Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 9. A JÖV TANSZÉKÉN Doktor futurológus? Kutatni sok mindent lehet: múltat, jelent, tárgyat, eszmét, történést — de viszonylag furcsának hat a kifejezés: a jövőt kutatni! És mégis, akármilyen furcsa, sokan gyakorolják ezt az új tudományterületet. A közvélemény leginkább még a Római Klub néven ismert nyugat-európai társadalmi fórum pesszimista jóslatait ismeri. Pedig nemcsak ott és ok foglalkoznak jövőkutatással, hanem a szocialista országok tudósai is. Magyarországon szintén már évek óta létezik jövőkutatás. Fiatal tudományágunk igaz, kevesebb reklámmal, mint a Római Klub teszi, de legalább olyan szorgalommal, és lehet, hogy több, mindenesetre optimistább eredménnyel dolgozik. Ha egy új tudományterületet művelni kezdenek, születése után két veszéllyel találkozhat: az egyik a „Parkin- son-törvény” sajátos érvényesülése; amennyiben addig szervezi sajátmagát az új ágazat, amíg hatalmas, de semmire sem jó apparátussá nő. A másik: elvész a kezdeti terminológiai vitákban. Évekig csak azon emésztik magukat a szakértők, hogy eldöntsék: egyáltalán mivel is foglalkoznak .. . Veszélyeztetik-e eme gyermekbetegségek a magyar jövőkutatást? A kérdést dr. Kovács Géza egyetemi tanárnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdaság tervezése Tanszékén működő jövőkutató csoport vezetőjének tettük fel. — Ügy érzem, mindkét buktatót sikerült elkerülni. Kis „apparátussal” dolgozunk, hatan vagyunk mindössze az egyetem alkalmazásában. Igaz, ha szakemberekre van szükség egyes munkához, szinte korlátlan a közreműködők száma: mivel az MTA kiemelt tárcaszintű kutatási főirányaként kezelik a tudományos-technikai forradalomra való hazai felkészülést, és ennek egyik témaköre éppen a nagy távlatú komplex jövőkutatás, mi koordináljuk az összes, ilyen jellegű tevékenységet. A Budapesti í/lű- szaki Egyetem filozófusai, az Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársai, a debreceni egyetem közgazdászai, mérnökök, gyakorlatban dolgozó szakemberek, matematikusok, a budapesti orvostudományi egyetem kutatói, szegedi és pécsi egyetemi kutatók is részt vesznek a munkában. Gyakran doktor- jelöltek. vagy kandidátusi értekezésre készülők dolgoznak a csoport keretében, és előbb-utóbb „doktor jövőkutatók’ ’ is kikerülnek innen. És ez így a jó, hiszen a fiatalok gyakorlatilag saját jövőjüket kutatják, maguk lesznek a vizsgált terület megalkotói. A terminológiai vitákon pedig, hogy a másik buktatóról is essék szó, túl vagyunk, amennyiben már elkészült, és az Akadémia kiadásában megjelent a jövőkutatás fogalomtára. Erre mindenképpen szükség volt, elvégre a pedagógusok, orvosok, matematikusok, mérnökök, filozófusok, közgazdászok, szociológusok a legkülönbözőbb szakterületekről jöttek hozzánk, és magukkal hozták sajátos, esetenként egymástól is eltérő fogalom- rendszerüket, amelyet egységesíteni kellett. — Elhangzott egy meghatározás: doktor jövőkutató. Nem lenne helyesebb doktor futurológust mondani? — Ez attól függ... A jövőkutatás tulajdonképpen két területre oszlik. Az egyik: a jövőkép-alkotás a másik a prognóziskészítés. És a futurológia tuladonképpen csak az első ágazattal rokonítható. A jövőképalkotás feladata: immár a XXI. századra megrajzolni a várható változások hatásait. Ehhez több gondolkodási szabadság és fantázia szükséges, mint a konkrét ágazatokhoz és időszakaszokhoz kapcsolódó prognózis készítéséhez. Az utóbbi tulajdonképpen a már elért eredményekhez való „visszaha- sonlítás”. Például az oktatási prognózisok elkerülhetetlenül hosszú távra készülnek. Torsten Husen svéd kutató mondta erről: a tanárképzésben századunk hatvanas éveiben hozott intézkedések egészen a jövő század közepéig hatnak ki. És ez így van, hiszen a ma iskolásai lényegében már a XXI. század munkavállalói. — Jelenleg milyen témákon dolgoznak? — A hazai jövőkép felvázolásának első lépéseit az 1970-es évek elején már megtettük. „Magyarország az ezredfordulón” témakörű munkánk könyv és cikkek alakjában meg is jelent. Ebben nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, és munkastrukturális összefüggéseket is vizsgáltunk. Most e jövőkép továbbfejlesztése, illetve részbeni újravizsgálata folyik, hiszen a világgazdasági fejlődés egy sor olyan gazdasági alaptényezőt megváltoztatott, amelyből kiindulva a 2000. év előrejelzésének irányait megadtuk. Továbbfejleszteni pedig azért kell, mert lassan már a tervezők tartanak 1990-nél, vagy éppen kétezernél, és a jövőkutatónak a gazdasági tervezőnél mindig egy lépéssel előbbre kell járnia, esetünkben ez a „lépés” akár fél évszázad is lehet. Természetesen ez az előbbre járás nem egy gazdasági év vagy ötéves terv aprólékos részletességével történik. A jövő egyes generáló-elemeit emeljük ki, azokat vizsgáljuk ... Ilyen például a tudomány, az oktatás, a közlekedés, a víz-helyzet „előrelátása”, mindeme témakörökből már jónéhány tanulmány látott napvilágot. Ami a lényeg: elismerték a jövőkutatást tudományágnak, annyira, hogy már egyetemi oktatási anyag is, 25—30 fiatal már „pályára áin . — A sci-fi-vel milyen a kapcsolatuk? — Röviden: jó. Ugyanis a fantasztikus írók egyes ötleteit, előrelátásait munkánk során, mint ötletet, fel tudjuk használni, elsősorban jövőkép-alkotásnál. Ezért figyelemmel kísérjük a sci-íi műfajt, és amit lehet, hasznosítunk belőle. Szatmári Jenő István «» CEMENT KARRIERJE Az egyes államok gazdasági tevékenységét bemutató statisztikai jelentések a szén, a szénhidrogének, a villamosenergia, a nyersvas és acél után a cementtermelés meny- nyiségét közlik. A közgazda- sági irodalom pedig egyenesen a gazdasági aktivitás jelzőszámaként használja a cementtermelés és felhasználás mutatóit. A világ cementtermelése az utóbbi 15 évben több mint kétszeresére növekedett. Érthető, hiszen nagy mennyiségű cementet igényelnek pl. a közlekedési létesítmények (autósztrádák, repülőterek) és azok műtárgyai, a vízi- és atomerőművek, a kikötői létesítmények, a gátépítések és az öntözőberendezések. De az építési technológia korszerűsítése, a helyszínen és az épületelemgyárakban előregyártott vasbetonszerkezetek, az újabb termelékeny zsalu- zási módszerek, a különféle betonáruk, az urbanizáció diktálta közművesítési program teljesítése és más infrastruktúrák kialakításához szükséges betonelemek, a téglát helyettesítő házgyári építési mód mind egyre több cementet igényel. A termelés mennyisége tekintetében évtizedekig a portlandcement-gyártási technológiát feltaláló Anglia állt az élen. Helyére a 20. században az USA lépett, 1964 óta viszont a világranglista élén a Szovjetunió áll, ahol a cementtermelés 1971- ben már meghaladta az évi 100 millió, 1975-ben pedig a 120 millió tonnát. Hazánk eddig nem tudott lépést tartani a világ cementiparának a fejlődésével. Terveink szerint 1980-ban az 1975. évinél 22—25 százalékkal magasabb lesz a termelés, 1990-re pedig várhatóan eléri a 8,5—9 millió tonnát. Az egy főre jutó cementfelhasználásunk (650—700 kg) — a jelentős behozatal segítségével — viszont megfelel az iparilag fejlett országokénak, Városrendezési tervek Moszkvában Moszkva sugaras elrendezésű halmazváros. Egy központi mag fokozatos fejlődésével alakult ki. Ma több mint hétmillió lakossal — a világ hatodik legnagyobb városa. Területe: 875 négyzetkilométer, 3600 úttal, utcával, 357 híddal, 106 aluljáróval és 14 tóval.'A Moszkva folyó 80 kilométer hosszban halad át a városon. A központi mag körül települt sugárirányban a többi kerület. A város zárt egység, melyet 109 kilométer hosszú, ellipszis alakú autópálya övez, körülötte hatalmas zöld védőgyűrűvel. A távlati tervek meghagyják Moszkvának azt a Szerepét, hogy a Szovjetunió irányítási székhelye, egyben tudományos, kulturális, egészségügyi és művészeti központja, jelentős iparral. A távlati tervek célja, hogy harmonikusan beépítsék a történelmi mag és a Moszkvát övező autópálya közötti gyűrűt az ipar, a kereskedelem, a kultúra, a sport, stb. újabb létesítményeivel és korszerű lakótelepekkel. A kapcsolatot a központi maggal a sugaras úthálózat és a metró biztosítja. A Moszkvát körülvevő zöld peremterület a város „tüdeje”, s egyben a moszkvaiak fő kirándulóhelye. Az állandóan növekvő zöldövezetek — pihenőhelyekkel és nagy üdülőparkokkal — az autópályától befelé, ékalakban haladnak a központ felé. Moszkva levegője öt—hatszor tisztább, mint a világ sok más nagyvárosáé. Mintegy 300, a levegőt szennyező üzemet telepítettek ki a fővárostól távolabbra. Hőerőművek tucatjait és kazánberendezések százait állították át gázfűtésre. Korszerű gáz- és porfelfogó berendezések ezreit szerelték fel. Képünkön: Moszkva egyik nagy sugár- útja, a soksávos Lenin sugárút. Földrengésbiztos épület Képünkön: a japán újságíró-szövetség földrengésbiztos székháza Tokióban Mikroötvözés A nikkel alapanyagú gépalkatrészek (repülőgép- és erőmű- turbina lapátok' stb.) hőállósága tetemesen növelhető az alapanyagokhoz nyomokban (egy ezrelék alatti arányban) hozzáadott idegen fématomokkal. A mikroötvözésnek ezt a hatását a connecticuti egyetem kutatói fedezték fel. Ha a nikkelhez például nagyon kevés bont vagy cirkont ötvöznek, akkor a nikkel törésszilárdsága szobahőmérsékleten a három és félszeresére növekedik, és számottevően nagyobb hőmérsékleten sem csökken. A mikroötvözés hatása azon alapul, hogy a nikkel kristályrácsába beépült idegen fématomok módosítják a nikkel rácsszerkezetét. Füstjelző készülék lakásokban Az NSZK-ban a magánlakásokban felszerelhető egyszerű és megbízható ionizációs füstjelző készüléket fejlesztettek ki, A berendezésben alfa-sugarakat kibocsátó radioaktív izotópot alkalmaznak, amely egy mérőkamrában ionokat állít elő. Ezek az ionok két elektród között gyenge áramot képeznek. Ha a mérőkamrába füstrészecskék hatolnak, akkor azok az ionok egy részét abszorbeálják, és az ionáram csökken. Ez az áramcsökkenés miniatűr elektromos berendezéssel mérhető, s fölerősítve elektromos jelzéssé alakítható. A berendezésben alkalmazott sugárzás tökéletesen veszélytelen. flramelöállító elemek az agyban? Az Osztrák Tudományos Akadémia agykutató intézetének munkatársai az agy elektromos tevékenysége keletkezését vizsgálták az agy felszínén és az agykéreg különböző mélységeiben. A kapott agyáramképek (EEG) alapján arra a nézetre jutottak, hogy az agykéreg alsó rétegeiben „áramelőállító” elemeknek kell létezniük, amelyek cölöpsorszerűen vannak elrendezve, és amelyeknek átmérője mintegy 50 mikrométer lehet. A Bonni Egyetem anatómiai intézetének kutatói ellenőrizték ezt a feltevést. Festésekkel és bizonyos metszésirányokban vizsgálták az agykérget, és az alsó kéregrétegekben olyan szövetszerkezetet találtak, amely megfelelt a bécsi kutatók által feltételezettnek, Japán fővárosában, Tokióban elkészült a képen látható modern vonalú épület, amelyben a japán újságíró-szövetség és a nemzetközi sajtóközpont irodáit rendezték be. A csaknem 3 ezer négyzetméter alapterületű, 11 emeletnyi magas építmény egyik érdekessége a tetején kialakított hatalmas kongresszusi terem, amely nagy fogadások, bankettek rendezésére is alkalmas. Az épület másik figyelemre méltó érdekessége az, hogy tökéletesen földrengésbiztos. Japánban gyakoriak a földrengések, köztük, a rendkívüli erős- ségűek is. öt és fél évtizede Tokió csaknem teljesen elpusztult: 447 ezer épülete égett le, 128 ezer dőlt romba, s 60 ezer volt a halottak, 104 ezer a sebesültek száma. A földrengések a sziget- országban periodikusan ismétlődnek, így a japán főváros — a tudósok szerint — újabb természeti katasztrófa elé néz. Ám Tokió lakossága ma ötszöröse az 1923-asnak, 12 millió körül van. Egy mostani földrengés minden eddiginél borzalmasabb lenne. A problémát bonyolítja, hogy a korábbi egyemeletes, főként fából készült házak helyén most modern „bérkaszárnyák” állnak, többségük sem földrengés, sem tűzvész ellen nincs védve. A földrengésbiztos épületeket az alapnál szélesebb, teknősze- rűen kiképzett betonalapzatra helyezik. Már a tervezésnél ügyelnek rá, hogy az épület súlypontja aránylag mélyre kerüljön, és hogy az építmény egységes tömbként viselkedjék. Ennek érdekében az alap és a felépítmény között szilárd összeköttetést létesítenek. Ügyelnek rá, hogy a tartófalak erősek legyenek, lehetőség szerint kevés nyílással, az egyes szobákat egymástól elválasztó falak viszont könnyű anyagból épüljenek. Kémények, tornyok, külső díszítések nem lehetnek a földrengésbiztos épületeken,
