Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
1977. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Igazolás, jelentés, adatszolgáltatás ontos vagy felesleges? R bürokrácia visszaszorításának tapasztalatairól Tekintsük át röviden, hogy mindenekelőtt a klasszikus értelemben vett bürokrácia visszaszorításában milyen főbb — a napi életben tapasztalható eredményeket értünk el és milyen további tennivalókat tűztünk ki célul. Az utóbbi két-három év tapasztalatai alapján igen jelentős eredményekről számolhatunk be. így többek között számos tervezési, pénzügyi és statisztikai beszámolási kötelezettséget egyszerűsítettek1, vagy meg is szüntettek. Sok egyszerűsítés történt pl. a lakosság adóztatásában és egyéb ügyeinek intézésében is. Csökkent és továbbra is csökken az adminisztratív létszám, ami már önmagában is szükségessé teszi az ügyviteli munka egyszerűsítését. Az irányító szervek, de a vállalatok és intézmények saját érdekükben is kénytelenek felülvizsgálni belső adminisztrációs rendszerüket, szervezetüket, ha egyre sokrétűbb, és bonyolultabb feladataiknak eleget akarnak tenni. Erőteljesen fejlesztették és szorgalmazták az elektronikus számítógépek és ügyviteltechnikai eszközök bevezetését a számvitelbe, a statisztikába és a közgazdasági elemzésekbe. Ez a folyamat a jövőben még tovább fog erősödni, s a későbbiek során feltétlenül egyszerűbbé teszi az egyes munkafolyamatokat és feleslegessé válik sok kézi munka. 1 Az eddigi — jelentős kezdeti eredmények közül mindenekelőtt az államigazgatási munkában fellelhető egyszerűsítések azon vonásait kívánom megemlíteni, amelyek az állampolgárokkal kapcsolatosak és amelyek a lakosság ügyintézésének egyszerűsítésére vonatkoznak. Megyénk városai, így pl. Szolnok Város Tanácsa is több szervezeti korszerűsítést hajtott végre. Ennek keretében önálló információs csoportot létesítettek, megszervezték a termelési és ellátásfelügyeleti szakigazgatási szervet, mely átfogja az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és élelmezésügy igazgatását. Az állampolgárok törvényes jogainak és jogi érdekeinek védelme céljából törvényességi felügyeleti vizsgálatokat szerveznek és ezzel rendszeres lehetőséget biztosítanak a jog- alkalmazás politikai elveinek folyamatos figyelemmel kísérésére. Emellett a szakigazgatási szerveknél úgynevezett — tervszerű — ügymenet- vizsgálatokat tartanak,' melynek keretében részletesen áttekintik típusonként az ügyintézés egész mechanizmusát, átfutási idejét, az elintézés eredményességét, vagy eredménytelenségét, és az eredményes munkavégzés érdekében intézkedéseket tesznek. A lakossággal való közvetlen kapcsolat javítása érdekében már 1972-ben létrehozták az „ügyfélszolgálati irodát” melynek hatáskörét azóta is bővítették és jelenleg tizennégy féle hatósági jellegű feladatot látnak el. Ez azt jelenti, hogy a város lakossága itt kapja meg a szükséges formanyomtatványokat, tájékoztatást és felvilágosítást, de egyes egyszerűbb ügyeket azonnal el is intéznek. Figyelemre méltó, hogy a helyi tanácsoknál — meghatározott napon, ill. napokon — munkaidő után is tartanak ügyfélfogadást. De számtalan más szerv, pl. OTP, Állami Biztosító stb. hasonló lépéseket kezdeményezett, illetve valósított meg. — Egyes vállalatok szintén dolgozóik segítségére kívánnak sietni és ezért — ingyenes — jogi tanácsadó szolgálatot létesítettek. Közismert, hogy állam- igazgatásunkat át, meg átszövik a különböző „igazolások” melyek nélkül tulajdonképpen semmi sem intézhető el. Egy felmérés alapján már az elmúlt évben huszonhárom féle igazolás kiadását nyilvánították feleslegesnek és megszüntetendőnek. Hasonló a helyzet a belső nyilvántartások vezetésénél is, melyek nagyságrendjét 350—400-ra becsülik, de egy jelentős részüknek a gyakorlati haszna igen kétséges, tehát felesleges. Ugyanez mondható el a különböző szervek között jelenleg érvényben levő — kiértékeléseket, elemzéseket tartalmazó — írásbeli információs rendszerről is, melyek közül pl. nem egy havi jelentést elég lenne negyedévenként elkészíteni és ez szintén csökkentené az adminisztrációs munkát. — De érdemes lenne felülvizsgálni egyes fontosabb anyagok — pl. mérlegbeszámolók — feldolgozásának módszerét abból a szempontból, hogy a jelentős költséggel összeállított adatokat több szerv is fel tudja használni. (Pl. a PM Bevételi Főigazgatóság gépi mérlegfeldolgozásainak koordinálására lenne szükség.) 2 A köztudatban a bürokrácia egy sarkalatos pontja a statisztikai adatszolgáltatás, illetve adatgyűjtés. A Központi Statisztikai Hivatal már 1975-ben megkezdte az adatgyűjtési rendszer felülvizsgálatát és 1976-ban a kormányhatározat szellemében megismételte azt. A felülvizsgálat eredményeként az adatgyűjtések száma 1974- hez mérten 1977-ben 800-ról 495-re csökkent. Az adathelyek — tehát a jelentendő adatok — számának csökkentése természetszerűleg nem ilyen nagy mértékű, de ugyancsak jelentős. Jellemző példa, hogy a munkaügyi adatgyűjtések száma a felülvizsgálat és ennek kapcsán végrehajtott egységesítés elvégzése után a korábbi 54- ről 1977-ben 9-re módosult. A rendszeres adatgyűjtések mellett az időszakos összeírások programját is egyszerűsítette a KSH, sőt — az oldalszámot figyelembe véve — a publikációs tevékenységet is 15 százalékkal csökkentette 1975. évhez viszonyítva. A statisztikai munka egyszerűsítése természetszerűleg nem fejeződött be, hiszen a statisztikai törvény alapgondolatával ellentétben még mindig igen sok a felesleges és párhuzamos adatgyűjtés, mely indokolatlanul terheli az adatszolgáltatókat. Az elmúlt • hetekben készült egy felmérés arról, hogy a statisztikai adatszolgáltatás ez év első negyedében milyen terheket rótt az adatszolgáltatókra. A törvény szellemének nem kellő végrehajtását tükrözik a következők. Az Állami Építőipari Vállalat három hónap alatt összesen 90 statisztikai jelentést, a Hűtőgépgyár 111-et küldött tovább. Ezek az első vállalatnál több mint 28 ezer (!), a másodiknál pedig 13 ezer ún. adathelyet tartalmaztak. Ezekből a jelentésekből csak 34-et, illetve 62-ti kellett a Statisztikai Hivatalba küldeni, a többit a főhatóságoknak és egyéb szerveknek. Ez csak két kiragadott példa csupán, de a helyzet más vállalatoknál sem jobb. Egyes főhatóságok is kezdenek rádöbbenni az ismertetett helyzet tarthatatlanságára. A KPM pl. nemrégen egyszerűsítette e téren a saját és a felügyelete alá tartozó mtézmények feladatait; — ae ezen túlmenően általános — minden főhatóságra kiterjedő — rendezésre van szükség. Egyszerűsítették a pénzügyi beszámolókat is. Eltörölték például az első negyedéves mérlegek készítését és csak féléves mérleget kellett készíteni. Ez kétségkívül jelentős munkamegtakarítást eredményezett. De most ismét elrendelték, hogy az első negyedévről ún. főkönyvi kivonatot kell felterjeszteni, amely a szakemberek véleménye szerint igencsak megközelíti a mérlegkészítés munkáját. 3 A jól szervezett adminisztrációs tevékenység egyaránt feltétele a korszerű államvezetésnek és a vállalati gazdálkodásnak. Az eddiginél tehát szervezéttebben kell a további előrelépést megtenni, ugyanis a bürokratikus elemek mögött gyakran a szervezetlenség húzódik meg. A továbblépés főbb elemei többek között a következők legyenek: — összehangoltság az ügyvitel egyszerűsítésének koncepciójában, ezek pontos, részletes kidolgozása és következetes végrehajtása, nem utolsósorban pedig számonkérése. Elengedhetetlen az együttműködés a különböző szintű és feladatkörű szervek között — hiszen a példák sokasága közismert a tekintetben, — hogy azonos gazdasági és társadalmi jelenségekről több szerv eltérő módon kér lényegében azonos adatokat, illetve azonos tartalmú, de más rendszerű vagy éppen más formájú írásbeli beszámolókat. -Pedig mennyivel egyszerűbb lenne valamennyiünk élete, és így munkája is, ha a különböző fogalmak tartalmát, az elveket és a formákat a lehetőségekhez mérten végre mielőbb egységesítenék. Ez természetesen jelentős szellemi energiaráfordítást igényel az összehangolás szakaszában, de ebben a munkában az átgondoltság rendkívül jelentős, és feltétlenül meghozza a gyümölcsét. Az átgondoltság és a jó szervezés szükséges azonban az élet minden egyéb területén is, mert jelenleg sok szellemi energia megy feleslegesen kárba. Ez ma még fellelhető pl. a különböző szintű és rangú bizottságok munkájában, melyek feladatai között nem egyszer átfedések fordulnak elő és így két-három bizottság is megtárgyalja ugyanazt a témát. De önmagában véve ez nem ip /volna gond, hanem a probléma ott kezdődik, amikor e bizottságok tagjainak nagy része is azonos. Ugyanez vonatkozik némely tekintetben például a tudományos egyesületek munkájában fellelhető felesleges átfedésekre is, melyek szintén az erők szétaprózásához vezetnek, ahelyett, hogy annak összefogását eredményeznék. A tennivalók választéka még kimeríthetetlenül gazdag. Az a mozgalom tehát, mely országos méretekben javaslatok megtételére szólított fel az adminisztratív munka egyszerűsítése érdekében, az eddiginél is nagyobb figyelmet érdemel. Eredményei valamennyiünk munkáját és életéit teszik könnyebbé és egyszerűbbé. Dr, Lukács Pál Befejeződött a TIT VII. küldöttgyűlése Vasárnap befejezte tanácskozását az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat XII. küldött gyűlése. A tanácskozás második, befejező napján Pirityi Sándor, a TIT budapesti szervezetének elnöke töltötte be az ülés elnöki tisztét. A hozzászólásokban elhangzott: a TIT munkájának hatékonyságát az utóbbi időszakban növelte, hogy egyre elismertebb társadalmi, közéleti munkává válik az ismeretterjesztés tevékenysége. A vitában többi között szó esett arról is, hogy az agrárértelmiség életkorát tekintve az egyik legfiatalabb réteg, közel fele 35 év alatti, ezért komoly lépést jelentett a TIT csoportok megszervezése az agrár felsőoktatási intézményekben. Ebben a munkában a MÉM és a KISZ KB vezetői egyaránt kezdeményező szerepet vállaltak. A felszólalók a Balaton idegenforgalmi idényének ismeretterjesztési problémáit is felvetették a küldött- gyűlésen. Rámutattak arra, hogy fontos, de nem elégséges csak a szervezett üdültetésben résztvevők számára Megválasztották a társulat vezetőségét előadásokat tartani, hanem a Balaton vendégei mellett a vendéglátóknak is szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtani. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait. Kifejtette, hogy a küldöttgyűlés fontos munkaértekezletnek bizonyult. Az alkotó légkör jellemezte. A társulat múltja kötelezte a küldöttgyűlés résztvevőit, hogy méltó módon emlékezzenek meg az alapító elődökről, s köszönetét mondjanak azoknak, akik munkájukkal szíwel-lélek- kel szolgálták a tudományos ismeretterjesztés ügyét. A külföldi hozzászólók elismeréséből, bátorításából, az együttműködésre való törekvésből is helsinki szelleme, a békés egymás mellett élés, az alkotó munka iránti vágy tükröződött. A vitában többen hangoztatták: az elkövetkezőkben is fontos feladat a tudományos ismeret- terjeszés további bővítése, az üzemi és a mezőgazdasági fizikai dolgozók, valamint a fiatalság körében, S felhívták a figyelmet arra, e munkában jobban kell támaszkodni a szocialista brigádokra. Ortutay Gyula szólt arról is, fokozatosan részt kell venni a társulatnak a szocialista építés feladatainak, a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában is. A VII. küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat új alapszabályzatát. Ezután megválasztották a társulat vezetőségét és az országos elnökség tagjait. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke ismét Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a MTA néprajzi intézetének igazgatója lett. A társulat alelnökei pedig: Köpeczi Béla egyetemi tanár, az MTA főtitkár-helyettese, Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese és Soós Gábor, címzetes egyetemi tanár, államtitkár. A társulat főtitkárává Kurucz Imrét, az MSZMP V. kerületi PB első titkárát választották. Nemzetközi szövetkezeti nap Országos ünnepség Szarvason Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Diósgyőrben Vasárnapi műszak A második félév első vasárnapi műszakját tartották július 3-án a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagy- olvasztójának dolgozói, akik a július melegben vasárnap is teljesítették tervüket. A nagyolvasztóműben készült gyorsmérleg szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított munkaversenyhez csatlakozva a diósgyőri kohók szocialista brigádjai éves terven felül hétezer tonna nyersvas teljesítésére tettek ígéretet. üzemi próba Pécsett és Bábolnán Tegnap megkezdődtek az üzemi prábák a pécsi bőrgyár új sertésvelur részlegében. A 206 millió forintos költséggel kialakított üzem létrehozása összefügg a hazai konfekcióipar fejlesztésével. A Május 1 Ruhagyár bőrkonfekció üzeme is erre énül. * * * Megkezdődtek az 500 lóerős Rába mezőgazdasági erőgép üzemi próbái. A Kisalföld kelet részében — Bábolna határában — vizsgázó traktor hazánkban az első olyan mezőgazdasági erőgép, amelyet- 500 lóerős Diesel motor hajt. A kísérleti példány még a tavasszal készült el a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. A többi Rába erőgéphez hasonlóan, légkondicionált vezetőfülkéje van, Az Országos Szövetkezeti Tanács és a Békés megyei szövetkezetek koordinációs bizottsága szervezésében az 55. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét Szarvason rendezték vasárnap. Az ünnepi nagygyűlés, amelynek szónoka Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese volt, 10 órakor kezdődött. A Minisztertanács elnök- helyettese beszédének bevezető részében utalt arra, a világ 66 országának több, mint 326 millió szövetkezője emlékezik e napon a szövetkezeti gondolatra, é-s tesz hitet e nemes eszme mellett, amely már régen átlépte a nemzeti határokat. Havasi Ferenc leszögezte, hogy a nemzetközi mérleg lelkesítő, megnyerő. Az elmúlt öt és fél évtizedben a szövetkezők világméretekben tömörültek a szövetkezetek nemzetközi szövetségébe, amely 83 éve tevékenykedik a szövetkezés eszméinek térhódításáért. — A tudományos szocializmus megalkotói, Marx Engels majd Lenin is nagy figyelemmel kísérték és a forradalmi elméletben hasznosították a szövetkezeti mozgalom tapasztalatait — hangsúlyozta a szónok, majd arról beszélt, hogy a szocialista forradalom győzelme a Szovjetunióban, majd későbben a népi demokratikus országokban kétségbe von- hatatlanul bizonyította: a szövetkezeti mozgalom igazi fellendülése, tartalma, gazdagodása leghatásosabban a munkás-paraszt hatalom körülményei között következik be. Az ünnepi szónok ezt követően áttért hazánk szövetkezeti mozgalmának ismertetésére. — Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom — követve pártunk elvi útmutatását — egyre magasabb színvonalon tölti be társadalmi hivatását. Sok milliós tagsága becsületesen teljesíti a szocializmus építésében rá háruló feladatokat. Ezt követően áttekintést adott arról az útról, amelyet a szövetkezeti mozgalom az elmúlt 32 évben megtett. Ünnepi beszédének befejező részében az 1977. évről elmondta, hogy az jól indult, a feladat, hogy ez a munka eredményesen folytatódjék. Ehhez nagyban hozzájárulhatnak a szövetkezetekben dolgozók. A mintegy tízezer részvevő által nagy figyelemmel hallgatott ünnepi beszédet követően az Intemacionálé hangzott el, majd folklór kultúrműsor következett. A KPM Szolnoki Közúti Igazgatóságának útkarbantartó üzeme új típusú fűkaszával ápolja a főútvonalak padkáit
