Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. október 15. Befejeződtek Tito párizsi tárgyalásai Kommentárunk Négyszáznegyvennégy óra Negyedik esztendeje tárgyalnak Bécsben a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó tanácskozás résztvevői. Most az idei őszön kezdődött a tizenharmadik forduló, és a minap került sor a 148. plenáris ülésre. Ha csak átlag három órát számítunk egy ilyen ülésre, négyszáznegyvennégy órán át kísérelték meg az előrejutást a küldöttségek tagjai... A héten, amikor hazánk nevében a magyar kül­döttség vezetője, Fodor Zoltán nagykövet felszólalt, kénytelen volt leszögezni, hogy a tárgyalásokkal eltelt évek nem hozták meg a várt, szükséges és lehetséges eredményeket. A magyar felszólalásban — amelyben kellő hangsúlyt kapott, hogy a tervezett csökkentés körzetén kívül elterülő országok, például Magyaror­szág számára is megvan a maga fontossága és jelentő­sége a térségben állomásozó fegyveres erők csökken­tésének — az egyhelybentopogás okáról is szó esett. Az eredmények elmaradásának a NATO-államok állás­pontjának a reális helyzetet félremagyarázó, a tárgya­lásokat halogató volta az oka. Hosszú időn keresztül a NATO-küldöttek azt kö­vetelték a Varsói Szerződés országainak a tárgyaláso­kon résztvevő küldöttségeitől, hogy „adják meg a tér­ségben levő fegyveres erőik létszámát”. Bár nyilván­való, hogy még a létszámok közlése előtt meg kellett volna állapodni a fegyveres erők csökkentésének elvi kérdéseiről, a NATO-államok legnagyobb meghökke­nésére tavaly nyáron a Varisói Szerződés országai kö­zölték a kért létszámadatokat. Egyszerre csak kiderült: a létszámprobléma mégsem olyan elsőrendű, hiszen az adatok nem a NATO-érveket igazolták. Kiderült, hogy egyszerűen nem igaz az a nyugati sajtóban (és bizonyos nyugati politikai körök által) unalomig hangoztatott tétel, amely szerint „a szocialista országok létszám- fölényben vannak Közép-Európában”. Még októberben sot» kerül a 149. ülésre, megkez­dődik a négyszáznegyvenötödik tárgyalási óra Bécsben. Szovjet—magyar barátsági est MOSZKVA Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa megvizsgálta az egészségügy további ja­vításának kénlését Az ez­zel kapcsolatos határozat a többi között megállapítja, hogy jelenleg minden szük­séges feltétel megvan a min­denki számára hozzáférhető ingyenes és szakszerű egész­ségügyi ellátáshoz. ROMA Harold Brown amerikai hadügyminiszter tegnap dél­után kétnapos hivatalos lá­togatásra Rómába érkezett. GENF A nukleáris robbantások általános és teljes betiltásá­ról szóló szerződés kidolgo­zásával kapcsolatos három­hatalmi konzultációk kere­tében tegnap Genfben újabb találkozót tartott a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége. DACCA Ziaur Rahman, Banglades elnöke, a katonai kormány­zat vezetője rendeleti úton betiltotta a Bangladesi Kom­munista Pártot. Ezzel egy­idejűleg a hatóságok letar­tóztatták Móni Szingh-et, a párt Központi Bizottságának elnökét és Mohammed Far- hadot, a Központi Bizottság főtitkárát. A kommunista párt betiltásával párhuza­mosan betiltották a Centris­ta Pártot és a Nemzeti Szo­cialista Pártot is. A hivatalos megbeszélések befejeztével a francia és a jugoszláv elnök az Elysée- Palotában együtt nyilatko­zott a sajtó képviselőinek. Tito elnök kijelentette, hogy a tárgyalások igen in­tenzívek voltak és a nézetek közeli voltáról tanúskodtak. A felek kifejezték aggodal­mukat a közel-keleti helyzet miatt. Az afrikai helyzetet Második munkahét A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó résztvevői péntekén zárt plenáris ülésen folytat­ták az általános vitát. A vitában felszólalt dr. Bá­nyász Rezső, a magyar kül­döttség helyettes vezetője is. Beszédében rámutatott, hogy Magyarországon kedvezőek a feltételek a helsinki záróok­mány végrehajtásához. A magyar delegátus kiemelte, hogy a Magyar Népköztársa­ság tetemes és állandóan nö­vekvő anyagi támogatással biztosítja a kultúra széleskö­rű hozzáférhetőségét. A nem­zetközi kapcsolatokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy számos partner ország­nak tennivalói vannak a kul­turális csere Magyarország számára hátrányos arányta­lanságainak csökkentése te­rén. illetően a nézetek szintén igen közel áltak egymáshoz — fűzte hozzá. Giscard d’Estaing azt hang­súlyozta, hogy a két fél sze­rint az enyhülésnek globális folyamatnak kellene lennie. Ami a kétoldalú kapcsolato­kat illeti, az árucsere idén ugyan 50 százalékkal felül­múlja a tavalyit, de még van lehetőség a bővítésre. A tegnap délutáni zárt ple­náris üléssel befejeződött a belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó második munkahete, amelyen a résztvevő 35 ország küldöt­tei általános vitát folytattak a helsinki konferencia záróok­mánya ajánlásainak megva­lósításáról, földrészünk álla­mai politikai, gazdasági, kul­turális és egyéb területeken való együttműködésének kér. déseiről. A vita egész héten kedvező munkalégkörben, a nézetek kölcsönös tiszteletben tartá­sa jegyében folyt, a küldöt­tek kerültek a konfrontációt. A jugoszláv delegátus java­solta, hogy a résztvevők kez­deményezzék: 1978 legyen a nemzetközi kulturális együtt­működés éve, A találkozó hétfőn délelőtt zárt plenáris ülésen folytat­ja munkáját. KGST bizottsági ülés A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága tegnap vé­get ért ülésén Nyikolaj Pato- licsev, a külkereskedelmi ál­landó bizottság elnöke, szov­jet külkereskedelmi minisz­ter előadást tartott „A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója és a KGST tagországok testvéri közössége” címmel. Az ülésen megvitatták a KGST-tagországok szocialis­ta gazdasági integrációjának a külkereskedelemben való megvalósítására vonatkozó intézkedéseket. Franciaország Kommunista ellenköltségvetés „Ellenköltségvetést” ter­jesztett be a francia nem­zetgyűlés költségvetési vitá­jában Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtök dél­után. A részletes, számokra lebontott javaslat azt tartal­mazza, milyen büdzsét készí­tene a választási győzelem esetén egy baloldali kor­mány, amennyiben a balol­dal közös kormányprogram­ját a kommunista javasla­tok alapján sikeresen idősze-- rűsítenék. Amíg a francia kormány a nemzeti összter­mék 4,5 százalékos növeke­désével számol, a kommu­nista javaslat 6,8 százalékos expanzió feltevéséből indul ki, kiadásai és bevételei mintegy 50 milliárd frankkal múlnák felül a kormány je- • lenlegi, 398 milliárd frankos költségvetését. A kommunista javaslatot tartalmazó 20 oldalas mel­lékletet kedden mutatják be a nemzetgyűlésben a gazda­sági szaksajtó képviselőinek. Marchais hangsúlyozta, hogy az „ellenköltségvetés” a fog­lalkoztatottság növelését és az ipari termelés fellendíté­sét irányozná elő. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és Ma­gyarország címmel egy új sorozat első előadása hang­zott el pénteken este a moszk­vai Barátság Házában. O. Gromov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi ve­zetőségének (tagja emléke-« zett az Októberi forradalom magyar visszhangjára, a szovjet hatalom és a Ma­gyar Tanácsköztársaság kap­csolataira. A sorozat köveí- kjező előadásóban/a mai MaJ gyarországról, illetve a szov­jet—magyar irodalmi kap­csolatokról hallhatnak az érdeklődők. Az est kulturá­lis programmal zárult. Magyar felszólalás Belgrádban INTERNACIONALIZMUS — Lenin és a szorongatott helyzetben IevO Magyar Tanácsköztársaság megbízottja. Szamuely Tibor, találkozása 1919. május 25-én. E találkozó után számos intézkedés született a Szovjet-Oroszországgal szövetséges Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére TESTVÉRISÉG — Százezer magyar harcolt a Vörös Hadsereg soraiban. Közülük nagyon sokan lettek itt kommunisták. Az Orosz- országi Kommunista (b) Párt és a magyar kommunisták közötti szoros kapcsolatokra, a testvéri együttműködésre utal e zászló, rajta a kétnyelvű felirattal Dttntés a jövő héten Palesztin részvétel a genfi békeértekezleten A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottsága és Központi Tanácsa (a PFSZ-t a nemzeti Ta­náccsal összekötő testület) a jövő hét elején összeül, hogy világos és egységes álláspon­tot fogalmazzon meg a gen­fi közel-keleti békeértekez­leten való palesztin részvé­tel kérdésében — jelentette az AFP jól tájékozott bejrúti palesztin forrás alapján. Megállapodtak ab^an, hogy a palesztin álláspontnak a következő alapelveken kell nyugodnia: — a PFSZ a pa­lesztin nép egyetlen és tör­vényes képviselője; a palesz­tin népnek joga van vissza­térni hazájába s ott függet­len államot alapítani; vissza kell utasítani a genfi konfe­rencia összehívását, ha az az ENSZ BT 242. számú hatá­rozatán alapul, mivel az a palesztin problémát mene­kültkérdésként kezeli. Schleyer—Lufthansa ügy A terroristák közös ultimátuma A RAPALLOI EGYEZMÉNY — 1922 ápri­lisában összeült a genovai konferencia, amely a sikertelen intervenciós kísérlet után, gazdasági szankciókkal akarta térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. A terv azonban bumerángnak bizonyult. A Szovjetunió és Németország képviselői különmegállapodást kötöttek és 1922. áp­rilis 16-án aláírták a diplomáciai kap­csolatok felvételéről és a gazdasági együttműködésről szóló egyezményt. Ez­zel megszűnt a Szovjetunió elszigetelt­sége. Képünkön a szovjet delegáció, jobb oldalt Csicserin külügyi népbiztos HARC ÉS GAZDASÁGI ÉPÍTÉS — Miközben a Vörös Hadsereg, több fronton harcolva, verte vissza az intervenciós csapatok és a belső ellenforradalmárok támadásait, a hátországban rohammunkával folyt a gazdasági élet beindítása. A vasútépítés e munka fontos része volt AZ ELSŐ TRAKTOR — 1924-et Írtak, amikor az első szovjet gyártmányú traktorok megjelentek a földeken. Jelentős lépés volt ez a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése, a kollektivizálás felé vezető úton A negyven napja húzódó Schleyer-ügy pénteken drá­mai fordulatot vett. Egy csütörtökön eltérített Luft- hansa-gép elrablói a nyu­gatnémet terroristákkal közös * ultimátum'pt intéztek az NSZK kormányához. Eszerint vasárnap közép­európai idő szerint dél­előtt kilenc óráig az NSZK-ból tizenegy, Török­országból két bebörtönzött terroristát kell szabadon bocsátani, ellenkező eset­ben kivégzik Hanns-Mar- tin Scbleyert és felrobbant­ják a jelenleg Dubaiban veszteglő gépet, fedélzetén 91 személlyel. A követelésekhez tartozik, hogy a nyugatnémet börtö­nökből kiszabadítandó Baa- der-Meinhof terroristákat fe­jenként százezer márkával, a török börtönből távozó két személyt pedig összesen 15 millió dollárral kell el­látni. A két csoportnak — Istanbulban egyesülve — a megadott határidőre el kell érnie a célországot (az ulti­mátum egy távol-keleti, egy közel-keleti és egy afrikai államot nevez meg). Haloga­tás, vagy az ultimátum rész­leges teljesítése a túszok azonnali kivégzését vonja maga után. A török kormány a dél­után folyamán előbb eluta­sította a rá vonatkozó köve­teléseket, később viszont rendkívüli ülésen vitatta meg a helyzetet. A nyugat­német kormány — mint egy szóvivője Bonnban jelezte — „minden emberileg lehet­ségest” megtesz a túszok éle­tének megmentéséért. A nyu­gatnémet fővárosban szünet nélkül tanácskoztak a poli­tikusokból és vezető bizton­sági szakemberekből álló testületek, köztük a „nagy válságcsoport”, Schmidt kancellár elnökletével. A dubai repülőtéren vesz­teglő Boeing 737-es utasszál­lító gép fedélzetére a nap fo­lyamán élelmiszert, vizet és gyógyszereket szállítottak. (Az utasok között öt kis­gyerek is van.) A repülőté­ren az NSZK illetékes nagy­követe és a dubai hadügy­miniszter tárgyalt a két fegyveres férfival és két nő­vel, akik minden jel szerint arabok. A géprablók a dél­után folyamán rálőttek két repülőtéri munkásra, amikor azok a géphez közeledtek. Sebesülés nem történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom