Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
1977. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtartotta megyei küldöttértekezletét a Vöröskereszt (Folytatás az 1-es oldalról) moltak végzett munkájukról. Dr. Feledi László tisza- kürti körzeti főorvos arról beszélt, milyen óriási jelentőségű, hogy szervezetük szoros kapcsolatot épített ki a . helyi állami fiúnevelő intézettel. Favári Zoltán karcagi mezőgazdasági mérnök a termelőszövetkezetekben dolgozó vöröskeresztes szervezetek munkájának fontosságáról szólt. Ari Endréné. konyhai dolgozó a kisújszállási Sallai telepiek szervezetéről beszélt; arról, hogy a többségében nyugdíjkorhatárhoz közel lévő aktivisták milyen szíwel-lélekkel dolgoztak a IV. kongresszus határozatának végrehajtásáért. Felszólalt a küldöttértekezleten dr. Boros Ottóné is. Elmondta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság ez év májusában értékelte a Vöröskereszt megyei tevékenységét és megállapította, hogy alapvetően megoldotta a ráháruló feladatokat. és elismerésre méltó eredmények születtek. Ezekben az eredményekben döntő része volt annak, hogy a vezetőségek tervszerűbben dolgoztak, erősödött a kollektív vezetés, szélesedett az aktívahálózat. Hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt napjainkban olyan politikai tömegszervezetté vált, amely tízezrek önkéntes társadalmi munkáját szervezi, sajátos arculatával részt vállal a fejlett szocialista társadalom építéséből, segíti az egészségügyi és szociálpolitikai célkitűzések megvalósítását, tevékenységével sokszínűbbé, teljesebbé teszi a magyar nép kulturáltságát. Árvái István, az SZMT vezető titkára felszólalásában hangsúlyozta azokat a feladatokat, amelyeket a Vöröskereszt és a szakszervezetek szervei a megyében együttesen vállalnak és végeznek. Máté Mihály hozzászólásában átadta a jelenlévőknek a Vöröskereszt országos vezetőségének üdvözletét és köszönetét eddigi munkájukért. A vitát Magyar Gyula foglalta össze. Ezután kitüntetések átadására került sor. A Magyar Vöröskereszt Országos vezetősége a Vöröskeresztes Munkáért Érdemérem arany fokozatát adommányozta Angyal Zsuzsannának a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozójának, az üzemi Vöröskereszt, szervezet alapító tagjának, dr. Boros Ottóné- nak, dr. Csabai István állatorvosnak, a mesterszállási községi szervezet elnökének, dr. Juhász Irmának, a szolnoki szociális otthon igazgató főorvosának, dr. Temesvári Ottónak, a tiszafüredi járási hivatal osztályvezetőjének. dr. Laczkó Erzsébet törökszentmiklósi főorvosnak. ötvenszeres véradás után a Kiváló Véradó kitüntetést adományozta Bakos István agronómusnak, az abádszalóki Lenin Tsz tagjának és Nagy József hivatásos tisztnek. Az országos vezetőség és az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet által alapított oklevelet a véradómozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért a MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyára és a jászberényi Aprítógépgyár véradó kollektívájának küldöttei vehették át. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a Vöröskereszt Szolnok megyei vezetőségének huszonöt tagját, és a huszonhat küldöttet a tömegszervezet V. kongresszusára. A megyei vezetőség elnöke dr. Baki Magda, a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának főorvos-helyettese lett. Alel- nökök: Dányi Imre, az abádszalóki Lenin Tsz elnökhelyettese, az országos vezetőség tagja, és dr. Helf László igazgató-főorvos. A Vöröskereszt megyei titkárának ismét Magyar Gyulát választották meg. A szervezet számvizsgáló bizottságának elnöke dr. Sajtos Jenő, a megyei bíróság tanácsvezető bírája lett. A megválasztottak nevében dr. Baki Magda mondott köszönetét a bizalomért. A küldöttértekezlet dr. Helf László zárszavával ért véget. V. V. Paradicsomszüret A lévonat szalagján naponta 8-9 vagon paradicsomot válogatnak át a tsz-beliek A nyárvégi kánikulában gyorsan érik a paradicsom, a jász- szentandrási Haladás Tsz-ben, gyors betakarítását BMG ti' pusú kombájnok segítik. Otvenhektós tartályokban szállítják a paradicsomlevet a Hatvani Konzervgyárba Nagy értéket száritgatnak a fóliasátor alatt: a paradicsommag mázsájáért 23 ezer forintot kap a gazdaság (Kép és szöveg: T. F.’ Kenni kell a jattot!?” |~ Az ügyfél két hétig türelmes Gépkocsijavftás Szolnokon Akinek kocsija a „ketrecbe” kerül, néhány hétre keresztet vethet rá. Egy Dácia már két hónapja áll ott. S nem egyedül, jócskán akad társa. Az AFIT szolnoki üzemében külön elkerített részen tárolják a súlyosan sérült gépkocsikat. Ez a „ketrec”. Hogy mikor kerülnek onnan ki, azt pontosan senki sem tudja. Az utóbbi időkben rendelet született, miszerint a javító vállalatoknak a megrendelők tudtára kell adni, hogy mi a baja járműveknek, mennyibe kerül rendbetétele, s mikor lesz kész. Ez utóbbira mondanak ugyan valamit, de legszívesebben azt dúdolnák, hogy „azt csak a jó isten tudja.” — Hitelt nem érdemlő szövegünk van, — mondta kesernyésen az AFIT szerviz egyik vezetője. — Ahhoz, hogy viszonylag rövid idő alatt rendbe hozzuk a karambolozott kocsikat, kevés a jó szándék, a munkaszervezés. Üj alkatrészek tömege kellene, azokat viszont nehezen tudjuk beszerezni, mert nincs „csúszópénz”. Az anyagbeszerzésnél pedig lassan íratlan törvény, hogy „kenni kell a jattot” Erre képtelenek vagyunk, az ügyfél viszont legfeljebb két hétig türelmes... Megtörtént, hogy a vállalat alkalmazottja nem tudott bizonyos alkatrészeket felkutatni, a javításra váró kocsi tulajdonosa viszont kapott, ráadásul, ugyanott, ahol az anyagbeszerző sikertelenül próbálkozott. — Ne érdekeljen az benneteket, — válaszolta arra a kérdésre, hogy miként járt sikerrel. Sejtelmes mosolyából csak következtetni lehetett: a dugi pénz megtette a magáét. Egy-egy ember adhat néhány százast hiánycikkekért, — ennek erkölcstelen voltáról most ne beszéljünk, hiszen az köztudott, — de a vállalati anyagbeszerző ezernyi cikk után képtelen erre. Hozott anyagból is... Egyébként számtalan olyan alkatrész van, amit a magánkereskedelemben bé lehet szerezni, de a vállalatok magánkereskedéstől nem vásárolhatnak. Ilyenkor — főleg a Vasipari Vállalat autójavító-részegében divatos ez — kompromisszum születik a megrendelő és a szolgáltató vállalat között, s „hozott anyagból is vállalunk” jelszó alapján teszik rendbe a Járművet. Körülményes, sok bosszúságot okozó módszer ez, — de a megrendelő kiszolgáltatott, nem talál más megoldást. Mellesleg a Vasipari Vállalat sem. Szerződést kötött ugyan alkatrész biztosítására az AUTÓKER-rel, de nem sok haszna van belőle. Az AUTÓKER ugyanis csak értékre szerződik, s nem meghatározott alkatrészek szállítására. Ebből adódóan Trabant és Wartburg tartozékokat az utóbbi két évben érdemben nem szállított. A karambolozott kocsik aránya lineárisan emelkedik, s a kocsitípusok is meglehetősen sokfélék. Az utóbbi két évben megduplázódott a szolnoki AFIT-szervizbe kerülő karambolozott autók száma. Az anyagbeszerzés nehézségei mellett a fejlesztés nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel, ezért rendkívül magas a javítási idő. Igaz, fehéren-feketén ki lehet mutatni, hogy 1967, az alapítás óta 15 milliót költöttek a szolnoki szerviz fejlesztésére, gyorsmosót, autófényezőt építettek, korszerűsítették a technológiai berendezéseket, a kezdeti 32 he- helyett már 107 a napi kocsiforgalom, és így tovább, de mindez kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az autópark azóta ezrekkel nőtt. A kocsi munkaeszköz A kocsi egyre inkább munkaeszköz, mintsem fényűzési cikk. Joggal várható ezért, hogy a gépkocsijavítási hálózat erőteljesebben fejlődjék. Hiába építették meg például a szolnoki AFIT- szervizben az ország egyik legkorszerűbb autófényező műhelyét, ha a gépkocsikarosszéria műhely építése várat magára. A termelőterület az alapítás óta lényegében változatlan. Tulajdonképpen ugyanaz jellemző a Vasipari Vállalat autójavítórészlegére is, ahol a szerelők és karosszérialakatosok közös műhelyben dolgoznak. A helyszűke minden érdemi fejlesztést lehetetlenné tesz. Mi jelentene megoldást? Mindenekelőtt új beruházásokra lenne szükség mind az AFIT-szervizben, mind a Vasipari Vállalat gépkocsi- javító-részlegében. Ez utóbbinál egyébként megvan a reális lehetőség, mivel két üzemének eladásából pénz áll a házhoz, amit elősorban a szolgáltatás — közte a kocsijavítás — fejlesztésére használnak fel. A tárgyi feltételek javítása mellett a jól képzett szakgárda kialakítása is várat magára. Nem mintha különösebb gond volna ezzel, de tény, hogy az igyekvőbb, öntevékenyebb szakmunkások inkább a szövetkezetekbe igyekeznek, vagy volán mögé ülnek, mert úgy jobban megtalálják a számításukat. Ugyanakkor a vasipari szervizben csak egy műszakban dolgoznak. Az AFIT-nál a szakmunkástanulók létszáma most is százon felül van. Soha nem volt ennyi. Óvatos becslés szerint viszont jó, ha egyharmadukat sikerül ide- ig-óráig megtartani szabadulásuk után. A rendkívüli mértékben növekvő gépkocsiállomány ellenére a javítás minősége alapján véve megfelelő. Hozzájárult ehhez az is, hogy az AFIT-szervizben a korábbi kettő helyett nyolc minőségi ellenőr teljesít szolgálatot. Nem tudtak azonban még odáig eljutni, hogy a javítás után a megrendelővel együtt próbautat téve adják át a kocsikat. Egyébként is mesz- sze vagyunk még attól, hogy elkényeztessék a megrendelőket. Többet kellene a munka végeztével is foglalkozni az ügyféllel, útbaigazítani például a számla labirintusában, odaadni neki a kicserélt alkatrészeket, egyszóval elérni, hogy ne csak a kocsi átvétele legyen kulturált. Szükség volna a gyors szolgálat mielőbbi bevezetésére is. Most ugyanis alig néhány perces munkákra, — így például olajcserére, ékszíjcserére stb. — ugyanúgy órákat kell várni, mint a nagyobb javításokra. Azt hiszem, egyetértenek velem az autósok, hogy soron kívüli kiszolgálásként szívesen fizetnének a mostaninál valamivel magasabb díjat is, csakhogy mielőbb tovább mehessenek. Típuson kívüliek A futójavításokkal általában nincs gond Szolnokon. Ez a megállapítás persze nem vonatkozik a tíz évnél régebben gyártott, úgynevezett „típuson kívüli” márkára. Százával futnak ilyenek a városban. Régi Warsavák, Fiat- 500-asok, Zastavák, Skoda- Octaviák, stb. közlekednek, s mivel igen-igen eljárt felettük az idő, egyre nagyobb szükség van felújításukra. A szervizek ettől egyértelműen elhatárolják magukat. A régi márkák tulajdonosai számára ezért egyetlen út kínálkozik: a kisipar. Féltucat mesterember foglalkozik Szolnokon ilyen munkával, ötletteli módon végzik feladatukat. Kisebb alkatrészeket is készítenek. A munkát így sem győzik, másrészt a műszaki dolgokban járatlan ügyfelek az „adj uram isten, de rögtön” elv mellett a „minél olcsóbban” elvet is képviselik, s ezért gyakran könnyű prédát jelentenek a kontároknak. Ezért is, meg az útközben előforduló kisebb hibák elhárítása miatt is jó lenne, ha az autószervizek saját műszaki kultúrájuk fejlesztése mellett az ügyfelek tnű- szaki ismereteinek fejlesztésével is törődnének, például rövid tanfolyamokat szervezhetnének a számukra. Simon Béla Felhívás a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet kollektívája a következő felhívással fordult a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz: Az őszi mezőgazdasági munkák optimális időben és a legjobb minőségben történő elvégzésére — folytatva a hartai Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által meghirdetett versenyt — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére, mezőgazdasági kombinátunk és termelőszövetkezetünk kollektívája, vezetősége, párt- és társadalmi szervezetei, szocialista brigádjai felhívással fordulunk a mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz. Gazdaságaink dolgozói vállalják, hogy: A jövő évi kenyérgabonatermés megalapozása érdekében az eddigieknél jobb talajelőkészítéssel és tápanyag-utánpótlással kedvezőbb feltételeket teremtünk a gabonanövények számára. Az őszi búza vetését október 31-re befejezzük. A gazdasági növények betakarítását úgy szervezzük, hogy az előállított termékek minőségét megóvjuk, a betakarítási veszteségeket minimálisra csökkentjük. A jövő évi sikeres gazdálkodás alapjainak megteremtése érdekében gondoskodunk a talajerő növeléséről. A felhívásban közölt feladatok sikeres elvégzése érdekében jubileumi és kommunista műszakokat is szervezünk. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemek, az ellátó és felvásárló vállalatok dolgozóit, szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz; az őszi munkák sikeres elvégzése, céljaink elérése érdekében.
