Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-23 / 197. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 23. i- 1 L~--.—-------1 nrnr/in üiidLuu m Hí 5u1 imr M m Atomerőművek és környezetvédelem Sugárelienörzés az üzemen kívüli reaktortérben A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban. Az elmúlt két évtized során hatalmas karriert futott be az atomenergetika, napjainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat energiát, s 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon. Kezdetben, és utána még igen sokáig félelem élt az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerőművek. Kiderült, hogy alaptalan volt az aggódás, ugyanis az atomerőművek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek (beleértve azt a radioaktív szennyeződést is, ami a szénben és az olajban előforduló uránium és tórium bomlástermékeiből származik). Mint ismeretes, az atomerőmű reaktorában lejátszódó .fizikai folyamatokat erős rádióaktív sugárzások kísérik, melyek az élő szervezetre káros biológiai hatást fejtenek ki. A sugárvédelem célja, hogy megakadályozza a sugárzó szennyező anyagok szabadba való kijutását, hogy az embert és környezetét kívülről semmilyen káros radioaktív hatás ne érje és sugárzó anyagrészecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerülhessenek. Igen kiterjedt kutatási munka folyt és folyik ma. is a sugárzás biológiai hatásának mind alaposabb megismerésére, valamint a biztonságos védelmi berendezések kialakítására. A kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének köszönhetjük, hogy jól „kézben tudjuk tartani” az atomerőműveket. Biztonsági övezet Általános törekvés, hogy az atomerőműveket — amelyek kis üzemanyagszükségletük folytán a hagyományos erőműveknél függetlenebbül telepíthetők — a reaktorüzem belső biztonságának fokozásával a lakott településekhez minél közelebb építhessék. Az erőmű körüli úgynevezett biztonsági övezet vagy egészségügyi védőzóna sugara a jelenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, meteorológiai stb. viszonyoktól függően — 2.5—3 kilométer. Az atomerőművek tervezési feltételei, hogy normál üzemi viszonyok között a környezetet radioaktív anyagok ne szennyezzék. A hulladékot — ami lehet szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú — különleges tisztító- berendezésekben fogják fel, majd megfelelő folyamatkezelés (hígítás, pihentetés, szilárd végállapotúra való átalakítás) kerül ki az erőműből a hulladéktárolóba vagy izotóptemetőbe. A szellőztetőberendezések a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után kéményen át engedik ki a szabadba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű kerítésén belül és kívül — az egészségügyi védőzónában és még azon kívül is, külső dozimetriai (sugáradag-mérő) szolgálat végez folyamatos ellenőrzési munkát, amelynek során mintát vesznek a növényzetből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. A külső dozimetriai ellenőrzést még az atomerőmű üzembehelyezése előtt elkezdik — ez az úgynevezett 0-szint mérés —, hogy a későbbi mérések adatait lehessen mihez viszonyítani. Az atomerőművek telepítésére vonatkozóan általános érvényű, nemzetközi biztonsági előírás nincs, de vannak országos érvényű előírások, követelmények, amelyeket kísérleti és tapasztalati adatok alapján határoztak meg. Az atomerőművek biztonságos üzemét, környezet-ellenőrzését hatósági feladatkörrel rendelkező szervek ellenőrzik minden érdekelt országban. Veszélyforrások Az atomerőművek rádióaktív anyagot tartalmazó berendezéseit (a reaktort, az el- gőzölögtetőket, a szivattyúkat, a nyomástartó edényt és az ezeket összekötő csővezetékeket) hermetikusan zárt épületben helyezik el. Különleges kiképzésű épületről van szó, amelynek még az esetleges földrengést is sérülés nélkül kell állnia. Végeredményben milyen veszélyes üzemzavarok következhetnek be az atomerőművekben ? Legsúlyosabb a robbanás lehet, aminek minimális az esélye, de mégis gondolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldásoknál pedig az erőművet körülvevő acélgömb még ilyen esetben is biztonságot nyújt. Az atomerőművek személyzetét speciális sugárvédő eszközökkel óvják a radioaktív sugárzás esetleges veszélyétől. Radioaktiv temető Az atomerőművek biztonsági problematikájához hozzátartozik a rádioaktív hulladékanyagok veszélytelen elszállításának és elraktározásának a kérdése is. Ha a rádioaktív temető nem az üzem területén van, az ösz- szegyűjtött, besűrített, a radioaktivitás bizonyos fokú csökkenéséig tárolt hulladékanyagokat speciális járműveken szállítják el, hogy örök időkre biztonságba helyezzék. Hazánkban 1960-ban létesült az első izotóptemető, Solymár közelében, amely időközben megtelt és korszerűtlenné vált. Az újabb biztonságos föld alatti tárolóhe- lvet Vác közelében, Püspökszilágy térségében alakították ki. A terület talajának vízzáró tulajdonsága és az alkalmazott tárolási technológia kellő biztonságot nyújt. B. I. Előregyártóit atomerőművek A tengerparti települések energia'ellátására érdekes tervet dolgoztak ki az USA- ban, s a floridai Jacksonvil- le-ben már hozzá is láttaka megvalósításához. Egy nyelv alakú öbölben úszó atomerőműveket szerelnek össze. Amikor ezek elkészülnek, a tengerpart bármely pontjára elvontathatják és ott működésbe hozhatják. Az erőmű úszóműve egy 105x122 méter alapterületű és 13,4 méter magas, összesen 45 vízzáró rekeszből álló ,.tutaj”. Ezt az említett öböl végében szerelik össze. Ezután lassan végig vontatják az öblön, és közben rászerelik az erőmű alkatrészeit is: a reaktort, a gőzfejlesztő berendezést, a turbinás generátorokat, a segéd- és védő- berendezéseket. Az öböl kijáratánál kipróbálják, ellenőrzik az erőművet, majd elindítják rendeltetési helyére. A megoldásnak sok előnye van. Először is a tengerparti településeken az ipar főként a parti sávon összpontosul, ott van szükség sok energiára. Az erőmű részére nem kell területet kisajátítani, s a hűtővíz korlátlan mennyiségben a helyszínen van. Ehhez járulnak a típusszerkezet alkalmazásának, az előregyártásnak, a sorozat- gyártásnak az előnyei. Bikini-nap 1954. május 1-én az Amerikai Egyesült Államok kísérleti hidrogénbombát robbantott fel a Csendes-óceánon, a Bikini Atoll, sziget térségében. Egy közelben tartózkodó japán halászhajó fedélzetén tartózkodó 23 -ember a radioaktivitás következtében sugárfertőzést szenvedett. Egv. közülük bele is halt a sérülésbe. Az incidens híre szétterjedt a világon, és tiltakozást váltott ki az atom- és hidrogénbombák ellen. Minden év március elsején találkozók és különféle akciók keretében felhívják a világ közvéleményének a figyelmét a sajnálatos esetre. Képünkön egy testvérpár látható, balra az idősebb, jobbra a fiatalabb, akik a Itongelap-szige- ten élnek, ök is, 271 emberrel együtt sugársérülést szenvedtek a hidrogénbomba robbanásakor. Az idősebbik testvér növekedése abbamaradt. Urándúsitás lézerrel Ha az uránban rejlő energiát reaktorban akarják felhasználni, előbb dúsítani kell a benne csak 0,7 százalékban jelenlévő 235-ös izotópot, mert a hagyományos atomreaktorok 2—3 százalékos dúsítású nukleáris tüzelőanyagot követelnek meg. A dúsítás eddig diffúzióval vagy gázcentrifugálással történt. A diffúzióval való dúsításhoz rendkívül sok áram kell. Ennél tízszer kevesebb áram elég a gázcentrifugás dúsításhoz, ezért ez az eljárás mintegy 20—30 százalékkal olcsóbb is. A kutatóknak most sikerült laboratóriumi körülmények között lézerrel dúsítani az uránt: ez a módszer még olcsóbbnak és egyszerűbbnek ígérkezik. A lézeres dúsítás azon alapszik, hogy pontos rezgésszámra hangolt lézerrel valamely elemből annak meghatározott izotópja gerjeszthető. A gerjesztett atomok (például az urán—235) azután már elektromos, mágneses vagy kémiai módszerekkel különválaszthatok a többi atomtól. A kutatók kísérlétükben urángőzt bocsátottak át két festékanyag-lézeren, 235-ös urán izotópot gerjesztve. Ezeket az atomokat — egy harmadik: széndioxid lézerrel ionizálva — elektromos töltésű lapokon gyűjtötték össze. E folyamat a jelentések szerint 24 óra alatt két gramm 60 százalékos tisztaságú urán 235-öt ad. Ha a lézeres dúsítás beválik, több szempontból is előnyös. Kisebb és olcsóbb berendezéseket kíván, és legfeljebb ugyanannyi, de esetleg kevesebb energiát fogyaszt. mint az eddig használt eljárások. Ezenfelül így a természetes uránból az összes urán—235-öt le lehetne választani, ami eddig nem sikerült. Édesvíz atomerővel A Kaszpi-tenger keleti partján fekvő Mangislak félsziget olaj-, vas-, réz-, mangán-, foszforit- és szénkészleteiről híres. Am édesvize nem volt eddig a félszigetnek. A Kaszpi-tenger közeli kikötőiből, Bakuból és Ma- hacskalából tartályhajókon szállították az édesvizet. Ma már azonban a félszigetnek van édesvize. A világ első gyorsneutronokkal működő atomerőművének olcsó energiája hatalmas vízsótalanító berendezéseket működtet, amelyek naponta 120 ezer köbméter édesvizet adnak. Ebből a sziget minden egyes lakosára naponta 400 liter jut. Képünkön a 350 kilowatt teljesítményű, gyorsneutronokkal működő sevcsenkói atomerőmű, amely a termelt energia kétharmadát a napi 120 ezer köbméter édesvizet előállító víztisztító berendezéseknek adja. ntomtechnika a szovjet mezőgazdaságban Vlagyimir Racsinszkij a Moszkvai Ossz-Szövetségi Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia alkalmazott atomfizikai és radiokémiái tanszékének vezetője. Az APN munkatársa megkérte, beszéljen az atomfizikának a mezőgazdaságban betöltött szerepéről és a jövőbeni alkalmazásának lehetőségeiről. — A mezőgazdasági vonatkozású atomfizikai kutatások már 1945 végén megkezdődtek a Szovjetunióban. Idővel a kutatások nagy népgazdasági jelentőségre tettek szert. Fokozatosan körvonalazódtak a perspektivikus kutatási irányok és területek. Ezek egyike a sugárbiológia. A világon elsőként a szovjet tudósok hoztak létre olyan berendezést, amellyel nagyüzemi méretekben végezhető el a magok besugárzása. A „Kalász” elnevezésű, járművel szállítható berendezés segítségével besugárzott magvakkal több százezer hektár földet vetettek már be. A kutatók felfigyeltek arra, hogy az ionizáló sugárzás kis dózisokban (100—1000 rád) stimuláló (ösztönző) hatást vált ki: a növények gyorsabban és nagyobbra nőnek. Az így nyert többlettermés eléri a teljes terméshozam 10—15 százalékát. A besugárzás révén megnő a magok fehérjetartalma, a gyümölcsök és zöldségfélék vitamintartalma. A kezelés hatására emelkedik a kötött talajokon termesztett kultúrák terméshozama is. Ez különösen a távoli északi vidékek mezőgazdasága fejlesztésének szempontjából jelentős. A Szovjetunióban megvalósított nagyüzemi mezőgazdasági termelés körülményei között a magvak radioaktív besugárzásának módszere igen nagy gazdasági hatással jár. Dózisintenzitás Intenzívebb dózisok (1000— 10 000 rád) esetén bekövetkezik a növények fiziológiai működésének elnyomása. Ezt a termés elraktározása folyamán lehet gyümölcsöztetni: a besugárzott burgonya, répa. hagyma stb. másfél évi raktározás után sem veszít minőségéből. A tárolási idő meghosszabbításához szükséges dózis optimális nagysága növényenként más és más. A későbbi felhasználást az illetékes egészségügyi szervek engedélyezik a megfelelő vizsgálatok elvégzése után. A dózisintenzitás további növelése a kártevő rovarok petéinek és a mikroorganizmusok pusztulását idézi elő. Ezen a téren különösen perspektivikus a kártevő rovarok hímjeinek besugárzással történő sterilizálása. Ehhez 10 000 rád körüli dózis szükséges. A szovjet tudósok ma már többféleképpen alkalmazzák a védekezésnek ezt a módját. Az ionizáló sugárzás nem csak fiziológiai vonalon hat, hanem változást idézhet elő a növény genetikai rendszerében is. Ennek eredményeképpen mutációk jönnek létre, melyek révén lehetőség van új növények „gyártására”. A tudósok kiválasztják a mutánsok közül azokat, melyek tulajdonságaik révén hasznot hajthatnak a népgazdaságnak. Ezzel a módszerrel á Szovjetunióban már több tucat új, magas terméshozamú mezőgazdasági kultúrát állítottak elő (például: a „no- voszibirszki—57” tavaszi búzát, a „mutáns—5” gyapotnövényt, a „termékeny—85” babot, stb ...) Jelölt atomok Egy másik alkalmazási terület: úgynevezett „jelölt” atomok előállítása a radioaktív és a ritkán előforduló stabil izotópok felhasználásával. A radioaktív és a ritkán előforduló stabil izotópok segítségével viszonylag egyszerűen megfigyelhető a növények tápanyagfelvétele és a különböző fiziológiai folyamatok. Ennek érdekében a „jelölt” anyagot a tápanyag alkotórészeként használják fel, ily módon később végig lehet kísérni a jelölt elemnek a növény különböző részeibe való felszívódását. A módszer jelentős segítséget nyújt a műtrágyák optimális összeállításához. A jelölt atomokkal végzett kutatások eredményeképpen a Szovjetunióban az utóbbi években jelentősen megváltoztatják a különböző műtrágyák összetételét. A jelölt atomok módszere lehetővé teszi valamennyi kémiai elem útjának végigkísérését. Közismert ma már a. ke- mizáció árnyoldala — a környezetszennyezés. A mérgező vegyianyagok megjelölése révén követni lehet útjukat és átalakulásuk folyamatát a bioszférában. Az így szerzett adatok birtokában lényegesen növelhető a környezetvédelmi intézkedések hatékonysága. Perspektivikusan azok az erőfeszítések is, amelyek a mezőgazdasági vizsgálatoknak az atom-, mag-, és sugárfizikai anyagvizsgálati módszerek széles körű alkalmazása útján történő teljes automatizálására irányulnak, Lézersugara; berendezés munka közben
