Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 7. Negrő a trafikban Hiába beszél bárki, min­dennap akad meglepetés. He­teken át kerestem a Kossuth utcai cukorkaboltban a neg- rót. Mindig azt jelelték: még nem kaptunk. Végre augusz­tus 19-én nagy örömömre azt mondták: most már van. Ké­rek negyedkilós csomagot — mondtam. Nem nálunk van, hanem mellettünk, a trafik­ban — hallhattam a választ meglepetten. Átmentem a trafikba. Va­lóban volt negró. Ott dlszle- kedett a csokoládék között. Jó kedélyű ember vagyok, speciális, dohányillatú negrót kértem. Jót nevetett az el­adó. De amikor azt kérdez­tem, mikor lesz kávé és mo­sópor a boltjában, arra nem tudott biztos dátumot mon­dani ... Sz. J. Szolnok Figyelmes kalauznő Augusztus 17-én Túrkevé- ről Mezőtúrra utaztam a 14.43-kor induló autóbusz- szal. Uticélom Makó volt, szentesi átszállással. A kala­uznő azonban közölte, hogy Szentesre autóbusszal (Mező­túrról) nem juthatok el, mert az a járajt megszűnt. A kala­uznő nevét nem tudom, ez­ért a sajtó útján szeretném megköszönni udvariasságát, figyelmességét. Útbaigazítása alapján este tíz órakor már idehaza voltam, Makón. Fülöp Miklósné Makó Felelősen, vidáman A Szolnoki Járási Úttörő­elnökség és a Járási Ifjúve­zetői/ Szakbizottság augusz­tus 18—24 között Káptalan- füreden rendezte meg a já­rás ifivezetőinek első tábo­rát. amelyen hetvenöt fiatal vett részt. A táborozás célja a járás területén folyó ifimunka ed­digi eredményeinek, tapasz­talatainak összegezése, vala­mint vezetőképzés volt. Az ifjúsági munka előrelendíté- se érdekében hasonló tábo­rok szervezését ajánljuk a többi járási és városi szak- bizottságoknak is. Bodnárné Pintér Cva Szolnok Merész vállalkozás Szépen fejlődő község a Jászság szélén Jászboldog- háza. A korábbi években jól működő termelőszövetkezete, valamint a jászberényi Hű­tőgépgyár radiátorüzeme tet­te nevezetessé. Szorgalmas, törekvő lakossága idestova egy évtizede — jórészt tár­sadalmi munkával — strand­fürdőt létesített, amely nyá­ron vonzza a környék lakóit. Úgy éreztük, illő dolog len­ne a község eddigi szép ered­ményeihez méltó sportéletet is kialakítani a fürdőben. A terv valóra váltásának kez­deti nehézségein szerencsésen túl is jutottunk. Az idén ugyan csak a „vezérgárda” mutatkozott be; a nyár vé­gén a Balaton átúszására vál­lalkozott. A mostoha időjá­rás miatt azonban augusztus 28-án a fiúk itthon úszták le a Balaton-program kezdő távját, 2 kilométert. Ezt kö­veti majd 2—3 km-es éven­kénti távnövekedéssel a tó maximális szélességének át- úszása. Erre számításaink szerint — a fokozatosság be­tartásával — négy-öt év múl­va kerülhet sor. Reméljük, az elkövetke­zendő években Jászból doghá­zán és környékén sokan még jobban megszeretik az úszást. Rusvai László, úszómester Nem késik, sőt... I „Késik a kismamák pénze”, a gyesen lévő martfűi anyu­kák járandósága — ezt tet­tük szóvá augusztus 17-i la­punkban. Dr. H. Nagy Mi­hály, a martfűi Tisza Cipő­gyár vezérigazgató helyette­se levélben válaszolt a pa­naszra. Meglepő eredményről számolhatunk be ennek alap­ján. Tulajdonképpen nem is késve, hanem rendszeresen egy-két nappal korábban kapják meg a kismamák já­randóságaikat, mint azt a vo­natkozó utasítás előírja... Viszont nem egy napon jut el hozzájuk a pénz. A SZOT 100—3/1967. Tb. Főig. sz. utasításának 10. pontja kimondja: a gyermek- gondozási segélyt havonta utólag, a munkabér végel­számolásakor kell folyósíta­ni. A Tisza Cipőgyárban a fizikai állományban dolgo­zóknak minden hónap 11-én, a nem fizikai állományban dolgozóknak minden hónap 3-án fizetik a munkabért. A gyermekgondozási segélyt is Valaki mondja meg ... — ese­dezett munkatársunk július 23- án megjelent Írásában: mennyi­be kerül egy hálókocsijegy Szó­fiába. Megkérdezte a szolnoki vasútállomás információs irodá­ját, majd a menetjegyirodát. Nem lett okosabb. Miért? „A nemzetközi forgalomban közlekedő háló- és fekvőhelyes kocsik díjszabásaival csak Buda- pest-Keleti és Nyugati pu. nem­zetközi információs irodája, nem­zetközi személypénztárai és a budapesti, valamint a vidéki me­netjegyirodák vannak ellátva, mivel ezek tájékoztatása — an­nak sokrétűsége és különféle devizális kötöttsége miatt — ke­reskedelmi szakvizsgához van kötve.” Érthető, de kicsit bo­nyolult a válasz. Fülöp Lajos, a MÁV Budapesti Igazgatósága III. Forgalmi osztályának vezető­je irta alá a levelet, ő pedig csak tudja. gyedszer foglalkoztunk e. ro­vatunkban a sóderral. Ve­legkésőbb az említett időpon­tig kell megkapniuk a kis­mamáknak. Az időpontok megváltozhatnak, ha munka­szüneti napra vagy szombat­ra esik a bérfizetés napja. Ide kívánkozik még, hogy a gyes folyósítása körülmé­nyesebb, mint a munkabé­rek kifizetése. A Magyar Nemzeti Bank szolnoki igaz­gatóságánál vezetett számlá­ról történik az átutalás; a szolnoki és a martfűi posta az utalványok további útja. A cipőgyár illetékesei ezután is mindent megtesznek — hangzik a tájékoztatás —, hogy a gyermekgondozási se­gélyek még a legtávolabb la­kókhoz is eljussanak, legké­sőbb az előzőekben már kö­zölt bérfizetési napokig. naszos levele); Volán-vála­szok, dióhéjban — július 21 (a Volán válasza); A kör be­zárult — július 27 (a Tüzép válasza). Mi volt a lényeg? Sódert csak meglehetősen bo­nyolult módon szállíttatha­tott haza valaki. Főleg azért, mert nem volt — nincs — sem a Tüzépnek, sem a Szi­likátipari Vállalatnak rako­dógépe. És most egy újabb levél a Volántól; tartalma rá­adásul kedvező! A lakosság érdekeit figye­lembe véve, szeptember 10- től november 30-ig „Volán­szombatokon” (kéthetenkénti páros szombatokon, 7—15 óráig) szervezett formában házhoz szállítják (fel- és le­rakják!) a Tisza-partról a só­dert. A vevő az árut a Tüzép 101-es telepén (Vörös Had­sereg útja 6.) vásárolhatja meg. A „sóderblokkot” a Ságvári körút 52—54-ben lé­vő Volán-irodában kell lead­ni, amelyről elismervényt ad­nak. Itt kell kifizetni a ra­kodási, a szállítási díjait. Lám-lám! Mégsem zárult be a kör ... Nincs piaci mérleg Se Jász-itt, se Jász-ott, de még Jász-amott sincs piaci (tányéros) mérleg. Ez tűnik ki Papp Sándor, László Ist­vánná és Tóth Lászióné jász- jákóhalmai olvasónk levelé­ből. ök már mindenütt ke­restek. írjuk meg — kérték —, hol lehet „kofamérleget’’ kapni. Az a gyanúnk,- hogy ha a Jászságban nincs, a Kunságban sem lehet lelni egyet sem. Klinszky Tibor, a Vidia Délmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vál­lalat szolnoki kirendeltségé­nek igazgatója a következők­ről tájékoztatta szerkesztősé­günket. A piaci mérlegeket Orosházán gyártotta eddig egy ktsz. 1977 első félévére kétszázat rendeltek. Egyet sem kaptak ... ! A második félévre a megrendelést már el sem fogadta a ktsz. M' következett ezután? Új gyártó, szállító után néztek. Tárgyaltak a med- gyesházai Vas- és Fém Ktsz- szel. Így remélhető, hogy 1978-ban a kistermelők már vásárolhatnak piaci mérleget. Csak remélhető... Szóban ugyanis vállalta a mérlegek gyártását a ktsz. 1978 első félévére százötvenet, a má­sodik félévre kétszázat ren­delt a Vidia. Az írásos meg­rendelést azonban még nem igazolták vissza. Tehát pil­lanatnyilag a helyzet: Med- gyesegyházán dől el, lesz-e jövőre piaci mérleg vagy sem. Hálókocsijegy — házhoz! A közelmúltban éppen ne­Sóder Nézzük a további tájékoztatást. Szolnokon kizárólag a Ságvári krt 33. szám alatt működő MÁV menetjegyiroda Jogosult a háló- kocsi-pótj egyek árának közlé­sére, természetesen a hivatalos idő alatt. A szolnoki állomáson hálókocsi pótj egyeket nem ad­hatnak el. Ezért kérte a telefo­nálót a felvilágosító szolgálatot ellátó dolgozó, hogy hívja fel a menetjegyirodát. Az iroda pénteki napon csak 14.30-ig tart szolgálatot. A panaszos (munka­társunk) 15.20-kor tárcsázott. . . Az irodában még volt egy dol­gozó, aki felvette a kagylót. Vá­laszt a kérdésre nem adott, mi­vel nem volt illetékes. A jövőre vonatkozólag keresik a megoldást, hogy az állomási felvilágosító is adhasson tájékoz­tatást a hálókocsik pótdijára vo­natkozólag. gyük sorjában, csak a címe­ket. „Egyszerű” áruvásárlás, szállítás — június 22 (a pa­Három gyerekkel három műszakban? Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy gyári munkásnő, aki­nek három kiskorú gyerme­ke van, megbetegedett. Fel­épülése után az orvos, ami­kor munkaképesnek nyilvá­nította, csak egy műszakban való foglalkoztatást javasolt. A gyár ennek ellenére nem volt hajlandó az asszonyt egyműszkos beosztásba he­lyezni, ezért az munkahelyé­től négy hétig távol maradt. Ekkor írásban felszólították, ha nem jelentkezik, jogelle­nes kilépőnek tekintik. Az asszony elment a gyárba, de a munkát nem vette fel, ezért a munkakönyvébe írt „kilépett” bejegyzéssel elbo­csátották. Ilyen előzmények után az asszony a munkakönyvi be­jegyzés törléséért, továbbá a munkaviszonya helyreállí­tásáért és elmaradt fizetése megtérítéséért pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következőket mondta ki: — Nincs tisztázva és így nem állapítható meg, hogy a munka felvételének elmara­dása miatt a gyár illetékes vezetőit vagy az asszonyt terheli-e felelősség. Ezért meg kell hallgatni főműve­zetőjét, valamint a munka­ügyi osztály vezetőjét, akik — a munkásnő állítása sze­rint — mereven elzárkóztak az egy műszakban történő foglalkoztatása elől. A Mun­ka Törvénykönyve értelmé­ben ugyanis a dolgozó nem köteles teljesíteni az utasí­tást, ha annak végrehajtása egészségét vagy testi épsé­gét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy érdekeit védő jogszabályba ütközik. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság megállapította: amikor az asszony munkára jelentkezett, terhes volt, ezenkívül olyan tartalmú or­vosi javaslattal rendelke­zett, miszerint egészségi ál­lapotára tekintettel csak egyműszakos munkakör el­látására alkalmas. Ha pedig ennek ellenére továbbra is három műszakban kívánták foglalkoztatni, ez a Munka Törvénykönyvébe ütköző, olyan munkáltatói intézke­désnek minősül, ami az asz- szony egészségét feltehetően közvetlenül és súlyosan ve­szélyeztette volna. Amennyi­ben megállapítható, hogy ez volt a helyzet, a munkásnő­nek joga volt a munkavég­zésre vonatkozó utasítást megtagadni. Végül azt is vizsgálni kell, hogy a gyár kollektív szerződése tartal­maz-e olyan rendelkezést, amely a három- vagy több- gyermekes anyák három mű­szakban történő foglalkozta­tását tiltja. Csak mindezek ismeretében lehet megnyug­tató módon eldönteni hogy az asszony követelése meg- alapozott-e vagy sem. H. E. Változások a lakásigényében Új pontrendszer szerint rangsorolnak Szolnok dinamikus fej­lődése megváltoztatta az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem arculatát, mérhető változást hozott az élet minden területén. Az anyagi, gazdasági gyarapodás mellett -ezek eredményeképpen - je­lentősen nőtt a város la­kóinak száma is. 1977. elején Szolnok lakóinak száma 74 ezer, a napi lé- lekszám a bejárókkal együtt megközelíti a 100 ezret. Bár az elmúlt ötéves terv­ben a tervezettnél lényege­sen több lakás épült, a né­pesség növekedése azonban meghaladja a lakásépítés ütemét. Egyre nagyobb a városi tanácshoz benyújtott lakásigények száma. A lakás- gazdálkodás rendszerében 1971 óta alapvető változás nem volt, az időközben meg­jelent rendelkezések a mun­kások és a többgyermekes családok, valamint a fiatal házasoknak teremtett kedve­zőbb feltételeket. A hat év alatt történt mó­dosítások közül kiemelkedik az a tanácsi rendelkezés, amely szerint lakásigénylést Szolnokon csak az nyújthat be, akinek az állandó, <beje- lentett lakása a megyszék- helyen van, vagy szolnoki munkaviszonnyal rendelke­zik. Kik és milyen lakást igényelhetnek? Az igénylés módja válto­zatlan: a formanyomtatványt — két példány kitöltése után — a városi tanács ügyfél- szolgálati irodájához kell be­nyújtani. Igényelhető: taná­csi bérlakás, tanácsi értéke- sítésű szövetkezeti lakás, OTP társasházi lakás és MÉSZÖV lakásépítő szövet­kezeti lakás. Kormányrende­let, ezt kiegészítő és módosí­tó jogszabályok, valamint Szolnok Város Tanácsának rendelete jelöli meg azokat a körülményeket, amelyek eldöntik, hogy az igénylő milyen lakásra jogosult. Tanácsi bérlakást — ennek alapján — az 'kaphat, aki­nél az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem halad­ja meg a 2 ezer forintot, és jelentősebb — 100 ezer fo­rintot elérő — ingó vagy in­gatlan vagyonnal sem az igénylő, sem a vele közös háztartásban élő családtag nem rendelkezik. Tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásra az az igény­lő jogosult, aki tanácsi bér­lakásra is jogosult lenne, to­vábbá az, akinek és a vele közös háztartásban élő csa­ládtagoknak — együtt szá­mított — egy főre jutó havi átlagjövedelme nem halad­ja meg a 2 ezer 500 forin­tot, és legfeljebb egy jelen­tősebb vagyona van. Lakásépítő szövetkezeti, vagy OTP-lakásra azokat az igénylőket jegyzik elő, akik tanácsi bér- vagy tanácsi ér­tékesítésű lakást jövedelmük, vagyoni, szociális helyzetük ^lapján nem igényelhetnek, továbbá akik az említett la­káselosztási formákra egyéb­ként jogosultak lennének, de lakásépítő szövetkezeti vagy OTP-társasházi lakást kér­nek. Az igénylő a kérelem be­nyújtása után a lakáskörül­ményeiben, a személyi, a csa­ládi, a jövedelmi és a va­gyoni helyzetében bekövet­kezett lényeges változást 30 napon belül köteles a la­kásügyi hatóságnál bejelen­teni. Számítógépi feldolgozás A benyújtott lakásigénye­ket számítógépi feldolgozás­sal — az igényjogosultsági sorrendet meghatározó pont- rendszer alapján — állítják össze. Szolnok Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga határozatban módosítot­ta a megelőző pontrendszert. Sok igénylőnél a helyezési számban lényeges változást hozott az új pontozás. A főbb módosítások közül né­hány: fokozottabban veszik figyelembe a lakásigénylés beadásának évét, az eddigi­nél jobban megbecsülik- a Szolnokon hosszú ideje dol­gozókat és a város fejlődé­sét elősegítőket. A kormány- kitüntetések, miniszteri illet­ve a társadalmi munkáért kapott kitüntetések, elisme­rések jelentősen növelik a pontszámokat. Még jobban méltányolják a három vagy az ennél több gyermekes családokat. Segítik a kétgyermekes családokat is, az ő igénylé­sük is magasabb pontszám­mal jár az eddigieknél. Előnybe részesülnek a fizi­kai dolgozók és a nyugdíja­sok — természetesen lakás- körülményeik mérlegelése után, de lényeges változás történt az egyedülálló csa­ládfenntartók pontszámában is. Tág határok között moz­gott eddig az egy főre jutó havi jövedelem szerinti be­sorolás, az új pontrendszer differenciáltan szabályozza ezt a tényt is. Ugyancsak előnyt élveznek a tbc-s vagy más fertőző betegségben szenvedő lakásígénylők. Az életveszélyes körülmé­nyek között élők is eíőbb jutnak lakáshoz ezután, épp­úgy azok az albérlők, akik sok esetben rosszabb körül­mények között élnek, mint az egyéb, más jogcímen lakó igénylők. Ball Imre a szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának helyettes vezetője Szénósi Imre, a Medicor Művek technikusa, érdemes sporto­ló, szeptember 23-án Dover és Calais között készül átúszni a La Manche csatornát. Képünkön: gyakorlás az etetőcsővel A képen: a KISZ-korosztályú távúszó tehetségek „vezér­gárdája"

Next

/
Oldalképek
Tartalom