Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 111 Hétköznapok, a kiváló — Van úgy, hogy nyitás előtt már ott várakoznak néhányon a posta előtt. Ilyenkor, mivel legtöbbször korábban érkezünk, hamarabb nyitunk. Az is előfordul, hogy zárás előtt egy perccel nyit be valaki, 10 filléres levélpapírt kér. Szívesen fogadjuk, mert jó ismerős, — a mi falunkban nekünk mindenki az. A beszélgetés színhelye a jászdózsai postahivatal. A postások munkájáról Nyilas János 26 esztendős fiatalem­berrel, a hivatal vezetőjével és Kerényi Gyulával, a volt vezetővel — több mint negy­venéves postai szolgálat után ment nyugdíjba, — beszélge­tünk. Heten dolgoznak együtt: négy kézbesítő, két kezelő és a vezető. Az irodában törzs­gárda dolgozik, nem így a kézbesítőknél. Az idén há­rom régi levélkihordó hagyta ott a postát. Az újak? A legidősebb, a nyugd-'jas pos­tás beszél róluk. — Szorgalmas, igyekvő em­berek, nagy kedvvel láttak neki a tennivalóknak, csak- hát... Most ismerkednek a munkával, a betanuláshoz idő kell. Nagy az a 24 kilo­méteres körzet, amit napon­ta gyalog kell végigjárni, A tíz és félezer négyzetki­lométer területű Nyugat- Dunántúlon — Győr-Sopron, Vas és Zala megyében he­gyes, dombos, Sík területű mocsaras, árterületes, erdős tájon a jövő év végére ak­kora tájvédelmi körzet lesz. mint két esztendővel ezelőtt az egész országban, azaz 80 000 hektár. Győr-Sopron megyében a Hanság és a Soproni hegy­ség után a Fertő tó és kör­nyéke, valamint a Szigetköz vár védelemre. A Fertő táj­védelmi körzet kialakítása folyamatban van, várhatóan még az idén elkészül a vé­delmi határozata. A Kisba- laton és a Velencei-tó mel­lett e határmenti tó is ki­emelkedő fontosságú madár- rezervátum lesz. A Sziget­köz természeti értékeinek vé­delmét valamivel későbbi időre halasztották a terve­zett nagymarosi vízilépcső építése miatt. A már meglévő országos jelentőségű védett területek vagy biciklivel, esőben, hó­fúvásban. A külterületekre nem csökken a távolság, a le­velek a táviratok, az utalvá­nyok, a csomagok, a folyó­iratok száma viszont nő. Reggel megérkezik a pos­taküldemény, zsáknyi levél, csomagok, vaskos kötegekben a napi és hetilapok. Több mint hatszázan fizetnek elő a különböző folyóiratokra. 670 a tv-, 780 a rádióelőfize­tők száma. Havonta mintegy kétezer levél érkezik, a kime­nő küldemények száma meg­haladja a kétezerötszázat, 25 ezer napilapot, folyóiratot hordanak szét. A küldemények megérke­zését a szortírozás követi. Mindennap megismétlődik, mégis mindig izgalmas mun­ka. Mert igaz, egyértelmű a „soronkívüliség” az expressz leveleknél, a táviratoknál. Hányszor van azonban, hogy közül a nagycenki hársfasor felújítási munkáinak foly­tatását tervezik. A 2 kilo­méter hosszú, 456 idős hárs- ból álló fasor az országban a maga nemében egyedüli, lenyűgöző esztétikai élményt adó természeti érték, Széche­nyi István emlékét idézi. Az állagmegóvó felújítási mun­kák 60 év késéssel, 1974-ben kezdődtek. A fasor egy ré­szén megtörtént az idős fák ifjítása, majd abbamaradt. Tavaly a fákról nyert mag­ból nevelt suhángokkal rész­ben megtörtént a fasor be­telepítése. Ez az idén foly­tatódik. A parkjairól, arborétumai­ról híres Vas megyében — sehol annyi nincs ezekből az országban, mint itt; 71 park­jából 5 országos védettségű, 4 megyeileg védett és még legalább 12—15 park érde­mel védelmet — a Sághegy után a magyar tájak egyik gyöngyszeme, az Őrség 1978- ra válik tájvédelmi körzetté. hivatalban a síma levéllel is „repülni” szeretne a postás, a levéllel, amit a tanyán élő, 70—80 esz­tendős édesanya, vagy nagy­mama félévenként egyszer kap a fiától, vagy az unoká­tól. A többi tennivaló? Egy tsz- nyugdíjas, — aki gyakran vár levelet és még gyakrabban küld csomagot Egerben élő lányának és unokáinak — azt mondta: a jászdózsai postások munkájuk egy részét ésszel, a másikat meg szívvel