Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 24. HEITTIII A csecsemő táplálél ka: az anyatej első hónap­jaiban a cse­csemő legfontosabb, mással nehezen pótolható tápláléka az anyatej. Ez tartalmazza a számára kezdetben legszük­ségesebb tápanyagokat, még­pedig olyan arányban, amely­ben szervezete legjobban tudja hasznosítani. Az anya­tejjel táplált csecsemő ke­vésbé hajlamos a fertőző betegségekre, s betegségei rendszerint enyhébb lefo- lyásúak, mint a mestersége­sen tápláltaké. A szopott tej biztosan friss, tiszta és megfelelő hőfokú. A szoptató anyának nincs gondja a táplálék beszerzé­sére, elkészítésére, melegíté­sére, tárolására és főleg mentesül attól a rengeteg gondtól, aggodalomtól, amellyel a nem megfelelően táplált csecsemő betegségei járnak. Még ennél is nagyobb elő­nye a szoptatásnak a mes­terséges táplálással szemben, hogy megkívánja, felkelti és ébren tartja a csecsemő ak­tivitását, közreműködését, a táplálkozás műveletében. A figyelmes anya ugyan üveg­ből is táplálhatja úgy a csecsemőjét, hogy figyelem­be veszi kezdeményezését, akár a táplálkozás megkez­dését, akár tempóját vagy befejezését illetően, azonban a szoptató anya jóval köny­nyebb helyzetben van és ke­vésbé esik az erőszakolás, a túletetés kísértésébe. A szoptatás legfőbb érté­ke azonban elsősorban az, hogy megkönnyíti anya és gyermeke között annak a szoros és meghitt kapcsolat­nak a létrejöttét, amely ké­sőbb a gyermek egész érzel­mi fejlődésének alapja lesz. Igaz, hogy nincs minden anyának egyformán sok teje, azoban egészen ritka kivéte­lektől eltekintve minden nő­nek, aki gyermeket szült van annyi, hogy legalább az első két hónapban kielégítő­en, azután pedig kiegészítő táplálás mellett szoptatni tudja a gyerekét. Minden anyatej jó: nincs rossz, fá­radt. ideges, vizes, híg anya- tej. Ahhoz, hogy az anyának elegendő teje legyen, sokat kell pihennie, és jól kell táplálkoznia. De a tejtermelés legfőbb fokozója maga a szoptatás, illetve a mell rendszeres és alapos kiürítése. Ha a cse­csemő jól szopik, bővebben termelődik a tej. Az első he­tekben minden szoptatás után lehetőleg azonnal ki kell fejnj azt a mellet, amelyből szopott a csecse­mő. A mellben pangó tej csökkenti a tejtermelést és mellgyulladást is okozhat. Akkor is kell fejni, ha az anya úgy érzi, hogy agye­rek utolsó cseppig kiszopta a tejet. A lefejt tejet azon­ban csak az orvos vagy a védőnő tanácsára adja oda a gyereknek A kórházból való hazaté­rést követő napokban lehet átmeneti zökkenő a tejter­melésben és a szoptatásban is. Nyugodtan várhatunk né­hány napot: egészen kevés szopás és teáztatás mellett semmi baja nem lesz a gye­reknek. Néhány napon be­lül megszopja a fejlődésé­hez szükséges mennyiséget. Abban, hogy mennyi a fej­lődéséhez szükséges tej- mennyiség, óriási egyéni kü­lönbségek vannak. Ha a csecsemő békés és a hazaté­rés után néhány nappal gyarapodni kezd, akkor ele­gendő számára a táplálék még akkor is, ha .keveseb­bet szopik, mint amennyi a különböző táblázatokban elő van írva Mamiim fontos — ta- nayyuil ián a legfon­tosabb —, hogy a szoptató anya nyugodt legyen. Ne iz­gatottan fogjon a szoptatás­hoz („vajon mennyit fog szopni?” „vajon lesz-e elég tejem? ”), hanem bízzék ma­gában és bízzék csecsemőjé­ben: előbb-utóbb „összeta­nulnak”, s mindketten örö­müket lelik a szoptatásban. Dr. Fáik Judit Saláták Káposztasaláta. Hozzáva­lók: 1 fej káposzta, 1 fej hagyma, só, köménymag, ecet, víz, kevés olaj. A ká­posztát vékony csíkokra vág­juk, besózzuk. Egy órán át állni hagyjuk. Közben elké­szítjük az ecetes vizet. A ká­posztára rászórjuk a kömény­magot, ráöntjük az ecetet és megcsepegtetjük olajjal. Pirospaprika saláta. Hoz­závalók: 1/2 kg húsos piros- paprika, 1 fej hagyma, só, ecet, víz olaj. A pirospapri­kát lobogó vízbe dobjuk egy pillanatra. Lecsepegtetjük, csíkokra vágjuk. A hagymát karikára vágjuk, összekever­jük a paprikával, majd rá­öntjük a sózott, ecetes vizet, megcsepegtetjük étolajjal. Csemegesaláta. Hozzáva­lók: két fej Salátát megmo­sunk, csíkokra vágjuk, 1 ka­ralábét, 1 csomó sárgarépát káposztareszelőn leresze­lünk, 1 csomó retket, 1 ubor­kát hámozás nélkül legyalu­lunk. Leöntjük fűszerezett és citromlével összekevert jog­hurttal. A tetejét kemény to­jással díszítjük. Zöldbabsaláta. Hozzáva­lók: 1/4 kg zöldbabot meg­tisztítunk, 2 cm-es darabok­ra vágjuk és sós vízben pu­hára főzzük. 1/4 kg uborkát jól megmosunk, hámozás nélkül vékonyan fölszeletel­jük, karikára vágunk 1/4 kg paradicsomot, 1 fej hagymát. Összekeverjük a megfőtt, le­szűrt, kihűlt zöldbabbal és ráöntjük a 2 evőkanál ecetből, 2 evőkanál olajból készített, sóval, borssal, pirospapriká­val ízesített salátalevet. A te­tejét finomra vágott petre­zselyemzöldjével díszítjük, és fogyasztás előtt 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. Neoklasszikus és avantgarde Az 1977—78-as őszi-téli szezonra az Interkolor — a nemzetközi színbizottság — a következő színeket ajánl­ja: a piros árnyalatok közül a tűzpiros, a gesztenyevörös és a rózsafavörös színeket. A sárgás árnyalatok közül a mazsolabama. a gyöngysár­ga, a mustársárga és a bo­rostyánsárga a divat, a zöl­dek közül a gyöngyzöld, a zománczöld és a petrolzöld. Előfordul még a gyöngyró­zsaszín és a petrolkék is az ajánlatok között. A semle­ges kísérőszínek a spárgafe­hér és a fekete. Az anyagok közül a kelle­mes fogású, lágy esésű kel­mék közül válogathatunk. Enyhén bolyhozott és csi­szolt kikészítésű gyapjúszö­vetek — mint a flaneli tí­pusú szövet, a posztó, a flaus, a lódén, a Shetland, a velúr — hazai textiliparunk is bő választékot gyárt. S ugyancsak találkozhatunk az üzletekben a rusztikusabb, kéziszőttes hatású kártolt gyapjúkkal, tweedekkel, ha- linaszerű posztókkal laza kö­tésű szövetekkel. Alkalmi vi­seletnek pamutkreppet, ba- tisztot. könnyű flanellt, se­lyem- és selyemtípusú anya­gokat ajánlanak a divatter­vezők. Az ősz és a tél divatjában kétféle stílus érvényesül. A neoklasszikusnak nevezett, egyenes, férfias vonalakat felhasználó stílus alkothatja alapruhatárunk darabjait. Évszázados hagyományok elevenednek fel benne, ne­mes, tartós anyagok felhasz­nálásával. Ez a stílus ele­gáns, angolos, a kosztümök­nél, kabátoknál kissé férfias jellegű. Az avantgarde stílus szabad vonalvezetésű, főleg fiataloknak való és tetsző stílus. Sportos, kényelmes, a Csíkmintás szövet kapuc­nis ruha, amely az avant­garde stílus jegyében ké­szült népviseletből merített for­mákat, vonalakat idéz. E stílusban ideálisan valósul­hat meg a réteges öltözkö­dés. Jellegzetessége, hogy nemcsak a magyar népvise­letből merít, hanem felhasz­nálja más népek praktikus, rusztikus ruhadarabjait — a kisködmöntől a vállon átve­tett rojtos kendőig. E két stílus keverése új­donság. Hiszen felvehetünk mellényes, férfias kosztümöt kapucnis nagykabát alá. Be­köthetjük a fejünket a nagymama berliner kendőjé­vel, s legújabb szabású nad­rágunkhoz a pulóverek ré­tegei fölé bekecset vagy hím­zett halina kabátkát ölthe­tünk. A divattervezők szerint ezen a télen is a térdet ta­karó, már-mór állandósuló hosszúságú ruhában, szok­nyában járunk. Az ingru­hák, huzatruhák divatja is megmarad. Sok kétrészes, egyenes szoknyás, buggyos felsőrészes vagy tunikás mo­dellt ajánlanak. Praktikus és szép viselet a mellényes ösz- szeállítás, akár szoknyával, akár nadrággal, de még kosztümmel is. Mindezek fö­lé klasszikusan egyszerű, egyenesvonalú kabátot kí­nálnak — egyszínű, vagy klasszikus — halszálkás, kockás. eszterházikockás, csíkos — anyagból, vagy avantgarde stílusú bő hátú, ejtett vállú, lezser kabátot, esetleg pelerint. A kiegészítők a ruhák stí­lusához és az alkalomhoz il­leszkednek. A klasszikus ci­pők nyújtott formájúak, majdnem hegyes orrúak, ma­gas keskeny sarokkal. A sportos cipők követik a láb vonalát, kényelmes sarok­magassággal, hajlékony talp­pal készülnek. A csizmák szára bokamagasságtól a térd vonaláig változó, s ennek megfelelően enyhén bővek vagy szűkebbek. Az elegáns táskák lapo­sak, borítékformájúak, vagy dobozalakúak. A sportos tás­kák vagy puha, nagy. bu- gyorformájúak, vagy kemény anyagú vadásztáskák. P. Csíkos és kockás szö­vetből készült klasszikus angol gyapjúkosztüm, bő ráncolt szoknyával. Ki­egészítője a mellénnyel azonos kockás szövet vállkendő és vadászkalap Krétacsíkos gyapjú fla­nelt, ráncolt derekú, le­zser, csőnyakú ruha, fer­déből szabott felsőrésszel Miért nem kíméli magát? Kevesen tudják, hogy még a jelen­téktelennek tűnő mozdulatok is mi­lyen fontosak, ha az ember fárad­ság nélkül, jó tel­jesítményt akar nyújtani. Éppen azok, akik annyi­féle megerőltető mozgást kénytele­nek végezni: a há­ziasszonyok nem ismerik a célszerű és gazdaságos mozgás titkát. A mai modern nő éppenúgy pa­naszkodik hát- és derékfájásra, mint nagymamáink, akik mosáskor órákig a teknő fö­lé hajolva kefél- gették a szennyes ruhát. Vajon ma hány nő végzi a házimunkáját egyenes derékkal? Pedig az egyenesen tartott gerincoszlop, a nyak és emelt fő lényegesen kevésbé fá­rasztja ki az izomzatot és az inakat, mint a gömyedezés. Nézzük csak meg milyen alapvető műveleteket lehet és kell egyenes derékkal vé­gezni : a mosás, a mosoga­tás, söprés és porszívózás, a szemét lapátra söprése, kis­gyermek vagy más teher föl­emelése. Az ülőhelyzetben végezhető munkáknál ugyan­ez a szabály. Olyan takarító és egyéb munkaeszközöket vásárol­junk, esetleg barkácsoljunk, amelyeknek nyeléhez, fo­gantyújához nem kell — sok­szor szinte a földig — leha­jolni. Nagyon célszerű viselet otthon a több zsebes kötény; szükség esetén kéznél van a ruhacsipesz, kulcsok, kisebb tisztító-, takarítóeszközök. Azokat a holmikat pedig, amelyekre a mindennapi konyhai munkához szükség van, kéz alá, kéznyújtásnyirá helyezzük el. Amiket napon­ta többször is elő kell ven­ni (evőeszközök, fűszerek, mosószerek stb.) ne rakjuk a konyhaszekrény legalsó re­keszeibe. Ha csak mód van rá, ke­rüljük azt is, hogy munka közben _ a testsúly mindig csak a ” lábat terhelje. A hosszas álldogálás nemcsak fáradságos, de vérkeringési zavarokat is okozhat. Érthe­tetlen, de sok háziasszony fe­jében megsem fordul, hogy például a burgonya, a zöld­ség stb. . tisztítását, de még a vasalást is lehet ülve vé­gezni. Hosszabb munkánál mindig támlás széken üljünk. A különféle helyes testtar­tást jól érzékeltetik képeink: 1—2. Ha guggoló helyzetből emeljük föl a terhet, a lábizmok dolgoznak, ha helytelenül leha­jolva, akkor a hátizmokat és a gerincoszlopot fárasztjuk fölös­legesen. 3. Az ülve végzett munkánál a kinyújtott kar és a test kb. 15 fokos szöget zárjon be. Nor­mális magasságú széken ülve, a munkaasztal kb. 65 cm ma­gas, magasított széken ülve az asztal 80 cm magas legyen. 4. Akár ülünk, akár állunk, a vasalódeszkát olyan magas­ságban helyezzük el. hogy .a munkát egyenes derékkal és háttal végezhessük. 5. A mosogatómedemcének, az átlagos magasságú felnőttet vé­ve alapul. 90 cm, a magasabb alakút tekintve pedig 95 centi­méterrel kell a földtől lennie. 6. A seprű, partvis nyele váll­magasságig érjen, a kisseprű és szemétlapát nyele pedig olyan hosszú legyen (legalább derékig érő), hogy ne kelljen a földig hajolni használatuk közben. BK. Fórum a Szovjetunióról az országgyűlésről Hétfőn a Kossuth rádióban 16 óra 05 perckor körkapcso- lásos műsort sugároznak. Az üzemi demokráciáról mond­ják el véleményüket a meg­kérdezettek, elsősorban ar­ról, hogy bizalommal van­nak-e a bizalmiak iránt. 17 óra 29 perctől Úszta Gyula vallomását hallhatjuk, amely­ben találkozásairól beszélget Mezei Andrással. A televízióban rendkívüli adásnap lesz, a budapesti ze­nei hetek nyitóhangversenyét sugározzák az Erkel Szín­házból. Kedden a televízióban 20.00 órakor Fórum kezdődik a Szovjetunióról, amelynek ke­retében szovjet tudósok, po­litikusok és más neves sze­mélyiségek szólalnak meg. Szerdán á Kossuth rádió­ban 17 óra 50 perckor Kato­na Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára mond ünnepi köszöntőt a fegyveres erők napja al­kalmából. A televízióban 16 óra 50 perckor Arcképek szolgálat közben címmel láthatunk összeállítást azokról, akik fegyverrel védik a hazát. 20.00 órakor a Belügyminisz­térium Duna művészegyütte­se ad műsort fennállásának huszadik évfordulóját kö­szöntve. Csütörtökön a Kossuth rá­dióban 18 óra 30 perckor kezdődik az Esti Magazin, amelyben hangképeket, tu­dósításokat hallhatunk az or­szággyűlés ctezi ülésszakának első napjáról. 20 óra 20 perc­kor Szimpátia — a hormonok parancsára? címmel az em­beri magatartások és a hor­monok kapcsolatáról beszél­get Eke Károly és dr. Teleg- dy Gyula kórélettani pro­fesszor. A televízióban 18 óra 20 perckor ad közvetítést az or­szággyűlésről. Pénteken a Kossuth rádió­ban 16 óra 05 perckor egy gépkocsivezetőre emlékező dokumentumjátékot su­gároznak Kilencedik emelet címmel. 17 óra 10 perckor Bartók Béláról, a tanárról szól Székely Júlia: A 14-es tanteremben című műsora. A televízióban 20.00 óra­kor a Németh László Galilei című drámájából készült té­véfilmet vetítik. Szombaton a Kossuth rá­dióban 8 óra 55 perces kez­dettel Kubinyi Ferenc doku­mentumjátékát hallhatjuk, amely azt mondja el, hogyan születhet valaki kilencéves korában. A televízióban 20 óra 05 perckor vidám tévéjáték kez­dődik, amelynek címe: A lá­nyom barátnője. Vasárnap a Kossuth rádió­ban 20 óra 07 perckor a bu­dapesti művészeti hetek ke­retében bemutatót tart a Rá­diószínház és Hidas Frigyes: Bösendorfer című egyfelvo- násos operáját közvetíti Lu­kács Ervin vezényletével. A televízió 10 óra 30 perc­kor kezdődő Mozdulj című játékos versenyét a budaörsi repülőtérről láthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom