Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

ix SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 30. Lengyel zsebszámológépek A. világpiacon a zsebszá­mológépek ma már tömeg­cikknek számítanak. Széles körű elterjedésüket és sok milliós sorozatban való gyárthatóságukat az integrált áramkörök és a fénydiódák alkalmazása tette lehetővé. A legelső példányok 1971-ben kerültek forgalomba, még igen magas áron. A kereslet óriási volt irántuk. így ki­alakult az elektronikában nagy hagyományokkal ren­delkező országok versenye, és megvalósult az automatizált tömeggyártás, ami a válasz­ték gazdagodását és az árak nagy mértékű csökkenését eredményezte. Talán kevesen tudják, hogy hazánk egyik neves szövet­kezete már 1973-ban bekap­csolódott a nemzetközi ver­senybe. Rövidesen négy alap­típus előállítását kezdte meg Kanadából kapott alkatré­szekkel. összesen 25 ezer da­rab zsebszámológépet dobtak piacra, meglehetősen borsos áron, s hamar kiderült, hogy nem állhatják meg helyüket a világversenyben, nem a mi­nőség, hanem az ár tekinte­tében. Bebizonyosodott, mint már sok más esetben is any- nyiszor, hogy nem kell fel- tételenül a saját gyártásra törekedni, ha sokszorosan ol­csóbb áron kínálja a világ­piac a tömegcikkeket. így ke­rült sor azután svéd, kana­dai, hongkongi stb. készülékek behozatalára. Üjabban Bul­gária és Lengyelország is előállít, illetve összeszerel már zsebszámológépeket. A miniatürizálási technika ma már olyan fejlettséget ért el. hogy e kis számoló­gépek nagyságát nem is a belső szerkezet mérete, ha­nem a billentyűzet, a kijelző számsor és az áramszolgál­tató telep helyszükséglete ha­tározza meg. A készülékek „lelke" az integrált áramkö­rök sokaságai rendkívül kis helyen összpontosító „chip" foglalja el a legkisebb helyet. Elektromágneses alakítás A rohamosan növekvő ipari termelés a hagyo­mányostól eltérő techno­lógiai megoldásokat, folya­matokat sürget. A gyártás gazdaságosabb a mun­kadarabok végső alakját jól meghatározó előgyárt- mányok esetében. Ezt a követelményt legtöbb esetben a hagyományos alakító berendezésekkel (sajtoló, kovácsoló, hen­gerlő, forgácsoló stb. gé­pekkel) lehet teljesíteni. Az utóbbi évtizedekben azonban új hidegalakítási eljárás jelentkezett az ipar különböző ágaiban, nap­jainkban már alkalmazzák is. A kidolgozott eljárás sok olyan előnnyel bír, amelye­ket nem mondhatunk el a hagyományos alakításokról. Az elektromos áram mágne­ses terének hatását használ­ják fel munkavégzésre az elektromágneses fémalakí­tásnál. A villamos kapcsolá­si vázlat segítségével a kö­vetkezőkben foglalható ösz- sze a működési elv: az ala­kításhoz szükséges energiát váltóáramú hálózatból nye­rik. A nagyfeszültségű töltő­kor egy transzformátorból, egyenirányítóból és töltőel­lenállásból állítható össze. A feltranszformált hálózati fe­szültséget egyenirányílja, és feltölti a kondenzátortelepet. A beállított energiaszint el­érése után a vezérlőegység indítja a kapcsoló zárását. A kondenzátortelepben tá­rolt energia a munkateker­csen keresztül kisül, végbe­megy a munkadarab alakítá­sa. A kapcsolási vázlat alap­ján egyértelmű az alakítás alapelve; az elektromágne­ses indukció. Nagy sebesség­gel, néhány mikroszekundum alatt, érces csattanás kísére­tében történik az- alakítás. Attól függően, hogy a mun­katekercs sík, hengeres vagy rúd alakú, beszélhetünk sík tekercsről (mélyhúzás, egyengetés, kivágás, dombor­nyomás), expanziós tekercs­ről (csőtágítás), vagy komp- ressziós. tekercsről (csőszű­kítés). Az elektromágneses alakí­tó berendezés ismerete alap­ján meghatározhatók az el­járás fő jellemzői. . A mágneses térerő közvet­lenül a munkadarabra hat, nincs mechanikus érintke­zés, nem kell kenőanyagot használni, így a munkada­rab nem szennyeződik. Sze­relési műveleteknél fém-es nem fém alkatrészek kötését lehel segítségével létrehozni. A berendezés könnyen auto­matizálható. jól beilleszthe­tő különböző gyártósorokba. A gépet mindig az alakí­táshoz szükséges energia­szintre lehet beállítani, nem tartalmaz mozgó, súrlódó al­katrészekéi, így isem ener­giai, sem mechanikai vesz­teség nincs. Az elektromág­neses alakító gépek rövid múltjuk ellenére már szá­mos területen bizonyították életképességüket. Várhatóan legjelentősebb alkalmazási területüket az elektromos­ipar kínálja. Olyan munkák, amelyek eddig bonyolult el­járással készültek, mint pél­dául: a nagyfeszültségű biz­tosítók, a világítási armatú­rák. a kábelsaruk szerelése oldható meg ilyen módon. Szilárd kötéseket lehet lét­rehozni. forrasztás nélkül, fémek és műanyagok között. Az alkalmazásra csupán egyetlen példa: A General Motors kormányszerkezet­gyártó üzemében a szerelő­soron már 5 mágneses ala­kító gépet üzemeltetnek. A világon jelenleg több mint 100 berendezés működik, el­sősorban az Egyesült Álla­mokban és a Szovjetunió­ban. Magyarországon né­hány kutatóintézet foglalko­zik az eljárással, illetve az alakító gépek fejlesztésével. Egy azonban biztosra vehe­tő, az elektromágneses ala­kítógépek iparsz'erü elterje­dése a jövő technológiai megoldásaiban nagy segít­séget nyújt majd a terve­zőknek és a gyártóknak egy­aránt. Dalocsa István Számjegyek folyadék­kristályból Üj út a rádiózásban A ma embere leginkább az úgynevezett analóg típusú mű­szerek leolvasásához szokott hozzá: egy mozgó mutató által folyamatosan látja a mérési eredményt. Ilyen a gépkocsi se­bességmérője. a gyorsmérleg mu­tatója, a hőmérő higanyszála, vagy az óra mutatója is. A másik leggyakoribb kifeje­zésmód a digitális: a műszer a mérési eredményt szakaszosan, számjegyekkel jeleníti meg. Ilyen típusú kifejezésre a folya­dékkristály halmazállapotú anya­gok a legalkalmasabbak. Ennek a cseppfolyós és a szilárd kö­zötti átmeneti halmazállapotnak a természetével a legutóbbi időben sokat foglalkoznak a kutatók. Az óragyártásban forradalmat hozott az elektronika. A régi mechanikus órák szerkezetét fel­váltotta az energiát szolgáltató gombelem. Az acélrugó 36 óráig működtette az órát, a gombelem egy évig. A fogaskerekek helyét elfoglalták a tranzisztorok, a körbeforgó mutatókat pedig a közvetlen számkijelzés. Ezeknek egyetlen mozgó alkatrészük sínes. Az első, teljesen elektronikus karórákban a számok megjelení­tését az úgynevezett világító dió­dákkal oldották meg. Ezek ap­ró, átlátszó tokba foglalt galli- um-arzenofoszfildből készülnek és mintegy 3 voltos feszültség hatására vörös fénnyel világí­tanak. Élettartamuk gyorkarlati- iag korlátlan. Hátrányuk, hogy viszonylag sok áramot fogyasz­tanak. A világító diódákat vál­tották fel, s valószínűleg telje­sen ki is fogják szorítani őket a folyadékkristályos kijelzők. Az ilyen átmeneti halmazállapotban levő anyagok átlátszatlanok, ele­mi részeik (atomjaik, ionjaik, molekuláik) rendezetlenek, ám elektromos erőtér hatására kris­tályosán rendezetté és átlátszóvá válnak. Ilyen anyagot helyeznek el két hermetikusan lezárt üveg­lap közé, amelyek közül az alsó fényvisszaverő réteggel, a felső pedig polarizációs szűrőréteggel van bevonva. Az ilyen kijelzők előnye, hogy kevesebb áramot fogyasztanak, mint a világító diódák. Folya­matosan üzemelteicthetők, élet­tartamuk j—7 év. Folyadékkristályos kijelzésű kar­óra, mini számológéppel kom. binálva Az Észt Rádió stúdióinak új épülete A kvadrofóniára irányuló kísérletek még nincs lí/. éve hogy. elkezdődtek, s jelenleg már sok rádióállomás beren­dezkedett kvadrofon műsor sugárzására. De mi is az a kvadrofonia? A kvadrolön technikában négy közvetítő csatornára, s a felvételhez is legkevesebb négy mikrofonra, a vissza­adáshoz pedig négy hangszó­róra van szükség. Hangver­senyközvetítéskor a két el­ső mikrofon nagyrészt a zene direkt hangjait érzékeli, en­nek megfelelően a két első hangszóróban — a sztereó- felvételhez hasonlóan — a közvetlen hangok szólalnak meg. A két hátsó mikrofon azonban inkább a hangver­senyterem oldalsó és hátsó faláról visszaverődő zengő hangokat érzékeli és továb­bítja. Így a négy hangszóró együttes hatásaként egy ben­nünket körülvevő hangtér érzete jön létre, azé a hang­téré, amelyben a kvadrofon mikrofonnégyest felállítot­tuk. Ha pontosan a hangszó­rók által alkotott, négyzet közepén foglalunk helyet, mind a négy hangszóró irá­nyából, illetőleg az összes kejztes irányból is hallhatunk hangokat, kialakul az un. ..teremérzet", úgy érezzük, mintha a hangfelvétel szín­helyén lennénk. Kvadrofon hangfelvétel csak megfelelő méretű és hangzású stúdiókban készít­hető. A felvételekhez az ed­digi mikrofonok és keverő­asztalok használhatók, a hangrögzítéshez azonban négysávos magnetofonokra van szükség, amelyek lehető­vé teszik a négy csatorna párhuzamos rögzítését. Üj technikai problémákat vet fel viszont a kvadrofon rádió-műsorszórás. A megol­dás az, hogy egyetlen adó sugározza a négy csatorna hangjeleit — úgy, hogy azok a hallgatónál tökéletesen szétválaszthatok legyenek — ám ez meglehetősen költsé­ges. Most készült el Tallinnban az Észt Rádió új stúdiója, ahonnan megkezdték a kvad- roíonikus zénei adást. A rendszer kidolgozásában részt vett az A. Popov nevét viselő leningrádi rádióközve- lílési és akusztikai tudomá­nyos kutatóintézet. Szárazdokk a hajóóriásoknak A hajóépítés utóbbi éveinek újdonsága, hogy a tartályhajók tonnatartalma hallatlanul megnö- vckcdelt. A legnagyobb űrtartalom líítíO-iglOO 000 tonna volt, jelenleg pedig már futnak a 700 ()()() tonnásak, sőt tervezik az egymillió tonnás tank­hajókat is. De nem elég hajókat építeni, kikö­tőről és szárazdokkról is gondoskodni kell, ahol a javításokat végzik. Megindult a versenyfutás a világ nagy kikötői között, hogy melyik tudja majd befogadni és javítani a hajózás óriásait. Marseille sem akart elmaradni a többi mögött, s három új hajójavító medencét és egy 800 00» tonnás hajók javítására alkalmas szárazdokkot épített, a hozzá tartozó rakpartokkal. A szük­séges területet teljes egészében a tengertől hó­dították cl. A szárazdokk hossza 463, szélessége 85 méter. A medence kiürítését három szivattyú látja el 4 óra leforgása alatt. Azóta Le Havre-ban is el­készült egy óriási szárazdokk. A hajóépítés másik újdonsága az állítható hajócsavar. Egy 180 000 tonnás tankhajóra szerel­ték a 164 tonna súlyú hajócsavart, amely teljes sebességnél 85 fordulatot tesz meg percenként. A szerkesztők úgy tervezték, hogy hátramenet­kor ne legyen szükség a forgásirány megváltoz­tatására, illetve külön turbina felszerelésére; a hajócsavar lapátjait megfelelő szögbe állítva a hajó haladási irányával ellentétes irányú erők lépnek fel. így a hatalmas tartályhajó fékútját három kilométerre tudják csökkenteni a szoká­sos hat kilométerrel szemben. Karbantartás az új szárazdokkban, a Le Havre-i kikötőben Képünk a lengyelországi Bydgoszczban készülő ELTRA K-741 típusú zsebkomputer összeszerelését mutatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom