Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

1977. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyári különkiadás Az Ötödik sebesség című műsor ezúttal balatoni kü­lönkiadásban szólt időszerű, nyári témákról. Cseppet se szokványosán. Radnóti Lász­ló riporter beült egy autóba, s elindult a Balatonhoz. Út­közben meg-megállt. embe­rekkel. leginkább fiatalok­kal váltott szót. Többnyire a Balatonnál dolgozó idény­munkásokkal^ Érdekes ta­lálkozásai voltak —, igazol­ván a műsor mottóját: min­den ember érdekes. A köz­gazdászlány, aki egy hónap­ra elszegődött presszósnak kerek véleményt mondott percek alatt a nyári munká­ról. Arról, hogy a pincérek, felszolgálók, kávéfőzők élete még akkor se fenékig tejfel, ha munkaidejük letelte után övék a Balaton. Az egyete­mista londiner ugyancsak tévhiteket oszlatott el. Őszin­tén megmondta, hogy a bor­ravalóval együtt se több a pénz egy hónap alatt három­ezernél —. s ez rendszerint nem a takarékba megy —, jó a nyaralásra. A műsor legizgalmasabb riportja egyúttal a riporteri munka gyönyörűségét is be­bizonyította. Radnóti, kocsi­jából két fiatalembert fede­zett fel, akik Siófokról in­dultak gyalog Nagykanizsá­ra. Belefáradtak a stoppolá- si kísérletekbe, ezért izzad­tak az országúton. Pénzük nem volt, a Bükkbe szóló szakszervezeti beutalójuk­kal együtt a nyaralásra fél­retett pénzük is a vonaton maradt. Radnóti beültette a két fáradt legényt az autó­ba. Megkérdezte, ettek-e va­lamit. s hogy segíthet-e raj­tuk. így indult az izgalmas út, amiknek a vége az lett: a nagykanizsai szakmunkás- képző intézet — ahonnét a fiúk a beutalót kapták — készséggel segített, hogy ha egynapos késéssel is, de cél­jukhoz érjenek. Az egyórás műsor mindvé­gig pergő, figyelemlekötő volt. jó zeneszámokkal fű­szerezett. Radnóti riporteri titka, hogy a hallgatóval időnként láttatni is tudja a dolgokat. Aratás Csütörtökön, a szokásos déli órában jelentkezett a Petőfi adón a szolnoki stú­dió. Aratás című riportösz- szeállításával. A témavá­lasztás dicséretes, hiszen rengeteg műsor szól a nyár, a vakáció örömeiről, gondjairól, a legnagyobb nyári munkáról viszont csak a Falurádió számolt be bő­ségesen valamint a króni­kák és magazinok. Ez a jól szerkesztett, Szolnok megyét átfogó 22 perces műsor ta­lán ilyen hiányt is pótolt. Aztán az se mellékes, hogy röviddel az aratás befejezé­se után —, amelyben Szol­nok megye jeleskedett, or­szágos első volt, már átfogó képet kaptunk, s mi több: a műsor befejező részében már a jövő évi aratás sikere érdekében dolgozók, tárcsá­zó traktorosok szólaltak meg. Ritkán sikerül úgy össze­fogni a megye tájait, mint ebben a műsorban hallhat­tuk. Kezdődött a jászjákó- halmi Béke Tsz aratóival, folytatódott a jászberényi malomban, aztán Jászla- dányban, Cibakházán, s be­fejeződött Mezőhéken. Nem volt szépelgő és dicsérő, in­kább azt a nagy munkát mutatta be képletesen, amit a mezőgazdaság dolgo­zói pontosan akkor, amikor mások pihennek. üdülnek éjjel-nappal végeznek. A műsor az új kenyér, az aratók munkáját, útját pél­dázta. (SJ) Rendelkezés az utazási irodák díjszabására társasutazáson vesz részt, vagy egyéni programja szerve­zéséhez veszi igénybe vala­melyik utazási iroda segít­ségét, némi bizonytalanságot érezhet, több szempontból is. Egyrészt előre fizet, s csak azután, esetleg hónapokkal később veszi igénybe a szol­gáltatást, amely — megtör­ténhet — nem egészen olyan, amilyet megrendelt. Más­részt nem tudja pontosan, miért mennyit számítanak — számíthatnak — fel; erre a legutóbbi időkig nem is volt az utazási irodáknak egységes gyakorlatuk. A legutóbbi időkig. A kö­zelmúltban jelent meg ugyanis a belkereskedelmi miniszter rendelete. amely számos rendezetlen kérdést szabályoz, s ezzel lényegesen nagyobb biztonságot teremt az utasok számára. A rendelet a többi között kimondja, hogy az utazási' irodák kötelesek kalkulációt készíteni az általuk hirde­tett egyéni és társasutazá­sokról. Az árvetés tartal­mazza az uazással kapcsola­tos költségeket és a szerve­zési díjat. Hogy pontosan mennyi lehet a szervezési díj. azt összegszerűen nem írták elő. de azt igen, hogy az utazási irodák kötelesek éves tervükben meghatároz­ni az átlagos szervezési dí­jakat, méghozzá az előző év­ben érvényesített szervezési -díjak, az árpolitika és a pi­aci viszonyok figyelembe vételével, a pénzügyi szabá­lyozóknak megfelelően. Te­hát: távolról sem szabadon, netán ötletszerűen. Megtörténik, hogy az uta­zási iroda meghirdetett, il­letve az utazásSai kötött szerződésben vállalt szol­gáltatást egyáltalán nem, vagy a felajánlottnál cseké­lyebb mennyiségben, rosz- szabb minőségben teljesíti. Mi történjék ilyenkor? Ma már nem kell bírósághoz fordulni, mint a múltban, mert a rendelet kimondja: ilyen esetben az iroda köte­visszaíizetni, — méghozzá felszólítás nélkül! les az utasnak ami visszajár kérés, A különféle programvál­tozások sok bosszankodásra, vitára adtak okot, sőt, egye­seket pereskedésre is kész­tettek. Ha elmaradt egy kül­földi úton valamely, előre befizetett kirándulás, vagy a szobák nem a tengerre néz­tek. amint a programban ígérték, netán a szálloda messzebb esett a parttól, mint hirdették, csak kevesen léptek fel anyagi igények­kel. Ök általában visszakap­ták azt a pénzt, ami vissza­járt — a többiek nem. Ez­után minden hasonló eset­ben — például akkor is, ha a meghirdetettnél több ágyas Szabóban helyezik el az utasokat — az iroda ön­ként köteles mindenkinek megfizetni a visszajáró ösz- szeget. H rendelet kitér arra _______________is, milyen ^ *l™™*^* szolgálta­tásokért számíthatnak fel az utazási irodák szervezési dí­jat. Ezek: a szállás, az étke­zés. a közlekedés, az idegen- vezetés és a programok szer­vezése. A vízium beszerzé­séért csak akkor kérhetnek Szervezési díjat, ha csupán ezt a szolgáltatást rendeljük meg az irodától. Nem szá­míthatnak fel szervezési dí­jat a következő szolgáltatá­sokért: strandbelépők be­szerzése, útlevél beszerzése, költőpénz kiszolgálása, biz­tosítási díjak begyűjté­se, továbbítása. Nem ter­helhetik az irodák szer­vezési díjjal a különbö­ző illetékeket, a gyógy- és üdülőhelyi díjat sem. Egyé­ni utasoknak az irodák csak olyan szolgáltatások költsé­geit számíthatják fel, ame­lyeket az utas külön megren­delt. Mindez az eddiginél lé­nyegesen nagyobb biztonsá­got nyújt a turistáknak; a rendelet a mi zsebünket vé­di. G. Zs. Mindenki pusztája Özönlenek az ér­deklődők, busszal, vonattal, saját gép­kocsival, csoporto­san szervezetten, hivatalosan, hívatlanul. Ide­genforgalmi szolgáltatás, ál­lami gazdasági tájékoztató, nemzeti park természetvé­delemre nevelő óriási szem­léltetőeszköze egyaránt a pusztá. Mindenki mesél ró­la, bemutatj-a, érvel, agitál érte, mellette — s ugyan­ezek igyekezetük áldozata­ként belevesznek a munká­ba, s az örökös ismertetgetés- be. A Hortobágyi Állami Gazdaságnak alig van veze­tő szakembere, aki a hét va­lamelyik napján ne lenne vendégfogadással, kíséréssel elfoglalva. Testvérgazdasá­gok szakmai és nem szak­mai érdeklődésű idelátogatói adnak nekik külön munkát. A Hortobágyi Nemzeti Park kutatással, s ezernyi napi szervezési feladattal agyongyötört munkatársai, a szezonban úgyszólván non­stop idegenvezetést végez­nek. Fotóstúra a halastava­kon. úttörő természetvédelmi tábor a községben, csoport Szolnok megyéből, szakem­berek Budapestről, tévések, filmesek itthonról. Hollandiá­ból. Argentínából — s egyéb­ként még dolgozni is kéne. Az idegenforgalmi irodánál is telt ház, hajráműszak van. Üdülóvendég-csoportok, kül­földi buszos társaság, lovas­túra résztvevők, szünidőt ki­használó kiránduló iskolások. Mutatni, mutogatni, magya­rázni nekik — nevelni őket. A természetvédő elégedet­len: mindenfélével etetik a kedves vendéget, teletömik szenzációval, s közben úgy megy el a Hortobágyról, hogy Alig ültnek el az Omega együttes koncertjét követő hullámok, máris újabb, ne­ves előadókról gondoskodott Szolnokon a Ságvári Endre megyei művelődési központ. A Kovács Katival és a V'7.i együttessel, valamint Koncz Tibor zeneszerzővel fémjel­zett műsorra szombat este ismét megtelt az ifjúsági park. A nagysikerű műsor után nem akarok ünneprontó len­ni, de sajnos ezt az írást nem tudtam ünnepélyesen kezdeni. Nemcsak azért, mert vidám hangulatú hangver­senyről van szó, hanem azért is. mert nincs szalagom, amit átvágjak. Dévényi Ti­bor műsorvezető jobban fel­készült: két szalagot is be­szerzett az estre, amelyeket — ahogy szokás — át is vá­gott Kovács Kati. A műsor­kezdésnek ez a módja inkább erőitetettnek, mint ünnepélyesnek tűnt. Bár poén ' helyett nem volt rossz. Ám a gyenge öt­letből kicsikart nyitányt ha­mar feledtette a V'73. Stí­lusgazdag, sokszínű, dinami­kus zenéjük és kifejező ere­jük — nemcsak az erősítők jóvoltából! — igazi- élményt jelentett. Lerch István bra­vúros technikával szólaltat­ta meg „többemeletes” és több elemből összeállított hangszerét. Sáfár József, a mackómozgású gitáros ugyan­csak remekelt — gondoljunk csak a „Valami más kell” cí­mű számuk basszusgitárszó­lójának spanyolos motívu­maira. Herpai Sándor dob­szólójával lopta be magát a közönség szívébe. A szünetben Dévényi Ti­bor discó műsort adott. Er­ről csak annyit, hogy nem egy szolnoki lemezlovas ta­nulhatna tőle. Parodista mű­sora már kévédé tetszett, — kár, hogy szellemileg el­maradott gyerekeket is cél­pontul választott. Persze, háromezer műsor vezetése és 24 hangverseny konferálása önmagáért beszél. Aztán jött Kovács Kati. Pillanatok alatt teremtett erős kontaktust a közönség­gel. Természetes közvetlen­séggel beszélt, javasolt — emlékezzünk csak Koncz Ti­bor születésnapjának megün­neplésére — vagy tett éppen csak egy megjegyzést. Ko­vács Kati őszintesége leg­alább annyira megnyerte hallgatóit, mint népszerű számai. A V73 és a hozzá­juk csatlakozó Koncz Tibor. Kincses Miklós és Dresch Mihály kísérte dalok után megérdemelten zúgott a vas- taps. Kovács Kati és a V’73 meghódította a szolnoki kö­zönséget is. Aiszombati hang­verseny ezen túlmenően azt bizonyította, hogy a megye- székhely igényli a színvona­las műsorokat. Fiatalok, idő­sebbek egyaránt jól szóra­koztak, — cl — Akiknek nem mindegy, milyen élményekkel, ismeretekkel távoznak - napi nyolc-tíz iskolás csoport fordul meg a Hortobágyon. (A sorozatban megjelent fotók a szerző felvételei.) azt sem tudja, mi az. hogy bíbic! Az idegenforgalmi szakem­ber elégedetlen: piszkálnak bennünket, hogy cirkuszt csinálunk a pusztai élet be­mutatásából, de helyette nem adnak semmit. Nekik (a HNP-nek) vannak jó szak­embereik, nekünk jó idegen- vezetőink. Alapos „kikép­zést” kéne adni egymásnak kölcsönösen épp azért, hogy a kedves vendég okosabb le­gyen. No és azért is szövet­keznünk kellene, hogy ne rontsák az üzletünket. Most mi van? Eljön egy csoport idegenforgalmi hivatali szer­vezésben: fizet. Jön egy má­sik, ugyanazt a programot kapja, sőt még a természet- védelmi szakmai tájékozta­tásra gondolva többet is. Az nem fizet, mert a nemzeti park vendége. Nem jó ez így! Szó, ami szó, ma még az ország legnagyobb termé­szetvédelmi területén, az ide- genforgalam alföldi fellegvá­rában az ideérkező meglehe­tősen kiegyensúlyozatlan ne­velőhatásnak, élményszerzé6i lehetőségnek van kitéve. Egyfelől a felszínes, látvá­nyosságra törekvő bemuta­tók, másfelől viszont a tu­dományos megalapozottságú ökológiai, környezet- és ter­mészetvédelmi ismeretek áraszthatják el. jóllehet, a vendégek közül ma már töb­ben vannak, akiknek az egyik MÁR KEVÉS, a másik pedig MÉG SOK. Mindenképpen szükség lenne — mielőbb — arra, hogy az eddigi jó tö­rekvések közös eredményét a minél értelmesebb, kultu­ráltabb ismeretterjesztés szolgálatába állítsuk. Beszélgetek az egyik is­merősömmel arról, hol jár­tam a közelmúltban. Büsz­kén sorolom a kúszvamászva becserkészett, közelről meg­figyelt ritka madarakat, a füveket; a virágokat, de 6 csak vissza-visszatér: hát a ménes? És a csikós? Mi van a szürkegulyával? Láttál-e fekete rackát? Láttam, láttam azt is. no de (most büszkélkedem!) vedd már tudomásul, hogy olyat is láttam, amit nem mindenki tud és akar észre­venni. Ö bólint és summáz­va lezárja a vitát. — öregem, ha én a Horto- bágyra megyek, mutassák meg nekem a csikóst, a gulyást, meg várjon engem hideg sör­rel a híres csárda is és bi­zony érdekel engem a szür­kemarha meg a ménes is. Anélkül úgysem Hortobágy a Hortobágy. Ebben megegyeztünk. VÉGE Igriczi Zsigmond Ifjú fizikusok országos találkozója Egerben Tegnap délelőtt Egerben, a megyei művelődési központ nagytermében ünnepélyesen megnyitották az ifjú fiziku­sok IV. országos találkozó­ját. Az eseményre több mint száz ifjú fizikarajongó érke­zett az ország különböző te­lepüléseiről — megyénket négy, szolnoki és jászberé­nyi gimnazista képviseli. Az egy hétig tartó rendez­vénysorozat foglalkozásain a diákok négy szekcióban fi­zikatörténet-fizikai felada­tok. mechanika-hőtan. elek­tromosságtan és csillagászat - bővíthetik tudásukat. A plenáris üléseken pedig r;e- ves tudósok tartanak előadá­sokat érdekes fizikai problé­mákról. új kutatási eredmé­nyekről. II Röttviks Folkdanslag a megyében A Tisza táncegyüttes ta­valyi svédországi^ vendégsze­replésének viszonzására augusztus 12-én negyven­négy tagú néptáncegyüttes érkezik Szolnokra, a svédor­szági Rattviksből. Az együttes tagjai valamennyien amatőr táncosok, foglalkozásuk sze­rint tisztviselők, pedagógu­sok, munkások, diákok. Mű­sorukon pásztor- és arató­táncok, polkák, mazurkák szerepelnek, — ilyen műsort mutatnak be majd Szolno­kon és a megye több hely­ségében is. Az együttes ugyanis tíz­napos itt-tartózkodása alatt közös műsort ad a Tisza táncegyüttessel Karcagon. Kőtelken •— a lovasnapi ün­nepségen. — Mezőtúron, Szolnokon, — augusztus 19- én este a tiszai vízi színpa­don. — és részt vesz Jász­berényben a néptáncosok ta­lálkozóján. augusztus 20-áp, Kovács Kati és a V’ T3 telt házat vonzott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom