Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 23. Szovjet üdvözlet Vietnamnak Gromiko Washingtonban tárgyal Andrej Gromiko külügy­miniszter szerdán, magyar idő szerint a késő esti órák­ban New Yorkból Washing­tonba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője tegnap beható tárgyalásokat folyta­tott amerikai kollégájával, Cyrus Vance-szel. A két külügyminiszter a kora dél­előtti óráktól kezdve tár­gyalt a State Department épületében, majd — ugyan­ott — munkaebéden vett részt. A délutáni órákban folytatódtak a tárgyalások, amelyek középpontjában a SALT-egyezmény kérdései álltak. A tervek szerint ma James Carter amerikai elnök tár­gyal Gromikóvai a SALT- megállapodásról, valamint a szovjet—amerikai viszony más időszerű kérdéseiről. Washingtoni kormánykö­rökben változatlanul arról beszélnek, hogy nem várha­tó „áttörés” a SALT nyitott kérdéseiben. Valójában ezek­ben a körökben sem tagad­ják, hogy az év eleje óta tá­masztott új, s a korábbi megállapodásokat elvető amerikai álláspont akadá­lyozza az október elején le­járó első SALT-megállapo- dás meghosszabbítását, illet­ve újabb egyezmény megkö­tését. Általános várakozás sze­rint Gromiko washingtoni tárgyalásai módot adhatnak arra, hogy a két nagyatalom megegyezzék az első SALT- szerződés hatályának hallga­tólagos meghosszabbításában, s a tárgyalások folytatásá­ban. Washingtonba érkezésekor adott rövid nyilatkozatában Gromiko hangoztatta: jószán­dékkal érkezett az amerikai fővárosba, s a szovjet fél kész közös nyelvet találni az amerikai kormánnyal a nyitott kérdések rendezésé­re. Az eredmények minden­esetre attól függnek, készen áll-e mindkét fél az előre­lépésre? — mondotta a szov­jet külügyminiszter. A Szovjetunió arra törek­szik, hogy sikerre vezessenek a hadászati fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgya­lások —, hangsúlyozta And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter tegnap Washing­tonban a sajtó képviselői előtt. A szovjet diplomácia vezetője röviden nyilatkozott azt követően, hogy amerikai kollégájával, Cyrus Vance- szel öt órán át tanácskoztak a külügyminisztérium épüle­tében. Gromiko közölte, hogy el­sősorban a SALT kérdései szerepeltek a tárgyalások napirendjén, de érintették a közel-keleti problémákat is. — Még csak a tárgyalások elején vagyunk és sok az elhárítandó akadály —, mu­tatott rá a szovjet külügy­miniszter és hozzátette: folytatódnak a vezető szov­jet és amerikai politikusok megbeszélései. A VSZK-nak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából a szovjet vezetők táviratban üdvözölték a vietnami népet. — Ez a nevezetes esemény annak a hosszú és kitartó harcnak az eredménye, ame­lyet a vietnami nép és a szo­cialista . közösség országai vívtak a vietnami állam tör­vényes jogainak nemzetközi téren való biztosításáért — állapítja meg Leonyid Brezs- nyevnek és Alekszej KoSzi- ginnak a vietnami vezetők részére küldött távirata. — Az Egyesült Nemzetek szervezetének tagjaiként a Vietnami Szocialista Köztár­saság új, széleskörű lehető­ségeket nyer arra, hogy a testvéri szocialista országok­kal, s földünk valamennyi békeszerető államával együtt hatékonyan hozzájáruljon az általános béke és bizton­ság megszilárdításához, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez — hangsúlyoz­za az üzenet. Waldheim beszámolója A nemzetközi biztonság megszilárdításáért Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén nyilvánosságra hozták Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár be­számolóját „a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó nyilatkozat végre­hajtásáról”. Az ENSZ-tagál- lamok kormányainak a fenti kérdésről szóló üzenetei alapján elkészített dokumen­tum hangsúlyozza, hogy a vi­lág lakossága jelentős réte­geinek a békéért vívott ki­tartó harca eredményeként az utóbbi időben sikerült po­zitív változást elérni a nem­zetközi kapcsolatok alakulá­sában. A már elért eredmé­nyek megszilárdítása és a további haladás elérése érde­kében most minden erőt ko­runk legsúlyosabb és legha­laszthatatlanabb problémái­nak megoldására, a fegyver­kezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre kell fordí­tani. A Szovjetunió kormányá­nak a kérdéssel foglalkozó, s a beszámolóban felhasznált üzenete megállapította, hogy a Szovjetunió kitartóan küzd a fegyverkezési hajsza meny- nyiségi és minőségi korláto­zásáért, s a kölcsönösen el­fogadható, igazságos feltéte­lek mellett megvalósuló le­szerelésért. Erről tanúskod­nak azok a fontos javaslatai is, amelyek megkönnyítik az említett kérdésekre vonatko­zó szerződések megkötését. Az üzenet egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásában, a katonai ki­adások növelésében, s új fegyverfajták létrehozásá­ban érdekelt körök még min­dig akadályozzák a nemzet­közi kapcsolatok pozitív át­alakítását. A leszerelés megvalósítá­sának szükségességét hang­súlyozza a Mongol Népköz- társaság, a Lengyel Népköz­köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, Barbados, Finn­ország, Irán és más országok kormányának üzenete is. Kommentárunk Út az egyenlő biztonsághoz Régen esedékes találkozóra került sor ezekben a na­pokban az Egyesült Államok fővárosában. Anatolij Gromiko szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ köz­gyűlésre érkezett Észak-Amerikába, most ellátogatott Washingtonba, hogy kollégájával Vance-szal és annak főnökével Carter elnökkel megbeszéléseket folytasson. Ismeretes: a találkozóra, amelynek első és legfonto­sabb témája a hadászati fegyverek korlátozása, már korábban sort kellett volna keríteni. A bécsi színhelyű külügyminiszteri találkozó elmaradt. A deklarált ok az volt, hogy az amerikai diplomácia irányítója minden­képpen részt akart venni az új Panama-csatorna szer­ződés ünnepélyes aláírásán. Az idő azonban múlik. Le­het, ennek más nemzetközi ügyek vonatkozásában nincs ily nagy jelentősége, s a tárgyalások esetleges néhány hónappal való elhúzódása nem okoz világméretű prob­lémát, Itt azonban nem csupán a két nagyhatalom ügyéről van szó. Minden ország, minden nép érdekelt abban, hogy valamilyen módon, ha csupán korlátozott formában is, gátat vessenek a fegyverkezési verseny­nek, megakadályozzák új tömegpusztító fegyverrend­szerek felállítását. A megállapodás megkötése azonban húzódik, s talán már csak a szakértők emlékeznek ar­ra, hogy eredetileg már 1975-ben tető alá kellett volna hozni azt a szerződést, amelynek alapjait 1974. novem­berében a vlagyivosztoki szovjet—amerikai tárgyaláso­kon lefektettek. A legfontosabb alapelv, amelyről a tá­vol-keleti szovjet nagyvárosban Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford megállapodott — az egyenlő biztonsághoz való jog elve volt. Nos, ez az, amit az amerikai fél az eddigi tárgyalásokon nyíltan vagy burkoltan kétségbe vont, vagy amit ki akart játszani. Nem segíti a két nagyhatalom közötti bizalom légkö­rének kialakítását a Carter-kormányzat politikájának több megnyilvánulása, elsősorban a nyílt beavatkozás a szocialista országok belügyeibe az emberi jogok bur- zsoá értelmezése alapján. Természetes hát az, hogy a világ szeme és füle most a szovjet—amerikai csúcsdiplomácia eseményeire irá­nyul. A vitás kérdések megoldása az egész emberiség érdeke. i Miklós Gábor Magyar felszólalás az IPU-konferercián Szófiában tegnap délelőtt folytatódott az Interparla- mentális Unió 64. konferen­ciája. A napirendeknek meg­felelően újabb felszólalások hangzottak el a főtitkári be­számolóról és a konferencia határozattervezetéről. A ma­gyar küldöttség állásfoglalá­sát Darvasi István ország- gyűlési képviselő ismertette. Felszólalásában többek kö­zött rámutatott: Messze túljutottunk a hi­degháború korán, és mélyen előre jutottunk az enyhülés korszakában. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­tok jellegükben és elvileg pozitív módon változtak meg. Európa szocialista államai­nak bel- és külpolitikája, tő­kés államainak magatartása, Kanada kül- és belpolitikája nem szolgáltat okot arra, hogy aggódjunk a béke sorsa miatt. Ma sajnálatos módon az Egyesült Államok az az ország, amelynek hivatalos vezetése és propagandaap­parátusa a háborúban érde­kelt körökkel együtt a nem­zetközi helyzet mérgezésén, rontásán buzgólkodik. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői 1972-ben Moszkvában kétol­dalú nyilatkozatot írtak alá országaik politikai kapcsola­tairól. E dokumentum a bé­kés egymás mellett élés po­litikáját tekinti a két állam közötti viszony alapjának. Az aláírás óta nem történt sem­mi, ami a nyilatkozat figyel­men kívül hagyását indo­kolná. A tegnapi nap eseményei­hez tartozik még, hogy a hel­sinki záróokmányt aláíró 35 ország képviselői külön ülést tartottak, s ezen megállapod­tak abban, hogy az október­ben kezdődő belgrádi érte­kezlet eredményeinek figye- embe vételével jövő év má­jusában Bécsben megrende­zik az Interparlamentális Unió harmadik rendkívüli konferenciáját az európai biztonságról és együttműkö­désről. \ Láncé lemondott Carter első nagy belpolitikai veresége James Carter amerikai el­nök szerdán első nagy bel­politikai vereségét ismerte be: sajtóértekezletén közöl­te, hogy Bert Lance, a kor­mány költségvetési hivata­lának igazgatója, lemondás­ra kényszerült. A szenátus illetékes bizott­sága az elmúlt hetekben ki­terjedt vizsgálatot folytatott a vádakról, amelyek szerint Lance, az ismert georgiai bankár, különböző szabály­talanságokat, visszaéléseket követett el, mielőtt az idén vezető tisztet kapott volna a Fehér Házban. Lance lemondó levelében arról írt, hogy a vizsgálat tisztázta a vádak alól, de mégis úgy döntött, hogy visszatér eredeti foglalkozá­sához. Az elnök elismerte, hogy a Lance körül történtek „kétséget kelthettek a maga és kormánya feddhetetlen­sége iránt”. A szenátusi vizsgálat nem talált bizonyítható, törvény­beütköző cselekedeteket Lance múltjában, de külön­böző pénzügyi és egyéb sza­bálytalanságok napvilágra kerültek. NEW YORK Az ENSZ közgyűlés álta­lános ügyrendi bizottsága tegnap jóváhagyta a 32. ülésszak 126 pontból álló na­pirendjét. Egyúttal ajánlotta, hogy 37 napirendi kérdést plenáris ülésen vitassanak meg, a többit pedig a hét főbizottságban. Az ajánlá­sokról a közgyűlés előrelát­hatólag ma dönt. A plenáris vitáira javasolt kérdések között van a kö­zel-keleti konfliktus, a Pa­lesztinái kérdés és a meg­szállt arab területeken foly­tatott izraeli telepítési poli­tika, továbbá a ciprusi kér­dés, a délnyugat-afrikai prob­léma és a dél-afrikai faji el­különítés. MOSZKVA A szovjet kormány meghí­vására hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Geir Hallgrimsson, az Izlandi Köz­társaság miniszterelnöke teg­nap ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Az ebéden Geir Hallgrimsson és Alekszej Koszigin rövid po­hárköszöntőt mondott, BRÜSSZEL Brüsszelben befejeződtek az európai Közös Piac és a KGST küldöttségeinek talál­kozója. A találkozóról kiadott köz­lemény megállapítja, hogy a felek konstruktív vélemény- cserét folytattak a jövőbeni tárgyalásokról, azok lényegé­ről és formájáról. A találko­zó résztvevői jobban megis­merték egymás álláspontját, és megállapodtak abban, hogy 1978 első felében tár­gyalásokat kezdenek egy megállapodás megkötéséről. WASHINGTON Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter, aki szerdán Francia baloldali csúcs Vita az államosításról Éjszakai tanácskozáson próbálják áthidalni a francia baloldal 1972-ben aláírt kö­zös programjának időszerű- síté'séről tárgyaló három párt küldöttségei az államosítási kötelezettségek értelmezésé­vel kapcsolatos súlyos nézet- eltéréseket. A tegnap reggel megkez­dett és délután is folytatott megbeszéléseken először fél­retették az államosítási dosz- sziét és más kérdésekről tárgyaltak. Több témában megegyezés született, de nem jött létre megállapodás az ország védelmi politikájáról Mitterrand által javasolt és a kommunisták által ellen­zett népszavazás kérdéséről. A Georges Marchais, Francois Mitterrand és Robert Fabre által vezetett kommunista, szocialista, illetve baloldali radikális küldöttség ezután visszatért az államosítások témájára, de a kommunisták szerdán reggel előterjesztett kompromisszumos javasla­tára semmiféle válaszindít­vány nem érkezett a két partner részéről. A középeurópai idő szerint este' fél kilenckor kezdődött tanácskozás előtt, a tárgya­lások szünetében Georges Marchais, az FKP főtitkára a francia televízió második csatornájában, Robert Fab­re, a baloldali radikálisok el­nöke az első műsorban felelt az újságírók kérdéseire. Marchais kijelentette, hogy a helyzet még aggasztóbb, mint egy nappal előbb volt, miután a tárgyalópartnerek válasz nélkül hagyták a kommunista indítványt. Az FKP főtitkára a televízióban keresztül is felszólította Mit- terrand-t, viszonozza az FKP lépését, s hozzáfűzte, hogy ha a partnerek hűek maradnak az 1972-es közös programhoz, még az éjszaka, vagy pénteken alá lehet írni a megegyezést. Robert Rabre szintén sú­lyosnak ítélte a tárgyalások helyzetét de arra a kérdésre, feladta-e a reményt, — a megegyezésre, azt felelte, hogy ha nem bízna a siker­ben, nem folytatná a megbe­széléseket. Sajtótájékoztató a NOSZF ünnepi előkészületeiről A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordu­lóját köszöntő ünnepségsoro­zat előkészületeiről tájékoz­tatták tegnap a moszkvai vá­rosi pártbizottságon a szo­cialista országoknak a szov­jet fővárosban akkreditált sajtótudósítóit. Több mint száz országból mintegy 100 ezer vendéget várnak Moszkvába a szoká­sosnál ezúttal még ünnepé­lyesebb és gazdagabb jubile­umi rendezvénysorozatra. — A központi megemlékezésre, a szocialista közösség orszá­gai kommunista és munkás­pártjai első, illetve főtitká­rainak részvételével megtar­tandó ünnepi ülésre novem­ber 2—3-án kerül sor a Kreml Kongresszusi Palotá­jában. Az egy óra negyven percesre tervezett november 7-i díszszemlén és ünnepi fel­több mint öt óra hosszat ta­nácskozott a Fehér Házban az amerikai kormányzat ve­zetőivel, tegnapi sajtóérte­kezletén előre kitervelt ag­ressziónak minősítette Izrael dél-libanoni tevékenységét, és kijelentette, hogy ha a harcok fokozódnak, ezért „egyértelműen Izrael támo­gatóit terheli a felelősség”. RÖMA James Callaghan brit mi­niszterelnök tegnap délután Rómában megkezdte tárgya­lásait Giulio Andreotti olasz kormányfővel a Közös Piac kibővítésével, a nyugati tár­sadalmak gazdasági fellendí­tésével és az európai parla­ment közvetlen megválasztá­sával összefüggő kérdésekről. BUKAREST Nicolae Ceausescu, a Reu­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnöke teg­nap fogadta a Romániában tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, vonuláson a jubileumi mun­kaversenyben kitűnt 150 ezer moszkvai vesz részt. A szovjet főváros dolgozói újabb nagyszerű munkasike­rekkel köszöntik a dicső ju­bileumot. Moszkva 1 millió 200 ezer ipari dolgozói közül 400 ezren vállalták, hogy ha­táridő előtt, november 7-re teljesítik a X. ötéves terv második évének előirányza­tait. Közülük 150 ezren már vállalásuk sikeres teljesítésé­ről tettek jelentést. Élenjár­nak a moszkvai építőipari dolgozók, az ünnep előtt ad­ják át többek között az új állami képtárat. A Moszkva szálló új épületszárnyát, a TASZSZ hírügynökség új székházát és a Moszkvics au­tógyár új kultúrházát. Az ünnepet gazdag kulturális program köszönti. Megnyílt az NDK Kulturális Szövetségének IX. kongresszusa Berlinben tegnap megnyílt a Német Demokratikus Köz­társaság Kulturális Szövet­ségének — az NDK egyik legjelentősebb és különösen az értelmiség körében nagy befolyásolással rendelkező tömegszervezetének — IX. kongreszusa. A Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának a kongresz- szushoz intézett — Erich Honecker, a KB főtitkára ál­tal aláírt — üzenete hang­súlyozza, hogy a Kulturális Szövetség „nagy szolgálato­kat tett a munkásosztály és a szocialista értelmiség szö­vetségének erősítése érdeké­ben” A kongresszus előestéjén Berlinben — Willi Stoph miniszterelnök és az NDK több más párt- és állami ve­zetőjének részvételével — értelmiségi nagygyűlést tar­tottak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére, Párizsban folytatja tanácskozását a három francia baloldali párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom