhatóan 200 millió literrel több tejet vesz át a termelőktől, ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg 15 száza­lékkal több tej áll rendelke­zésre. Mindez megfelelő színvo­nalú lakossági ellátást tett lehetővé 1977 eddigi idősza­kában, és az év hátralevő ré­szében is. A tej- és tejter­mékfogyasztás 1976-hoz ké­pest idén 6-8 százalékkal fut fel. A kínálat jelenlegi túl­súlya, amely a százalékos ér­tékekben is megmutatkozik, egész sor intézkedésre kész­Mindezt ízlésesen berende­zett lakásában mondja el Vaszilij Petrovics. — Tudja, akkor valamiben nagyon hasonlítottunk egy­máshoz. Akkor jártam elő­ször Kunhegyesen, és Len­gyel Zoltánt is csak párhetes ismeretség kötötte a nagy­községhez. Alig volt ismerő­sünk, így barátokat, beszél- getőpartneket kerestünk: ő is’, én is. A műsor után a fe­hér asztalnál egymás mellé kerültünk. Bár akkor még keveset beszéltem magyarul, Zoli meg oroszul, kézzel-láb- bal társalogtunk. Ha meg­akadtunk, segített a papír és a ceruza. — Azóta? — Azóta, ha meghívnak a nagyközségbe, és a munkám engedi, szívesen elmegyek. Eleinte egyedül jártam, az­után vittem a feleségemet és Szveta lányomat is. így lett a mi baráti ismeretségünk­ből családi kapcsolat. — Hogyan értik meg egy­mást? — Remekül — nevet Álla asszony. Mi Máriával beszél­getünk, vagy a konyhában kotyvasztunk valamilyen valamint a magyar és olasz szövetkezeti mozgalom kap­csolatairól. A délelőtti tanácskozást üzemlátogatás követte. A vendégek délután a jász- szentandrási Haladás Tsz-be utaztak, ott találkoztak Ma­jor Tiborral, az MSZMP jász­berényi járási Bizottságának első titkárával és a téesz ve­zetőivel. Tájékozódtak a szö­vetkezet gazdálkodásáról, helyzetéről, majd este meg­tekintették a Jászsági Népi Együttes utánpótlás együtte­sének műsorát. Ma délelőtt folytatódik a tanácskozás, és előrelátható­lag a déli órákban fejeződik be. Ekkor az olasz vendégek Túrkevére, a Vörös Csillag Tsz-be utaznak. Ugyancsak odaérkezik ebéd után a ma­gyar—olasz fórum politikai tette a tejipart. Miután az év elején még mintegy 300 olyan település volt az or­szágban, ahol nem lehetett pásztor tejet vásárolni, meg­gyorsították az ellátatlan te­rületek bekapcsolását; idén 100-zal csökkent a „pasztőr- nélküli” községek Száma, és 1978 végére az egész ország­ban teljes ellátást biztosíta­nak. A négyhetes, november 4- ig tartó kedvezményes vaj-, és sajtvásár fokozta a vásár­lói kedvet. A növekedő me­zőgazdasági tejkínálat nyo­mán megszüntették a vaj- importot, sőt kisebb tételű tejtermékexportra is sor ke­rült. etelt, ők meg politizálnak. Ha valamit nem értek, le­írom. Bár egyre kevesebbszer kell papírhoz nyúlnom, mivel Mária tanárnő, jól beszél oroszul. — És ön magyarul? — Óh, néhány szót már én is tudok. Szervusz, papri­káscsirke, jó napot, nem tu­dom, keszenem — s a to­vábbi nyelvészkedés kacajba fullad, bár még a „fuzfan- futyulojet” is bővíti a fel­sorolást. — És a kis Szveta? — Ö most másodikos, nyolcéves. Zoltánék kislánya, Marianna, két évvel idősebb, a fiuk pedig egyidős Szve- tával. A babák, vonatok, já­tékok birodalmában tolmács nélkül is kitűnően megértik egymást. — Hogyan érzik magukat Magyarországon? — Remekül — folytatja a beszélgetést a férj. — És az olyan jó, hogy a szolgálat után, szabad időben tudunk valahová, valakihez menni. Szeretem az irodalmat, a verset. Ha visszatérek a Szovjetunióba, és ha már nyugdíjas leszek, akkor is delegációja is Tullia Caretto- ni, az olasz szenátus alelnö- kének vezetésével, és együt­tesen vesznek részt üzemláto­gatáson, beszélgetnek szövet­kezeti tagokkal, tekintenek meg több háztáji gazdaságot. A politikai delegációt elkí­séri Túrkevére Sütő Ottó, a Magyar Külügyi Intézet osz­tályvezetője, Papp Anna, az MSZMP Központi Bizottság külügyi alosztályának ve­zetője és Hegyi György, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa. Túrkevén Száraz László, a városi pártbizottság első tit­kára, Koszna Mihály tanács­elnök és a Vörös Csillag Tsz vezetői fogadják és kalauzol­ják az olasz vendégeket. A magyar—olasz fórum külföldi résztvevői pénteken reggel utaznak vissza Buda­pestre. Húslisztiizem épül Kisvárdán A baromfifeldolgozás so­rán keletkező hulladékanyag hasznosítását segíti elő az a napokban kezdődő beruhá­zás, amelyet Kisvárdán, a Hunniacoop baromfifeldolgo­zó területén valósítanak meg. A tavaly üzembe helyezett kombinát 250 dolgozója két műszakban naponta 50 ezer csirkét dolgoz fel. A kelet­kezett hulladék eddig kárba veszett, holott abból speciá­lis feldolgozással kiváló mi­nőségű baromfitakarmány nyerhető, amelyet importból biztosít az ország. A most épülő, összesen 86 millió forintba kerülő új lé­tesítményben speciális tech­nológiai berendezéssel órán­ként 2,4 tonna húsliszt állít­ható majd elő. jártam... felkeresem Zoliékat. És re­mélem, majd ők is eljönnek hozzánk, Ukrajnába. — Mit jelentett önnek ez a barátság? Elgondolkodva válaszol: — Sokat, nagyon sokat. Azt. hogy megismerhettem a magyar népet, hogy igaz ba­rátokra találtam, hogy be­pillantást nyertem hétköz­napjaikba, sikereikbe, gond­jaikba. Lengyel Zoltán tsz-elnököt dolgozószobájában találom. — Hivatalos kapcsolatunk barátivá, családivá vált. Fő­leg azóta, amióta a felesége és kislánya is el-eljár hoz­zánk. — Mit jelent önnek ez a barátság? — Röviden nagyon nehe­zen tudom megfogalmazni. Tavaly például kórházba ke­rültem, s két nap múlva Va­szilij már a bejáratnál győz­ködte a portást a rendkívüli vizitért. Nekem Gorgyienko őrnagy több mint egy jó is­merős — jó barátomnak val­lom, s gondolom, ő is en­gem. A két család messze kerül egymástól, ha a Gorgyienko család visszatér hazájába, ám a baráti kapcsolat bővül. Hi­szen az ötödikes Marianna, aki most kezdte az orosz nyelvet tanulni, már megvet­te a magyar—orosz diákleve­lezési szótárt. D. Sz. M. A mezőgazdasági üzemeket járva gyakran halljuk szak­emberektől a következő vé­leményt: nincs összhang az erő- és a munkagépek között. Egyes nagyteljesítményű traktorok után hiába akasztják a nálunk kapható talajművelő berendezéseket, a föld, főképp a kötöttebb, szikesedésre hajlamos terü­leteken, rövidesen elhajlítja, összetöri az ekéket, tárcsá­kat, kombinátorokat, — ezzel a panasszal kerestük fel az AGROTRÖSZT-töt. fl magyar mezőgépipar is felzárkózott — Az előző ötéves tervben — kezdi a válaszadást Kürti Gábor — meglehetősen sok nyugatról importált gép ke­rült a mezőgazdaságba. A cél ezzel az volt, hogy a terme­lési rendszerekben dolgozó gazdaságok műszaki színvo­nala növekedjen, másrészt ki kellett próbálni, hogy ezek a gépek mire képesek. Ekkor az összhang még megvolt. — Időközben azonban a magyar mezőgépipar is fel­zárkózott — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Soós Géza. — Először több, majd keve­sebb importalkatrész beszer­zésével magunk is világszín­vonalon álló traktort gyár­tottunk: a Rába-iSteigert. Méghozzá példanélküli gyor­sasággal, hiszen a győriek 1974 őszén kaptak engedélyt a kooperációra, és még eb­ben az évben elkészült a pro­totípus, 1975. márciusában már a sorozatgyártás kezdő­dött. — Csakhogy ezzel a tem­póval nem tudott lépést tar­tani a munkagépipar. A november 8-i urbaniszti­kai világnap alkalmából tegnap Szilágyi Lajos épi- tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a Ma­gyar Urbanisztikai Társa­ság központjában aktuális városépítési kérdésekről tá­jékoztatta az újságírókat. Elmondotta, bekövetkezett, amire az urbanisztikai szak­emberek a tervezésnél már számítottak: az ország lakos­ságának 50,4 százaléka váro­sokban lakik. Miután várha­tóan a következő években, évtizedekben tovább növek­szik arányuk, az urbanizáló- dás folyamatának irányításá­— Ez így nem igaz. Ugyan­is a MEZÖGÉPTRÖSZT vál­lalatai példás gyorsasággal ráálltak a KLC-ekecsalád ki­alakítására, gyártására és nem késtek az XT-tárcsák se. Nem a gyorsasággal volt baj tehát, hanem a minőséggel, és ezenbelül is elsősorban az anyag nem felelt meg a kö­vetelményeknek. Hozzá kell tenni természetesen azt :s, hogy ez a hiányosság elsősor­ban Szolnok, Békés, és Csongrád megyében éreztette hatását, hiszen ezeken a te­rületeken az átlagosnál jóval nehezebb,^ kötöttebb talajok is vannak^ A mosonmagyoró- vári és a kecskeméti gyár időközben ugyan sok műsza­ki változtatást hajtott végre berendezéseken, amelyek következtében a gépek mun­kaminősége sokat javult, de az ország egyes részein gaz­dálkodók még mindig joggal elégedetlenkednek. A megol­dás tehát nem ez. Munkagépek Győrből — Hanem ...? — Az. amire tavaly ősszel kohó- és gépipari miniszté­riumi döntés született: a munkagépek gyártását a MEZÖGÉPTRÖSZT-től átve­szi a Rába. Az anyag minő­ségére pedig az ad garanci­át, hogy az IH-céggel létre­jött megállapodás szerint az ekéket és a tárcsákat jól be­vált nyugati licenc alapján túlnyomórészt eredeti alkat­részekből készítik. Ez év ne­gyedik negyedévében 200— 250 kerülhet ki a gyárból, jövőre mindkettőből 900 da­rab áll a vásárlók rendelke­zésére. Ez egyébként azért is kellemes hír, mert ezek a ra nagyszabású központi ter­veken dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert a nagyobb községekben is városias jellegű települések alakulnak ki, s ezek építé­szeti elrendezése szintén spe­cializált mérnöki tervezést, előkészítést igényel. Bejelentette, hogy készül az országos területrendezési terv; ezt a munkát az ÉVM irányítja, más tárcák bevoná­sával. A terv 2010-ig hatá­rozza meg nagy vonalakban a tennivalókat, különös te­kintettel az 1990—95-ig ter­jedő időszakra. A nagysza­bású munka az ország hat kijelölt gazdasági körzetére és ezen belül természetesen a megyékre terjed ki. munkagépek, a 245 lóerős Rába-Steiger, valamint a Rá­ba—180-ason kívül a K—700/ A és a T—150-as traktorhoz is csatlakoztathatók. fl cég neve garancia — A kombinátorokkal mi történik? — Ennél a gépnél is cél­szerűbbnek látszott a hazai fejlesztés helyett a gyártási jogvásárlás: jövőre már a RAU-licenc szerint összesze­relt berendezésekkel dolgoz­hatnak a termelők. — A vetőgépeknél mutat­kozó diszharmónia, misze­rint a magot földbe juttató nagy teljesítményű szerkezet megvan, csak nincs ami húz- za, ez jövőre ugyancsak' megszűnik? — Erre a válasz egyértel­mű. Az igaz, hogy Moson­magyaróváron a 96 soros Lajta-vetőgép előállításával megelőzték a traktoripart, s ez a rosszabbik eset, mert a munkagép körözte le az erő­gépet, de mentségükre le­gyen mondva: ha a 120 ló­erős traktorokat gyártó KGST-o'rszágok tartották volna az eredeti határidőket, akkor ez a kérdés fel sem ve­tődött volna. Ma pedig már ott tartunk, hogy a mezőgaz­dasági üzemeknek csak meg kell vásárolniuk a nagytelje­sítményű traktorokat. A ku­koricatermelőknek is jó hírt mondhatunk: a Rába-gyár hozzálátott a 12- és 16-soros IH—CYCLO vetőgépek gyár­tásához, s ez nemcsak a hazai ellátás javulását, hanem a tőkés import megszüntetését is jelenti. — Végezetül hallhatunk valamit az említett berende­zések alkatrészellátásáról? — Ügy gondoljuk, hogy a szóbanforgó cégek a jó alkat­részellátásra is garanciát je­lentenek. Napirendre került az 1971- ben jóváhagyott település­hálózat-fejlesztési terv felül­vizsgálata. Felmérik, hogy az elmúlt 6 évben mennyiben módosult az eredeti tervkon­cepció, s ebből adódóan mi­lyen módosításokra van szükség. Különösen azoknak a vidékeknek a helyzetét elemzik, ahol előre nem látott okokból a legtöbb esetben mélyreható változások tör­téntek a települések rendjé­ben, szerkezetében; például az Alföldön, ahol az új olaj- és földgáz-energiabázisok környékén összefüggő ipari rendszerek alakultak ki, vagy másutt, például nagyszabású mezőgazdaságfejlesztési mun­kák során. Az adatok birto­kában módosítják a tervet. A háztáji gazdaságok takarmányeflátásáról is gondoskodnak a Gabonaforgalmi Vállalat törökszentmiklósi keverőüzemének dolgozói. Évi 1500 vagon takarmányt készítenek részükre A‘kedvezményes vásár hatására is Több tejet és tejterméket fogyasztunk Kezdetben egyedül VaszHij Petrovics Gorgyienkónak, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet csapatok őrnagyának és Lengyel Zoltánnak, a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet elnökének barátsága négy évvel ezelőtt kezdődött, egy no­vember 7-i ünnepségeki. B. A. Készül az országos területrendezési terv Tájékoztató városépítési kérdésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom