Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 1. A szovjet népek közötti érintkezés eszköze Hz orosz nyelv A Szovjetunió területén több mint száz nemzetiség él. Milyen nyelven érintkeznek ezek egymással, például a kirgizek más nép képviselőivel? — ezzel a kérdéssel kezdte beszélgetését az APN tudósítója Aszkár Turszunowal, a Kirgiz Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatójával. — A Kö- zép-Ázsiában fekvő Szovjet Kirgiziának, a tizenöt szövetségi köztársaság egyikének csaknem három és fél millió lakosa van. Ebből körülbelül másfél millió a kirgiz, a többi orosz, ukrán, ka- zah, üzbég, német, tatár, tad- zsik, dungán, összesen mintegy nyolcvan nemzetiség. Az orosz nyelvnek köszönhető, hogy az egymás közti érintkezésben nincs probléma. zettségi színvonala ezt lehetővé tette, megismerkedtek az orosz és a világkultúrával, az élenjáró forradalmi gondolattal. Az 1917-es Októberi Forradalom egyenjogúvá tette a kirgizeket, nemzeti államiságot adott nekik, korlátlan lehetőségeket biztosított számukra a tudomány és a kultúra fejlődéséhez. A Szovjetunióban kialakult új történelmi közösség, a szovjet nép nem formálódhatott volna ki és nem fejlődhetett volna sikeresen a nemzetek közti érintkezés nyelve nélkül. És ma az orosz nyelv valamennyi szovjet nép kölcsönös kapcsolatának és ösz- szeforottságának, a világkultúra vívmányaihoz való hozzájárulásának eszköze. — A történelem a nemzetek közti nyelv számos példáját ismeri. A Szovjetunióban is hasonló jelenséggel állunk szemben? beleértve az oroszt is, egyenlő jogokat élvez az élet minden szférájában. Az orosz nyelv a Szovjetunióban egyesült szuverén államok keretei közt élő többi nemzetek és nemzetiségek második nyelvének rangjára emelkedett. A Szovjetunióban a nemzetek közti érintkezés nyelve nem idegen, nem behozott nyelv. A nemzeti nyelvek és az orosz nyelv kölcsönösen fejlődve funkcionálnak. Ez csakis szocialista társadalmi viszonyok között lehetséges. íme, Csin- giz Ajtmatov, a neves író szavai: „A kirgiz és az orosz nyelv számomra olyan, mint a két kezem — a jobb és a bal kezem — egyik nélkül sem tudok meglenni”. — Hogyan tanulják az orosz nylvet Kirgiziában? — Benne szerepel valamennyi iskola programjában. Köztársaságunk teljes mérIllatszerek Bulgáriában A külföldiek Bulgária nevét a rózsa és a rózsaolaj fogalmával fűzik egybe. Valóban, Bulgária rózsaolajával, parfümjével, rózsavizével évszázadok óta ismeretes a közeli és távoli országokban. Ez érthető, hiszen sehol másutt nem terem ilyen finom Szirmú, erős és tartós illatú rózsa mint Bulgáriában, ahol napjainkra ipari jelleget öltött az illatszer és a kozmetikai szerek gyártása. A bolgár illatszergyártást 1892-ben Plovdivban kezdték meg, de csak 1944 után lendült fel igazán, s a mai illatszerüzemek mondern felszerelésükkel, tökéletes technológiájukkal az illetszerek nagy választékát biztosítják. Bulgáriában a fiatal illatszeripar a rózsaolaj előállítása alapján alakult ki: a törekvés most az, hogy tökéletesen kielégítse a bolgár és külföldi vásárlók szükségleteit. Nadja Gáncsévá — Miért éppen az orosz lett a nemzetek közti érintkezés nyelve? — Ez a választás logikus, történelmileg igazolt, s a nagy fokú társadalmi szükségesség diktálta. Az orosz nyelv az összlakosság több mint a felének anyanyelve. Az ukránok és beloruszok azért értik, mert