Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 31. Lassan már közhelynek tűnhet az állandóan vissza­térő megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet mennyire bonyolult és ellentmondásos, de július utolsó hete is újabb adalékokkal szolgált erre vonatkozólag. Jogos és hatá­rozott bírálat a szovjet la­pokban a fegyverkezési ver­seny élesztését szolgáló új amerikai tervekkel szemben, ugyanakkor az újabb tárgya­lási erőfeszítésekről tanús­kodó szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó bejelentése; katonai össze­tűzések és felfokozott dip­lomáciai tevékenység Afrika egyes térségeiben; útkeresés Délkelet-Ázsiában. S miköz­ben egyes nyugati vezetők „temetik” az enyhülést, a szocialista közösség országai — amint ez kifejezésre jutott Kádár János és Leonyid Brezsriyev baráti találkozó­ján a Krímben — számos konkrét javaslatot terjesztet­tek elő a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásáért s kedvezően fogadják más államoknak pozitív kez­deményezéseit is. Miközben Kairó és Tripoli között szópárbajok váltották fel a fegyverek feleselését — mind súlyosabb harcokról érkezik hír Etiópia és Szo­mália határkörzeteiből. A katonai helyzet nehezen át­tekinthető, hiszen a két fél által kiadott hadijelentések meglehetősen ellentétesek, s felkerekíthetik a másik tá­bor veszteségeit. A gyarmatosítás időszaka sok más súlyos örökség mel­lett számos területi vitát ha­gyott hátra, hiszen a kolo- nialisták befolyási övezetei mesterségesen szakítottak szét törzseket, tájegységeket. Ezért szinte törvényszerűek a határkonfliktusok, idősza­konkénti robbanások Afriká­ban. Csakhogy a szenvedé­lyek szabadjára eresztése egyik érdekelt ország Számá­ra sem hasznos és különös­képpen aggodalmat kelt, amikor két haladó törekvé­sekkel kísérletező ország ke­rül szembe. A Pravda az „erők elvonásáról” írt a lí­biai—egyiptomi összetűzé­sekkel kapcsolatban s ugyan­ez vonatkozik az etiópiai— Szomáliái határháborúra is. Az egyetlen járható út a tűzszünet és a viták tárgya­lásos úton történő megoldá­sa. Az igazi veszély ugyanis abban áll, hogy ezeket a konfliktusokat sietnek ki­használni mindazok, akik a Közel-Keleten és Afrikában egy sajátos „Pax America- nat” washingtoni recept sze­rinti rendezést kívánnak. Az amerikai és angol fegyver­szállítási, valamint szaud- arábiai pénzbeli segélyígére­tek bizonyítják az igazi szán­dékokat. Az a tény, hogy Egyiptom és Szudán mellett Csád és Szomália is szóba kerül a fegyverszállítmá­nyok címzettjei között olyan átfogó észak-afrikai és vö­rös-tengeri stratégiai elkép­zeléseket tükröz, amelyek a haladó rendszerek, köztük a nagy fejlődést megtett Etió­pia elszigetelésére, sőt meg­fojtására. Egy zsoldos portréja Malaysia fővárosában, Ku­ala Lumpurban rövidesen összeül az öt ASEAN ország (Indonézia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld a a vendéglátó Malaysia) csúcs- értekezlete. Nemcsak egy­mással tárgyalnak, hanem a kelet-ázsiai vendégekkel, közvetlenül a csúcs másnap­ján megérkezik Fukuda Ja­pán kormányfő i's. A SEATO hivatalos halotti levelének kiállítása, tehát a tömb felosztása; a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ felvételének javasla­ti; Laosz konszolidálási erő­feszítései jelezték az elmúlt hetekben a délkelet-ázsiai térségben végbemenő pozi­tív változásokat. Ezzel egy­idejűleg azonban Washing­tonban nem titkolják, hogy az ASEAN szövetségen belül szívesen látnák a katonai együttműködés erősödését. Az öt ország közül Thaiföld és a Fülöp-szigetek eddig a SEATO tagja volt, s az ame­rikaiak főként Bangkokra tá­maszkodva szívesen segíte­nek, befolyásolnák, „kívül­ről” az államcsoportot. Te­vékenyebbé vált Jaján is. Részben saját számlára dol­gozva, hiszen Délkelet-Ázsia régi célpontja a szigetország gazdasági expanziójának. A tömbtemetés mutathat­ta, hogy az Egyesült Álla­mok nem képes már a régi módon folytatni politikáját ebben a fontos térségben, a vietnami vereség hatása to­vábbra is kisugárzik. Az ASEAN-tervek azonban jelzik. hogy Washington egyelőre nem céljain és szán­dékain, hanem csupán be­avatkozásának módszerein változtatott... Réti Ervin (A moszkvai Krokodilból) HÉTFŰ: Belgrádban folytatódik az európai biztonsággal foglalkozó előkészítő találkozó KEDD: Kádár János és Leonyid Brezsnyev baráti találkozó­ja a Krímben - Az olasz kormányfő a Fehér Házban tárgyal SZERDA: A genfi leszerelési bizottságot tájékoztatják a szovjet—amerikai—angol megbeszélésekről a teljes atomesend érdekében CSÜTÖRTÖK: Közvetítő tevékenység a tartós egyiptomi-lí­biai tűzszünet megvalósításáért, amerikai fegyver­szállítási ígéret Csádnak - Pakisztánban megszün­tetik Bhutto házi őrizetét PÉNTEK: Ellentmondó jelentések a súlyosbodó harcokról etióp Szomáliái csapatok között - Kuala Lumpurba összehívták az ASEAN országok állam, és kormány­főit SZOMBAT: Újabb feszültséghullám Dél-Afrikában - A BVT akcióhetet hirdet a neutronbomba ellen MOSZKVA Leonyid Brezsnyev az 1952. július 23-án végrehajtott egyiptomi forradalom 25. év­fordulója alkalmából távi­ratot intézett Anvar Szádat egyiptomi elnökhöz. Üzeneté­ben haladást és jólétet kívánt a baráti egyiptomi népnek. Választáviratában Anvar Szadat köszönetét mondott az üdvözletért, s fejlődést és felvirágzást kívánt a bará­ti szovjet népnek. BUKAREST Tegnap délelőtt Bukarest­ben Iosif Banc, az RKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Szociafista Egységfront Or­szágos Tanácsának titkára fogadta a Hazafias Népfront hivatalos baráti látogatáson Romániában tartózkodó de­legációját, élén Szentistványi Gyulánéval, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárával. TOKIÓ Fukuda Tafeeo kormányfő beszédet mondott a japán parlament szombati ülésén. A miniszterelnök beszédében is­mét a japán külpolitika sark­kövének minősítette az Egye­sült Államok és a szigétor- szág ‘kapcsolatainak fejlesz­tését. „Együtt akarok mű­ködni Carter elnökkel, hogy megfeleljünk azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket a nemzetközi színtéren or­szágainkkal szemben támasz­tanak” — mondotta. BEJRUT Husszein jordániai uralko­dó az An Nahar című bejrú­ti lap szombati számában megjelent interjújában fi­gyelmeztetett rá, hogy Iz­rael meglepetésszerű táma­dást indíthat az arab orszá­gok ellen. Egy ilyen táma­dásnak a király szerint az lenne a célja, hogy Izrael, kész tények elé állítva ellen­feleit és szövetségeseit, a maga javára megváltoztassa a jelenlegi közel-keleti status quot. BRÜSSZEL Az európai biztonsági és együttműködési bizottság tit­kársága, amely a belga fő­városban működik, szomba­ton, a helsinki záróokmány aláírásának második évfor­dulója alkalmából ülést tar­tott. Az ülésről közleményt adtak ki, Két évvel Helsinki után akik jelen voltak a helsinki Izoknak európai biztonsági és együtt­működési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülésén, örökre emléke­zetes marad ez a tc^ténelmi esemény. A záróokmány aláírása után az újságírók, akik között ott volt e sorok írója is, a 35 ország kormányfőivel és küldöttségi tag­jaival folytatott beszélgetések alapján is­mételten meggyőződhettek arról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értéke­lésekor nem holmi részletkérdéseket he­lyeztek a mérleg serpenyőjébe, hanem azt a nagyszerű ügyet, amely valamennyiüket, egyesítette. Ma különösen helyénvaló felidézni a két évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi értekezlet során is­mételten bebizonyosodott: egyes nyugati „véleményformálók” továbbra is úgy értel­mezik a helsinki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, hanem az egy­mással szembeállítás, a szocialista orszá­gokra gyakorolt „pszichológiai háborús” nyomás eszköze. Éppen ezért fontos mindazok szolidáris álláspontja akik hűek Helsinki szellemé­hez. Az európai politika realizmusa, ame­lyet megszilárdított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy meg­fontolt véleményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még tennünk kell. De a legfontosabb már megmutatkozik az elért eredményben: a helsinki megálla­podások tíz elve szerint szabályozzák az államok közti kapcsolatokat, ha csak ezek­be a kapcsolatokba nem szólnak bele olyan konjunkturális tényezők, mint például az USA katonaipari komplexumának érdekei. Kelet-Európával a kapcsolatok sokkal gyümölcsözőbbek és aktívabbak lettek — jelentette ki G. Andreotti olasz miniszter- elnök. Helsinki után az „enyhülés kétség­telenül előre halad” — hangoztatja B. Kreisky osztrák kancellár. Ami a szovjet állam vezetőit illeti, ne­kik az a meggyőződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gazdasági, kultu­rális és egyéb kapcsolatok az európai ke­retek között észrevehetően bővültek és gaz­dagabbá lettek. E két év alatt a Szov­jetunió még változatosabbá tette kapcso­latait a záróokmányt aláíró számos or­szággal. Ennek példája a politikai együtt­működés olyan formái, mint a rendszeres konzultációk. Gazdasági és tudományos­műszaki téren rendszeressé váltak a hosz- szútávú kooperációs programok. A Szovjetunió önként teljesíti a záró­okmánynak a bizalom megszilárdításáról szóló követelményét, többek között azt a megállapodást, is, amely szerint idejében kell értesíteni a többi országot nagyszabású hadgyakorlatok megrendezéséről. A Szovjetunió a katonai enyhülés biz­tosításával kapcsolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép-európai fegyverzetek csökkentéséről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tár­gyalások sorsára, valamint a katonai eny­hülés egész problémájára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fejtenek ki. Azok például, akik napirendre tűzték az új fegyverfajták: a szárnyas ra­kéták, neutronbomba stb. kifejlesztését. A Szovjetunió és a többi európai ország gazdasági kapcsolatai is új lökést kaptak, fejlődött az egész kelet—nyugati kereske­delem! A potenciális lehetőségek e téren szinte kimeríthetetlenek. Konstruktív vá­laszra vár a KGST-országoknak az Euró­pai Gazdasági Közösséghez intézett együtt­működési javaslata is. A gazdasági és tudományos együttmű­ködés fejlesztése, a béke és kölcsönös megértés elősegítése, a belügyekbe való be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspontja. alapján közelíti meg Moszkva Cinek a záróokmány azon tételeit is, amelyek a humanitárius és kul­turális területekre vonatkoznak. Megvaló­sulnak azok az intézkedések is, amelyek az információcsere feltételeinek javítására irányulnak. A helsinki megállapodások végrehajtása, akárcsak maga az enyhülés, hoszadalmas folyamat, s ez a két esztendő ennek az útnak kezdeti szakasza. Szpartak Beglov (APN — KS) TflSZSZ-nyilatkozat — neutronbombákról Az USA a fegyverkezési hajsza fokozására törekszik A TASZSZ szovjet hír- ügynökség tegnap nyilatko­zatot tett hözzé: A nemzetközi közvélemény figyelmét nem kerülik el azok az újabb intézkedések, amelyek tanúsága szerint az Egyesült Államok a fegyver­kezési hajsza fokozására, új­fajta fegyverrendszerek ki- fejlesztésére törekszik. A fegyverújdonságok ‘között szerepelnek az úgynevezett neutronbombák is. Figyelmet érdemel az a Mény, hogy a neutronbomba reklámozói, e fegyver „tiszta­ságát” propagálva, lényegé­ben arra törekszenek, hogy eltagadták a hagyományos és a nukleáris fegyverek közötti lényegi különbséget, elhitessék az emberekkel azt, hogy az atomfegyverek nem veszedelmesebbek a -közön­séges puskáknál, ugyanezt a célt szolgálják azok az ér­velések is, amelyek szerint a neutronbombát elsősorban a harcmezőkön szándékoz­nak csak bevetni, taktikai fegyverként. Ennek az okos­kodásnak kizárólagos célja Diplomáciai élénkség Közel-Keleten Egy egyiptomi hivatalos személyiség a Mena hírügy­nökség jelentése szerint pén­teken késő este közölte, hogy „Egyiptom és Líbia nem ter­vez politikai találkozót vitá­ja rendezésére”. A kairói Al-Ahram című lap tegnapi jelentése szerint Egyiptom, Szíria, Jordánia