Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-19 / 195. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 19. Befejeződtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások A moszkvai Kremlben befejeződtek a magasszintü jugoszláv-szovjet párt- és államközi tárgyalások. (Telefotó - KS) Tegnap a mpszkvai Kremlben befejeződtek a hivatalos szovjet—jugoszláv tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Jo- szip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke között. A tárgyalásokról Moszkvában kiadott közlemény szerint a kétoldalú kapcsolatokon túl, áttekintettek néhány időszerű nemzetközi problémát is, amelyek megoldása a fegyverkezési hajsza korlátozásához, a feszültségforrások és a konfliktushelyzetek felszámolásához vezethetne. Megvitattak minden haladó erő együttműködése erősíté- tésének lehetőségeit a világ politikai légkörének javítása .Olaszországban a Kappler - ügy politikai botránnyá fajul, annak következtében, hogy a náci háborús bűnös megszöktetésében — a jelek szerint — összejátszottak az olasz és a nyugatnémet titkos szervek. Foscolo tábornok, a katonai főügyész is annak a véleményének adott hangot, hogy Kappler feleségének a nyugatnémet titkos szervek is segítettek férje megszöktetésében. érdekében. Hangsúlyozták, hogy a helsinki záródokumentum tételeinek következetes valóra váltása szükséges a konfrontációtól és fegyveres megrázkódtatástól mentes európai együttműködés megteremtéséhez. A felek megelégedettségüket fejezték ki a szovjet— jugoszláv tárgyalásokat és eredményeiket illetően. A tárgyalásokról szovjet—jugoszláv közös közleményt hoznak nyilvánosságra. * * * A TASZSZ tegnap visszatért Leonyid Brezsnyev keddi pöhárköszöntéjének nemzetközi visszhangjára. A szovjet hírügynökség a UPI- ra hivatkozva írja, hogy Carter elnök Vance-szel és Brzezinskivel szerdán megOlaszország-szerte felvonulásokon és gyűléseken adóznak a náci terror áldozatai emlékének. Argan, Róma kommunista polgármestere szerdán koszorút helyezett el a Fosse Arxeatine sírjánál ahol Kappler kivégeztette a 320 ártatlan embert. A milánói városi szervek tegnap estére egységes antifasiszta tüntetésre szólították fel a lakosságot. tartott tanácskozásán külön kérdésként szerepelt az SZKP KB főtitkárának, a szovjet államfőnek említett beszéde. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén az alábbiakban kommentálta Brezsnyev keddi pohárköszöntőjét: — Elégedettek vagyunk azzal, hogy Leonyid Brezsnyev Carter elnök charlestoni beszédét pozitívan értékelte és hogy a Szovjetunió kész a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésére. A szóvivő hozzáfűzte: az Egyesült Államok szándéka, hogy folytassa a kétoldalú konzultációkat az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót egyaránt érdeklő problémákkal kapcsolatos tárgyalásokról. MAJNA-FRANKFURT A nyugatnémet könyvpiacot és filmvásznakat elöntő Hitler-hullám után a hanglemezgyártó. cégek is bekapcsolódnak a harmadik birodalom gyászos emlékét felidéző szennyes üzletbe. Az egyik kölni lemezgyártó cég ugyanis lemezre vett egy rock-operát, amelynek „hősei”: Hitler, Göbbels és más prominens náci személyiségek. Az „operában” a , fasiszta terror, kezdve a könyvégetésektől, egészen az auschwitz-i gázkamrákig és a II. világháború borzalmáig, „a sátánnal kötött szövetség eredményeként” jelenik meg. MOSZKVA Az anyagi ösztönzés szerepe fokozásának szenteli vezércikkét a csütörtöki Pravda. Az SZKP KB lapja rámutat: „A Szovjetunióban az elmúlt években a magas termelési mutatók elérése érdekében több, a dolgozók anyagi érdekeltségét fokozó nagyszabású intézkedést hoztak. A közelmúltban a premizálás szerepét tovább növelő új rendszert dolgoztak ki és ezt hamarosan be is vezetik.” WASHINGTON Alig egy hete jelentették be, hogy Panama és az Egyesült Államok tizenhárom évig tartó tárgyalások után elvileg megállapodott a Panama-csatorna feletti szuverenitást a század végére Panamának visszaadó új egyezmény kereteiben, s az amerikai szenátus máris akcióba lépett a tervezett megállapodás megtorpedózása vagy lényeges módosítása érdekében. Az augusztus 10-én bejelentett új tervezet elfogadásához a szenátus tagjainak kétharmados többsége szükséges. Kommentárunk Hemkívánatos személy Kínos, ha egy volt, titkos ügynök beszélni kezd. Még kínosabb, ha ír. Könyvet például, mint Philip Agee, aki a CIA kötelékében a hatvanas években hosszabb időt Latin-Amerikában töltött. Könyve, a „CIA napló” nagy feltűnést és még nagyobb érdeklődést váltott ki. Feltehető, hogy hajdanvolt főnökei nem fogadták túlontúl nagy örömmel, miután az egykori ügynök jóné- hány kompromittáló adattal járult hozzá az amúgy sem igazán népszerű intézmény módszereinek leleplezéséhez. Agee-t előbb Angliából utasították ki, most pedig a francia hatóságok számára vált nemkívánatos személlyé. Az első hír letartóztatását adta közre, majd nem sokkal később Párizsból jelentették: a CIA volt ügynökét kiutasították az országból. Furcsa és elgondolkodtató: ha valaki nem került ellentétbe egy ország törvényeivel, nem is veszélyes bűnöző vagy körözött szökevény, vajon mégis milyen indokok alapján kényszerítik egy jogállam elhagyására? Agee ügyében a párizsi hatóságok egyelőre semmiféle indoklást nem adtak. így csupán találgathatunk a kiutasítás okait illetően. Elképzelhető, hogy a hajdani CIA-ügynököt azért tartóztatták le és toloncolták a francia—belga határra, mert netán újabb adatokat gyűjtött a titkosszolgálatról? Meglehet, miután ő maga nyilatkozott az elmúlt héten, hogy ismét könyv írására adta a fejét, s ezúttal az amerikai titkosszolgálat nyugat-európai kapcsolataira derít fényt. Ha így van, lehetséges, hogy a CIA lépett közbe. De mi köze az amerikai titkosszolgálatnak a francia hatóságokhoz? S egyáltalán: a sokat emlegetett szuverenitást miként értelmezzük, ha egy különben törvénytisztelő amerikai állampolgár egyik percről a másikra Párizsban nemkívánatossá válik? Nem könnyű a kérdésekre válaszolni. Legfeljebb annak, aki már olvasta a „CIA naplót”. Abból ugyanis kiderül, miként épült be az amerikai titkosszolgálat az USA-val baráti kapcsolatokat ápoló országok állam- gépezetébe. Ügy látszik: a CIA vezetői tartanak a folytatástól. Hátha egykori ügynökük olyasmit is beszél leendő könyvében, amit sokan sejtenek, de kevesen tudnak bizonyítani. Olaszország 0 Kappler-ügy fejleményei Augusztus 20—25 Ba rátsá gf esztivá I Leningrádban Etióp—Szomáliái harcok Az Etiópia keleti körzeteiből érkezet jelentések szerint a térségben folytatódnak az összecsapások az Addisz Abebai kormány fegyveres erői és az úgynevezett „nyu- gat-szomáliai felszabadítási front” csapatai között. Az ogadeni terület elszakítására törekvő „front” erőinek oldalán — mint nyugati hírügynökségek közlik — Szomáliái kormánycsapatok is harcolnak. Az Addisz Abeba-i rádió jelentette, hogy a harcokban — közel a dzsibuti és a Szomáliái határhoz — lelőttek két Szomáliái repülőgépet. Az ogadeni tréség legnagyobb városában, Direda- wában jelenleg nyugodt a helyzet. Az etiópiai rádió szerint az ellenséget 60 kilométerre visszoszorították a várostól. Addisz Abeba-i közlések arról számolnak be, hogy a harcok térségébe erősítések érkeznek és a hadműveleti területekre népi milicista egységeket vezényelnek. Kaddumi nyilatkozata Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője az Al-Muszavvar című egyiptomi hetilapnak adott nyilatkozatában rámutatott: egyes arab országok — mindenek előtt Egyiptom — hibát követnek el akkor, amikor azt képzelik, hogy az Egyesült Államok álláspontja a közel-keleti problémával kapcsolatban az arabok javára módosult. Néhányan — mondotta Kaddumi — pozitívnak tekintik Carter amerikai elnök egy sor nyilatkozatát, főként amiatt, mert szó esett bennük a „palesztin hazáról”. Ezek a nyilatkozatok azonban csak akkor kapnak értelmet, ha cselekedetek erősítik meg őket. Alaposan megfiatalodik a jövő héten a majd háromszáz éves Leningrad: a két évvel ezelőtti budapesti találkozó viszonzásaként most augusztus 20- 25 között a Néva partján kerül sor a II. Szovjetmagyar Ifjúsági Barátságfesztiválra. A forradalom városa — ahol a Téli Palotát, a Szmol- nijt, s az Aurórát látva megelevenedik a történelem — ezúttal a széles sugárutakon, a remekül gondozott parkokban és tereken mindenütt elegáns formaruhás magyar fiúkkal és lányokkal találkozik. Kilencszáz tagú küldöttségünk tagjai szocializmust építő fiatalságunk reprezentánsai : az utazók közt a termelő munkában, a tanulásban, a haza védelmében, a kulturális, tudományos tevékenységben és a sportban élenjárók kaptak helyet. Ä barátság ifjú nagyköveteinek utazása megtiszteltetés: a világ első szocialista államába látogathatnak társaik bizalmából. A magyar fiatalok már eddig is több alkalommal tettekkel bizonyították a két nép testvéri szövetségét. Két példa napjainkból: az uszty-ilimszki cello- lózkombinát építésében háromszáz ifjúkommunistánk vesz részt, s az orenburgi gázvezeték építői szintén kiemelkedően helytállnak. A szovjet és a magyar fiatalok az elkövetkezendő öt nap alatt még jobban megismerhetik egymás életét, munkáját. E nagyszabású találkozó tanácskozásain közösen megvitatják társadalmi fejlődésünkkel kapcsolatos gazdasági, ideológiai és kulturális. kérdéseket, s az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés új lehetőségeit. A leningrádi fesztiváliroda vezetője Deák Gábor, a KISZ KB titkára lesz. Tapasztalatairól így beszélt: — Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy a leningrádi szervezők mindent megtettek a siker érdekében. A különböző rendezvények méltóképpen dokumentálják majd a szovjet és a magyar fiatalok közötti szoros és megbonthatatlan együttműködést. Szerintem e fesztivál hangulata hasonlít majd egy kisebbfajta VIT-hez is. A százhalombattai gyáróriásból, a Dunai Kőolajipari Vállalattól utazik a fesztivál színhelyére Rapai Sándor. A 25 éves géplakatos mondta: — Még soha nem jártam a Szovjetunióban, de Lenin- grádról már nagyon sokat hallottam azoktól, akik megfordultak ebben a városban. Az előzetes tervek szerint. a harmadik szekció munkájában vesznek részt: itt a szervezeti élet kérdéseit vitatjuk meg szovjet barátainkkal. S ha lesz egy kis szabad időm, feltétlenül szeretném megnézni az Ermitázst. , A Nógrád megyei delegáció tagjaként kelt útra Len- kó Gyula, a litkei Ipoly Termelőszövetkezet agronómusa. Százhalombattai társához hasonlóan, szintén 25 éves, s mint a litkei területi KISZ- bizottság titkára négy határ menti község ifjúkommunis- táinak munkáját irányítja. Az ő szavait jegyeztük: — Munkatársaim úgy indítottak útnak, hogy külön felhívták a figyelmemet: ha hazaérkezem, minden részletre kiterjedő beszámolót kell tartanom élményeimről. Ügy hiszem, könnyű dolgom lesz, mert a programot végiglapozva kiderül: rendkívül színes, gazdag esemény- sorozat részedéi lehetünk. Indiai sniHontiaens n változás határai Az indiai szubkontinensen az utóbbi hónapokban a változás szele söpört végig. Olyan politikusok buktak meg és rántottak magukkal egy meghatározott politikai rendszert, akik hosszú esztendők óta haladónak vallották magukai és ennek megfelelően igyekeztek alakítani belpolitikájukat, valamint nemzetközi elötelezettségüket is. Indiában Indira Gandhit az ellenzéki pártok blokkja legyőzte a választásokon. Ezt követte Pakisztánban Bhutto miniszterelnök bukása, akit ugyancsak egy konzervatív- vallási pártszövetség nyomása taszított le a hatalomról. Ez a nyomás elég erős tömegtámogatást tudott szerezni ahhoz, hogy Bhuttot az áltála korábban megnyert választások felülvizsgálásának útjára kényszerítse. Ez viszont annyira meggyengítette helyzetét, hogy a teljes anarchia kirobbanásának megakadályozására a hadseregnek kellett közbelépnie. A harmadik esemény Sri Lanka (korábbi nevén Ceylon) miniszterelnökének, Bandana- raike asszonynak katasztrofális választási veresége volt. Ezt a vereséget még élesebbé tette, hogy a hosszú évek óta kormányzó miniszterelnökasszony pártjától balra álló pártok (köztük a kommunista párt) is visszaszorultak a választásokon és újra a korábban kormányzó konzervatívabb párt került hatalomra, méghozzá abszolút többséggel. Tagadhatatlan, hogy mindhárom országban olyan politikusok buktak meg, akik évek óta szocialista jelszavakat hangoztatva kormányozták országaikat. Ezért nem meglepő, hogy a nyugati, elsősorban az amerikai sajtó igyekezett a három eseményt mesterségesen összekapcsolni. Az indiai, pakisztáni és Sri Lankai-i fordulatból azt az önkényes következtetést vonta le, hogy a politikai áramlás iránya a stratégiailag és politikailag döntő fontosságú indiai szubkontinensen megfordult és az amerikai érdekek szempontjából kedvezőbb irányt vett. Hogy ez mennyire nincs így, azt mindhárom országban megmutatták az események. India szempontjából különösen kiemelkedő, hogy a függetlenség harmincadik évfordulóján, augusztus derekán a Szovjetunió vezetői, Brezsnyev és Koszigin aláírásával olyan táviratban üdvözölték Indiát, amely a jelenlegi indiai külpolitika értékelését jelenti. A távirat leszögezte: „India a békés egymás mellett élés elvein alapuló következetes külpolitikájával megérdemelt tekintélyt és elismerést vívott ki... a Szovjetunió és India tartós barátsága és eredményes együttműködése tovább fejlődik a két nép javára.” Pakisztáni viszonylatban, ahol nem parlamenti választás, hanem katonai puccs vetett véget Bhutto miniszter- elnök hatalmának, formailag másképp oldódnak fel az ellentmondások, de bizonyos elvi azonosság felfedezhető. Mindenekelőtt: a katonai rendszer semmilyen formában nem változtatott Pakisztán Bhutto által kidolgozott külpolitikai vonalán, amelyet alapvetően a jóviszony és az egyensúly fenntartása jellemzett a Szovjetunió és Kína viszonylatában, az Egyesült Államokkal szemben pedig a fokozódó elhatárolódás. Sri Lanka új kormánya is bejelentette, hogy folytatni'kívánj a a megbuktatott előd, Bandanaraike aktív semlegességi külpolitikáját. A belpolitikai erőviszonyok hullámzásától függetlenül tehát bebizonyosodott: az indiai szubkontinensen a jelenlegi társadalmi és politikai erőviszonyok között nem lehet többé imperialistabarát fordulatot végrehajtani. Az adott erőviszonyok között ezek az országok nem mozdíthatók el az el nem kötelezettség irányvonaláról. India esetében bebizonyosodott az is, hogy belpoliti- kailag sem lehet jobboldali fordulatot végrehajtani. Indiában például a győztes ellenzék olyan gazdasági programot dolgozott ki, amely csak árnyalatokban különbözik a megbuktatott Indira Gandhi programjától. Ennek magyarázata egyszerűen az, hogy a gazdasági tervek határait nem elsősorban „ideológiai” meggondolások szabják meg — hanem a tömegnyomor leküzdésének elemifeladata. Pakisztánban és Sri Lankában a változás még túlságosan friss és a belpolitikai programok nem alakultak ki. Az indiai szubkontinensen lezajlott, viharosnak tűnő változások ilymódon azt bizonyították: a társadalmi erő- viszonyak és az alapvető gazdasági érdekek nem teszik lehetővé reakciós politikai fordulat végrehajtását és a belpolitikai harc minden résztvevőjének előbb-utóbb alkalmazkodnia kell ezekhez a realitásokhoz. — i — e