vég­zik. Azokra a nem hivatalos, a „postásszívvel” végzett mun­kákra gondolhatott, amikor a pénztárkezelő postáskisasz- szony maga írja meg a távi­ratot, a pénzesutalványt, cím­zi meg a levélborítékot az ilyesmihez nem szokott idős emberek helyett. Nagy felelősséggel, hozzá­értéssel végzett munka, na­ponta ismétlődő, jóleső fi­gyelmességek, sok-sok meg­tett kilométer. Ezekből tevő­dik össze a jászdózsai postá­sok munkája. Az a munka, amit a Postaigazgatóság az idén a „Kiváló Hivatal” cím odaítélésével ismert el. A 40 000 hektáros körzet 3 község — Apátistvánfalva, őriszentpéter és Szalafő — belterületére is kiterjed, mi­vel azok jellegzetes szeres települések, szerkezeti meg­mentésük építési-műemléki és tájvédelmi feladat. A vé­dett területen belül 3000 hektár szigorúan védett te­rületet jelölnek majd ki, ahol az Őrség 6 természetes erdőtípusát, a Dunántúl két legnagyobb tőzegmohalápját őrzik és tartják fenn. Az erdős jelleghez kötődő természeti értékekben oly gazdag Zalában eddig kevés a védett terület. Viszont sok a helyi természetvédelmi objektum, köztük például — megelőzve az ország egyéb területeit — 7 növényfaj vé­delem alá helyezése is sze­repel. Folyamatban van a megye második, a Felső Gö- csej-i tájvédelmi körzet ki­alakítása. A feladat megol­dása nem egyszerű, mivel a tájvédelmi szempontok mel­lett Göcsej flóráját, fauná­ját is fel kell tárni, figye­lembe véve a népi kultúra megőrzését és a műemlék- védelmet is. . Sz. T. Bölcs mondások szőlőről, almáról, szüretről Az ország almáskertjeiben, szőlőiben még éppen csak megkezdődött a termés be­gyűjtése. Az alábbiakban vi­szont évszázadok „termésé­ből”, a népi bölcsességek­ből adunk ízelítőt. „Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér” — hangzott a biztató szó sanyarú időkben. „A szőlő a görbe embert szereti” — mondják egyes vidékeken, S azt értik rajta, hogy a szőlő megköveteli a hajlongással, gömyedéssel járó gandozást. „Szőlőnek kapa a bikája” — vagyis a sokszori kapálás teszi sokat termővé a szőlőskertet. „Sa­vanyú a szőlő” — ez a mon­dás a régi-régi ezópuszi me­se csattanója: a róka nem ér­te el a magasra kötözött für­töket, s azzal vigasztalta ma­gát: sebaj, úgyis savanyú a szőlő. „Megadod még a Szőlő árát” — így a fenyegető mondás, amely valamely tett későbbi következményére fi­gyelmeztet. Érzékletes szó­lás-hasonlat: „Szomörú, mint a megszedett szőlő”, „Ügy maradt, mint a szedett szőlő” — azaz elszegénye­dett, vagy nincs már senkije. Végül: „Hámozva szereti a szőlőt” — vagyis borissza az illető, jobb szereti a hegy levét, mint a szőlőt szemen­ként. Az almáról szóló mondá­sok közül a leggyakrabban idézett nem vitásan az, amely genetikai bölcseimet tartalmaz: „Nem esik messze az alma a fájától.” A legré­gibb meg bizonyára a bibliai utalást tartalmazó szólás: „A tiltott alma jobb ízű!” Formás rigmus szól a min­denért feldühödő, örökké pukkancs emberről: „Tele van méreggel, mint az alma féreggel”. Aki muszájból lát neki valaminek, arról azt mondják: „Beleharap a sa­vanyú almába”. A szüret is számos mon­dásban felbukkan. „Akkor szüret” — mondjuk, s azt értjük rajta, hogy minden rendben, remekül mennek a dolgok. „Sok szüret volt azó­ta” — mondja a falusi em­ber, és arra céloz, hogy ré­gi, idejétmúlt esetről van szó. Két testvér-mondás: „Ügy áll a szája, mint szü­ret után a kunyhó” (sírásra görbült a szája); „Olyan, mint szüret után a kunyhó” (toprongyos). Végül egy kedves Szüreti köszöntés, jókívánság: Bő szüretet, nagy csizmát! Cs. B. Madárrezervátum lesz a Fertő tó OlBBB TÁJVÉDELMI KÖRZETEK NYUGBT-BUNÓNTÚLON Vesszőfonómester, nyugdíjban T iszaörvény, Kertsor. Kis családi ház előszobája. Szabó Imre, a tiszafü­redi Háziipari Szövetkezet nyugdíjas kosárfonója maga készített szép vesszőbútorok­kal, előszobafallal rendezte be a csupavirág, apró helyi­séget. Szikár, inas, izmos em­ber a házigazda — hatvanhét évéből tízet nyugodtan leta­gadhatna. Pedig nem volt mindig felhőtlen az élete ... . — Ha jól számolom, ötven­hat éve, hogy az első tárgyat — egy postakosarat — meg­csináltam fűzvesszőből. Az­óta is a vesszőfonás ad ke­nyeret — meg az utóbbi pár évre jóleső megbecsülést is hozott. Dicsérik a munkámat. De hát, hosszú volt idáig az út, 1919-ben a Károlyi kor­mány ideje alatt, 9 éves ko­romban eljártam egy tanfo­lyamfélére, amit asszonyok­nak szerveztek. 1927-ben le­tettem a segédvizsgát, aztán ’43-ban, már a katonáskodás alatt, a mestervizsgát is. Ké­sőbb a fogságban láttam hasznát a frissen szerzett tu­dománynak. Csináltam ott mogyaróágból egy kenyerest, ezzel aztán . felfedeztek”. Egy magasrangú tiszt gyermeké­nek még kiságyat is készítet­tem — különböző színű vesz- szőkből kockásra fontam az oldalát. Szép lett ám, pedig az ilyesmit könnyű elrontani, mert ha csak egy szál vesz- sző nem a neki való helyre kerül, rögtön ronda az egész. A front, a fogság, a rövid csepeli segédmunkáskodás után 1951 tavaszán ismét visszakerült Szabó Imre Ti­szafüredre. — Tengtem-lengtem, rako­dómunkás voltam. Minden munkát elvállaltam, mert bi­zony nagyon kellett a pénz a három gyerek eltartására. Októberben aztán egyszer, s mindenkorra eldőlt Szabó Imre sorsa. Szóltak neki; nem volna-e kedve kosárfonó szövetkezetben dolgozni, mert hogy most szervezik. Volt. — Megbeszéltük a közös munkakezdés napját, helyét. A megbeszélt időpontban az­tán egyedül én voltam ott. Délre lettünk hatan. A többi­ek nem bíztak abban, hogy ebből a munkából meg lehet élni. Majdnem igazuk lett — mert eleinte a megrendelők­től alig-alig jött valami a le­szállított kosarak után. Ho­gyan dolgoztunk? Hát volt a vessző meg a kezünk. Meg néha a fogunk, amit csikor­gattunk, ha nem úgy men­tek a dolgok, ahogy kellett volna. Elmondok egy törté­netet. Egy szabó ktsz olyan ruháskosarakat rendelt tő­lünk, amiknek lécből kellett keretet csinálni. Léc nem volt, de anélkül, hogy össze­beszéltünk volna, mindenki hozott egy-egy szálat regge­lente, kerítésből, vagy ki tud­ja honnan ... Időközben az­tán gyarapodtunk. Jöttek új tagok — látták, meg lehet eb­ből élni, Az ország legna­gyobb szövetkezete lettünk, messze földön híres a mun­kánk ... Ebben Szabó Imre is nagy szerepet vállalt: hosszú éve­ken keresztül ő tanította a fiav talokat a szakma fogásaira. Tanítványainak egész sora dolgozik ma is a szövetkezet­ben. köztük több olyan, aki­nek nevét — nem túlzás — jelzőként használják a vesz- szőfonó szakmában. 1970-ben nyugdíjba ment. — Azóta bedolgozó vagyok. Annyit fonok, amennyi jól­esik. Délelőtt — délután dol­gozom, közben nagyokat pi­henek, ebéd után szundiká­lok egy kicsit. Most egy kicsit több lesz a munkám, mert valami francia cégtől voltak a szövetkezetben, és meglát­ták az egyik, általam készí­tett tükörkeretet. Olyan fo­nás van benne, amit csak én tudok — meg amit nem is lehet szalagrendszerben csi­nálni. Így aztán annyit ren­delt a francia, amennyit meg tudok fonni. Majdnem 700 forintot fizetnek egy keret után a szövetkezetnek. Nem szeretnék szégyent vallani. Szabó János KAPU Fotó: Csik Ferenc (A Tiszamenti Vegyiművek fotókiállításának anyagából.) fl jogpropaganda helyzete és továbbfejlesztése Születésünktől halálunk-* ig életünk szinte minden fontosabb állomásán vala­mennyiünket végigkísérnek a jogszabályok. S, hogy ügyes-bajos dolgaink kö-i zepette mindig tudjuk: mit hol és hogyan intézhetünk el, nemcsak jogainkat, ha­nem kötelességeinket, és az állami szervezetek fel­építésének rendjét is ist mernünk kell. Ennek érde­kében sok minden történi az utóbbi években. Számos intézkedés született a lakosság jogi tájékoztatott- ságának javítására, jelentő­sen fejlődtek a jogi ismeret- terjesztés formái, keretei, módszerei. A lakosság egyre határozottabban igényli a jo­gi ismeretek közérdekű és közérthető terjesztését — ál­lapítja meg legutóbbi ülé­sén a Minisztertanács. Az ezzel kapcsolatos ko­rábbi kormányhatározat nyo­mán szabályozták egyebek között a rendőrhatósági, igaz­ságügyi, tanácsi intézmények sajtótájékoztatási feladatait és az ott dolgozók tennivaló­it. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala egységes utasítást adott ki a tanácsok jogpro­paganda-tevékenységéről . Ügyeink intézése során ma már egyre ritkábban kell vé­gigkilincselnünk a hivatalo­kat): készséggel megmondják, mi a teendő; útba igazítanak, s fölösleges utánjárás nél­kül intézhetjük el a lakásbe­jelentést, a nyomtatványok, űrlapok kitöltését, kérelmek beadását. Sőt, számos he­lyen a dolgozók munkaide­jéhez igazították az ügyfél- szolgálati irodák nyitva tar­tását is. Szakszervezeti jog­segélyszolgálat alakult sok nagyüzemben, ahol —■ ha va­lakinek jogi problémája akad — ellátják a szükséges taná­csokkal, esetenként a nevé­ben is eljárnak. Négy éve működik már a jogpropa­gandát koordináló bizottság is, amely országszerte össze­fogja, ellenőrzi és irányítja a jogpropagandával foglal­kozók munkáját. Soraiban megtalálható valamennyi, jo­gi propagandával foglakozó országos szerv képviselője, s a bizottság eddig 14, jogi tá­jékoztatással és ismeretter­jesztéssel kapcsolatos felmé­rést készített. Továbbfejlesztette sajtó­tudósítói hálózatát a Belügy- és az Igazságügyi Miniszté­rium is: állandó kapcsolatot tartanak fenn a rádió, a te­levízió és a napilapok ren­dőrségi és bírósági tudósítói­val, s rendszeres tájékoztatá­suk eredményeként javult a tudósítások szakszerűsége és színvonala. Rendszeressé vál­tak a napilapok jogi rovatai, egyre több rádió- és tévé­műsor foglalkozik közéleti és jogi ismeretekkel, szaporod­tak az állampolgári és jógii ismeretek bővítését szolgáló fórumok, előadások, kiadvá-' nyok. A Hazafias Népfront szervezésében évről évre szé­lesedik a különbőz» törvény- tervezetek nyilvános vitája és egyre nagyobb példányszám­ban találnak gazdára az új­ságárusoknál kapható „Házi Jogtanácsadó” füzetek is. E sokoldalú munkába a nyelvészek is bekapcsolódtak: 1976 óta számos felsőszintű jogszabályt, törvénytervezetet vizsgáltak meg a Magyar Tu­dományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének mun­katársai. A közreműködésük­kel készült jogszabályok lé­nyegesen áttekinthetőbbek, nyelvezetük tisztább, közért­hetőbb. Az intézkedések eredmé­nyeként jogi tájékoztatásunk­ban — a korábbi zömmel büntetőjogi profil mellett — mind jobban előtérbe kerül­nek a családi-, polgári jogi; munkajogi kérdések és a szé­lesedő propagandamunkában egyre több szó esik az állam-i polgárok kötelezettségeiről is; A kormány elé terjesztett jelentés megállapítja: ha­zánkban biztosított az ered­ményes jogpropaganda alap­ja. Jogrendszerünk stabil, aj magasszintű jogszabályok hosszú időre készülnek, de még sok a teendő. Változatlanul fontos feladat az alacsonyabb szintű jogsza­bályok területén tapasztalha­tó tervszerűtlenség megszün­tetése. Tovább kell fejleszteni a lakosság állampolgári és közéleti ismereteit, jogi tájéj kozottságát, törekedni kell arra, hogy a jogalkalmazók és a jogi ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek na­gyobb felkészülséggél lássák el feladataikat. Az oktatási intézmények is fordítsanak fokozottabb gondot a fiatalok jogi nevelésére, az alapvető jogi ismeretek iskolai oktatá­sára. Még több közérthető, nagy példányszámú és olcsó jogi ismeretterjesztő kiad­ványra van szükség. Rend-1 szeresebbé kell tenni a sajtó képviselőinek tájékoztatását a jogszabályok politikai in­dokairól, céljairól és azok gazdasági, politikai, társadal­mi összefüggéseiről. S végülj de nem utolsósorban állandó feladat, hogy a megjelenő jogszabályok egytől egyig közérthetőbbek, nyelvezetük tisztább legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom