Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

Ara: 80fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A munkafegyelem minősége A munkafegyelem a mindennapos gyári használatban többnyire ma is mennyiségi követelmény: időpontok, idő­tartamok betartására vonatkoztatják. E szemlélet szerint, jó a munkafegyelem akkor, ha nincs késés, ha 8 órát min­denki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az ember a munkadarabot határidőre átadja, vagy megadott időközönként átad egyet. E szemlélet „kívülről” nézi a munkát. E szerint az a fontos, hogy az ember ott legyen a gépe mellett, vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen szorgalmasan. Az elrohanó idő megragadása, és a rend szempontjából persze ez sem közömbös. Van is tennivaló még bőven e téren is. A valódi és hasznos munkafegyelem szempontjából viszont az a lé­nyeges, hogy a mi emberünk, serényen, kitöltve a munka­időt és pontosan megjelenve műszakkezdésre min dolgozik, hogy mennyit ér az, amit csinál, milyen minőségben, milyen színvonalon látja el a munkáját. A vevőket a világpiacon a termékek tudománya, mi­nősége, ára, élettartama érdekli, azt fizetik meg, szemükben az a gyár „magánügye”, hogy emberei lógósak-e vagy sem. (Nálunk a „mennyiségi” munkafegyelem, a késés, a lógás mértéke stb. Ezt ítéljük el — társadalmilag. A brigádmoz­galmak értékelésekor ez nyom sokat a latba. A termék szín­vonala nálunk inkább a gyár magánügye, vagy legalábbis erről, mindezidáig társadalmilag kevés szó esett. Most ta­lán megváltozik majd a helyzet). Tény, hogy napjainkban a legtöbb veszteséget a gyár­nak és a népgazdaságnak egyaránt nem a lógósok okozzák, hanem a rossz minőségű munka. Tudniillik; ha valahol nem végzik el a munkát, sokat lógnak, akkor a drága — több­nyire külföldön vásárolt nyersanyag megmarad. Feldolgoz­zák másnap, harmadnap. Nem fogy az energia, nem kopik a gép, a szerszám — csak az idő szalad el haszontalanul: Ha viszont dolgoznak valahol, serényen — de rosszul, akkor már nemcsak az idő vész el, hanem az értékes anyag, energia is. Az a legnagyobb kár, ha valahol selejt, vagy céljának meg nem felelő termék készül. Alig kisebb a baj akkor, ha ugyanabból a gyárból, ugyanazt a terméket egyszer kiváló másszor csapnivaló minőségben bocsátják ki. Ha mindig gyenge a minőség, mindig harmad- vagy másodosztályú, de stabilan az, arra a felhasználók a konstrukcióikban, a kar­bantartó kapacitásukban felkészülhetnek, arra lehet számí­tani, tervezni. (Kár persze, hogy a lehetségesnél alacsonyabb használati értéket állítanak elő.) Az ingázó minőség viszont kivédhetetlen veszedelem. Az ingadozó minőségű termékek­nek a legrosszabb a hírük a világpiacon. Előbb vesznek meg olyan árut, amely közismerten harmadosztályú, mint olyat, ami közismerten megbízhatatlan minőségű. Az ingadozó minőség oka (általában a gyenge minőség oka) a szakemberek gyakorlati tapasztalatai szerint, ágaza­tonként változóan, 50—90 százalékban a rossz minőségű munkafegyelem. A korszerű, a teljesebb értelemben vett munkafegyelem lazasága, az, hogy nem tartják be a techno­lógiai előírásokat, az edzési, préselési, kezelési időket, nem az előírt anyagot, méretet, gépet, szerszámot használják, nem az előírt módon vizsgálják a minőséget, stb. ,Azt, hogy soha senki ne késsen el könnyű elérni, ezt egyszerű felajánlani, ellenőrizni. Sokkal nehezebb elérni azt, hogy mindenki, a gyártáselőkészítőtől, anyagbeszerzőtől a munkásig pontos, korszerű munkát végezzen, technológiai­lag fegyelmezett, eszével és szívével arra összpontosítson, amit csinál, s nem pusztán arra, hogy ott legyen a munka­helyén. Ebben van ma sokfelé az igazi tartalék, számottevő mennyiségben. G. F. A kunszentmártoni öreg malombon felöntötték az új búzát. Komlós Antal almolnár elégedetten szemléli a kenyérnek- valót. ZOLDMÜSZAK MUNKAERŐ­ÍNSÉGBEN Szőlőművelő jászárokszállási diákok között ORENBURGI FESZTIVÁL