Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 5. Részlet a csaknem nyolcmilliós Moszkvából Moszkva lakosainak száma 1977. január 1-én 7,8 millió volt 1700-ban a világon még csak 40, százezernél nagyobb lélekszámú várost tartottak számon. A Föld nagyvárosainak első nyomtatott listája, az 1870- ben megejelent Petermanns Geographisce Mitteilungen című kiadvány már 164-et ismertetett. A századfordulón 300, 1950-ben 670 a nagyváros az öt földrészen, 1960-ban 1340, tíz évvel később pedig 1872. A nagyvárosok sűrűsége Japánban és Hollandiában a legnagyobb. A földrészek közül Európa áll az élen. Ázsiában 2,3 Észak-Amerikában 1,2, Közép- és Dél-Amerikában 1,1, Afrikában, Ausztráliában és Óceániában nem egészen egy nagyváros jut százezer négyzetkilométerre. Ugyanakkor Európában 8 az átlagérték. Viszonylag újak a milliós városok. Az említett múlt századi Petermanns Geographisce Mitteilungen 10, milliós várost sorol fel. A századfordulón 17, 1950-ben 65 volt a számuk a világon, az utóbbi két és fél évtizedben pedig már mintegy 155 nagyváros lakossága érte el az egymillió főt. E meglehetősen nagy számból azonban levonhatók a nem valódi milliós városok, a városi agglomerációk: amikor a város magjában egymilliónál kevesebb ember él. Így is még mindig 110 a valódi milliós városok száma. Kínában legalább 17, Japánban és Indiában 8—8, Közép- és Dél-Amerikában 15, a milliós óriásváros. Észak-Amerikában 8, Nyugat-Európá- ban 13 a számuk. A Szovjetunióban 11, Afrikában 5, Ausztráliában 3 a modern szupertelepülés. A szakértők becslése szerint 1970-ben a föld minden tizedik lakója a legnagyobb városi gócpontok valamelyikében élt. Tizennégy városi komplexumban pedig — amelyek átlépték az ötmilliós határt — a föld lakosságának 3 százaléka. Világszerte szüntelenül tovább folyik az embereknek nagy településésekbe való tömörülése. Jurták helyett lakóházak Mongóliát a gyorsvágtájú lovak és a jurták országaként tartják számon az emberek. A néhány évtizeddel ezelőtt még szinte egyeduralkodó, kör alapterületű, sátorszerű lakhelyeket, a jurtákat egyre inkább a tartós építőanyagokból emelt házak, lakások váltják fel. Sokan felhagynak a vándor, nomád élettel (az ország lakosságának még ma is kb. 70 százaléka állattenyésztésből él), amelynek jól megfelelt a továbbszállítható és ott gyorsan ismét felállítható „csigaház”. Miután ezt előrebocsátottuk, talán nem kelt meglepetést, hogy a képen látható tetszetős lakóház Mongólia Er- dente nevű városában áll, több száz más társával együtt. Szovjet segítséggel ott hozták létre — a tekintélyes bányakincsre alapozva — Ázsia" legnagyobb mo- libdén- és rézércdúsító kombinátját. A belső-ázsiai ország, Mongólia épülő városait nem a torony házak jellemzik, még csak a 8—10 emeletes épületek sem, hanem a 3—4 szintes építmények. Ez részint azzal magyarázható, hogy — földrengésveszélyes területről lévén szó. — az alacsonyabb épületek biztonságosabbak. Mongólia, a szocialista gazdasági közösség tagjaként segítséget kap a lakás- építési program végrehajtásában is, amely 1976 és 1980 között 700 ezer négyzetméter lakófelület építését irányozza elő, Ehhez éppúgy mint a többi szocialista ország, a Szovjetunióból szerez be házgyárakat, hiszen bebizonyosodott, hogy csak nagypaneles építési móddal lehet megvalósítani a terveket. A mongol szakemberek már jó előre gondoltak a házgyári lakótelepek épületeinek változatos homlokzati kiképzésére és színezésére. Földalatti a föld felett A nagyvárosok közlekedésének csődje világjelenség. Az utak zsúfoltságát többféle módon igyekeznek csökkenteni. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy a közlekedésben résztvevőket a tömegközlekedési eszközök használatára szorítsák rá, s ennek megfelelően a gyorsvasút- és metróhálózatot minél nagyobb mértékben kiépítsék. A tömegközlekedési eszközöket vagy a föld alá bújtatják, vagy a magasba emelik a pályájukat, illetve az utat, ahol közlekednek, hogy minél gyorsabban és zavartalanabbá érhessenek céljukhoz a járművek utasaikkal. Fontos feltételnek számít hogy ahol csak lehet, elkülönített szintű keresztezéseket hozzanak létre, vagyis az egymást keresztező utakat egymás alá-fölé bújtassák. A nagy külföldi városokban sokhelyütt látható ilyen megoldás, de Budapesten is találunk már rá néhány példát. A sínhez kötött tömegközlekedési eszközök vonalvezetésénél a kombinált megoldások sem ritkák. Igen sok példa van rá, hogy a földalatti vasutak pályájában olyan szakaszokat is beiktatnak, ahol a szerelvények „kibújnak” a mélyből és felszíni vasútként folytatják útjukat. Máskor kénytelenek azt a megoldást választani, hogy a földalatti felszíni szakaszát még meg is emelik, magas pályára helyezik. Ez a helyzet a washingtoni metrónak a múlt évben átadott egyik új vonalszakaszánál, ahol a szerelvényeket a jelentős mértékben megemelt vasbeton pályára fektetett síneken kénytelenek közlekedtetni, a képen látható módon. Egészen szélsőséges esetnek számít, de már ugyancsak van rá példa, hogy a földalatti alagutakból a felszínre kivezetett szerelvényeket épületek tetején kiépített pályán közlekedtetik. Ez azonban csak szükségmegoldás. Prága jelene és lovoje A prágai vár egyik 22 helyiségből álló épület szárnyában rendezték be a Csehszlovák Gyermekek Házát. A színházteremben, könyvtárban, modellező- és festőstúdióban, zeneszobákban kedvük szerint tölthetik el szabad idejüket a 6—15 éves gyermekek. Ennek az intézménynek az átadása már beilleszkedik abba az 1990-ig szóló általános városrendezési tervbe, amelynek a megvalósítása sok tekintetben az ezredforduló feladatainak előkészítése is. A csehszlovák fővárosban is az a cél, hogy zöld övezetekkel „fellazítsák” a nyomasztó kőrengeteget, növeljék a lakások számát, bővítsék az üzlethálózatot. A város jelenlegi ötéves térve 1980-ig 58 ezer lakás átadását irányozza elő, amelyek főképp a jó levegőjű, erdők ölelte déli területeken épülnek fel. Ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés javítása is napirenden lévő feladat. Gyorsítják a metró építését, 1980-ban már 20 kilométer lesz a vonalak hosz- sza, vagyis az 1974-ben átadott 6,7 kilométeres vonalat újabb három szakasszal bővítik. Javul a közlekedés majd az új Moldva híd megépítésével is. Prága nemcsak a prágaiaké, hiszen főváros, sőt nemzetközi turistaközpont is, az emberiség kultúrgazdagságá- nak egyik nagy kincsestára, amely iránt egyre növekszik az érdeklődés. A műemlék városmagot védetté nyilvánították, ott és másutt több mint kétezer műemlék épületet kell gondozni, megőrizni a jövő nemzedékeknek. A városrendezés viszonylag új tudomány, tulajdonképpen környezetünk alakításával foglalkozik. Ennek keretében felméri a környezeti ártalmakat, de újabban a monotonitást is ezek közé sorolja, ami azért hat furcsán, mert az nem olyan szembetűnő „kórokozó”, mint a por, a füst, a benzingőz vagy a zajártalom. A lakótelepek sivársága valóban szembetűnő, nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Mindezt az okozza, hogy a lakásépítés terén a mennyiségi igények kielégítése mellett elsikkadt a változatosságra való törekvés ügye. Bármilyen furcsán hangzik, a városok túlságosan gyors és nagy mértékű növekedésének ellenszeréül — a monotonitás csökkentésére — egy mai építészeti irányzat az építés sűrítését ajánlja. Miután a két szélsőséges fejlődési irány — a családi házas és magasblokkos beépítés — nem vált be, az építés sűrítését egy olyan koncepció keretein belül képzelik el, amely egyesíti a családi ház előnyeit a magas beépítés sűrítő hatásával. Ha nem is tisztán ezt az irányzatot képviselik, de kétségtelenül új úton járnak azok a szovjet építészek, akik a városfejlesztés sok ellentmondását a képen látható módon kívánják feloldani. A Leningrad elővárosaként kialakuló, a Vaszil- jevszkij-szigeten létesített lakótelepet nem túl magas, formailag meglehetősen differenciált házakból építik fel. A hajdani mocsaras vidék feltöltése után jelölték ki e jó levegőjű, a környezeti ártalmaktól maximálisan védett település helyét. Ideális módon, az út- és közműhálózat teljes kiépítése után, a szociális létesítmények és kereskedelmi egységek építésének elkezdését követően láttak csak hozzá a lakóépületek felhúzásához, (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) A washingtoni metró új szakasza Modern szupertelepülések