és Szaud-Arábia az( arab—izra­eli konfliktus megszüntetését szolgáló egvséges álláspontot dolgozott ki. Tervezetük, amelyet hétfőn kezdődő tíz napos közel-keleti körútja során kívánnak Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel ismertetni, a következő ja­vaslatokat tartalmazza: — Izrael vonuljon ki az el­foglalt arab területekről. (A javaslat tartalmazza a kivo­nulás programját is.) — A Jordán folyó nyugati partvidékén és a gazai, öve­zetben hozzanak létre palesz­tin államot. — Az Izrael és az arab ál­lamok között szűnjék meg a hadiállapot, annak bizonyítása, hogy a neutronfegyver alkalmazása nem vonja feltétlenül maga után a nukleáris háborút. Az ilyen és hasonló érve­lések veszedelmes és tartha­tatlan volta nyilvánvaló. Fel­adatuk olyan konkrét, gya­korlati lépések igazolása, amelyek a nukleáris kataszt­rófa küszöbére sodorhatják a világot. A Szovjetunió szeretné re­mélni, hogy az Egyesült Ál­lamok vezetői tudatában van­nak annak: milyen felelős­ség terheli őket a fegyverke­zési hajsza újabb szakaszá­nak elindításáért. Hasonló­képpen reméli azt is, hogy Washingtonban végül is fe­lülkerekedik a józan ész és a politikai realizmus. (Folytatás az 1. oldalról) rialista törekvéseket, ame­lyek politikai veszélyeik mel­lett rendkívüli mennyiségű anyagi eszközt vonnak el a társadalmi-gazdasági fel- emélkedéstől, ugyanakkor alapvetően nem változtathat­ják meg a valóságos erővi­szonyokat. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy az eny­hülés — mint objektív tör­ténelmi folyamat — tovább­ra is realitás marad, amelyet lassítani lehet, de megakadá­lyozni nem. A béke és biztonság, a tár­sadalmi haladás ügye elvá­laszthatatlan, az egész em­beriség létérdeke. Helsinki pzélleme ezért is gyakorol mozgósító hatást a világ ha­ladó közvéleményére, s len­díti tovább a társadalmi, tö­megmozgalmak, köztük a magyar és a nemzetközi bé­kemozgalom harcát is. A békeszerető közvélemény, a népek békevágyát kézzelfog­hatóan bizonyítja az is, hogy a Béke-világtanács új stock­holmi felhívását többszáz- millfóan írták alá. Hazánk és a szocialista országok bé­keszerető népei véleményé­nek nemes bizonysága az, a nemzetközi tömegmozga­lommá szélesedett szocialista munkaverseny is amelyet Elttkészftű tárgyalás flz 50. plenáris ülés Belgrádban A jugoszláv fővárosban teg­nap délelőtt újabb plenáris ülést tartott az idén őszre tervezett belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozót előkészítő értekez­let. A küldöttségek állás­pontjában — a hírek szerint — a péntek -estihez képest — nem történt számottevő változás. A résztvevők vár­ják kormányuk véleményét a pénteken előterjesztett spa­nyol javaslatról. A 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői másfél hónapja tanácskoznak az új­belgrádi „Száva” kongresz- szusi palotában. Tegnap ke­rült sor 50. plenáris ülésük­re. Az előkészítő tanácskozás hétfőn folytatódik. Csepel dolgozói hirdettek meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére. Meggyő­ződésünk, hogy a szocialista építésben elért eredmények tovább növelik a szocializ­mus vonzerejét, a szocialista Magyarország tekintélyét és súlyát a békés egymás mel­lett élés politikájának erősí­tésében. Az Országos Béketanács el­nöksége a helsinki dokumen­tumok ünnepélyes aláírásá­nak második évfordulóján, kontinensünk és világunk bé­kéjének, biztonságának érde­kében sürgeti az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt célkitűzések követke­zetes megvalósítását. Meg­győződésünk, hogy a belgrá­di tanácskozásokon Európa és a világ népei érdekeinek megfelelően tovább erősödik az enyhülés, az államok kö­zötti együttműködés. A ma­gyar békemozgalom a jövő­ben is mindent megtesz en­nek előmozdítására. * * * Az évforduló alkalmából nyilatkozatot tett közzé az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottsága is. Az Országos Béketanács elnökségének állásfoglalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom