Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 6. Cél: pihenés, mozgás, kikapcsolódás H hetuegi házról «I aeswozAö A hétvégi ház helyének megválasztása nem könnyű feladat, s számtalan meghatározója lehet annak, hogy ki hol választja meg pihenése helyét. Vannak akik a vizet, mások a hegyvidékek csendes lejtőit, erdőit kedvelik. Nem ritka az sem, hogy valaki a forgalmasabb nyaralóhelyek lüktető életritmusa közepette találja meg pihenését. Nem vagyunk egyformák, kinek-kinek más az elképzelése a pihenésről, szabadidejének eltöltéséről. Éppen ezért mielőtt eldöntenénk, hová épüljön hétvégi házunk, alaposan gondoljuk meg. Az állandó lakhelyünktől való távolság igen fontos szempont. A pihenésre szánt időt hosszú utazásra felhasználni bizony célszerűtlen; s annak sincs sok értelme, hogy a nagy távolság miatt csak ritkán látogassuk hétvégi házunkat. Lényeges meghatározó a közművesítet- ség, valamint a telek felszíni adottsága. Mi is tulajdonképpen a „kisnyaraló”, vagy a hétvégi ház célja? A pihenés, mozgás. a megszokott életmódtól való ‘eltérés az egészséges kikapcsolódás biztosítása. A természet jelenléte, a zöld terület maximális kihasználása, okos formálása ad igazi megnyugtató környezetet számunkra. Ne próbáljuk egyéni vágyainkat „kis kastélyokkal”, a környezetbe nem illő épületcsodákkal kielégíteni. A társadalmi pozíció, az anyagi jólét fitogtatáSa sem rokonszenves dolog. Az épület helyének megválasztása tehát nagyrészt tőlünk, optimális tájolása az adottságoktól és a tervezőtől is függ. Meghatározó lehet az uralkodó szélirány, a fekvés (benapozá's), a terep felszíni adottsága s az általunk igényelt funkció („a” ábra). A pihenési idő alatti életritmusunk alapvetően különbözik a megszokottól. Éppen ezért a megválasztott, nyu- godtabb, „kényelem központú” életmódot tekintve alakítjuk ki hétvégi házunk alapvető, helyiségeit. (Senki sem megy hétvégi házába elsősorban mosni, főzni stb. Nem ez a célja! A vizesblokkot. gazdasági helyiségeket csökkentsük minimális alapterületre! Az összes fennmaradó alapterület lakótér! A teret használjuk ki éppen arra, amire Szükséges! f..b” ábra) Pihenésre szolgál hétvégi házunk, tehát helyiségeinek elrendezési arányai is ezt a funkciót kövessék. A hétvégi házban elegendő a főzőfülke. Természetes, hiszen az étkezést lehetőleg a szabadban, vagy rossz idő esetén a közös, tágas lakótérben folytatjuk. Semmi szükség nagy fürdőszobára, elég a fürdőfülke, zuhany tálcával, s mosdóval. A helyigény és az alapterület gazdaságos és célszerű kihasználásának viszonyát szemlélteti a „c” ábra, sematikus módon. Négy négyzetméter alapterületen, apró, függönyökkel elzárt hálófülkében két személy kényelmesen töltheti éjszakáját! Lényegesen nagyobb teret fekvésre elfoglalni nem érdemes. Legyen tágas, mindenre használható „lakóterület”, a lehetőségekhez mérten nagy terasz, és minél több zöld terület a Ház körül. Nagy üvegfelületekkel nyissuk meg a lakóteret úgy, hogy napos, szellős legyen. De gondoljunk arra is, hogy néha a rekkenő melegből jólesik a hús árnyékba húzódni. Mindenki a saját igényei szerint tölti szabad idejét, s ez természetes. Nem haszontalan dolog azonban alaposan átgondolni azt. hogy olyan hétvégi' házat építsünk, amely pihenést, kényelmet és esztétikai élményt nyújt, s nem utolsó ' sorban anyagi feltételeinknek is megfelel. F. T. Kincsünk, a víz — Szimulánsok a rádió és a tévé jövü heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió 19 óra 15 perckor közvetíti Moldova György hangjátékaiból az Eberling, a magyar apa című rádiószatírát a főszerepben Latinovits Zoltánnal. 21 óra 30 perckor a nyugdíjkorhatárnál adódó gondokkal, érzésekkel foglalkozik a Mi férfiak adósában ‘ Petress István. A Petőfi adón 20 óra 33 perckor válogatást közvetítenek a világirodalom verseiből, A nyáréj ezüstje pereg mottóval. A televízióban 21 óra 20 perctől láthatjuk a Jogi esetek adását, amely ezúttal az örökösödés egy különös esetével, az itt tapasztalható bürokráciával foglalkozik. A televízió 20.00 órakor Katkó István: Szimulánsok című tévéfilmjét mutatja be. 21 óra 45 perckor dókumen- tumfilmet láthatunk a Száz % című folyóiratról. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor Rádai Eszter riportja arról szól, hogy egyik legnagyobb kincsünk: a víz. A 19 óra 15 perckor kezdődő Lemezalbumban Beethoven, Mozart és Schubert műveiből hallhatunk válogatást. A televízióban 21 óra 25 perckor Isaac Asimov: A halhatatlanság halála című tévéjátékát ismétlik meg. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor a Rádiószínház bemutatójára kerül sor, ezúttal Benedikty Béla hangjátékát a Hegy, mocsaras síkont sugározzák. A televízióban 20 óra 25 perckor a Gyula vitéz télen — nyáron című magyar filmet vetítik. 21 óra 45 perckor Simonyi Imre József At- tila-díjas költővel beszélget Vitray Tamás. SZOMBATON a Kossuth rádióban 17 óra 30 perctől tarka nyári zenei műsort sugároznak, a címe: Csupa zongora — csupa zongorista. A műsorban félévszázados felvételeket is megszólaltatnak. A televízióban 17 óra 30 perces kezdettel láthatjuk Major Tamás József Attilára emlékező műsorának első részét./A műsor főcíme: Gazdag szenvedés. 20.00 órakor Őfelsége a férfi címmel a Kamara Varieté vendégjátékát láthatjuk. 22 óra 35 perctől a Déryné hol van? című magyar film kerül a képernyőre. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 14 óra 49 perctől Gá- lik Mihály aktuális gazdasági jegyzete a tudomány és a termelés kapcsolatát elemzi. A Petőfi adón 10 óra 33 .perctől Főszerepben a riporter címmel Vitray Tamást kérdezik a hallgatók. A nyári szomjúság ellen Szénsavas víz, tej és gyümölcslevek ,,Ha beköszönt a nyári meleg, sokat szenvedek a szomjúságtól. Ilyenkor úgy érzem, hogy hiába iszom bármit és bármennyit, nem ér semmit. A közérzetem is rossz, egyszerűen nem tudóm,*' hogy mit kezdjek magammal” - hallottam a minap a panaszt. Nos, bármennyit mutat is a hőmérő higanyszála, az emberi szerVezet folyadék- forgalmának kiegyensúlyozottnak kell lennie ahhoz, hogy a közérzet kellemes legyen. ' A folyadékforgalom kapcsolatos a szervezet só- és vízháztartásával, aminek viszont a testhőmérséklet szabályozásában van különös jelentősége. És ezzel máris elérkeztünk a kérdés lényegéhez: nyári melegben „felborul” a hőleadás egyensúlya és az „átformálja” a hormonműködést, hat az érzékszervekre, a biológiai ritmusra, a hangulatra, az alvásra és — természetesen — közérzetünkre is. Nyári melegben nemcsak a felesleges hőleadás nehézsége, hanem a verejtékezéssel járó klór- és nátriumveszteség is rontja a közérzetet. Ilyenkor hiába isszuk a vizet literszámra, az igazi szomjú ságoltáshoz pótolni kell a szervezet sóveszteségét is. Ugyanakkor a kellemes, 8— 12 C fokra hűtött és enyhén sózott szódavíz segít elviselni a kellemetlenségeket. A hideg tej, a hűtött aludtej, a savanykás gyümölcs, a friss főzelék fogyasztása is üdítő. A különböző hideg gyümölcslevek jelentős ásványi anyag- és vitamintartalmuk miatt előnyösek. Miért üdítenek? Mi az élettani alapja, a magyarázata? — Nos, anélkül, hogy részletesen kifejtenénk, lényegében három alapfeltételre utalhatunk, amelyek az élet- folyamatok zavartalan lefolyásához szükségesek. Az egyik: a szervezetben a sók és a fehérjék által kifejtett nyomásnak — az úgynevezett „ozmotikus nyomásnak” — állandónak kell lennie. Nyilvánvaló, hogy ez az állandóság megbomlik, amikor a szervezet a verítékezéssel vizet és sót veszít, s ha a vizet pótoljuk, a sót viszont nem. Másik alaptörvény: a szervezetben csak gyengén lúgos vegyhatás mellett folyik le zavartalanul az anyagcsere. A harmadik feltétel: a vérben a pozitív töltésű ionoknak — tehát a nátriumnak, káliumnak, kálciumnak és magnéziumnak is — egyensúlyban kell lenniük egymással. Nem közömbös tehát senki számára, hogy szomját mivel oltja, hogy mivel pótolja szervezete állandóan csökkenő folyadékmennyiségét. Ez legalább olyan fontos, mint a táplálkozás, ezt is „meg kell tervezni”. A tapasztalat bizonyítja, hogy a szénsavas víz, a tej és a gyümölcslevek „üdítenek” leginkább. Az alkoholtartalmú hűtött italokról bebizonyosodott, hogy fogyasztáskor rendkívül kellemesek ugyan, a szomjat is eloltják, de csakhamar ellenkező hatást váltanak ki: fokozzák az izzadást -és a szomjúságérzést. A szeszes italok mindegyike rengeteg kalóriát tartalmaz, ennek egy részét a szervezet elégeti, s ez a folyamat vérbőséget idéz elő. Különösen a magas vérnyomásra hajlamos és idős emberek érzik — olykor még hűvösebb időben is — az alkohol „izzasztó hatását.” Érdekes viszont, hogy a meleg nyári napokon — főként a fárasztó fizikai munka után — az esti órákban különösen jólesik a fröccs, vagy egy pohár sör. Azt is mondják, hogy az egész nap ivott sok víz után valósággal kívánja a szervezet. Ilyenkor valóban jótékonyan hat: serkenti a vérkeringést, a gyo- mornedv-kiválasztást, köny- nyíti az emésztést. Szóval segít helyrebillenteni a közérzetet, de tegyük hozzá mindjárt: csakis akkor, ha kis mennyiségben fogyasztjuk. Ám ez a jóleső érzés korántsem azonos spiccességgel még kevésbé az ittassággal. Itt is önmagát csapja be, aki nem tudja, hogy mennyi az elég! Dr. Buga László Matyóföld kincse otthonunkban Elsösegélynyújtási ABC Nyáron többet kirándulunk, túrázunk, mint általában, jobban ki vagyunk téve a baléseti veszélynek. Tehát az elsősegélynyújtásra mindig és mindenhol szükség lehet. Útitáskánkból, hátizsákunkból soha ne hiányozzék egy kis elsősegélynyújtó csomag. Steril géz, vatta, jód. Sebek kezelése: Első tennivalónk a seb környékének megtisztítása. A sebhez kézzel nyúlni tilos! A sebből idegen testet eltávolítani csak akkor szabad, ha a kiálló részénél fogva köny- nyen lehetséges. Csupán a seb környékét kenjük be jódtinktúra oldattal. Kivétel a harapott seb, mert ilyen esetben a sebet kell jódozni! A sebre vattát soha ne tegyünk, mert beleragad és további komplikációkat okozhat. Steril gézzel kötözzünk és rögzítsük ragtapasszal. A horzsolt sebekkel szoktunk általában legkevesebbet törődni, pedig a fertőzés veszélye itt igen nagy. Általános szabályként jegyezzük meg, hogy bármi okozza a sebet, ne nyúljunk hozzá kézzel, ne mossuk ki vízzel és ne tegyünk rá semmilyen fertőtlenítőszert, még vattát, kenőcsöt és borogatást sem. Csak tiszta, steril gézt! Törésnél: soha ne próbáljuk helyreigazítani a tört csontot. Nyílt törésnél sebre csak tiszta gézt tegyünk, és faággal vagy lécdarabbal azonnal rögzítsük a tört csontot, mégpedig úgy, hogy a rögzítőléc a két szomszédos ízületet túlérje, alulról és felülről is. A rögzítésre használt tárgyat mindig valami textíliaféleségbe csavarjuk be. Napszúrás, hőguta esetén: a beteget vigyük árnyékos, hűvös helyre. Ruházatát lazítsuk meg. Fejére, mellkasára, nyakára tegyünk hidegvizes borogatást. Amennyiben eszméleténél van. itassunk vele sót és C vitamint tartalmazó jeges, hideg italt. Erős, lehűtött fekete kávé is jót tesz. Amennyiben a légzés is megáll, mesterséges légzést kell alkalmazni. A reneszánszát élő népművészet jeles hazája a matyóföld. Mezőkövesd, Tárd és Szentistván községben élnek ma is a színpompás népművészetükről messze földön híres matyók. A matyók hímzéskultúrája- igen régi, az első erre vonatkozó adatok az 1870-es évekből származnak. Ügyeskezű lányok, asszonyok akkortájt, lepedővégeket hímeztek, majd később a legények lo- bogós ingujját, aztán meg a keskeny férfi- és női kötény alját. A korabeli matyó hímzések színei a piros és a kék, s csak később tértek át a több szín használatára, öt színben pompáznak a jellegzetes matyó motívumok: a matyórózsa, a szívrózsa, a cserfarózsa, a tulipános levél és a bimbó. A legkedvesebb szín, ezt mutatják a régi múzeumi darabok, a piros — az öröm, a nyár, a nap jelképe. A fekete hímzés régen nem a gyász, hanem a termést adó főid. az élet szimbólumaként élt. A kék szín pedig a bánatot, az őszt, az elmúlás gondolatát jelezte. A hímzések szépségét az egyszerű íróasszonyok tehetségének, nagyszerű forma- és színérzékének, alkotókészségének köszönhetjük. A fiatalabb generációból is jócskán akad követő, mostanában elsősorban a népművészeti szövetkezetben. A különleges keresztszemes hímzésközpont változatlanul Tardon van: itt a piros szín az uralkodó. Gyakori a kézimunkákon a madár, a kutya, a szarvas, a növény motívum. (cs. b. j.)
