Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 111 Hétköznapok, a kiváló — Van úgy, hogy nyitás előtt már ott várakoznak néhányon a posta előtt. Ilyenkor, mivel legtöbbször korábban érkezünk, hamarabb nyitunk. Az is előfordul, hogy zárás előtt egy perccel nyit be valaki, 10 filléres levélpapírt kér. Szívesen fogadjuk, mert jó ismerős, — a mi falunkban nekünk mindenki az. A beszélgetés színhelye a jászdózsai postahivatal. A postások munkájáról Nyilas János 26 esztendős fiatalemberrel, a hivatal vezetőjével és Kerényi Gyulával, a volt vezetővel — több mint negyvenéves postai szolgálat után ment nyugdíjba, — beszélgetünk. Heten dolgoznak együtt: négy kézbesítő, két kezelő és a vezető. Az irodában törzsgárda dolgozik, nem így a kézbesítőknél. Az idén három régi levélkihordó hagyta ott a postát. Az újak? A legidősebb, a nyugd-'jas postás beszél róluk. — Szorgalmas, igyekvő emberek, nagy kedvvel láttak neki a tennivalóknak, csak- hát... Most ismerkednek a munkával, a betanuláshoz idő kell. Nagy az a 24 kilométeres körzet, amit naponta gyalog kell végigjárni, A tíz és félezer négyzetkilométer területű Nyugat- Dunántúlon — Győr-Sopron, Vas és Zala megyében hegyes, dombos, Sík területű mocsaras, árterületes, erdős tájon a jövő év végére akkora tájvédelmi körzet lesz. mint két esztendővel ezelőtt az egész országban, azaz 80 000 hektár. Győr-Sopron megyében a Hanság és a Soproni hegység után a Fertő tó és környéke, valamint a Szigetköz vár védelemre. A Fertő tájvédelmi körzet kialakítása folyamatban van, várhatóan még az idén elkészül a védelmi határozata. A Kisba- laton és a Velencei-tó mellett e határmenti tó is kiemelkedő fontosságú madár- rezervátum lesz. A Szigetköz természeti értékeinek védelmét valamivel későbbi időre halasztották a tervezett nagymarosi vízilépcső építése miatt. A már meglévő országos jelentőségű védett területek vagy biciklivel, esőben, hófúvásban. A külterületekre nem csökken a távolság, a levelek a táviratok, az utalványok, a csomagok, a folyóiratok száma viszont nő. Reggel megérkezik a postaküldemény, zsáknyi levél, csomagok, vaskos kötegekben a napi és hetilapok. Több mint hatszázan fizetnek elő a különböző folyóiratokra. 670 a tv-, 780 a rádióelőfizetők száma. Havonta mintegy kétezer levél érkezik, a kimenő küldemények száma meghaladja a kétezerötszázat, 25 ezer napilapot, folyóiratot hordanak szét. A küldemények megérkezését a szortírozás követi. Mindennap megismétlődik, mégis mindig izgalmas munka. Mert igaz, egyértelmű a „soronkívüliség” az expressz leveleknél, a táviratoknál. Hányszor van azonban, hogy közül a nagycenki hársfasor felújítási munkáinak folytatását tervezik. A 2 kilométer hosszú, 456 idős hárs- ból álló fasor az országban a maga nemében egyedüli, lenyűgöző esztétikai élményt adó természeti érték, Széchenyi István emlékét idézi. Az állagmegóvó felújítási munkák 60 év késéssel, 1974-ben kezdődtek. A fasor egy részén megtörtént az idős fák ifjítása, majd abbamaradt. Tavaly a fákról nyert magból nevelt suhángokkal részben megtörtént a fasor betelepítése. Ez az idén folytatódik. A parkjairól, arborétumairól híres Vas megyében — sehol annyi nincs ezekből az országban, mint itt; 71 parkjából 5 országos védettségű, 4 megyeileg védett és még legalább 12—15 park érdemel védelmet — a Sághegy után a magyar tájak egyik gyöngyszeme, az Őrség 1978- ra válik tájvédelmi körzetté. hivatalban a síma levéllel is „repülni” szeretne a postás, a levéllel, amit a tanyán élő, 70—80 esztendős édesanya, vagy nagymama félévenként egyszer kap a fiától, vagy az unokától. A többi tennivaló? Egy tsz- nyugdíjas, — aki gyakran vár levelet és még gyakrabban küld csomagot Egerben élő lányának és unokáinak — azt mondta: a jászdózsai postások munkájuk egy részét ésszel, a másikat meg szívvel végzik. Azokra a nem hivatalos, a „postásszívvel” végzett munkákra gondolhatott, amikor a pénztárkezelő postáskisasz- szony maga írja meg a táviratot, a pénzesutalványt, címzi meg a levélborítékot az ilyesmihez nem szokott idős emberek helyett. Nagy felelősséggel, hozzáértéssel végzett munka, naponta ismétlődő, jóleső figyelmességek, sok-sok megtett kilométer. Ezekből tevődik össze a jászdózsai postások munkája. Az a munka, amit a Postaigazgatóság az idén a „Kiváló Hivatal” cím odaítélésével ismert el. A 40 000 hektáros körzet 3 község — Apátistvánfalva, őriszentpéter és Szalafő — belterületére is kiterjed, mivel azok jellegzetes szeres települések, szerkezeti megmentésük építési-műemléki és tájvédelmi feladat. A védett területen belül 3000 hektár szigorúan védett területet jelölnek majd ki, ahol az Őrség 6 természetes erdőtípusát, a Dunántúl két legnagyobb tőzegmohalápját őrzik és tartják fenn. Az erdős jelleghez kötődő természeti értékekben oly gazdag Zalában eddig kevés a védett terület. Viszont sok a helyi természetvédelmi objektum, köztük például — megelőzve az ország egyéb területeit — 7 növényfaj védelem alá helyezése is szerepel. Folyamatban van a megye második, a Felső Gö- csej-i tájvédelmi körzet kialakítása. A feladat megoldása nem egyszerű, mivel a tájvédelmi szempontok mellett Göcsej flóráját, faunáját is fel kell tárni, figyelembe véve a népi kultúra megőrzését és a műemlék- védelmet is. . Sz. T. Bölcs mondások szőlőről, almáról, szüretről Az ország almáskertjeiben, szőlőiben még éppen csak megkezdődött a termés begyűjtése. Az alábbiakban viszont évszázadok „terméséből”, a népi bölcsességekből adunk ízelítőt. „Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér” — hangzott a biztató szó sanyarú időkben. „A szőlő a görbe embert szereti” — mondják egyes vidékeken, S azt értik rajta, hogy a szőlő megköveteli a hajlongással, gömyedéssel járó gandozást. „Szőlőnek kapa a bikája” — vagyis a sokszori kapálás teszi sokat termővé a szőlőskertet. „Savanyú a szőlő” — ez a mondás a régi-régi ezópuszi mese csattanója: a róka nem érte el a magasra kötözött fürtöket, s azzal vigasztalta magát: sebaj, úgyis savanyú a szőlő. „Megadod még a Szőlő árát” — így a fenyegető mondás, amely valamely tett későbbi következményére figyelmeztet. Érzékletes szólás-hasonlat: „Szomörú, mint a megszedett szőlő”, „Ügy maradt, mint a szedett szőlő” — azaz elszegényedett, vagy nincs már senkije. Végül: „Hámozva szereti a szőlőt” — vagyis borissza az illető, jobb szereti a hegy levét, mint a szőlőt szemenként. Az almáról szóló mondások közül a leggyakrabban idézett nem vitásan az, amely genetikai bölcseimet tartalmaz: „Nem esik messze az alma a fájától.” A legrégibb meg bizonyára a bibliai utalást tartalmazó szólás: „A tiltott alma jobb ízű!” Formás rigmus szól a mindenért feldühödő, örökké pukkancs emberről: „Tele van méreggel, mint az alma féreggel”. Aki muszájból lát neki valaminek, arról azt mondják: „Beleharap a savanyú almába”. A szüret is számos mondásban felbukkan. „Akkor szüret” — mondjuk, s azt értjük rajta, hogy minden rendben, remekül mennek a dolgok. „Sok szüret volt azóta” — mondja a falusi ember, és arra céloz, hogy régi, idejétmúlt esetről van szó. Két testvér-mondás: „Ügy áll a szája, mint szüret után a kunyhó” (sírásra görbült a szája); „Olyan, mint szüret után a kunyhó” (toprongyos). Végül egy kedves Szüreti köszöntés, jókívánság: Bő szüretet, nagy csizmát! Cs. B. Madárrezervátum lesz a Fertő tó OlBBB TÁJVÉDELMI KÖRZETEK NYUGBT-BUNÓNTÚLON Vesszőfonómester, nyugdíjban T iszaörvény, Kertsor. Kis családi ház előszobája. Szabó Imre, a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet nyugdíjas kosárfonója maga készített szép vesszőbútorokkal, előszobafallal rendezte be a csupavirág, apró helyiséget. Szikár, inas, izmos ember a házigazda — hatvanhét évéből tízet nyugodtan letagadhatna. Pedig nem volt mindig felhőtlen az élete ... . — Ha jól számolom, ötvenhat éve, hogy az első tárgyat — egy postakosarat — megcsináltam fűzvesszőből. Azóta is a vesszőfonás ad kenyeret — meg az utóbbi pár évre jóleső megbecsülést is hozott. Dicsérik a munkámat. De hát, hosszú volt idáig az út, 1919-ben a Károlyi kormány ideje alatt, 9 éves koromban eljártam egy tanfolyamfélére, amit asszonyoknak szerveztek. 1927-ben letettem a segédvizsgát, aztán ’43-ban, már a katonáskodás alatt, a mestervizsgát is. Később a fogságban láttam hasznát a frissen szerzett tudománynak. Csináltam ott mogyaróágból egy kenyerest, ezzel aztán . felfedeztek”. Egy magasrangú tiszt gyermekének még kiságyat is készítettem — különböző színű vesz- szőkből kockásra fontam az oldalát. Szép lett ám, pedig az ilyesmit könnyű elrontani, mert ha csak egy szál vesz- sző nem a neki való helyre kerül, rögtön ronda az egész. A front, a fogság, a rövid csepeli segédmunkáskodás után 1951 tavaszán ismét visszakerült Szabó Imre Tiszafüredre. — Tengtem-lengtem, rakodómunkás voltam. Minden munkát elvállaltam, mert bizony nagyon kellett a pénz a három gyerek eltartására. Októberben aztán egyszer, s mindenkorra eldőlt Szabó Imre sorsa. Szóltak neki; nem volna-e kedve kosárfonó szövetkezetben dolgozni, mert hogy most szervezik. Volt. — Megbeszéltük a közös munkakezdés napját, helyét. A megbeszélt időpontban aztán egyedül én voltam ott. Délre lettünk hatan. A többiek nem bíztak abban, hogy ebből a munkából meg lehet élni. Majdnem igazuk lett — mert eleinte a megrendelőktől alig-alig jött valami a leszállított kosarak után. Hogyan dolgoztunk? Hát volt a vessző meg a kezünk. Meg néha a fogunk, amit csikorgattunk, ha nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna. Elmondok egy történetet. Egy szabó ktsz olyan ruháskosarakat rendelt tőlünk, amiknek lécből kellett keretet csinálni. Léc nem volt, de anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mindenki hozott egy-egy szálat reggelente, kerítésből, vagy ki tudja honnan ... Időközben aztán gyarapodtunk. Jöttek új tagok — látták, meg lehet ebből élni, Az ország legnagyobb szövetkezete lettünk, messze földön híres a munkánk ... Ebben Szabó Imre is nagy szerepet vállalt: hosszú éveken keresztül ő tanította a fiav talokat a szakma fogásaira. Tanítványainak egész sora dolgozik ma is a szövetkezetben. köztük több olyan, akinek nevét — nem túlzás — jelzőként használják a vesz- szőfonó szakmában. 1970-ben nyugdíjba ment. — Azóta bedolgozó vagyok. Annyit fonok, amennyi jólesik. Délelőtt — délután dolgozom, közben nagyokat pihenek, ebéd után szundikálok egy kicsit. Most egy kicsit több lesz a munkám, mert valami francia cégtől voltak a szövetkezetben, és meglátták az egyik, általam készített tükörkeretet. Olyan fonás van benne, amit csak én tudok — meg amit nem is lehet szalagrendszerben csinálni. Így aztán annyit rendelt a francia, amennyit meg tudok fonni. Majdnem 700 forintot fizetnek egy keret után a szövetkezetnek. Nem szeretnék szégyent vallani. Szabó János KAPU Fotó: Csik Ferenc (A Tiszamenti Vegyiművek fotókiállításának anyagából.) fl jogpropaganda helyzete és továbbfejlesztése Születésünktől halálunk-* ig életünk szinte minden fontosabb állomásán valamennyiünket végigkísérnek a jogszabályok. S, hogy ügyes-bajos dolgaink kö-i zepette mindig tudjuk: mit hol és hogyan intézhetünk el, nemcsak jogainkat, hanem kötelességeinket, és az állami szervezetek felépítésének rendjét is ist mernünk kell. Ennek érdekében sok minden történi az utóbbi években. Számos intézkedés született a lakosság jogi tájékoztatott- ságának javítására, jelentősen fejlődtek a jogi ismeret- terjesztés formái, keretei, módszerei. A lakosság egyre határozottabban igényli a jogi ismeretek közérdekű és közérthető terjesztését — állapítja meg legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Az ezzel kapcsolatos korábbi kormányhatározat nyomán szabályozták egyebek között a rendőrhatósági, igazságügyi, tanácsi intézmények sajtótájékoztatási feladatait és az ott dolgozók tennivalóit. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala egységes utasítást adott ki a tanácsok jogpropaganda-tevékenységéről . Ügyeink intézése során ma már egyre ritkábban kell végigkilincselnünk a hivatalokat): készséggel megmondják, mi a teendő; útba igazítanak, s fölösleges utánjárás nélkül intézhetjük el a lakásbejelentést, a nyomtatványok, űrlapok kitöltését, kérelmek beadását. Sőt, számos helyen a dolgozók munkaidejéhez igazították az ügyfél- szolgálati irodák nyitva tartását is. Szakszervezeti jogsegélyszolgálat alakult sok nagyüzemben, ahol —■ ha valakinek jogi problémája akad — ellátják a szükséges tanácsokkal, esetenként a nevében is eljárnak. Négy éve működik már a jogpropagandát koordináló bizottság is, amely országszerte összefogja, ellenőrzi és irányítja a jogpropagandával foglalkozók munkáját. Soraiban megtalálható valamennyi, jogi propagandával foglakozó országos szerv képviselője, s a bizottság eddig 14, jogi tájékoztatással és ismeretterjesztéssel kapcsolatos felmérést készített. Továbbfejlesztette sajtótudósítói hálózatát a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium is: állandó kapcsolatot tartanak fenn a rádió, a televízió és a napilapok rendőrségi és bírósági tudósítóival, s rendszeres tájékoztatásuk eredményeként javult a tudósítások szakszerűsége és színvonala. Rendszeressé váltak a napilapok jogi rovatai, egyre több rádió- és tévéműsor foglalkozik közéleti és jogi ismeretekkel, szaporodtak az állampolgári és jógii ismeretek bővítését szolgáló fórumok, előadások, kiadvá-' nyok. A Hazafias Népfront szervezésében évről évre szélesedik a különbőz» törvény- tervezetek nyilvános vitája és egyre nagyobb példányszámban találnak gazdára az újságárusoknál kapható „Házi Jogtanácsadó” füzetek is. E sokoldalú munkába a nyelvészek is bekapcsolódtak: 1976 óta számos felsőszintű jogszabályt, törvénytervezetet vizsgáltak meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének munkatársai. A közreműködésükkel készült jogszabályok lényegesen áttekinthetőbbek, nyelvezetük tisztább, közérthetőbb. Az intézkedések eredményeként jogi tájékoztatásunkban — a korábbi zömmel büntetőjogi profil mellett — mind jobban előtérbe kerülnek a családi-, polgári jogi; munkajogi kérdések és a szélesedő propagandamunkában egyre több szó esik az állam-i polgárok kötelezettségeiről is; A kormány elé terjesztett jelentés megállapítja: hazánkban biztosított az eredményes jogpropaganda alapja. Jogrendszerünk stabil, aj magasszintű jogszabályok hosszú időre készülnek, de még sok a teendő. Változatlanul fontos feladat az alacsonyabb szintű jogszabályok területén tapasztalható tervszerűtlenség megszüntetése. Tovább kell fejleszteni a lakosság állampolgári és közéleti ismereteit, jogi tájéj kozottságát, törekedni kell arra, hogy a jogalkalmazók és a jogi ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek nagyobb felkészülséggél lássák el feladataikat. Az oktatási intézmények is fordítsanak fokozottabb gondot a fiatalok jogi nevelésére, az alapvető jogi ismeretek iskolai oktatására. Még több közérthető, nagy példányszámú és olcsó jogi ismeretterjesztő kiadványra van szükség. Rend-1 szeresebbé kell tenni a sajtó képviselőinek tájékoztatását a jogszabályok politikai indokairól, céljairól és azok gazdasági, politikai, társadalmi összefüggéseiről. S végülj de nem utolsósorban állandó feladat, hogy a megjelenő jogszabályok egytől egyig közérthetőbbek, nyelvezetük tisztább legyen.
