Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 23. i- 1 L~--.—-------1 nrnr/in üiidLuu m Hí 5u1 imr M m Atomerőművek és környezetvédelem Sugárelienörzés az üzemen kívüli reaktortérben A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban. Az elmúlt két évtized során hatalmas kar­riert futott be az atomener­getika, napjainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat energiát, s 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon. Kezdetben, és utána még igen sokáig félelem élt az em­berekben, hogy veszélyes ra­dioaktív szennyeződést okoz­nak majd az atomerőművek. Kiderült, hogy alaptalan volt az aggódás, ugyanis az atom­erőművek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyo­mányos erőművek (beleértve azt a radioaktív szennyező­dést is, ami a szénben és az olajban előforduló uránium és tórium bomlástermékeiből származik). Mint ismeretes, az atom­erőmű reaktorában lejátszó­dó .fizikai folyamatokat erős rádióaktív sugárzások kísé­rik, melyek az élő szervezet­re káros biológiai hatást fej­tenek ki. A sugárvédelem cél­ja, hogy megakadályozza a sugárzó szennyező anyagok szabadba való kijutását, hogy az embert és környezetét kí­vülről semmilyen káros ra­dioaktív hatás ne érje és su­gárzó anyagrészecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerülhessenek. Igen kiterjedt kutatási munka folyt és folyik ma. is a sugárzás biológiai hatásá­nak mind alaposabb megis­merésére, valamint a bizton­ságos védelmi berendezések kialakítására. A kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének köszönhetjük, hogy jól „kézben tudjuk tar­tani” az atomerőműveket. Biztonsági övezet Általános törekvés, hogy az atomerőműveket — amelyek kis üzemanyagszükségletük folytán a hagyományos erő­műveknél függetlenebbül te­lepíthetők — a reaktorüzem belső biztonságának fokozá­sával a lakott településekhez minél közelebb építhessék. Az erőmű körüli úgynevezett biztonsági övezet vagy egész­ségügyi védőzóna sugara a jelenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, mete­orológiai stb. viszonyoktól függően — 2.5—3 kilométer. Az atomerőművek tervezé­si feltételei, hogy normál üzemi viszonyok között a környezetet radioaktív anya­gok ne szennyezzék. A hulla­dékot — ami lehet szilárd, folyékony és gáz-halmazál­lapotú — különleges tisztító- berendezésekben fogják fel, majd megfelelő folyamatke­zelés (hígítás, pihentetés, szi­lárd végállapotúra való át­alakítás) kerül ki az erőmű­ből a hulladéktárolóba vagy izotóptemetőbe. A szellőzte­tőberendezések a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után ké­ményen át engedik ki a sza­badba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű keríté­sén belül és kívül — az egészségügyi védőzónában és még azon kívül is, külső do­zimetriai (sugáradag-mérő) szolgálat végez folyamatos el­lenőrzési munkát, amelynek során mintát vesznek a nö­vényzetből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. A kül­ső dozimetriai ellenőrzést még az atomerőmű üzembe­helyezése előtt elkezdik — ez az úgynevezett 0-szint mérés —, hogy a későbbi mérések adatait lehessen mihez viszo­nyítani. Az atomerőművek telepíté­sére vonatkozóan általános érvényű, nemzetközi bizton­sági előírás nincs, de vannak országos érvényű előírások, követelmények, amelyeket kísérleti és tapasztalati ada­tok alapján határoztak meg. Az atomerőművek biztonsá­gos üzemét, környezet-elle­nőrzését hatósági feladatkör­rel rendelkező szervek elle­nőrzik minden érdekelt or­szágban. Veszélyforrások Az atomerőművek rádióak­tív anyagot tartalmazó be­rendezéseit (a reaktort, az el- gőzölögtetőket, a szivattyú­kat, a nyomástartó edényt és az ezeket összekötő csőveze­tékeket) hermetikusan zárt épületben helyezik el. Kü­lönleges kiképzésű épületről van szó, amelynek még az esetleges földrengést is sérü­lés nélkül kell állnia. Végeredményben milyen veszélyes üzemzavarok kö­vetkezhetnek be az atomerő­művekben ? Legsúlyosabb a robbanás lehet, aminek mini­mális az esélye, de mégis gondolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldások­nál pedig az erőművet körül­vevő acélgömb még ilyen esetben is biztonságot nyújt. Az atomerőművek személy­zetét speciális sugárvédő eszközökkel óvják a radioak­tív sugárzás esetleges veszé­lyétől. Radioaktiv temető Az atomerőművek bizton­sági problematikájához hoz­zátartozik a rádioaktív hul­ladékanyagok veszélytelen elszállításának és elraktáro­zásának a kérdése is. Ha a rádioaktív temető nem az üzem területén van, az ösz- szegyűjtött, besűrített, a ra­dioaktivitás bizonyos fokú csökkenéséig tárolt hulladék­anyagokat speciális járműve­ken szállítják el, hogy örök időkre biztonságba helyez­zék. Hazánkban 1960-ban léte­sült az első izotóptemető, Solymár közelében, amely időközben megtelt és korsze­rűtlenné vált. Az újabb biz­tonságos föld alatti tárolóhe- lvet Vác közelében, Püspök­szilágy térségében alakították ki. A terület talajának vízzá­ró tulajdonsága és az alkal­mazott tárolási technológia kellő biztonságot nyújt. B. I. Előregyártóit atomerőművek A tengerparti települések energia'ellátására érdekes tervet dolgoztak ki az USA- ban, s a floridai Jacksonvil- le-ben már hozzá is láttaka megvalósításához. Egy nyelv alakú öbölben úszó atomerő­műveket szerelnek össze. Amikor ezek elkészülnek, a tengerpart bármely pontjá­ra elvontathatják és ott mű­ködésbe hozhatják. Az erőmű úszóműve egy 105x122 méter alapterületű és 13,4 méter magas, össze­sen 45 vízzáró rekeszből álló ,.tutaj”. Ezt az említett öböl végében szerelik össze. Ez­után lassan végig vontatják az öblön, és közben rászere­lik az erőmű alkatrészeit is: a reaktort, a gőzfejlesztő be­rendezést, a turbinás gene­rátorokat, a segéd- és védő- berendezéseket. Az öböl ki­járatánál kipróbálják, ellen­őrzik az erőművet, majd el­indítják rendeltetési helyére. A megoldásnak sok előnye van. Először is a tengerparti településeken az ipar főként a parti sávon összpontosul, ott van szükség sok energiá­ra. Az erőmű részére nem kell területet kisajátítani, s a hűtővíz korlátlan mennyi­ségben a helyszínen van. Ehhez járulnak a típusszer­kezet alkalmazásának, az előregyártásnak, a sorozat- gyártásnak az előnyei. Bikini-nap 1954. május 1-én az Amerikai Egyesült Államok kísérleti hid­rogénbombát robbantott fel a Csendes-óceánon, a Bikini Atoll, sziget térségében. Egy közelben tartózkodó japán halászhajó fe­délzetén tartózkodó 23 -ember a radioaktivitás következtében su­gárfertőzést szenvedett. Egv. kö­zülük bele is halt a sérülésbe. Az incidens híre szétterjedt a világon, és tiltakozást váltott ki az atom- és hidrogénbombák el­len. Minden év március elsején találkozók és különféle akciók keretében felhívják a világ köz­véleményének a figyelmét a sajnálatos esetre. Képünkön egy testvérpár lát­ható, balra az idősebb, jobbra a fiatalabb, akik a Itongelap-szige- ten élnek, ök is, 271 emberrel együtt sugársérülést szenvedtek a hidrogénbomba robbanásakor. Az idősebbik testvér növekedése abbamaradt. Urándúsitás lézerrel Ha az uránban rejlő ener­giát reaktorban akarják fel­használni, előbb dúsítani kell a benne csak 0,7 száza­lékban jelenlévő 235-ös izo­tópot, mert a hagyományos atomreaktorok 2—3 százalé­kos dúsítású nukleáris tü­zelőanyagot követelnek meg. A dúsítás eddig diffúzióval vagy gázcentrifugálással tör­tént. A diffúzióval való dú­sításhoz rendkívül sok áram kell. Ennél tízszer kevesebb áram elég a gázcentrifugás dúsításhoz, ezért ez az eljá­rás mintegy 20—30 százalék­kal olcsóbb is. A kutatók­nak most sikerült laborató­riumi körülmények között lézerrel dúsítani az uránt: ez a módszer még olcsóbb­nak és egyszerűbbnek ígér­kezik. A lézeres dúsítás azon alapszik, hogy pontos rez­gésszámra hangolt lézerrel valamely elemből annak meghatározott izotópja ger­jeszthető. A gerjesztett ato­mok (például az urán—235) azután már elektromos, mág­neses vagy kémiai módsze­rekkel különválaszthatok a többi atomtól. A kutatók kísérlétükben urángőzt bocsátottak át két festékanyag-lézeren, 235-ös urán izotópot gerjesztve. Ezeket az atomokat — egy harmadik: széndioxid lézer­rel ionizálva — elektromos töltésű lapokon gyűjtötték össze. E folyamat a jelenté­sek szerint 24 óra alatt két gramm 60 százalékos tiszta­ságú urán 235-öt ad. Ha a lézeres dúsítás be­válik, több szempontból is előnyös. Kisebb és olcsóbb berendezéseket kíván, és legfeljebb ugyanannyi, de esetleg kevesebb energiát fo­gyaszt. mint az eddig hasz­nált eljárások. Ezenfelül így a természetes uránból az összes urán—235-öt le lehet­ne választani, ami eddig nem sikerült. Édesvíz atomerővel A Kaszpi-tenger keleti partján fekvő Mangislak félsziget olaj-, vas-, réz-, mangán-, foszforit- és szénkészleteiről híres. Am édesvize nem volt eddig a fél­szigetnek. A Kaszpi-tenger kö­zeli kikötőiből, Bakuból és Ma- hacskalából tartályhajókon szál­lították az édesvizet. Ma már azonban a félszigetnek van édes­vize. A világ első gyorsneut­ronokkal működő atomerőművé­nek olcsó energiája hatalmas vízsótalanító berendezéseket mű­ködtet, amelyek naponta 120 ezer köbméter édesvizet adnak. Eb­ből a sziget minden egyes lako­sára naponta 400 liter jut. Képünkön a 350 kilowatt tel­jesítményű, gyorsneutronokkal működő sevcsenkói atomerőmű, amely a termelt energia kéthar­madát a napi 120 ezer köbméter édesvizet előállító víztisztító be­rendezéseknek adja. ntomtechnika a szovjet mezőgazdaságban Vlagyimir Racsinszkij a Moszkvai Ossz-Szövetségi Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia alkalmazott atomfizikai és radiokémiái tanszékének vezetője. Az APN munkatársa megkér­te, beszéljen az atomfizi­kának a mezőgazdaságban betöltött szerepéről és a jövőbeni alkalmazásának lehetőségeiről. — A mezőgazdasági vonat­kozású atomfizikai kutatások már 1945 végén megkezdőd­tek a Szovjetunióban. Idővel a kutatások nagy népgazda­sági jelentőségre tettek szert. Fokozatosan körvonalazódtak a perspektivikus kutatási irá­nyok és területek. Ezek egyi­ke a sugárbiológia. A világon elsőként a szov­jet tudósok hoztak létre olyan berendezést, amellyel nagyüzemi méretekben vé­gezhető el a magok besugár­zása. A „Kalász” elnevezésű, járművel szállítható berende­zés segítségével besugárzott magvakkal több százezer hektár földet vetettek már be. A kutatók felfigyeltek ar­ra, hogy az ionizáló sugárzás kis dózisokban (100—1000 rád) stimuláló (ösztönző) ha­tást vált ki: a növények gyorsabban és nagyobbra nő­nek. Az így nyert többletter­més eléri a teljes termésho­zam 10—15 százalékát. A be­sugárzás révén megnő a ma­gok fehérjetartalma, a gyü­mölcsök és zöldségfélék vita­mintartalma. A kezelés ha­tására emelkedik a kötött ta­lajokon termesztett kultúrák terméshozama is. Ez különö­sen a távoli északi vidékek mezőgazdasága fejlesztésének szempontjából jelentős. A Szovjetunióban megvalósított nagyüzemi mezőgazdasági termelés körülményei között a magvak radioaktív be­sugárzásának módszere igen nagy gazdasági hatással jár. Dózisintenzitás Intenzívebb dózisok (1000— 10 000 rád) esetén bekövetke­zik a növények fiziológiai működésének elnyomása. Ezt a termés elraktározása folya­mán lehet gyümölcsöztetni: a besugárzott burgonya, répa. hagyma stb. másfél évi rak­tározás után sem veszít mi­nőségéből. A tárolási idő meghosszabbításához szüksé­ges dózis optimális nagysága növényenként más és más. A későbbi felhasználást az ille­tékes egészségügyi szervek engedélyezik a megfelelő vizsgálatok elvégzése után. A dózisintenzitás további növelése a kártevő rovarok petéinek és a mikroorganiz­musok pusztulását idézi elő. Ezen a téren különösen pers­pektivikus a kártevő rovarok hímjeinek besugárzással tör­ténő sterilizálása. Ehhez 10 000 rád körüli dózis szük­séges. A szovjet tudósok ma már többféleképpen alkal­mazzák a védekezésnek ezt a módját. Az ionizáló sugárzás nem csak fiziológiai vonalon hat, hanem változást idézhet elő a növény genetikai rendsze­rében is. Ennek eredménye­képpen mutációk jönnek lét­re, melyek révén lehetőség van új növények „gyártásá­ra”. A tudósok kiválasztják a mutánsok közül azokat, melyek tulajdonságaik révén hasznot hajthatnak a népgaz­daságnak. Ezzel a módszerrel á Szovjetunióban már több tucat új, magas terméshoza­mú mezőgazdasági kultúrát állítottak elő (például: a „no- voszibirszki—57” tavaszi bú­zát, a „mutáns—5” gyapotnö­vényt, a „termékeny—85” ba­bot, stb ...) Jelölt atomok Egy másik alkalmazási te­rület: úgynevezett „jelölt” atomok előállítása a radioak­tív és a ritkán előforduló stabil izotópok felhasználásá­val. A radioaktív és a ritkán előforduló stabil izotópok se­gítségével viszonylag egysze­rűen megfigyelhető a növé­nyek tápanyagfelvétele és a különböző fiziológiai folya­matok. Ennek érdekében a „jelölt” anyagot a tápanyag alkotórészeként használják fel, ily módon később végig lehet kísérni a jelölt elem­nek a növény különböző ré­szeibe való felszívódását. A módszer jelentős segítséget nyújt a műtrágyák optimális összeállításához. A jelölt ato­mokkal végzett kutatások eredményeképpen a Szovjet­unióban az utóbbi években jelentősen megváltoztatják a különböző műtrágyák össze­tételét. A jelölt atomok módszere lehetővé teszi valamennyi kémiai elem útjának végig­kísérését. Közismert ma már a. ke- mizáció árnyoldala — a kör­nyezetszennyezés. A mérge­ző vegyianyagok megjelölése révén követni lehet útjukat és átalakulásuk folyamatát a bioszférában. Az így szerzett adatok birtokában lényege­sen növelhető a környezetvé­delmi intézkedések hatékony­sága. Perspektivikusan azok az erőfeszítések is, amelyek a mezőgazdasági vizsgálatok­nak az atom-, mag-, és sugár­fizikai anyagvizsgálati mód­szerek széles körű alkalmazá­sa útján történő teljes auto­matizálására irányulnak, Lézersugara; berendezés munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom