Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-08 / 211. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 8. A cikket és a fotókat a bolgár kjusztendil testvérmegyében megjelenő Zvezda című lap szerkesztőségétől kaptuk. ,,1944. szeptember 9-én kiragadtuk a politikai hatalmat, országunkban a kapitalista burzsoázia, a kizsákmányoló monarchofasisz- ta kisebbség kezéből, és a hatalom a nép túlnyomó többségének, a város és falu dolgozóinak kezébe ment át, a munkásosztálynak és kommunista élcsapatának aktív, vezető szerepével. A hős Vörös Hadsereg döntő segítségével győzelmet aratott szeptember 9-i felkelés megnyitotta az utat a szocializmus felépítéséhez országunkban." (A Bolgár Kommunista Párt történetéből.) Kjusztendil Bulgária egyik legrégibb települése. Hogy valójában mikor alapították, azt senki sem tudná megmondani Az antáik időkben az „előd” várost Poutéliának nevezték. Poutélia emlékét Claud'us Ptolo- maioe krónikái őrzik, amelyekben elsősorban Ulpius Traianus császár dákok elleni háborúit örökítette meg az ókori történetíró. A négy évszázados római uralom idején az ókori Poutélia jelentő® várossá fejlődött, a Római Birodalom messze földön, ismert fürdőhelye és gyógyító központja lett. A város legszebb épülete, a székesegyház is Asklepios, a gyógyítás istene temploma volt. A pou- téliai asklepieion (így nevezték a fürdő- és gyógyítóköz- pontokat a rómaiak) 3500 négyzetméter területen az ókori világ egyik legnagyobb gyógyvárosa volt. A város virágkorát Ulpius Traianus (97—117) és Marcus Aurelius (161—180) római császárok idején élte. Egy legenda szerint maga Marcus Aurelius is itt szabadult meg kínzó betegségétől, s hálából hatalmas összeget adományozott a város fejlesztésére. A VII. század elejétől Poutélia nem szerepel a történetírásban. Feltehetően ekkor kezdődik a város hanyatlása. Csak a XI. század végén bukkan föl újra, de most már mint szláv település, Velbözsd néven, és jelentős város az első és a második bolgár állam idején. 1393-ban, amikor a törökök meghódítják Bulgáriát, a város bolgár lakosságát elűzik, helyükre törökok költöznek. Történeti tanúságok szerint az immár tipikusan török városba küldik a szultánok pihenni és gyógyulni vágyó háremhölgyeiket. Bulgária felszabadulása a török uralom alól ismét megváltoztatta a város képét, de 1944. szeptember 9-ig, a szocialista forradalom győzelméig Kjusztendil elmaradott városka marad. Lakossága házi iparral és döntően mezőgazdasággal foglalkozott. Az egyetlen, viszonylag nagyobb iparvállalat a bulgáriai francia konzul, George Simonét 1812-ben épült fonodája volt. A kjusztendiliek között hamar tért hódítanak a szocialista eszmék. Már 1892-ben megalakul a városban a Bolgár Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. Az első világháború után a kommunisták kétszer is győznek a helyi választásokon, a városházán vörös zászló leng. Ugyancsak aktív részt vállal Kjusztendil lakossága az ellenállási mozgalomban 1941—1944-ben. A város szülötte Todor Angelov — Bo- zsana a belga antifasiszta harc egyik vezetője, akit Belgium hőseként, hadserege örökös ezredeseként tisztel hősi halála után a belga nép. A néphatalom éveiben Kjusztendil rohamosan fejlődik az élet minden területén. Ekkor épül a komdenzá- torüzem, a konyhai eszközök gyára, a bútorgyár, a cipőgyár, modernizálják a fonóüzemet, összesen 32 modern nagyüzem, melyek termékeit a világ sok országába exportálják. Termelésük az elmúlt évben 220 millió leva volt, a most folyó hetedik ötéves terv végére pedig túlszárnyalja majd a 300 millió le- vát. A párt- és gazdasági szervek nagy figyelmet fordítanak a lakossági szolgáltatások fejlesztésére. Az elmúlt években sikeres új módszereket vezettek be a szolgáltatások, javítások, köl(csön- zések stb. terén. Mindamellett a lakossági szolgáltatások színvonala még mindig elmarad a követelményektől, különösen a minőség és a határidők tekintetében. Emiatt egyre több pénzt fordítanak a szolgáltatások anyagi-technikai bázisának fejlesztésére. Az évek során az építő'par bizonyult a legproblémásabb iparágnak. Az építőipari vállalatok sem a határidő, sem a minőség szempontjából nem tudták teljesíteni terveiket. A párt kiadta híressé vált jelszavát: „Az építés — az egész nép ügye!”, és kijelölte a legfontosabb feladatokat, meghatározta a fejlesztés útját. A kjusztendili általános építőipari vállalat a múlt évben — annak ellenélelentffs eredményeink vannak a sportban is. A legnépszerűbb sportág természetesen a labdarúgás, de az atlétika, a kosárlabda, a művészi torna, valamint az akrobatika és a katonai sportágak is sokakat vonzanak. A város egyesületeiből sókan szerepelnek a válogatottban is. Dencso Mitev A megye legnagyobb könnyűipari üzeme, a kjusztendili Velbazsd szintetikus fonalüzem A kjusztendili elektrotechnikai gVár legfontosabb termékei a különféle ipari kondenzátorok, amelyekből nyugati piacokra is exportálnak. Kjusztendil ősi, gyönyörű bolgár város. Munkaszerető lakossága teljes odaadással vesz részt az új élet építésében, a város még szebb jövőjéért, örök fiatalságáért. re, hogy nem sikerült száz százalékosan a terv teljesítése — 660 lakást adott ált. A hetedik ötéves terv előirányzatai szerint 3000 lakás épül, kéjjszerannyi, mint a hatodik ötéves terv időszakában. A szocialista forradalom győzelme előtt két elemi iskola, három általános, illetve két reálgimnázium, 4 szakiskola és hét óvoda működött a városban. Jelenleg 40 oktatási intézményben (beleértve az óvodákat is) több mint 11 500 gyermek tanul. A hetedik ötéves terv előirányozza az általánosan kötelező középiskola rendszerének bevezetését, az ifjú nemzedék politikai, tudományos- téchnikai és gyakorlati felkészítése a fejlett szocialista társadalom építésére. flz ősi és az ifjú Kjusztendil Szeptember 9: a bolgár nép felszabadulásának ünnepe 1944 közepén Zsabokrek község határában vívta a Marek osztag a bolgár partizánok legnagyobb csatáját a német Délnyugat-Bulgária legnagyobb hőerőműve, a Bobov-dofi szénmedence mellé települt energetikai ipartelep A dragovisiccií síupéfiit“ tenzfv módszereiről ismert mintagyümöfcsös geológusai egy új lelő- hely feltárásán dolgoznak