Magyar építők az élen 3. oldal HA KILOMÉTERÓRA LENNE A LÁBUKON... Riportsorozatunk 2. része MIT VALL A MÚLTRÓL AZ ÖCSÖD1 RÉDAI KERT? Honfoglalás kori temetőt tártak fel Öcsödön 5. oldal Rudolf Rohlicek Budapestre érkezett A magyar—csehszlovák gazdasági és mű’szaki-tudo- mányos együttműködési ve­gyesbizottság XIV. üléssza­kára hétfőn Budapestre ér­kezett a csehszlovák küldött­ség, amelyet Rudolf Rohli­cek miniszterelnök-helyettes a vegyesbizottság cseh­szlovák tagozatának elnöke vezet. A delegáció tagja töb­bek között Julius Hanus, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnök- helyettese is. A Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes, a vegyesbizott­ság magyar tagozatának el­nöke fogadta a vendégeket. Ott volt Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete is. Rudolf Rohliceket tegnap hivatalában fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A vegyesbizottság tegnap a a Parlamentben megkezdte munkáját. FOGADÁS A MONGOL NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete a Mon­gol Népi Forradalom 56. év­fordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson részt vett Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A politikai, a gazdasági, a kulturális lélet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. ÚJ PÁLYAUDVAR SOPRONBAN Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter va­sárnap átadta rendeltetésé­nek az új soproni személy- pályaudvart, amely belső el­rendezésében, felszereltségé­vel, külső megjelenésével felveszi a versenyt a leg­újabb hazai és európai va­sútállomásokkal, Évente több mint 10 százalékkal nő a Szolnok megyei Tanács Tervező Vállalatának telje­sítménye. A műszaki tervezés idei - csaknem 15 millió forintos - tervét időarányosan máris túlteljesítették, az első félévben meghaladta a 7,5 millió forintot az elkészült műszaki ter­vek értéke Kuszáit, megdőlt a búza AZ IDŐJÁRÁS SZESZÉLYEI MIATT GYORSÍTANI KELL AZ ARATÁST Rossz hírekkel kezdődött tegnap a megyei szervezési bizottság ülése. A múlt hét végi, szeszélyes időjárás, a viharok, a helyenként sok csapadék és jégeső károkat okozott a földeken. Meg­sínylette az esőt é's a jégve­rést a búza is. A Jászság­ban, valamint a szolnoki já­rásban kúszált, megdőlt a gabona. Máshol a nagy csa­padék miatt szombaton, va­sárnap nehezen birkóztak a talajjal a kombájnok. A vi­har Űj’szászon 70 milliméter, Nagykörűben csak 2,5 milli­méter csapadékot jelentett. Két mezőgazdasági üzemben, az Üjszászi Szabadság- és a Zagyvarékasi Béke Terme­lőszövetkezetben jelentős a kár. Az első becslések ’sze­rint Üj’szászon 12, Zagyva- rékason pedig mintegy 16 millió forint kárt okozott az időjárás. Nehezíti az aratók dolgát, hogy az előrejelzések szerint a héten is erősen fel­hős, csapadékos, viharos idő várható. Ezért hangoztatták sokszor a szakemberek: gyorsítani kell a? aratást, menteni a jövő évi kenyér- nekvalót. Szolnak megyében eddig 42 855 hektár földön aratták le a búzát. Ez a vetés 35 százaléka, tehát a termény nagyobbik fele még lábon áll, — helyesebben sokhe­lyütt megdőlt, s óráról-órára fokozódhat a csíraveszély. A terményforgalmi eddig hat és félezer vagon búzát vett át a gazdaságoktól. Jászbe­rényi szükségraktáraiban Magtárakban hat ás félezer vagen kenyérgabona is bajt csinált a vihar, vagy 10—11 raktár tetejét tépáz­ta meg, máshol becsorgások nedvesítették a gabonát. Az aratás ütemének gyor­sítása most a vezetők szer­vezőkészségének legjobb mutatója — sokan így véle­kedtek a szakemberek közül. Dicsérték a Karcagi Május 1 Termelőszövetkezetet, ahol a búzát már 70 száza­lékban levágták, s elma­rasztalták a szomszédos Kis­újszállást, ahol 25, s Mező­túrt is, ahol 24,6 százalékát aratták még csak le a búzá­nak. Ugyancsak bajok, főleg szervezési hiányosságok miatt van elmaradás Csá­pén, a Tiszamenti Tsz-ben. A termésbecslés szerint a megyében negyven mázsán felül fizet átlagban a búza.- A legjobb a termés a Tósze­gi Petőfi Termelőszövetke­zetben, ahol kereken 47 má­zsás az átlag. A leggyöngébb a jászberényi Zagyvamenti Tsz-ben, ahol csak 27 má­zsa termett egy hektáron. Az eddig ávett búza minősé­ge is jó, nedvességtartalma nem több 14—19 százalék­nál, hektoliter súlya pedig 80—85 között van. Félő, hogy az időjárás a minőségben is sok kárt okozhat, ezért cél­szerű a szárítók igénybevé­tele i’s. A megye állami gazda­ságaiban már a búza 58 szá­zalékát learatták. Ahol csak lehetett dolgoztak a kombáj­nok szombaton, vasárnap is. A szervezési bizottság szó- vátette: az aratással párhu­zamos munkák, — a 'szalma- lehúzás, a tarlóhántás, a ta­lajelőkészítés a másodvetés­re — korántsem felel meg az aratás ütemének. Eddig összesen 26 364 hektáron vé­gezték el, s az öntözés is csak 47 518 hektáron szolgál­ja a növények érését, fejlő­dését. A legnagyobb nyári munka mellett ezeket i’s gyorsítani kell. Annál is in­kább, mert a különböző ta­lajmunkákat nem akadá­lyozzák a kisebb esők sem. Változatlanul jó a megyé­ben az anyag- és alkatrész ellátás, megfelelő a javító­szolgálat is. Az AGRÓKER- től a legutóbbi 48 óra alatt 19 kombájnt vásároltak a gazdaságok. Nincs különö­sebb panasz az átvételre sem, a sokfelé jól megszer­vezett éjszakai gabonaátvé­telre továbbra is igény van. A szervezési bizottság ülé­sén megállapították azt is; bár az időjárás nem kényez­teti el az aratókat, a megfe­lelő szervezés é’s irányítás sok mezőgazdasági üzemben jó eredményeket hozott. A cél változatlanul az, hogy minél előbb, s különösebb veszteség nélkül magtárakba kerüljön a kenyérgabona. — sj — A felvételi épület össz­költsége 82 millió forint volt. A soproni vasútállomás a magyar—osztrák közös érde­keltségű vasúti részvénytár­saság, a GYSEV beruházásá­ban készült. KANADAI TEHÉNCSORDA ZALÁBAN Zala megyében, a Válicka patak völgyében mindig akad nézője a megye egyet­len kanadai származású fe­kete-tarka tehén csordájá­nak. A szakmai érdeklődés egyáltalán nem véletlen, mert a 222 tehénből álló ál­lomány tejtermelése duplája a megyei átlagnak: az első laktáció után megközelítette az 5000 litert. BANYÁSZLAKÁSOK TAPOLCÁN A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, amely a hazai ter­melés kétharmadát adja, a műszaki színvonal állandó növelése mellett igen nagy gondot fordít a dolgozók életkörülményeinek javításá­ra. Az elmúlt napokban be­költözött az 1100. bányász család is Tapolcára és ezzel már a vállalat bányászainak fele a bauxit fővárosában él. A korszerű lakások építése mellett évente 60—80 dolgo­zónak nyújtanak 100 ezerfo­rintos kamat nélküli építési kölcsönt is. A tervek sze­rint ebben az ötéves terv­ben további 100 lakást épít­tet dolgozóinak a Bauxitbá­nya Vállalat. VÉGET ÉRT A PÉCSI IPARI VÁSÁR Tíz mozgalmas nap után vasárnap bezárta kapuit a 6. pécsi ipari vásár. Czente Gyula, a megyei város ta­nácselnöke átadta a látoga­tók szavazata alapján oda­ítélt tíz közönségdíjat, ■ a Zsolnay gyárban készült eozin vázákat, Az előző pécsi ipari vásá­ron 157, a mostanin 236 ki­állító szerepelt. A látogatók száma a múltban hatvan­ezer alatt maradt, most több mint kilencvenezren tekin­tették meg az ipari sereg­szemlét. Hazai partnereié 190 millió forint értékű áru szál­lítására írtak alá szerződést. A jugoszláv kiállítókkal lét­rejött áruforgalmi egyez­mény értéke 960 000 dollár. Az NSZK-ban értékesítendő termékek értéke 150 000 már­ka. EGY MONDATBAN — Dr. Varga József a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője — Mihail Szmir- tyukovnak, a szovjet kor­mány titkársága vezetőjének meghívására — tegnap Moszkvába utazott-. — Abdur Kader Abdul Hamid Al-Attras líbiai ál­lamtitkár vezetésével va­sárnap oktatási küldöttség érkezett hazánkba. — Miskolci „mini galériá­ban” tegnap megnyílt a Ko­lozsváron élő Szervátiusz Jenő szobrászművész kiállí­tása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom