Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 17. 4 Munkás-paraszt találkozó Augusztus 20-a jegyében rendezett találkozót nemrég a szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi leányvállalat és a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság. Az egésznapos program először a mezőgazdaságban dolgozók ismerkedtek a modern gyáregységek munkájával, életével. Ezután megtekintették az ifjúsági klubot, melyet a Mezőgép fiataljai társadalmi munkában, maguk hoztak létre. Tagjainak száma ötven, valamennyien KISZ-tagok. Délután a szenttamási kerületben levő vetőmagelőállító üzemet tekintették meg, majd a ménesbe és a Bagi Ilona KISZ építőtáborba látogattak. A gazdag , programot vacsora, majd disc-joc- key műsor követte. A találkozóval mindkét vállalat tovább erősítette barátságát. Prokop Gyula Törökszentmiklós Mikor lesz boltunk? Tisza jenön, az Arany János utcában bezárták a boltot, mivel a helyiséget át kellett adni a tulajdonosának. Kérdésünkre, hogy mikor nyitnak új boltot, azt a választ kaptuk a Szolnok megyei Tanács VB kereskedelmi osztályától ez év március 10-én, hogy ugyanebben az utcában találtak egy olyan helyiséget, ahol lehetőség nyílik üzlet kialakítására, s erre 2—3'hónap múlva kerül sor. Tudomásunk szerint a bolthelyiségre megvan a pénz, gyűlésen is bejelentették, hogy 2—3 hónap múlva meglesz az üzletünk, de nyolc hónap is eltelt azóta. Nem tudjuk, mi az oka, hogy még mindig nem készült el a bolt. Hetvenhét éves vagyok, de ha munkás vagy mester hiányzik, én is segítenék, ha kell, téglát is hordok, csak ne kellene 2 kilométerre menni egy kenyérért. t)zv. Jordán Ferencné Tiszajenő A szociális otthon programjából A jászladányi szociális otthon lakóit nemrég Szarvasra, az arborétumba vittük kirándulná. E programhoz a helyi Egyetértés Termelőszövetkezet adott autóbuszt az idős embereknek. Jól éreztük magunkat a gyönyörű környezetben, s fényképekkel örökítettük meg ott-tartózkodásunkat. Vidám nótaszóval értünk haza este, a jól sikerült kirándulás örömteli fáradtságával. Még hosszú ideig beszélgettünk a látottakról, a kirándulás élményeiről. Augusztus 2-án, az otthon dolgozóiból alakult brigád, a Gondozási irányelvekből szakmai vetélkedőt rendezett. A gondozónők nagy tudásról adtak számot, amit egy-egy szép könyvvel jutalmazott a szakmaközi bizottság. A verseny nyertesei mindenképpen a szociális otthon hatvanöt idős lakója, akik naponta veszik hasznát a gondozónők tudásának. Magony Jánosné a szoc. otthon vezetője Szépítés, de hogyan A Néplap augusztus 4-i számában megjelent, Karbantartás négyezer lakásban című íráshoz szeretnék hozzászólni. Nagyon örüllünk valamennyien annak, hogy szebb és tisztább lesz lakóházunk, környezetünk, de az sem lehet mindegy, hogy milyen módon. Harminc órás hosszúszolgálat után, amikor hazatértem az Ady E, u, 56. sz. lakáKésik a kismamák pénze Panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz a martfűi kismamák, hogy rendszertelenül, késve kapják meg gyermekgondozási segélyüket. Egyik levélírónk írja: Itt nincs meghatározott időpont, nap, csak küldik a pénzt. Mi lenne, ha a munkahelyeken is így fizetnék a munkabért, össze-vissza. Nekünk is be kell osztani minden fillért, szeretnénk rá konkrétan számítani ... Az ügyben telefonon kerestük meg Fózer Vendelt, a martfűi postahivatal vezetőjét, aki a következőket mondta: valóban, naponta érdeklődnek hivatalunknál a gyermekgondozáson levő kismamák pénzük iránt, de nem a mi hibánkból nem kapják meg. Nekünk is gondot okoz, hogy hol 6-án, 8-án, vagy pedig 10-én érkeznek a gondozási segélyről szóló utalványok. Havonta mintegy háromszáz kismamát érint Martfűn ez a probléma, és szinte valamennyien a cipőgyár dolgozói. Számunkra is az a legfontosabb, hogy a kis- , mamák késedelem nélkül, a lehető leghamarabb megkapják pénzüket, azonban sokszor gondot okoz, hogy ' mi sem tudjuk előre, mikor kapjuk meg a mintegy háromszáz utalványt és lesz-e elegendő pénzünk a kasszában a kifizetéséhez. Bizonyára a martfűi cipőgyár illetékesei megtalálják a módját annak, hogy rendszeresen, esetleg a havi fezeté- sekkel együtt postázzák dolgozóik gyermekgondozási segélyét. (A szerk.) Fásításról Minden évben örömmel vesszük tudomásul, amikor hírül adják a lapok, mennyi facsemetét ültettek el városainkban társadalmi munkában. Sajnos, az elültetett csemeték gondozása már elmarad. Senki nem törődik azzal, megfogant-e a növény. Szolnokon, az Ady Endre úton és a Ságvári körúton láttam, hogy a facsemeték támaszfájának szöge mélyen lyukat dörzsölt a fákban. Gondoskodni kellene az elültetett fákról, még mielőtt tönkremennének, különben hiábavaló volt a csemetékre költött pénz és a sok-sok társadalmi munka. Szabó János Szolnok Születésnap Tavaly augusztus 17-én avatták fel Szolnokon az új autóbusz-pályaudvart. Gyönyörködve, büszkén nézegettem. Sokba kerülhetett ez megyénknek — gondoltam —, de szüksége van rá az embereknek, csak megbecsüljék... A sok ellenkező példa ellenére is bíztam ebben. Valahányszor Szolnokon járok, megnézem az autóbusz-pályaudvart, a berendezése ép és szép. Mint megtudtam, két-három ülőalkalmatosságot már ki kellett cserélni, a tisztaság is hagy kívánnivalót maga után, de a többség vigyáz rá. Az utazóközönség már sajátjának, tekinti a várót. Dr. Banáth Barnáné Tiszaföldvár Szerkesztői üzenetek somba, elképesztő látvány fogadott. Az erkélyen féltve őrzött és gondozot virágaimat, melyek ládában és kovácsoltvas-tartóban voltak, valamint a tv-antennámat összetörték az állványozáskor. Amikor szóltam, hogy ez nem eljárás, miért nem értesítettek a munka megkezdéséről előző nap, megalázó, fenyegető, gúnyoló szavakat kaptam az állványozóktól. Kár, hogy a „szép köntös” mögött ilyen és ehhez hasonló esetek is meghúzódnak. ‘ Kiss László Szolnok Hagymamag-szüret Rákóczifalván Augusztus 8-án, reggel 6 órakor szokatlan mozgás indult meg a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezet 22 hektáros hagymatábláján. Ez a mozgás már hagyományos és minden évben egyszer megismétlődik. A hagymamag érése igen kényes, csak kézzel szedhető, s egy-két napos késés 20—50 százalékos veszteséget is okozhat. Ezért az üzem vezetősége felhívással fordult a szocialista brigádokhoz, szerelőkhöz, állattenyésztőkhöz, hogy ebben az igen lényeges munkában segítsenek. Ennek eredményeként több mint hatszáz dolgozó állt munkába a hagymaföldön. Ott voltak az állattenyésztők, akik a reggeli műszak befejezése után jöttek, ott voltak a traktorosok, gépkocsivezetők, növénytermelők. A faiskola dolgozói erre az időszakra az igen fontos gyümölcsfacse- mete-szemzést is abbhagyták. Segített a szolnoki Varga Katalin nőklub huszonhét tagja is, akik a számukra szokatlan munkát lelkiismerettel végezték. Délután helyére került a mintegy 3,5—4 millió forint értékű hagymamag. Ez a nap szép példája volt a termelőszövetkezeti tagság összefogásának. A hagymamag ugyan értékben fejezhető ki, de az emberek tudatában a közös iránti felelősségérzet már nem mérhető forintban. Ezúton is köszönjük a segítséget. Bállá János termelési osztályvezető Kovács Zoltánná, Jászberény: A termelőszövetkezet vezetőinek eljárása nem törvényellenes. A családi művelésre meghatározott területet vállaló tsz-tag betegségi segélyre az egyéb feltételek mellett is csak akkor jogosult, ha a vállalat terület megmunkálásáról a művelést közösen vállaló családtagok sem képesek gondoskodni. S. M., Tiszafüred: a javítónevelő munkára ítélt dolgozónak a büntetés tartama alatt szünetel a munkaviszonya. Ezáltal az ilyen dolgozót az évnek csak arra az időszakára illeti meg a fizetett szabadság, amelyben munkaviszony alapján végzett munkát. Perek az örökségért MIKOR fRVÉHYES «Z ÍRÁSBELI magáhvécrehdelet ? (3.) Egy nyugdíjas végrenleté- ben úgy intézkedett, hogy készpénz vagyonának 40 százaléka a fivéréé, a többi és egyéb vagyona a leányáé legyen. Egy évvel később sa- játkezűleg írt és aláírásával ellátott újabb végrendeletet készített. Ebben tekintélyes összegű készpénzét fivérére, értékes öröklakását, a berendezéssel együtt a leányára hagyta. Ezt a végrendeletet felkérésére egy házaspár, aki a készítésnél jelen volt, tanúként aláírta. Néhány nap múlva az illető meghalt. A hagyaték miatt az elhunyt fivére és leánya között per keletkezett. Az utóbbi ugyanis tagadta a végrendelet tartalmi és alaki valóságát és arra hivatkozott: készpénz-vagyonát apja még életében neki ajándékozta. Ezt azonban bizonyítani nem tudta. Ezek után a bíróságnak azt kellett eldöntenie, a második végrendelet érvényes-e vagy sem. A törvény értelmében írásbeli végrendeletet csak olyan nyelven lehet írni, amelyet a végrendelkező ért, amelyen írni és olvasni tud. Elejétől végig maga is írhatja, vagy mással is írathatja. Ha írógépen készítette, az nem számít sajátkezű írásnak, éppúgy, mint a gyorsírás / vagy valamely jel- vagy számrendszer. Érvényességéhez szükséges, hogy vég- rendeleti minősége, keltének helye és ideje az okiratból kitűnjék, az illető aláírja, vagy pedig, amennyiben nem maga írta, két tanú jelenlétében írja alá, azt előttük magáénak ismerje el, és a tanúk — e minőségük feltüntetésével — szintén aláírják. A tanúknak a végrendelet tartalmát nem kell ismerniük. Az örökhagyó végrendeletét akár nyílt, akár zárt iratban közjegyzőnél — végrendeletként feltüntetve — személyesen letétbe helyezheti. Több különálló lapon készült írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámmal ellátták, és a végrendelkező, ha pedig tanúkra volt szükség, azok is aláírják. Érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet, ha a tanúk a végrendelkező személyazonosságát nem tudják tanúsítani, vagy a vég- rendelkező kiskorú, illetve cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll s természetesen, ha írástudatlan. A tanúknak az örökhagyót előzetesen nem kell személyesen ismerniük, elég az is, ha személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitéit érdemlő módon megállapították. Az írásbeli magánvégrendelet \tanúja, vagy más közreműködő személye, illetve annak hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sájátkezőleg írta és aláírta. A tanú, illetve hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ameny- nyiben a végrendelkezésénél — rajta kívül — két tanú működött közre. Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat az örökhagyó akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki ejárás során valamennyi érdekelt elfogadta, hogy végrendelet készült, annak tartalmát valamint azt, hogy az a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre, a közjegyző- az egybehangzó nyilatkozatok alapján — a hagyatékot teljes hatály- lyal átadhatja a végrendeleti öröksöknek. K. S. Útlevél nélkül is megismerhetők a világ nagy múzeumainak kincsei Görög és római szobormásolatok Tatán Basel, Bonn, Drezda, Leningrad és Tata. Mi köti egy csokorba a szép dunántúli kis magyar várost a négy nagyvárossal? Az, hogy azokat követően Tatán rendezik be most Európa ötödik gipszmásolati szobormúzeumát. (Igaz, Kecskeméten is van hasonló, de annak anyaga csak egyetlen művész — Michelahgelo — műveit mutatja be.) A Szépművészeti Múzeumban kiállított, de a háború _ alatt súlyosan megsérült, és azóta raktárakban porosodó gazdag anyag már Tatán van, és restaurálása befejezéshez közeledik. A Művészeti Alap megbízásából Kiss Dániel szobrász, restaurátor állítja valamennyit helyre. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező művésznek, aki már az Aquincumi Múzeumnak, a Semmelweis Múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak és a baseli múzeumnak is több ipásolatot készített, egyedülálló munkát jelent ez. Különleges feladattal kell megbirkóznia, hiszen nemcsak a kor stílusát, az eredeti műveket kell jól ismernie, hanem nagy anatómiai és technikai képzettségre is szüksége van. Csak úgy tudja teljes hűséggel összeállítani a széttöredezett darabokat, pótolni a hiányzó vagy erősen megrongálódott részleteket. Nem egyszer bonyolult technikai eljárással varázsolja újjá a világhírű alkotásokat, aztán preparálja majd pátinázza őket. A restaurálás már befejezéshez közeledik, és rövidesen megnyitják az egykori zsinagóga nagyszerű kiállító termekké formált kétszintes épületének Sötétkékre festett falai között a múzeumot. A görög és római szobrászművészet legszebb alkotásai tekintenek majd a látogatókra. A múzeumnak rendkívül nagy lesz a művészeti nevelő és ismeretterjesztő hatása, hiszen átfogó képet ad az emberiség egy nagy korszakának művészetéről. Aki az itt kiállításra kerülő szobrok eredetijét látni szeretné, annak szinte egész Európát be kellene járnia Fel kellene keresnie a párizsi Louvre-t, ahol többek között a Milói Vénuszt és á Hérát; a Vatikánt, ahol a Laokoón- szoborcsoportot láthatná; az Ermitázst, hogy az Apolió- fejet; Athént, hogy a vízhányó oroszlánfejeket; a British Múzeumot, hogy az Apolló templom frízeit láthassa. A felsorolást még tovább folytathatnánk, hiszen több mint 200 szobrot, illetve szoborcsoportot foglal magába az európai viszonylatban is ritkaságnak Számító másolati gyűjtemény. B. É. Száz esztendeig pécsi papírra írtak Belgrádban A XVIII. és a XIX. századiban virágzó iparág volt a papírgyártás Pécsett. A Mecsékalján készült kiváló minőségű papír majd száz éven át kapós portéka volt, nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos országokban is. I>r. Szita László helytörténész felkutatta a pécsi papír- gyártás elfeledett történetét. Nemcsak a hajdani papír malmok helyét, működési ideiét, termelési kapacitását és tulajdonosainak kilétét sikerült megállapítania,! hanem pontosan felderítette az üzemekben alkalmazott gyártási technológiát is. Kutatása során érdekes technikatörténeti és kultúrtörténeti adatokra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy annakidején Pécs és környéke a Habsburg- birodalom egyik fontos papírgyártó helye volt. Kisebb megszakításokkal egy évszázadon át működtek a papírmalmok a Mecsek vidékén, egy-egy bővizű patakra települve. Az első papírmalmot 1764-ben alapította KUmó György püspök, az a nagy műveltségű főpap aki megteremtette Pécsett az első nyilvános könyvtárat, és kezdeményezésére nyomda is települt a városba. A Klimó-féle üzem volt a birodalom legszebb papírgyára. A Tettye patak völgyében állt az impozáns barokk épület, amelynek harminc terme volt. Mint építmény is értékes volt. ma egyik dísze lehetne a városnak. Ám elhanyagolt állapotban lévén. 1895-ben sietve lebontották — Ferenc József pécsi látogatása miatt. Az üzemet egyébként egy holland mester fejlesztette fel. aki a papírgyártást európai színvonalra emelte. Minden munkafolyamatát gépesítette és ő alkalmazta először a Habsburg- birodalom területén a száraz gőzzel történő papírszárítást. A szabadságharcot megelőzően — 1847-ben — már tízezer rizsma. azaz ötmillió ív papirost állított elő a tettyei gyár. Termékei olyan jó minőségűek voltak, hogy külföldön is szívesen vásárolták. Belgrád város magisztrátusa például majd egy évszázadig pécsi papírra írt. Az 1848—49-es szabadságharc bukása után — a kedvezőtlen gazdasági körülmények között — a pécsi gyár termelése rohamosan hanyatlott, és 1860-ban végleg beszüntette működését. Azóta nem gyártanak papírt »Pécsett. i. z. Ebédidőben