rokonnyelv. Ily módon a 260 milliós ország lakosságának háromnegyed része szinte „automatikusan” beszéli. Az orosz nyelv az ENSZ és más nemzetközi szervezetek egyik hivatalos nyelve. A tudományos és műszaki gondolat világ jelentőségű alkotásai állnak mögötte. Az orosz nyelv mégsem kötelező állami nyelv a Szovjetunióban. Politikai és jogi vonatkozásban egyenlő a helyzete a szovjet népek többi nyelvével. A kirgizeknek, akárcsak bármely más nemzet képviselőinak, joguk van saját anyanyelvükön fordulni bármely állami intézményhez vagy társadami szervezethez. A kirgiz nép mindig érdeklődést tanúsított az orosz nyelv, az orosz kultúra iránt. Különösen azóta, hogy Kirgizia a múlt század 70-es éveiben önként csatlakozott Oroszországhoz, amelyben megöl talmazój ára talált a keleti önkényuralommal szemben. A gazdasági kapcsolatok megszilárdulásával az orosz nyelv a két nép közti érintkezés eszközévé vált. Az orosz nyelvnek köszönhető, hogy a kirgizek, természetesen azok, akiknek a kép— Nem, elvileg mással. A nemzetek közti nyelvek funkcionálásának történelmi példái feltárják azok társadalmi korlátáit. Például a latin és az arab nyelv a középkorban főleg a vallás és részben a tudomány nyelve volt. A francia az uralkodó osztályok és az értelmiség szűk rétegei közti érintkezés eszköze volt Nyugat-Európá- ban. Az angolt és a spanyolt a gyarmatosítás eszközeként alkalmazták. Az orosz nyelv szerepe elvileg más jellegű. A szovjet népek valamennyi nyelve, tékben el van látva szakképzett tanárokkal, tankönyvekkel, szótárakkal. A nem orosz környezetben nevelkedett gyerekek számára elő- készíő osztályok működnek. A leendő orosz nyelv- és irodalom tanárok a köztársaság négy főiskoláján vagy az ország más főiskoláin tanulhatnak. Egyébként a kirgiz főiskolások 23 szovjet város 52 felsőfokú tanintézetében tanulnak. Hogyan volna ez lehetséges az orosz nyelv tudása nélkül? Arkagyij Pál Fiatalok felajánlása A Csehszlovák: Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) 1977. szeptember 29.—október 2. között rendezi meg n. kongresszusát. A résztvevő küldöttek a Szocialista Ifjúsági Szövetség 1400 090 tagját képviselik. A kongresszus értékeli a SZISZ tevékenységét az elmúlt időszakban, megvitatják a fiatalok helyzetét, részvételét a szocializmus építésében, jóváhagyja a szis működési programját. Az ifjúsági szervezet II. kongresszusának összehívása egész Csehszlovákia ifjúságát a munkakezdeményezés fejlesztésére ösztönözte. Egyes személyek és kollektívák szocialista felajánlásokat tesznek, mellyel azt szeretnék kifejezni, hogy ők hazájuk gazdái, s hogy fiatal szocialista nemzedékként alkotó életet élnek, társadalmi biztonságot élveznek és jó kilátásaik vannak a jövőre. A Skoda Plzen (Nyugat-Cseh- ország) gépipari gyáróriásban a SZISZ 5000 tagja megfogadta, hogy szabad idejében 116 000 órát teljesít, elsősorban az atomerőművekbe irányuló szállítmányokon. A kysucké Nővé Mestro- ban (Közép-Szlovákia) levő Golyóscsapágy Gyár fiatal dolgozói felajánlották, hogy 500 000 koronával csökkentik az anyag- költséget és további 200 000 koronát takarítanak meg a fűtőanyag- és az energiafogyasztás csökkentésével. A brmói Královo Ploe-i Gyár SZISZ szervezete 26 000 munkaórával segíti a termelést. Néhány járásban a SZISZ-szervezetek a különböző ágazatok tevékenységét magukba foglaló járási felajánlásokat hirdettek meg. A besztercebányai járásban felajánlásukban azt ígérték, hogy 1977- ben szabad idejükben ingyenesen egymillió 300 000 munkaórát dolgoznak te. II derű és egészség városa Sötét bérkaszámyák, nyomorúságos hátsó udvarok, gyárkémények tövében meghúzódó, kisebb-nagyobb, kormot, szennyet árasztó üzemek — ez volt valaha jellemző Karl-Marx-Stadtra. A múlt „örökségét” nehéz volt eltüntetni, de ma már új lakónegyedek, forgalmas városközpont, korszerű termelőüzemek, iskolák, főiskolák, kulturális létesítmények, parkok bizonyítják, hogy mégis sikerült. A város vezetői — a la- kossság tevékeny közreműködésével — sokat tesznek környezetük egészségesebbé tételéért. Ennek jegyében készítették el a központi fűtőberendezések tervét, amelynek megvalósultával az üzemek környezetszennyező fűtőberendezéseit íe lehetett állítani. A lakásoknak a távfűtésbe való bekapcsolása folyamatosan történik. Az urbanizációs program előírja a klímaberendezések széleskörű alkalmazását is. A városközpont csaknem valamennyi középületében már korszerű klímaberendezések működnek. A város északi részén ' nagyteljesítményű víztisztítóművet helyeznek a következő években üzembe. Külön gonddal ügyelnek arra, hogy a zöldterületek, a sport- és üdülőközpontok száma évről-évre növekedjék. A környezet védelméhez tartozik a zajártalom elleni védekezés is. Úgynevezett „zajtérképet” készítettek, amely kimutatta a zajforrásokat. Azután a közlekedés lármáját csökkentették olymódon, hogy — egyelőre a főútvonalakon — kicserélték az útburkolatot; automata fényjelző berendezéseket állítattak a közlekedési csomópontokon üzembe. A villamosvonalakon zajtalanabb pályát építenek, amely lehetővé teszi az utazási sebesség növelését a zajhatások egyidejű csökkentésével. A környezet szépítését a lakosság javaslatai alapján segítik elő: a fásításnak, rózsaligetek, parkok létesítésének a munkájában a lakosság szívesen vesz részt. Ugyanakkor a városkörnyéken is kialakítanak üdülőkörzeteket. Harmincnégy hektáros vadaskert, hat és fél hektáros mesterséges tó, különféle sportlétesítmények nyújtanak pihenési lehetőséget a modem Karl-Marx- Stadt lakóinak. (BUDAPRESS— PANORAMA) n sárkány „visszatért” Sokan ismerik a walewj sárkány legendáját. Hajdanában a krakkói domb barlangjában tanyázó szörnyeteg táplálékul a legszebb hajadonokat követelte. Krakkó városa egy furfangos suszterinas segítségével szabadult meg a sárkánytól. Az egykori „Sárkánybarlang” ma vonzó turisztikai látványosság. A tudósok és a bányászok munkájának eredményeként újra feltámadt a krakkói legenda: a Sárkánybarlangba visz- szatért a „sárkány”, pontosabban — a látogatók nagy örömére — a sárkány szobra. „Úszó híd” Várna és lljicsovszk között A bulgáriai Várnát és a fekete-tengeri szovjet kikötőt, Iljicsovszkot rövidesen a világ legnagyobb kompja, egy „vasúti híd” köti össze. A komp üzembe helyezésével a két ország közötti árucsereforgalom meggyorsul és növekszik. A komphajók 48 óra alatt fogják megtenni — vonatrakományukkal — az lljicsovszk—Várna—Ilji- csovszk közötti útvonalat. Várnában már megkezdték a különleges komphajókikötő építését. Ha elkészül, minden be- és kirakodást automatikus berendezések segítségével végeznek itt. Űrkutatók városa Kubában Ott, ahol az első kubai In- terszputnyik-állomás létesült, 1971-ben kezdték építeni