Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

1977. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A hörcsögbunda a Pannó­nia Szőrmekikészitő és Feldolgozó Vállalatnál készült „Baba, labda, búgócsiga... s ez mind az enyém?" résztve­vők az INTERPLAYEXPO-n A bordásfal szobabútornak is beillik. Gyártották a Kunhe­gyes és környéke Vegyesipari Szövetkezetben sportpálya- és tornatermi fel­szereléseket. Nekik kellene tehát reklámozni is — pél­dául prospektusokkal — ter­mékeinket. Szövetkezetünk 20 millió forintos beruházás­sal új műhelycsarnokot épít, ahol jövőre már termelünk is. A tervidőszak végén 41 millió forint lesz a termelési értékünk, ennek felét a sportszergyártás adja. Nem mindegy tehát, akad-e gyárt­mányainkra vevő. * * • A „D” pavilonban fehér keménypapírból készült vo­nat indul a képzelet vágá­nyán. Az INTERPLAYEX- PO-n a nemzetközi játékkiál­lításon vagyunk, 31 ország, köztük hazánk vállalatai, üzemei mutatnak be játéko­kat, játszótéri és gyermek­szoba felszereléseket. Az osz­lopokon feliratok: „Rendezd be a játékszobát” „Fél óráig tied a játék” „Mindenki nyer”. Az elkerített szekciók­ban különböző korcsoportok szerint gyerekek játszadoz­nak. A kicsinyek a babaház berendezéseit rakosgatják, a nagyobbak faragott rollert tologatnak, a még nagyobbak megmintázva a bejárat mel­letti toronyházat, építkeznek. Csak kicsit gyorsabban ... Hajnal József Fotó: T. Katona László Jó néhány éve építkeznek már a Budapesti Nemzetközi Vásár főbejárata mellett. Azóta kíváncsian szemlélge- tik a hazai és a külföldi ven­dégek egyaránt, mi lesz az acélszerkezet-monstrumból ? Egyáltalán lesz-e belőle va­lami? Kiderült, az eddigi el­képzelések megváltoztak, így iroda ház helyett szálloda épül itt, amely két év múlva vendégeket is fogad. A bejá­rat mögötti területen sorako­zó pavilonokban, mintegy 30 ország vállalatai, intézmé­nyei mutatják be portékáju­kat az őszi BNV-n, közöttük szép számmal — és szép si­kerekkel — szerepelnek Szol­nok megye képviselői is. A Hűtőgépgyár a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is ka­pott egy nagydíjat: az S—150 típusú háztartási hűtőszek­rényért. Hogy mit tud a ké­szülék, arról Mellus János a propagandaosztály vezetője beszél: — Propán-bután gázpa­lackról üzemeltethető, így áram nélküli helyiségekben, hétvégi házakban, tanyákon, településektől távoli munka­helyeken is használható. Ti­zenegy kilogrammos gázpa­lackkal körülbelül egy hóna­pig működik. Háromcsilla­gos: mélyhűtőjében a hő­mérséklet eléri a mínusz 18 fokot. — Tavaly nagy díj at kapott a Bosch hűtőszekrénycsalád egyik tagja... — Igen, a 160 literes ké­szülék. Az idén 220 ezret gyártunk ebből a termékből nyugati exportra, negyvenez­ret szállítunk a szocialista országokba, 220 ezer pedig a hazai boltokba kerül. Ezen a vásáron egyébként díjjal ju­talmazták a Flóra szifoncsa­ládot is. Sokan ajándéknak szánják ezt a termékünket, igyekeztünk tehát úgy díszí­teni — szép bársonyos bélé­sű dobozba csomagoljuk, magyaros mintákkal ékesít­jük — hogy megfeleljenek a célnak. Az „A” pavillonban a Ti­sza Cipőgyár kollekciója előtt sokan megállnak, de nagy a „forgalom” a tárgya­ló irodában is. Hazai és kül­földi érdeklődők egymásnak adják a kilincset. Szalay László, az értékesítési főosz­tály vezetője mégis elégedet­len: — Nem szerencsés a vásár időpontja a bőripari vállala­toknak, így nekünk sem. Ezekben a hetekben több he­lyen, például Milánóban és Párizsban, bőripari szakvá­sárt rendeznek. Mindenki igyekszik ezekre a kiállítá­sokra, hozzánk már kevesen jutnak el. Rossz az időpont azért is, mert partnereinkkel ilyenkor már megállapod­tunk, miből mennyit gyárt­sunk a következő év első fe­lében. — Hogyan lehet orvosolni az időpont miatti problémá­kat? • • • — A vásár ideje alatt ösz- szehívtuk a kiskereskedelem képviselőit. A kiállítási kol­lekció ismeretében módosít­hatták az 1978-as első félévi megrendeléseiket. Persze a változtatás azzal jár, hogy módosítani kell az anyag- igényléseket, a szerszámter­veket. ta 1584 köbcentiméter, telje­sítménye 70 lóerő. Mindezek fölött a típus: Opel Manta. Az előtte álló tömegből meg­szólal egy hang: „Gyere fi­am, úgysem lehet megvenni, hiszen ez csak minta.” • • • A Tisza Cipő kiállításának slágere a textilpántoB poliu- retán szandál. Érdekessége, a lábbeli mellé kap egy kis szerszámot is a vevő. Ezzel bármilyen szinű pántot, amit külön meg vásárolhat a szan­dálhoz, áthúzhat a talp nyí­lásain. A vásárban a legnagyobb tömeg a gépkocsik és a bü­fék előtt található. Az előb-• bieknél a kiállítók felvonul­tatták a legújabb Skodákat, Trabantokat, Zsigulikat, de látható itt a legújabb Mercé- des és Opel is. Az egyik táb­lán felirat: a motor térfoga­A „B” pavilonban találjuk a Tiszamenti Vegyiművek ki­állítási kollekcióját. Itt lát­ható a Tomi mosószercsalád, mellettük megannyi utalás: tagjai mire használhatók. Két újdonsággal rukkolt ki az őszi vásárra a TVM, a Tomi Brill és a Tomi Matt mosóporokkal. Fékezett hab- zásúak, fehérítő tulajdonság­gal, sok-sok illatosító anyag­gal. A Szomszédos „C” pavilon­ban a Kunhegyes és Környé­ke Vegyesipari Szövetkezet ^.kiállítási szekciójában Kiss Imre, a szövetkezet elnöke fogadja a vendégeket. Meg­lehetősen bosszúsan: — Az imént ment el egy nagy sportegyesület vezetője. Megnézte a termékeinket, szépnek találta őket. Kért prospektust, de nincs. Ezért aztán odébbállt. A TRIAL Sport- Játék és Hangszerke­reskedelmi Vállalattal kö­tött szerződésünk szerint csak ők értékesíthetik az itt kiállított rajttámaszokat, fu­tógátakat, bordásfalakat, A Hűtőgépgyár nagydijas hűtőszekrénye gázpalackról mű­ködik A Tisza Cipőgyár termékein - képünkön egy tornacipőn - új védjegy látható a stilizált T betű Az őszi BNV-n Nagydíj a vásárról Rossz az időpont? Újdonság: a Tomi Brill Játszadozó gyerekek HETI JEGYZETÜNK Százezrek a kukában Nem is olyan régen, a tanév utolsó napjaiban a ta­nító néni vagy az osztályfőnök „szemlét” tartott az iskolai tankönyvek fölött. Ha nem hiányzott lap, ha nem firkálta össze a nebuló a kilenc hónap alatt a könyvet, összegyűjtötték. Szeptember pedig úgy kez­dődött, hogy az előző osztálytól beszedett könyveket szétosztották. Ha nem volt elég használt könyv, ak­kor rendeltek újat. Mindez már júniusban eszembe jutott, amikor a háztömb melletti szeméttároló dugig megtelt kék pa­pírba kötött, keménytáblás olvasó-, élővilág-, történe­lem-, számtan-, irodalomkönyvekkel. Sok közülük gondos kis „gazda” tulajdona lehetetett, egy szamár­fül sem volt rajta. Ha papírgyűjtés lett volna, bizo­nyára a MÉH-be viszik a gyerekek, de éppen nem volt. így hát a kukába kerültek a jobb sorsra érde­mes tankönyvek. Hét iskolában érdeklődtem: gyűjtik-e a jó állapot­ban lévő használt könyvet? A szeptemberi iskolakez­dés nem egy családot érzékenyen érint, főként ha két- három gyerek is általános iskolás. Százasokat lehetne így megspórolni. Sehol sem gyűjtik a használt könyveket. Ügy mond­ják, nincs rá igény, nincs aki foglalkozzon ezzel, kü­lönben is, a munkafüzeteket csak egy gyerek használ­hatja, tehát abból mindig újat kell venni és sokkal higiénikusabb az új... különben is, azoknak a gyere­keknek, akik anyagilag rászorulnak, ingyen — segély­könyvet — adnak minden iskolában. A sok indok ellenére sem hiszem, hogy a használt iskolakönyv hulladék. A színes, igényes nyomdai eljá­rással készült, biztonságosan fűzött-kötött könyvek sorsáról a pazarlás jut az eszembe. Olyan pazarlás, amely a népgazdasági és a családi „kasszában” is je­lentős következményekkel jár. T. Sz. E. Középtávú tervek A termőföld haszna és védelme A termőföld a mezőgazda­ság számára a legfontosabb termelési eszköz. A mező­gazdaságilag művelhető terü­let növelésével, fokozott hasznosításának kérdéseivel a párt XI. kongresszusa is foglalkozott. „... minden ter­melési eszköznek, így a föld­nek a hasznosítása is felel­jen meg a társadalom, a dol­gozó közösségek, az állam­polgárok egyetemes érdekei­nek” — olvasható a kong­resszusi jegyzőkönyvben. A kongresszus óta eltelt időszakban a párt-, állami és gazdasági szerveknél egy­re többször kerül napirend­re a föld rendeltetésszerű és takarékos hasznosításának témája. A földterületek ra­cionális kihasználása a me­zőgazdasági üzemek párt­ós gazdasági vezetésének, az állami és érdekképviseleti szerveknek állandó, folya­matos és több évre szóló feladatot jelent. A célkitű­zések megvalósítása érde­kében az anyagi eszközök tudatos koncentrálása mel­lett igen nagy jelentősége van a cselekvő szemlélet kibontakoztatásának. A szolnoki járási pártbi­zottság cselekvési program­jában és az 1977. évi gazda­ságpolitikai feladataiban ki­emelten szerepel a mező- gazdaság alapvető termelési eszközével, a földdel vaíŐ racionális gazdálkodás. A járás mezőgazdasági üzemei elkészítették középtávú ter­veiket a termőföld haszno­sítására és a mezőgazdasági üzemek közötti indokolt, ön­kéntes földcserék lebonyo­lítására. A járási pártbizottság kez­deményezésére a községi, és üzemi pártszerveink meg­vizsgálták a gazdaságok kö­zéptávú terveiben kitűzött célok időarányos teljesíté­sét. A pártszervek ezt a munkát a pártmunka eszkö­zeivel irányítják és segítik. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a föld racionális kihasz­nálásánál a mezőgazdasági üzemek, a községi tanácsok vezetői jelentős eredmények­ről, kedvező szemléletbeli változásokról adhattak szá­mot. A mezőgazdasági üze­mek párt- és gazdasági veze­tőinek többsége érti miért pótolhatatlan nemzeti kin­csünk a föld és miért kell hasznosításával törődni. Ha­tározott törekvés tapasztal­ható a művelésbe vonható földterületek növelésére. A tanyák, a tanyahelyek, a használaton kívüli csator­nák, utak, kazalhelyek fo­lyamatos és gyorsabb üte­mű felszámolására tettek in­tézkedéseket. A szalmaérté­kesítési gondok miatt fel­halmozódott, és jelentős ter­mőterületet elfoglaló, több­éves értéktelen szalmakész­leteket megszüntették. Az összehangolt intézke­dések nyomán a tanyaterü­letek, a felszámolt majorhe­lyek hasznosításával, a meg­levő majorterületek csök­kentésével közel 90 hektár­ral növelték a művelésbe vont földterületet, ugyanak­kor a nagyüzemi gazd,álko­dás követelményeinek meg­felelő optimális táblamére­tek kialakítását is segítet­ték. A gazdaságok a tudomá­nyos intézetekkel együttmű­ködve igyekeznek a föld minőségének megfelelő, a talaj fizikai és biológiai adottságaihoz egyre jobban alkalmazkodó termelési szerkezetet kialakítani. Az erősen kötött, lecsapolhatat- lan, vízzel borított területek hasznosítására intenzív gyep­gazdálkodási terveket dol­goztak ki. A talaj tápanyag- visszapótlására is igen nagy gondot fordítanak. A Tisza II. öntözőrendszer megépülé­se előtt átmeneti megoldás­ként keresik az öntözés nö­velésének lehetőségét. A belvízlevezető és ön­tözőcsatornák rendszeres karbantartása jelenleg nem megfelelő, ezt az idei tava­szi belvízhelyzet is bizonyí­totta. Ezért elsősorban Zagyvarékas, Újszász térsé­gében a belvízlevezető csa­tornák felújítására, újjáépí­tésére történtek intézkedé­sek. Az ésszerű, önkéntes földcserék megkezdődtek. A járás gazdaságai között 1410 hektár föld önkéntes cseré­jé^ került sor. Az indokolt földcsere azonban ennél jó­val nagyobb, bár előle még több akadályt el kell hárí­tani. Az eddig megtett intézke­dések számba vétele, a to­vábbi feladatok meghatáro­zása arra ösztönzi a párt­szerveket és szervezeteket, az állami és gazdasági veze­tőket, hogy a föld védelmé­vel, használatával jelentősé­gének megfelelően törődje­nek. Rimóczi Teréz az MSZMP szolnoki járási bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom