Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-08 / 211. szám
1977. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országban egyedül a törökszentmiklósi Gépgyártó is Javító Ipari Szövetkezetben készítenek vegyi anyagok kiszerelésére alkalmas lemezkanná- kát Legnagyobb megrendelőjtik a Budalakk, a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombinát a Tisza- menti Vegyiművek. A szövetkezet az idén 15 millió forint értékben összesen ötszázezer kannát gyárt megrendelőinek. Javult az árfegyelem, de még sok a szabálytalanság Tegnap ülést tartott a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság, amely egyebek között az árellenőrzések első félévi tapasztalataival foglalkozott. Mint az Országos Anyag-' és Árhivatalban az MTI (munkatársának elmondták, az első félévben több mint 50 ezer vizsgálatot végeztek az árhatóságok. Különösen nagy figyelemmel ellenőrizték a fogyasztási cikkek árát, választékát, a minőség és az ár összhangját, továbbá azt, hogy a szabályozó rendszer változásából eredő nyereségcsökkenést nem igyekeznek-e áremélésekkel, valamint azzal ellensúlyozni, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben bocsátanak ki drágább új cikkeket. Az általános tapasztalatok szerint a vállalatok nagy részének árpolitikája megalapozott, az árak stabilitására törekednek, s csak a költségek jelentős mértékű és tartós emelkedése esetén növelik az árakat. Többnyire a tartalékok feltárásával igyekeznek eleget tenni a magasabb közgazdasági követelményeknek. Ilyen helyes intézkedések tapasztalhatók például a mezőgazdasági épületelemgyár közös vállalatnál, ahol a szervezettséget javították, az Elekthermax gyárban azonos értékű hazai termékekkel helyettesítettek korábbi drága importot, a Csepel Művek jármű- és konfekcióipari gépgyárában növelték a gazdaságosabb termékek részarányát, az I tárcaközi érés termékforgalmazási bizottság ülése Országos Bányagépgyártó Vállalat gazdaságosabb exportlehetőségeket keresett és talált. A kedvező tendenciák ellenére még mindig sók a szabálytalanság, amelyeknek egy része az árképzés hibáiból, más része pedig figyelmetlenségből, a jogszabályok nem kellő ismeretéből származik, de jónéhány helyen szándékos visszaéléseket is tapasztaltak. Előfordult például, hogy a kalkulációban a ténylegesnél nagyobb anyag- és bérköltséget számoltak el. Egyes helyeken túlzottan nagymértékben növelték a drágább, s a minimálisra csökkentették az olcsóbb cikkek arányát. Az idén a borok átlagára is azért lett a tervezettnél jóval magasabb, mert az olcsóbb asztali borok részaránya a minimálisra csökkent. Az árhatóságok minden ilyen esetet alaposan vizsgálnak, és intézkedéseket tesznek az árszínvonal indokolatlan emelésének megakadályozására. Ez év első felében a vizsgálatok 15,5 százalékát követte valamilyen szankció, vagyis a múlt évhez képest az intézkedések aránya emelkedett. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy most több a hiba, hanem hogy az ellenőrök az árakat alaposabban vizsgálják, és a szabálytalanságokat szigorúbban bírálják el. Az első félév folyamán 19 esetben kezdeményeztek büntető eljárást, 12 esetben gazdasági bírságot, több mint 2000 ügyben szabálysértési eljárást, a további esetekben fegyelmi eljárást, pénzbírságot, vagy egyelőre megelégedtek figyelmeztetéssel. Meg nem engedett nyereség különféle formái miatt gazdasági bírságot kezdeményezték egyebek között a Politúr Vegyipari Szövetkezet, a simontomyai SIMO- VILL Ipari Szövetkezet és a Női Ruházai Szövetkezet ellen. A korábbi vizsgálatok során feltárt hibák, szabálytalanságok korrigálását is ellenőrizték, és általában azt tapasztalták, hogy a szükséges intézkedések megtörténték. Az ellenőrzések továbbra sem szünetelnek, sőt, azok a második félévben tovább bővülnek. Az ágazati minisztériumok például több átfogó árellenőrzést tartanak, mintt az év első felében. A helyi árhatóságok 11 százalékkal növelik a helyszíni ellenőrzések számát. Az országos kereskedelmi főfelügyelőség az árakkal kapcsolatos 11 témában indít széles körű vizsgálatot, mégpedig oly módon, hogy egy- egy téma vizsgálatába 8—10 megye kereskedelmi felügyelőségét vonja be. A második félévben a társadalmi árellenőrzés erőteljes fokozódásával is számolni lehet. Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szolnok megyei ipari szövetkezeteknek 2 ezer 500 lakást kell felépíteniük. Sajnos, az építők már a tervciklus második évében, 1976-ban lemaradtak, kevesebb lakást adtak át, mint amennyit tervezték. Az idei adatokat vizsgálva már kedvezőbbnek tűnik a helyzet. Szinte valamennyi nagyobb építőipari szövetkezet több lakást épített az év első hat hónapjában, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A javulás azonban — mint a KISZÖV-nél mondták — jórészt csak látszólagos: csak a tavalyi rossz munkával összehasonlítva szép a fejlődés. Néhány szövetkezetnél pedig a múlt évben át nem adott lakások idei befejezése segített „csinosítani” a tervteljesítési mutatót. A Szolnok megyei KISZÖV elnöke, Molnár János véleménye szerint hiába dolgoznak jobban a szövetkezeti építők, a tavalyi hiányt nem tudják az idén pótolni. Várhatóan csak annyi lakást adnak át az év végéig, amennyivel az 1977. évi tervüket teljesítik. A szövetkezeték tehát nemcsak az igényektől — kétszer-háromszor annyi lakásra is kapnának megrendelést —, hanem saját ötéves tervüktől is elmaradnak. Ma már legalábbis ez a helyzet. Persze vannak kedvező jelek is. Törökszentmiklóson és Karcagon a vezetőváltozás, technikai fejlesztés után úgy látják, hogy 1980-ra legalább annyi lakást adnak át, amennyit a tervidőszak elején elhatároztak. A két szövetkezetnél ez nem is hiú ábránd, hiszen a törökszent- miklósiaknak nem is volt tavaly lemaradásuk. A karcagiak pedig szeptember 30- ig teljesítik éves lakásépítési tervüket, sőt terven felül húsz lakást adnak át. Ám nem minden szövetkezet néz ilyen bizakodóan a jövőbe. A Szolnok és Környéke Építő- és Szakipari Szövetkezetnél úgy ítélik meg, hogy csak akkor sikerül 1980-ig az ígért 350 lakást átadniuk, ha még ebben a tervidőszakban áttérhetnek az új PEVA rendszerű, alagútzsalus építési technológiára. (Beruházási pályázatuk elbírálása késik, többször viszszakaptá'k, hogy dolgozzák át) Persze meggondolandó, hogy miért állítottak saját maguknak ilyen magas mércét (évente 60—70 lakás átadását ígérték), ha vállalásukat nem képesek teljesíteni. Amikor ötéves tervüket összeállították, még nem is gondoltak az új építési mód,- szer bevezetésére. Enélkül viszont ma lehetetlennek látják, hogy 1979-ben és 1980-ban mintegy kétszáz lakást felépítsenek. Lehetetlen is, hiszen a szövetkezetnél a gépesítés csak sokkal lassúbb ütemben haladt, mint azt a terv teljesítése megkövetelte volna. Egy másik, lakásépítésre 'kijelölt kollektíva, a túrke- vei Vegyesipari Szövetkezet viszont semmilyen lehetőséget nem lát ötéves lakásépítési tervének teljesítésére. Igaz, az elhatározott technikai fejlesztést megvalósították, illetve a jövőben megvalósítják, ez azonban még nem teszi lehetővé, hogy az év közepén velük egyesült mezőtúri építő szövetkezet 54 lakásos lemaradását mind pótolják. V. Sz. J. Vita a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásáról Nem a gépek száma, teljesítőképességük a lényeges A mezőgazdasági ágazatok az utóbbi években dinamikusan fejlődtek a megyében. Lényeges előrelépés történt a mezőgazdasági üzemek területi koncentrációjában is. A termelőszövetkezetek száma hatvanra csökkent, a szántóterület átlagos nagysága 4 ezer hektár fölé növekedett. Ezek az üzemi méretek már alkalmasak a korszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. A termelés szakosodása, a géprendszerek kapacitásának növekedése, az üzem- és munkaszervezés javulása indokolta a nagyüzemi méretek kialakítását. A termelésfejlesztés feltételeinek javulása főleg az utóbbi két-háromi évben a mezőgazdasági nagyüzemeket arra ösztönözte, hogy az anyagi-műszaki alapokat intenzívebben fejlesszék. A korábbi időszakban jellemző darabszámra való törekvést felváltotta napjainkban a nagyobb teljesítmény iránti igény. Ez a tény a jövőben egyre inkább meghatározója lesz a műszaki-technikai alapok megítélésének. Traktorok, __________ e rőgépek Korábban arra törekedtek a mezőgazdaság gépesítői, hogy az országban mind több traktor legyen, és hogy egy traktorra minél kevesebb szántóterület jusson, hogy a szükséges munkákat a legkedvezőbb időben, gyorsan elvégezhessék. Jelenleg inkább kevesebb, de nagyobb traktort igényel a mezőgazdaság, hogy egy traktorral nagyobb szántóterületet művelhessenek meg. Nem a traktorok számát, hanem az egy hektárra jutó vonóerőt indokolt növelni. A traktorok átlagteljesítményét olyan mértékben kell fokozni, hogy bár a dolgozók száma csökken, az egyes idénymunkák időtartama mégis rövidüljön. Míg 1975-ben 4 ezer 536 különböző típusú traktor dolgozott a megye mezőgazdaságában, mostanra ez aj szám 3 ezer 583-ra csökkent. A teljesítményérték ugyanakkor mintegy 12 százalékkal növekedett. Több szempontból indokolt, hogy az alapvető talajmunkákat 150—300 lóerős traktorral végezzék az üzemek. A nehéztraktorok importja következtében a traktoronként! átlagteljesítmény az 1970 évi 50—55-ről ez ideig 100 lóerő fölé emelkedett. A nagy teljesítményű erőgépek alkalmazásának legnagyobb gazdasági előnye azonban az, hogy lehetővé teszi a tavaszi és őszi talajmunkák időtartamának erőteljes rövidítését. Az idejében és optimális minőségben végzett talajmunka a jó terméseredmények alapja. Az erőgép>ek tipizálását a szovjet univerzális alapgépekre, valamint a speciális más erőgépekre célszerű alapozni. Kombájnok, __________gépsorok A betakarító gépeknél is hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi. Míg 1975-ben 1236 kombájnnal rendelkeztek a megye mezőgazdaságának nagyüzemei, 5 ezer 706 kg/sec. áteresztőképességgel, addig 1977-re ez a szám 1069-re csökkent, viszont a kombájnpark kapacitása lényegesen növekedett, évente mintegy 8—10 százalékkal. Ma már gazdaságaink 8— 12 kg/sec. teljesítményű kombájnokat igényelnek, ami a távlati célkitűzéseket — minél gyorsabb betakarítást — is erősen befolyásolja, hiszen a nagy teljesítményű gépekből kevesebbre van szükség. A műszaki színvonal fejlesztése a betakarítógépeknél lényegesen csökkenti a betakarítási költséget, számítások szerint közel 50 százalékkal. A mezőgazdaság műszaki fejlődésének egyik jellemzője, hogy az egyedi gépieket kiszorítják a gépsorok. Az idei nyári betakarítesi tapasztalatok is igazolták, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha a különböző munkaműveleteket egymással összehangolt teljesítményű gépek sora végzi. A kombájnkapacitással szoros ösz- szefüggésben kell lennie az említetteken túlmenően a tisztító, a szállító és átvételi kapacitásnak is. A gabonatermelésnél kedvezőtlenebb a helyzetünk a szálas- és zöldtakarmány- betakarító gépállomány tekintetében, mind a kapacitás, mind a minőség oldaláról vizsgálva a kérdést. Kevés az önjáró, szálastakarmányt be- takaritógép. A szálaStakar- mány betakarításában részt vesz még a megyében több mint 100 kaszálva rakodó is. A Tisza II. térsége a juh- és szarvasmarha-tenyésztés egyik fontos körzete. Ebből adódóan a betakarító kapacitás további fejlesztésére van szükség. A tipizálást az NDK- gépcsalád önjáró szársértő gépeire célszerű alapozni. Mntözfigépek, _______ _________rendszerek M eg kell oldani a pillangósok, a rétek, legelők termésének gépi betakarítását, arányaiban kialakítva a legeltetés, a szenázs, a liszt és a szénakészítés mértékét. A fennálló fehérjegondokon éppen a szálastakarmány-ter- melésben, -betakarításban és -feldolgozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával enyhíthetnek az üzemek. Megyénkben különösen nagy jelentősége van az öntöző gépek műszaki fejlesztésének. Az öntözés gépeinek technikai értéke egyértelműen lemérhető típus-összetételükből. Meghatározó szerepük még mindig a MA típusú berendezésnek van. A mező- gazdasági üzemekben több mint 500 MA típusú berendezés található. Az alacsony kultúráknál a gördülő vagy vontatható szárnyvezetékeknek van továbbra is jelentős szerepük. Az egyes kultúrák öntözésénél a körforgó rendszerű típusok elterjedése indokolt. ^A felületi öntözési módok közül javasolható az üzemeknek a mélybarázdás öntözés további térhódítása. Ennél az öntözési módnál szerzett tapasztalatok — mindenekelőtt a gazdaságosság szempontjából — általában igen kedvezőek. Műtrágya és ________ ___növényvédftszereh A z említett példák is bizonyítják, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlődése igen gyors ütemű. A gyors ütemű fejlődés velejárója, hogy egyes területeken ellentmondások is jelentkeznek. A mezőgazdasági üzemek műszaki-technikai fejlődésében bizonyos fokú differenciálódás is tapasztalható. Ez a differenciálódás nem mindig és nem törvényszerűen csak a rosszabb természeti és köz- gazdasági viszonyok között gazdálkodó üzemeket jellemzi, hanem vannak olyan gazdaságok is, melyeknek adottságai az átlagot is megütik, vagy jobbak, és mégis gyengébb a műszaki fejlesztés üteme. Egyes üzemeknél a fejlesztés során a beruházás költségei túlfutottak, ezért, tapasztalható esetenként indokolatlan, túlzott óvatosság e téren, ami nem visz előre; Nagy mértékben szolgálják a műszaki fejlesztést az ipar- szerű termelési rendszerek. A termelési rendszereknél a gépesítés terén szerzett tapasztalatok igen értékesek. A rendszerekben alkalmazott gépek teljesítőképessége messze túl haladja a hagyományos gépek kapacitását. Kihatása ennek a gépparkra jelentős, és érinti az egész gazdálkodás eredményességét. A jövőben fokozott feladatként hárul a mezőgazdasági üzemekre, hogy a termeléssel közvetlenül összefüggő erő- és munkagépek technikai színvonalának fejlesztésével a tipizálási törekvésekkel párhuzamosan nagyobb figyelmet fordítsanak a különböző növényvédőszerek, műtrágyaféleségek szállításával, raktározásával összefüggő feladatok gépesítésére. A növényvédőszer és műtrágya-felhasználás többszörösére emelkedett néhány év alatt. Mindezek felvetik a kezelés, tárolás gépesítési problémáit. Ezért támogatja a kormányzat az agrokémiai centrumok kialakítását, melyben az első lépéseket megtettük. A megye területén 1975-ben 15 agrokémiai létesítmény kijelölésére került sor. Általában hármas kooperációról van szó, az üzemek, az ipar és a kereskedelem együttműködéséről. Az agrokémiai centrumok elsősorban szolgáltató jellegű feladatokat látnak el. A szolgáltatás megszervezése és az ellátás hasonló környezeti adottságú, termelési struktúrájú üzemek között alakulhat ki a leggazdaságosabban. Hozzáértő __________ s zakemberek Fontos feladat a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében a szakmunkások, vezető dolgozók továbbképzésének biztosítása. Elengedhetetlen a fejlődés mellett az újrakép- zés, az új ismeretek szervezett fórmában való átadása. Fokozott mértékben előtérbe kerül az üzemek munkaszervezésének problémája is, mivel a korszerűsítés a termelés költségeit mindenképpen fokozza. Ha az egyik oldalon drága gépeket vásárolunk, a másik oldalon az üzem- és munkaszervezés területén nem teszünk semmi intézkedést, ez annyira megnöveli a termelés költségeit, hogy mindenképpen csak drágulhat a termelés, ez pedig nem engedhető meg. Az üzemek korszerűsítése új termelési formák kialakítását vonja maga után. A költséges munkagépek és eszközök kihasználatlansága rendkívül veszélyes. Egy nagy erő- és munkagép leállása nem vethető össze egy kis teljesítményű munkavagy erőgép kiesésével. Termelési rendszeren belül gazdálkodó üzemeknél két- három nagy erő- és munka-i gép termeli meg például a kukoricát, és ha ebből egy kiesik, az már 30 százalékos kapacitáshiányt jelenthet. Mezőgazdaságunk műszaki fejlesztésénél igen nagy fokú figyelemre van szükség az üzem- és munkaszervezésre is. Dr. Csizmás Sándor a megyei tanács vb mg. élm. oszt. helyettes vezetője Kevés lakást építettek a szövetkezetek Mi a lemaradás oka?