Ala- mart, az „űrkutatók városát”. Alamarnak ma már 26 ezer lakója van, 227 épületet emeltek Kuba legifjabb városában, két-, három-, négy- szobás lakásokkal. A lakosságnak fele nő, s igen sok a fiatal. A távlati tervek szerint a városnak 150 ezer lakosa lesz. A városkában kilenc bölcsőde. hat napközis óvoda, egy műszaki iskola épült. Van olimpiai méretű uszodájuk, poliklinikájuk, szabadtéri filmszínházuk, két vásár- csarnokuk és számos szolgáltatóházuk. Újabb perek a „rákgyár” ellen A vélemények közül, amelyek közvetlenül az ítélet felolvasása után. a tárgyalóteremben elhangzottak, a legemlékezetesebb a zokogó Rosanna De Angelié volt. „Nem lényeges, hogy mennyit kaptak, három vagy hat évet. Csak az számít, hogy megállapították: bűnösök, bűnösök az embereink halálában. A végső igazságszolgáltatás még hátra van.” Rosana De Angeli az Ipca cég, a ciriéi „rákgyár” egyik halottjának, Benito Franza- nak az özvegye. Már gyötörte a betegség, amikor Franza megkezdte bátor és nehéz küzdelmét a szörnyű igazságot túlságosan sok évig leplező bűnösök és a csend ellen. A munkások között is akadtak, akik nem nézték jó szemmel a harcát, a főnökük megfélemlítette őket, attól tartottak, hogy elveszítik az állásukat és munkanélküliek lesznek. De Franza és barátja, Albino Stella, akinek a hólyagját már szintén megtámadta a betegség, nem tágítottak, azt akarták, hogy kiderüljön, mi folyik a festékgyár falai között. A szak- szervezetek és a politikai pártok támogatták őket, azután beavatkozott a bíróság is. Benito Franza meghalt a vizsgálat idején, de megnyerte a csatát. A torinói bíróság elítélte a bűnösöket: az Ipca tulajdonosait, akik a per idején kijelentették, hogy „nem tudták” munkásaik milyen veszélyben vannak, a műszaki igazgatót, és a vállalat igazgatóját, az üzemorvost (Cirié volt kereszténydemokrata polgármestere), aki bi- carbonátot rendelt a daganataikkal hozzá forduló munkásoknak. Valamennyien bűnösök, mert aki vezető beosztásban van, az nem bújhat a „nem tudtam róla” leplei mögé, aki a vezetés feladataival foglalkozik, annak kötelessége törődni munkásainak egészségével. Az Ipcánál viszont csak a profittal törődtek. A munkások — sokan egykori parasztok, akiknek kevés vagy semmilyen szakszervezeti tapasztalatuk sem volt — a festékek gyártásánál használt anyagok mérgező gőzétől telített munkahelyeken dolgoztak; nem biztosítottak számukra kesztyűt, megfelelő maszkokat, a savak végül már a mennyezet repedéseiből csöpögtek. Néhány évi munka után bizonyos részlegek dolgozói közül sokan ijesztő felfedezést tettek: vér volt a vizeletükben, annak jeleként, hogy rák támadta meg a szervezetüket. Mennyi a halottak száma? Pontosan nem lehet tudni, de bizonyára néhány tucat emberről van szó. A periratokban húsz, hólyagrákból származó halálesetre történik utalás, de néhány munkás már jóval régebben meghalt, mások pedig a per idején estek a rák áldozatául. Újabb perekre van tehát szükség, újabb ítéletekre az Ipca felelősei ellen. A torinói bíróság ítélete példás kezdet volt. Egy lépés valamennyi dolgozó érdekében. De most a teljes igazság kiderítése céljából újabb eljárásokra van szükség. És a torinói bíróság el van szánva, hogy föllebbent minden fátylat, amely a ciriéi „rákgyár” szörnyű tevékenységét borítja. A Giorniból fordította: B, A. Kirgiz főiskolások (Fotó - APN - KS)
