Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
1977. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harcostársak, egymás között Volt partizánok találkoztak Szolnokon Jólesik az eszmecsere Fotó: N. Zs. A megyei pártbizottság, a KISZ megyei bizottsága és az MHSZ megyei vezetősége tegnap megrendezte Szolnokon a megyében élő egykori partizánok és antifasiszták találkozóját. Eljött Székely Károly, aki a híres Rákóczi-partizánegy- ségben harcolt 1944-ben, (az úgynevezett Uszta-csoport tagjaként), Czikó József, aki Szlovákia erdeiben küzdött fegyverrel a fasiszta megszállók ellen, Rakonczai Gyula, aki részt vett a nemzetközi brigád tagjaként a spanyol munkásosztály vezette antifasiszta harcokban. És eljöttek a Budai önkéntes Ezred — a magyar antifasiszta katonai ellenállás legnagyobb alakulatának — volt katonái: Fazekas János, Szecskó Ferenc, Szabó József, összesen huszonötén ülték körül az asztalt a tanácsteremben, és hallgatták meg Zsovák Lászlónak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének tájékoztatóját a megye politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről. Részt vett a találkozón Nagy József, az MSZMP Központi Bizottság munkatársa, Markó Imre, a Magyar Partizán Szövetség titkára — ő a szövetség országos választmányának és a különböző munkabizottságoknak a tevékenységébe nyújtott betekintést előadásában. Miről beszéltek a tájékoztatók meghallgatása után a résztvevők? Máthé Mátyás arról, hogy a partizán szövetség országos vezetősége a vidéken élő volt harcostársakat az eddigieknél jobban vonja be a szervezet munkájába, és hogy az MHSZ megyei vezetése az eddigieknél sokkal jobban patronálja, fogja össze a szervezet megyében élő tagjait. Dr. Szent- iványi Zoltán kérte: a* találkozókat Budapesten olyan időpontban rendezzék, amikor azon a vidéken élők is. részt tudnak venni, mert jó észmét cserélni a régi társakkal, akik ma az ország különböző településein élnek. P. Szabó Sándor elmondta, milyen szívesen vesz részt lakóhelyén, Karcagon, az ifjúság honvédelmi nevelésében. Nádudvari Lajos nyugállományban levő alezredes viszont éppen azt hiányolta, hogy ahol ő lakik, Kunszent- mártonban, kevésbé tartanak igényt a kiszesek, az úttörők az ő és társai segítségére. Hegedűs Kálmán Szolnokról javaslattal élt: alakítsanak egy bizottságot, amelynek feladata, hogy megírassa és feldolgozásra összegyűjtse a szervezet megyében élő tagjainak visszaemlékezéseit. Nos, a kis munkabizottság hat taggal meg is alakult, az MHSZ megyei titkára pedig vállalta: segítséget is nyújtanak a munkabizottságnak, hogy önként vállalt feladatának eleget tudjon tenni. Ebéd után — amelyet a KISZ-táborban fogyasztottak el az egykori partizánok, — megnézték a KISZ-iskolát, ezután a Járműjavító KISZ- szervezetének munkájával ismerkedtek, majd üzemlátogatáson vettek részt V. V. A Centrum Étteremben IRÉN, A KQNYHAFŰNÜK M arika reggeliztet, Pannika a köreteket és a tésztát készíti. Klárika, te a leveseket főzöd és a fánkót sütöd majd a diák- menűbe... Reggeli „eligazítás” a Centrum Étterem konyhájában. Naponta nyolcszáz—ezer embernek főznek, ötféle levest, főzelékből négyfélét, hat-hétféle készételt, frissensültet is legalább ötfajtát, minden nap van nyolcféle tészta és még a diákmenű, az előfizetéses vacsora. Főhet a feje a konyhafőnöknek, amikor az étlapot tervezi, az árut rendeli, kiadja a munkát a dolgozóknak, s emellett maga is odaáll a kondérokhoz vagy a kiszolgáló pulthoz. Major Irén Tiszatenyőn végezte az általános iskolát, és akkor még minden határozott elképzelés nélkül jelentkezett a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetbe. Szakácstanulónak vették fel, s a tanulóéveket a Pelikán éttermében töltötte. — Mozgalmas három év volt — emlékezik vissza. — Tavaly márciusban A szakma kiváló tanulója versenyen, Győrben országos negyedik helyezést értem el, és ez azzal járt, hogy három hónappal hamarabb megkaptam a szakmunkásbizonyítványt, mint a többiek. A Pelikánban önállóságra neveltek bennünket, nem egyszer vezettünk egy-egy műszakot. Talán ez adott biztonságérzetet, amikor a Centrum nyitása előtt lehetőséget kaptam rá: a konyha főnöke lehetek. Édesapám örült, édesanyám aggódott. Ekkora felelősséget vállalni tizennyolc évesen! Túlterheled magad ... aggódott értem. — Eleinte furcsa volt az önállóság — emlékezik visz- sza. Irén, ezt te mondtad és ezt így csinálják? — kérdeztem magamtól, amikor a munka kiosztásakor ismertettem, hogy miket főzünk és visszakérdeztem, tisztában van-e mindenki azzal, amit készít, s azzal is, hogy abba miből mennyit tegyen. S ha nem, a főnöknek tudni kell: ebből két kilót... Mi lesz, ha rosszat mondtam?! A másik, amit szintén meg kellett szoknom, hogy a nálam idősebb munkatársaim is elfogadják, amit én a fiatalabb mondok. Egyébként harminc év alatt van a Centrumban dolgozók átlag életkora. A harminchat dolgozóból húsznak Major Irén a főnöke. Az üzletvezetővel sokat konzultál és a kollégák is segítőkészek. Probléma azért akad. egyszerre négy betegük van most is. helyettük is dolgozni kell. — Tálaláskor beszélgetünk a vendégekkel. Már ismerősök, hiszen többségük törzstag az éttermünkben. Ha keresnek valamit, ami nincs, másnapra megígérjük, és meg is főzzük, mint pl. a napokban a ragulevest. Á gyerekeket is megkérdezzük, és úgy állítjuk össze számukra a diákmenűt, hogy amit nem szeretnek, az lehetőleg ne kerüljön bele. A fiatal konyhafőnök most is tanul, másodéves a vendéglátóipari szakközépiskolában, Pesten. Csak vizsgázni jár fel, konzultációra nincs ideje. Most végzi a marxista középiskolát is. Később, ha a szakközépiskolát eredményesen elvégzi, szeretne tovább menni főiskolára. Szóval igazi mai fiatal, hosszútávú tervekkel, nagy ambícióval. Az ifjúsági mozgalomban is tevékenyen dolgozik, tagja a vállalati KISZ-vezetőségnek és a KISZ városi bizottsága mellett működő szervező bizottságnak is. — Sok elfoglaltsággal jár, de nagyon szeretem. Már a szakmunkásképzőben meg- kezdveltem a KISZ-munkát, titkár voltam, nyüzsgő, mozgékony ember — mondja vidáman. Kötelessége elszólítja, búcsúzik. Le kell adni a napi megrendelést: 200 kiló tisztított burgonya, 15 kiló szeletelt tök. ugyanannyi félbe .vágott kelkáposzta. 20 kiló velő, két napra 5 fél sertés . .. A „kislány” eltűnik a nagy konyhában. Egy lány, aki nemcsak a konyhafőnökök között a legifjabb, hiszen pár napja már a párt tagja is. Arra a legbüszkébb, hogy ilyen fiatalon bizalmat szavaztak neki — re — VITI I MEZÖGIZDISÍG INYIGI-MŰSZIKI ELLÁTÁSÁRÓL Gépek, műhelyek, emberek A mezőgazdasági termékek előállításának technológiájában a gépek kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Jelentőségük minden bizonynyal tovább nő. Az utóbbi években megyénk termelőszövetkezeteinek gépesítésében jelentős változás következett be. Két termelőszövetkezet kivételével minden szövetkezetünk tagja egy vagy több termelési rendszernek. A gépberuházások színvonala a termelési rendszerek ágazati gépsorainak beszerzésével vagy kiegészítésével tovább javult. (A témákban korábban megjelent cikkek ezt szakmailag is igazolták.) A rendelkezésre álló gépek gazdaságos üzemeltetéséhez, élettartamának növeléséhez, az üzemeltetéshez szükséges munka csökkentéséhez fontos üzemi, népgazdasági érdek fűződik. A szövetkezetek műszaki bázisának feladata a gépek rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges üzembiztonság és a megfelelő műszaki állapot fenntartása. Ennek megfelelően a műszaki ellátás több irányú tevékenységet, műszaki, szervezési és közgazdasági funkciókat foglal magában. A szövetkezeti műszaki ellátás főbb feladatai a következők: az ágazat dolgozóinak folyamatos szakmai továbbképzése; a tervszerű megelőző karbantartás folyamatos biztosítása; a gépek és a berendezések szükség szerinti javítása és bizonyos fokú felújítása; a gépek és a berendezések állagvédelme, korrózió elleni védelme, a gépek és tartozékai tárolása ; az alkatrész- és az üzemanyagellátás. TOVÁBBKÉPZÉS A gépesítési ágazatban dolgozók továbbképzése részben iskolában, részben tanfolyamon történik. 1977 első felében Szolnok megyében — szövetkezeti dolgozók részére — 17, képesítést adó tanfolyamot szerveztek, melyeket háromszáznegyvenen végeztek el. Bentlakásos, szakmai ismeretbővítő tanfolyamon pedig kétszázhetvenen vettek részt. Feladat az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos javítása mellett a továbbképzés színvonalának növelése. A kenderesi szakmunkásképző intézetben lehetővé kell tenni 20—25 személy elszállásolását. Termelőszövetkezeteink karbantartó tevékenységeinek műszaki és szervezési színvonala eltérő. Egyes szövetkezetekben a karbantartást még ma is leszűkítik a traktoros által végzett gépápolásra, és a motorolaj cseréjére. A korszerű karbantartás viszont magában foglalja az összes gép és berendezés szervizrendszerű karbantartását. JAVÍTÁS - FELÚJÍTÁS Szövetkezeteink nem tudnak berendezkedni minden karbantartási feladat elvégzésére (célszerűtlen is volna). Éppen ezért a külső karbantartási szolgáltatások igény- bevételét az eddigiektől lényegesen nagyobb mértékben kell lehetővé tenni. (Például gáz-, és olajtüzelésű égőfejek, automatikák, üzem- anyagkutak karbantartása.) A műszeres vizsgálat egyedi mérést jelent. Erőgép esetén mintegy 30—35 művelet mérési eredményéből állapítható meg a gép műszaki állapota. Célszerű, ha a szövetkezetek a műszeres felülvizsgálatra maguk rendezkednek be. az alapvető diagnosztikai műszereket — ahol még hiányoznak — mielőbb beszerzik. A mezőgazdasági erő- és munkagépek hagyományos rendszerű javítását szövetkezeteink nagyrészt maguk végzik. A javítások technológiai színvonala ezért igen eltérő. A gépjavító műhelyek egy része elavult. Korszerűnek mondott gépműhelyekben is gondot okoz a nagy teljesítményű gépek fogadása és jó minőségű javítása. A mezőgazdasági üzemekben a javítási igény nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan az utóbbi időben szűkült a mezőgazdasági javító kapacitás (MEZŐGÉP Tröszt vállalatai). A szövetkezetek továbbra is igénylik a külső javítási szolgáltatásokat, elsősorban különböző részegységek, motorok, adagoló berendezések, dinamók, önind.itók, légkompresszorok, hidraulikus szerelvények javítását. A jogos igény ipariszolgáltató hátterét mielőbb biztosítani szükséges, megítélésem szerint a MEZŐGÉP Tröszt hálózatán belül. Az üzemeltetési és tárolási körülmények különböző tényezők együttes hatására — a gépekben, berendezésekben jelentős károkat okozhatnak. A szakszerű géptárolás célja, hogy a használaton kívüli gépeket, berendezéseket és tartozékokat műszaki és gazdaságossági követelményeket kielégítő szakszerű állagmegóvásban részesítsük. Szövetkezeteink a tartós felületvédelemhez szükséges eszközökkel és szakemberekkel nem rendelkeznek. A tartós felületvédelem alapvetően nem a szövetkezetek feladata, azt külső szolgáltatásban kell a szövetkezetek részére biztosítani. A korrózió elleni átmeneti védelem gépesítése viszont elengedhetetlen szövetkezeti feladat. A mezőgazdasági erő- és munkagépek alkatrészellátottsága az utóbbi években összességében jelentősen javult. De még ma is többször előfordul, hogy filléres alkatrészek hiánya akadályozza egyik-másik gép kijavítását. Az üzemanyag beszerzésével általában nincs baj. Az ellátás folyamatos. Szövetkezeteink többsége szükség esetén az üzemanyag éjszakai fogadását is vállalja. A tárolókapacitást azonban érdemes növelni. A termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek — elsősorban a műszaki szakemberek — feladata a meglevő gépek műszaki állapotának fenntartása, teljesítményének fokozása, a költségek csökkentése. A szövetkezeteinkben dolgozó felsőfokú végzettségű gépész szakemberek száma dinamikusan emelkedik. A gépesítési ágazatvezetők cserélődése az utóbbi években mérséklődött, de még mindig jelentős. MEGHATÁROZÓ tényező A gépesítés a termelés folyamatosságát és a jövedelmezőségét alapvetően meghatározó tényező. Termelőszövetkezeteink műszaki ellátásának színvonala jelenleg nem felel meg az egyre inkább elterjedőben levő nagy teljesítményű gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos követelményeknek. A műszaki ellátás területén jelenleg meglevő problémák rendezése és a szakterület fejlesztése érdekében több sürgős intézkedésre volna szükség. Kovács Gyula mg. gépész üzemmérnök-műszaki tanár (TESZÖV munkatárs) „Kellékek' a családiház-épitőknek Késnek a cementszállitmányok Van, de mégsincs cserép - Csempe csak fehér Mi kell egy családi hóihoz? Elsősorban pénz, telek, terv és természetesen építőanyag. A betongerendákat, a meszet, a téglát, a cserepet, a cementet, az ajtó- és ablakkereteket, a Tüzép-telepeken szerezhetik be az építkezők. Az épitőányag-ellátásra általában sok a panasz - mi jelenleg a helyzet a megyében? A Szolnok megyei Tüzép Vállalatnak 15 telepe v,an a városokban és községekben. A telepeket évente 2500— 3000 családiház-építő keresi fel. A vásárlást mindenki téglával kezdi. A Tüzépnek szerződése van. a mezőtúri Tégla- és Cserépipari Vállalattal, így zömében „hazai” gyártású téglával látják el a lakosságot. Évente 75—80 millió forint forgalmat bonyolítanak le ebből a termékből. Sokan keresik a kisméretű téglát, de előfordul, hogy nincs, most a negyedik negyedévben viszont lesz elegendő. Az alapozás legszükségesebb „kelléke” a cement. Ebből évente mintegy 100 ezer tonna érkezik a megyébe, főleg importból. Augusztus közepéig ' ellátási I gond nem volt. a raktárakban mindig 10—15 ezer tonna cementet tároltak. Jelenleg késnek a külföldi, de a belföldi szállítmányok is. Betontermékekből — gerenda, áthidaló, béléselem, födémpanel — korlátlan mennyiségben ki tudják elégíteni a vásárlóik igényeit, de most a kereslet egy kicsit visszaesett. A faanyagszállítás akadozik néha. Ablak- és ajtókeretekből évente 43 ezer kel el. Ha az épület falai már állnak. meg kell venni a cserepet vagy a tetőfedő palát. Az utóbbi hónapokban visz- szaesett a pala iránti kereslet. általában 250 ezer négyzetméternyit adnak el egy esztendőben. Viszont egyre többen keresik a cserepet, mióta Békéscsabán új gépsoron készülnek a jó minőségű cserepek. Van cserép, de a Volán csak raklapon hajlandó szállítani, a gyár azonban ftem rakodik így. Emiatt tart a huzavona, és természetesen kevés a cserép, amelyből 8—10 millió forint értékűt adnak el a telepeken. A burkolóanyagok közül a mozaiklap-ellátással bajok vannak. A hazai gyárak nem készítenek elég mozaiklapot, külföldről pedig kevés érkezik. Csempéből csak a fehéret keresik, amelyből jelenleg egy darab sincs. A színesek iránt nincs igény, ez érthető, hiszen a fehér csempe darabja 2,40— 2,50 forintba kerül, a színes pedig 8 forintba. Végül egy jó hír a szolnokiaknak! Űj Tüzép-telep épül 140 millió forintért Szolnok és Tószeg határában. A tervdokumentáció már elkészült, a területet kifizették, az építkezés jövőre kezdődik. Néhány hónap múlva megnyílik az Ady Endre úton a Tüzép 200 négyzetméteres szakboltja is.
