Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-08 / 211. szám
1977. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az ember joga D annonhalmáról szép kilátás nyílik,,tájra. Az idegenvezefc? szenv- telen arccal mutat a völgyre: „Ott laktak a cselédek. Hatszázezer hold tartozott az apátsághoz.” Rövid folyosó vezet a templomba. Falain a század elején készült fotók. Parasztasszony küszködik ökrökkel, kalapos dámák mosolyognak remek hintákról. Hű kép arról a korról, túlságos is. Kizökkent a műemlék szemléléséből, gyermekkorom sovány pusztáira röpít. Látom az urasági hin- tót körülcsaholó kutyafalkát, a kovácsolt vaskapun át előtűnő kastélyt. Hallom az öreg gulyás szavát: „Nem a túlvilágon, a kastélyban van a mennyország”. Szinte érinthető közelségben futnak klottgatyás társaim, éber figyelemmel kísérve előbb; mikor túrja ki a disznó a földimogyorót, s lecsaptak rá, mielőtt megette volna. Mint az áldozati füst, száll a négy tűzhely füstje a közös konyhában. A szabadkémény padlástérbe vesző boltozata olyan, mint egy pogány templom fekete szurokkal bevont kupolája. Ha volna a megaláztatásnak istene, ilyennek képzelném szentélyét. Kár, hogy lebontották a cselédsorokat. Néhányat meg kellett volna hagyni emlékeztetőül: így éltek azok, akik megtermelték az ország kenyerét. Meg kellene mutatni a gondtalan unokáknak, s azoknak is, akik éppen a sorsfordítóknak szavalnak az emberi jogokról. Ügy beszélnek, mintha a szabadság egyenlő volna a kapitalizmussal. Nem zavarja őket, hogy idősebb nemzedékünk élt kapitalista viszonyok között, saját bőrén érezte annak terheit. Igaz, ők az emberi jogokon elsősorban nem gazdasági és szociális témákat értenek. Pedig az ember joga csak akkor teljes, ha gazdasági, szociális, kulturális, állampolgári és politikai vonatkozásban egyaránt érvényesül. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1966-ban egyezményeket fogadott el ebben a témakörben, amely — többek között — leszögezi: mindenkinek joga van ahhoz, hogy munkájával megszerezze az életéhez szükséges javakat, mindenkinek joga van megfelelő életszínvonalhoz; a társadalombiztosításhoz; ingyenes elemi oktatáshoz; az egészségügyi ellátáshoz; a nőknek az egyenlőséghez. A szocialista országok fenntartás nélkül aláírták ezeket az egyezményeket, de még 1977 elején is 43 állam tartózkodott ratifikálásuktól. Bizonyára azért, mert társadalmi rendszerükből adódóan nem minden vonatkozásban tudják biztosítani e jogok gyakorlásához a szükséges feltételeket. Emiatt hangoztatják, hogy a szocialista országok az ember politikai szabadságjogainak kérdését igyekeznek felcserélni az ember szociális jogainak kérdésével. Pedig nem így van. Csupán arról van szó, hogy szerintünk a kettő elválaszthatatlanul összefügg egymással. A szociális jogok lebecsülése végeredményben a szabadságjogok biztosítékainak lebecsüléséhez vezet. Nyugati vitapartnereink unos-untalan hangoztatott érve ellenünk, hogy a szocialista országokban nincs szólásszabadság, nincsenek tüntetések, következésként csorbát szenvednek a politikai szabadságjogok. Valóban így lenne? Nos, ami a tüntetéseket illeti, igaza van Konsz- tantyin Csemyenkónak, az SZKP titkárának: „ .. .mi szüksége lenne a Szovjet dolgozónak arra, hogy valamelyik kérdéssel kapcsolatos álláspontját mondjuk a parlament közelében védelmezze, amikor sikerrel megteszi ezt a parlament falai között is.” Kifejthetik álláspontjukat nyugaton is a dolgozók, ha bekerülnek a parlamentbe — vetheti fel valaki. így van, — de mit érnek vele, menynyire lehet foganatja szavuknak, hiszen népi mondás szerint mitse ér a szó hatalom nélkül. Kisújszálláson egyszer a Horthy-rendszer hívei mellett szociáldemokraták is bekerültek a városi képviselőtestületbe. Egyikük felszólalása után dühösen követelte valaki, hogy ne tűrjék az ilyen hangot, zavarják ki őket a testületből. Az elnök azonban csöndre intette, mondván: „ök beszélnek, mi döntünk.” Valahogy így van ez most is nyugaton. A döntési joggal párosult szólásszabadságnak viszont a szocialista rendszerben számtalan fóruma van — gondoljunk csak a parlament üléseire, a tanácsülésekre, a termelési tanácskozásokra, a szakszervezeti gyűlésekre, a tsz közgyűlésekre, stb. A dolgozók véleményének nyilvánosságra hozatalában készséggel működnek közre a különböző sajtótermékek, a rádióstúdiók. Lapunkban is külön rovat foglalkozik a dolgozók észrevételeivel, javaslataival, panaszaival. álunk nincsenek faji megkülönböztető szankciók, vallását mindenki szabadon gyakorolhatja. A dolgozók művelődési jogának érvényesülése igen széles körű, egészségügyünk sok fejlett kapitalista országgal is felveszi a versenyt. Nálunk nincs munkanélküliség, mindenkinek biztos a jövője. Ilyen tények alapján valljuk: az emberi szabadságjogokat nemcsak deklarálni kell, hanem érvényesülésüket is biztosítani minden vonatkozásban. Így természetesen, nemzetközi viszonylatban is, hiszen az ember egyik alapvető joga, hogy megszabaduljon a háború rémétől, a neutronbomba és az egyéb tömegpusztító eszközökkel való fenyegetőzéstől, a faji megkülönböztetéstől, egyszóval, hogy békében, jólétben, emberi méltósága érvényesülésének tudatában éljen. Simon Béla Szolnok 6j pedagógusai Találkozó az Úttörttházban A szolnoki Űttörőház bensőséges hangulatú találkozónak adott otthont tegnapelőtt este. A városi tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága invitálására azok a fiatal tanítók, tanárok és óvónők gyűltek ösz- sze, akik ebben a tanévben kezdtek Szolnokon dolgozni. Hagyomány ez a találkozó. Célja: a város új pedagógusai megismerkedhetnek egymással, a városi tanács vezetőivel, művelődésügyi szakembereivel, szakszervezetük helyi tisztségviselőivel. Az idén több mint hatvan új pedagógus — köztük sok pályakezdő — állt munkába a megyeszékhely oktatási intézményeiben. A találkozót bevezető tájékoztatón hallottak alapján: jó feltételeket biztosított számukra a város a munkához. Meglehetősen sokan kaptak kedvezményes térítésért szolgálati szobát. A tájékoztató után az ifjú nevelők mutatkoztak be, elmondva néhány szóval, miért választották Szolnokot pedagógusi hivatásuk színhelyéül, milyenek a tantestületekben szerzett első tapasztalataik. A találkozó oldott, klubszerű beszélgetéssel zárult. Felújítják a megyei tanács szúkházának nagytermét Az 1878-ban épült megyei tanácsháza fából készült tető- és födémszerkezeteit évek alatt több helyen farontó gombák támadták meg. A nagyterem feletti faszerkezetekben olyan mérvű károsodás jelentkezett, amely azonnali lebontást igényel. Az új tetőszerkezet építését az ÉPSZER Vállalat végzi, a hazánkban még újszerűnek számító GANGNAIL rendszerű tartóelemek felhasználásával. Tekintettel az épület műemlék jellegére, a felújítás során a gipsz mintázattal díszített mennyezetet változatlan formában állítják helyre, a terem berendezéseit és technikai felszereltségét azonban korszerűsítik. Heténypusztán Ősi maradványokra bukkantak A Dombóvár környékén levő Heténypusztán gazdasági épületek földmunkái közben ősi maradványokra bukkantak, amelyek a régészek megállapítása szerint a kőkorszakból valók, közülük sok, vörösfestésű agyagedény töredéket szállítottak a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumba. Hatvanéves a tanítóképzés Jászberényben Az elsőévesek eskütétele Évnyitó ünnepség a főiskolán Százhuszonöt elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait idén a jászberényi Tanítóképző Főiskola nappali tagozatán; csaknem háromszor annyian, mint hatvan évvel ezelőtt az intézmény létrehozásakor. Jászberényben 1917-bén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évében indult meg a tanítóképzés. A hatvanadik tanévnyitón tegnap délelőtt Kopácsi Béla, a főiskola főigazgató-helyettese mondott ünnepi beszédet. Kopácsi Béla, aki hajdan szintén Jászberényben szerzett diplomát, s immár harminc éve tanítja a pedagógusjelölteket,. az iskola múltjáról szólva kiemelte, hogy az alapítókon az intézet tanáraiban a magyar uralkodó osztály célkitűzéseivel szemben mindig éltek azok az eszmék, amelyekkel ma a kulturális forradalmat jellemezzük. A jászberényi tanítóképzőre mindig is jellemző volt az újért, a haladásért való lelkesedés. A felsőoktatási intézmények között elsőként Berényhen készítettek nevelési tervet, kísérleteztek a speciál kollégium keretében az alsó tagozatban orosz nyelvet tanítók oktatásával, s a főiskola volt az úttörője az alsótagozatos integrált anyanyelvi képzésnek is. A tantestület tanárai jelentős szerepet töltenek be a különféle országos bizottságokban, s hallatják szavukat a tudományos életben is. A pedagógiai szakirodalom több jelentős művet tart számon, amelyek a jászberényi főiskola tanárainak tollából kerültek ki; Nem kevésbé eredményesen szerepeltek a hallgatók az országos diákköri konferenciákon. Az elmúlt tanévben például tizenhét dolgozat jutott el a legmagasabb szintig, s számos tanulmányt díjaztak is. Mindezek a sikerek, az „öreg diákok” tettei, eredményei kötelezik az iskola mindenkori hallgatóit. Nem kisebb és nem kevésbé lelkesítők az előttük álló feladatok. Az idén még a régi tantervek szerint folyik a tanítás, a következő tanévben azonban már életbe lép az alsó tagozat új tanterve. A főiskola főigazgató-helyettese végül arról szólt, hogy pártunk és kormányunk, egész társadalmunk nagy figyelmet fordít a pedagógusok táborára, s a követelmények fokozódása mellett egyre inkább érződik a segítőszándék és az anyagi megbecsülés. Az új bérintézkedéssel egy időben módosult a hallgatók állami támogatásáról ' szóló rendelkezés is. A tanulmányi ösztöndíj az eredménytől függően 150—600 forintig terjed az új tanévben. A megnyitóbeszéd után az elsőévesek letették az esküt, majd az ünnepség kedves színfoltjaként virágcsokorral köszöntötték a hatvan évvel ezelőtti első évfolyam hallgatóit, a ma már nyugdíjas pedagógusokat, a katedra veteránjait. Végül a tanévnyitó záróakkordjaként Nagy Magdolna, a főiskola KISZ-titkára üdvözölte az új elsősöket. Négyen vagyunk testvérek, s ha összejövünk Szolnokon a szüléinknél, tizenöten üljük körül az asztalt... — Nincs gyermekem, de lágyon családszerető va- ;yok. A szüleim egyszerű mberek, mindketten túl a letvenen. Apám több mint larminc évi szolgálat után a asúttól ment nyugdíjba. Na- ;yon összetartó család a mink, sokan csodálják ... Már diáklány korában sok ársadalmi munkát végzett Szolnokon, később az egyete- nen, ahol ösztöndíjjal tanult, fiatal orvosként a székesfe- lérvári kórház vöröskeresz- es szervezetében dolgozott, ihol tíz évi polgári védelmi nunkáját a Haza Szolgála- áért emlékéremmel ismerők el. Május elsején múlt lárom éve, hogy Törökszent- niklóson a járási Tüdőgondo- ó főorvosa lett dr. Laczkó ürzsébet. Az Egyesítétt Egész- égügyi Intézmény igazgató- ielyette.se is egyben, és tag- a a Vöröskereszt városi ve- etőségének. A családvédelmi űzottság munkáját szervezi, rányítja. — ... hiszen sok az idős, :gyedül élő, segítségre szoruló ember. A Bethlen úti iltalános iskola őrsei láto- ;atják az öregeket. Rendben ártják kertjeiket, elviszik íz étteremből az ebédjüket... Szeretnénk az egész /árosra kiterjeszteni ezt a >zép kezdeményezést. Két évig üzemorvosként nűködött a Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Nem volt könnyű az a két esztendő, de íz eredmények vigasztalátk. \z első siker: a szakszervezet, a KISZ és a munkaügyi osztály jó összefogásával megszervezték a gyermek- gondozási szabadságon lévő kismamák találkozóját. — Telt ház volt az ebédlőben. A rossz idő ellenére alig hiányzott valaki, még a két-háromhónapos kisbabákat is behozták, a kiszesek vigyáztak rájuk . .. Azóta persze a társadalmi és a szakmai munka Során sokÖrülök, ha segíthetek Fotó: T. Katona sok emberrel kerültem kapcsolatba. Sokan felkeresnek, tanácsot kémek és én örülök, ha segíthetek. Jöttek, akiknek valamelyik hozzátartozójuk alkoholista. Mit lehetne tenni? Sok hosszú beszélgetés, meggyőzés alapján önkéntes vagy kényszer-elvonókúra hatására jó néhány embert mentett meg a családvédelmi bizottság az ital „rabságából”, családok nyugalmát, biztonságát adta vissza ... Fél évvel ezelőtt egy idős vidéki asszony kereste fel. Nincsenek hozzátartozói, semmi jövedelme, nyugdíja sincs, hiszen fiatalon cselé- deskedett, most meg beteg, munkaképtelen. Mi lesz vele? — Sikerült elérnünk, hogy rokkantsági nyugdíjat kapjon — közli boldogan. Aztán az állami gondozott gyermekekről beszél. — Többet Szeretnénk foglalkozni velük, jobban odafigyelni életkörülményeikre, környezetükre. Családlátogatásokat szerveztünk, és már két nagy találkozót is rendeztünk az idén a nevelőszülőknek. Az ő egészségügyi felvilágosításukon nagyon sok múlik. Az egyik alkalommal a fertőző betegségékről, a védőoltásokról, a személyi higiéniáról beszélgettek. A másik találkozón a helyes beszédre tanítás volt a fő téma. Logopédus tartotta az előadást, filmet is vetítettek. Meghívták a gyesen lévő kismamákat is. És klubot szerveztek nekik, hogy ne szigetelőd jenek el. A rendelőintézet szép előadótermében minden hónap harmadik csütörtökén találkoznak. Ilyenkor a gyermekneveléssel, a helyes életmód kialakításával kapcsolatos beszélgetések és filmvetítések mellett a kismamákat érintő jogi problémákkal is foglalkoznak, mint például a táppénz, a gyes körüli szabályok magyarázatával. — Kapott a rendelőintézet egy húszezer forintos diavetítőt, aminek nagy hasznát vesszük az ismeretterjesztésben. Nagy sikere volt az első vetítésnek a csecsemő fürdetéséről, táplálásáról. A későbbi „műsort” a szülők kívánságához igazítjuk majd. És sorolja, mit szeretnének még tenni. De hogyan győzi mindezt? — Az orvosi hivatás és a társadalmi tevékenység nem választható szét. És, mint morfdtam, szívesen teszem. Igaz, hosszú volt ez a nyár, kicsit elfáradtam. Ebben az évben még nem voltam szabadságon, de előfordult, hogy három orvos munkáját kellett ellátnom. Most elutazom a férjemmel, az Adriától az Alpokig tart az utunk. Utána folytatom tovább szép terveink megvalósítását a napi munka mellett... Ez olyan természetes, mint a kétszerkettő... És naponta azon fáradozik, hogy ez másoknak is ilyen természetes legyen. — rónai — Hétköznapi vallomás
