Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 30. MOSZKVA Stockholm egyik elővárosának bírósága minimális időtartamú, 4 évi szabadság- vesztésre ítélte Vaszilij Szosznovszkij légikalózt, alki május 26-án az Aeroflot szovjet légitársaság egy AN— 24-es gépének személyzetét, fegyverrel fenyegetőzve, arra kényszerítette, hogy az utasok életének kockáztatásával változtassa meg az útvonalat és szálljon le a svéd fővárosban —, írta pénteken a TASZSZ hírügynökség kommentátora. A bíróság egyidejűleg úgy határozott, hogy Szosznovszkij t nem adják ki a szovjet hatóságoknak. JOHANNESBURG A dél-afrikai rendőrség tegnap két iskolást agyonlőtt és hat diákot megsebesített Sowetóban, Johannesburg afrikaiak lakta elővárosában. Az iskolások napok óta tüntetnek és bojkottálják a tanítást, így tiltakozva a faji elkülönítés politikájának az oktatásban alkalmazott módszerei ellen. GENF Genfben tegnap megtartotta soronkövetkező ülését a hadászati támadófegyverék korlátozásáról folytatott tárgyálásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. HAVANNA Dr. Meruk Vilmost, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott havannai nagykövetét,, állomáshelyéről történő végleges elutazása alkalmából, búcsú- látogatáson fogadta C. R. Rodiguez miniszterelnökhelyettes, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Közpohti Bizottság titkárságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, Bias Roca Cal- derio, a nemzetgyűlés elnöke, az Államtanács elnökhelyettese, valamint Isidoro Malmierca Peoli külügyminiszter. WASHINGTON James Carter amerikai elnök sokat veszített a lakosság előlegezett bizalmából a hivatalában töltött első hat hófiap alatt. — ez tűnik ki a New York Times pénteki nyilvánosságra hozott felméréséből. Pravda-kommentár Moszkvában Szeptember 7-9 Egyiptomi-líbiai konfliktus Élénk diplomáciai tevékenység színhelye Tripoli. Képünkön Kadhafi líbiai államfő és Khadam szíriai külügyminiszter tárgyalásaik megkezdésé előtt (Telefotá - KS) „Jogos nyugtalanság” címmel az Egyiptom és Líbia határán lezajlott fegyveres konfliktus okait elemzi Pavel Gyemcsenko a Pravda tegnapi számában. Megállapítja : „Sok emberben vetődik fel a zavarba ejtő, de teljes mértékben indokolt és nagyon komoly kérdés: miért fegyveres erővel számol le az egyik arab ország a másikkal, miért omlik ismét vér a testvérgyilkos összecsapásokban? Lehetetlen a konfliktust a konkrét közel-keleti helyzettől elszakítva szemlélni, hiszen a tények azt bizonyítják, hogy az új izraeli korEtiópia délkeleti részén etiópiai kormánycsapatok és az úgynevezett nyugat-szo- máliai felszabadító front között összecsapások folynak. Amerikai hírügynökségek szerint a „front” akcióit Szomáliái reguláris alakulatok támogatják. mány már hozzálátott annak az expanzionista politikának a megvalósításához, amelyet Menahem Begin miniszter- elnök hirdetett meg. Ilyen helyzetben az egyiptomi—líbiai határon lezajlott fegyveres akciók, valamint az arab államok közötti összetűzésre irányuló egyéb kísérletek, nem pusztán hiábavaló erőveszteség, hanem az erők elvonása a népek valódi érdekeiért folyó harctól. Figyelemre méltó, hogy néhány egyiptomi lap a fellángolt konfliktust a Szovjetunió álláspontjának eltorzítására és megrágalmazására használta fel”. Az AP hírügynökség beszámol arról, hogy Etiópia tiltakozó dokumentumot juttatott el az Afrikai Egységszervezethez, „nyílt katonai támadással” vádolva Szomáliát, amely cáfolja, hogy csapatai részt vennének etiópiai harcokban. Megemlékezés a helsinki értekezlet évfordulóján Az európai biztonságért küzdő szovjet bizottság tegnap megtartott ülésén megemlékezett az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek és a záróokmány Helsinkiben történt aláírásának második évfordulójáról. Alekszej Sityikov, a bizottság elnöke az ülésen elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy Helsinki szelleme, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eszméi élnek és fejlődnek. Az ülés résztvevői megállapították: a Szovjetunió lelki- ismeretesen és kötelességtu- dóan tesz eleget a záróokmány elveinek és ajánlásainak. A bizottság ülésén elfogadott nyilatkozat többek között megállapítja: Európa és a világ közvéleményét mélységesen felháborítja az Egyesült Államokban az új gyilkos tömegpusztító fegyver; a neutronbomba gyártásáról hozott döntés. Októberben választások Pakisztánban Fazal Elahi Csaudri pakisztáni köztársasági elnök tegnap közzétette az októberben tartandó általános választások irányelveit. A rendező elveket Ziaul Hak, a katonai kormányzat vezetője elfogadta. Az elnöki rendelet szerint a választásokat 1977. Októberében, a pakisztáni választási bizottság által meghatározandó időpontban kell megtartani. Egy napon kerül sor a szenátus,'' a nemzetgyűlés és a tartományi gyűlések tagjainak megválasztására. Változatlan hevességű harcok Etiópiában A novemberben befejeződött 19 hónapos polgárháború után a libanoni fővárosban Bejrutban még mindig az élet helyreállításán dolgoznak a város lakói. Képünkön: a pusztítás nyomait viselő libanoni főváros egy utcája. (Telefotá - KS) Gromiko-Vance találkozó A közel-keleti kérdésben a felek álláspontja lényegében nincs közelebb egymáshoz, mint januárbaiv volt. Ezért lehetséges, hogy jövőheti körútját követően még az ENSZ-köz- gyűlés szeptemberben megnyíló 32. ülésszakán is folytatni kell majd a tárgyalásokat a genfi konferencia újbóli összehívásáról - mondotta Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Vance tegnapi sajtóértekezletén bejelentette: szeptember 7—9 között Bécsben ismét találkozik Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszterrel. hogy elsősorban az újabb SALT-egyezmény megkötésének kérdéséről tárgyaljanak. Az amerikai külügyminiszter, aki vasárnap utazik el tíznapos közel-keleti kőrútjára, Carter elnökkel ellentétben borúlátóbb volt a gen, fi békekonferencia munkájának közeli felújításáról. Cyrus Vance új javaslatokat is terjeszt majd elő a felkeresendő közel-keleti országokban, de azokról nem volt hajlandó nyilatkozni. Nem foglalt állást azzal a kiszivárogtatott izraeli tervvel kapcsolatban sem, hogy Cisz- jordániát évekre helyezzek izraeli „gyámság” alá, majd népszavazással döntsenek a terület jövőjéről. A külügyminiszter egv kérdésre válaszolva azt a meglepő kijelentést tette, hogy „nyitott kérdés” kinek van joga Ciszjor- dániához. Vance szerint az, hogy az Egyesült Államok fegyvereket készül szállítani Szomáliának, Szudánnak és Csád- nak „nem jelent fegyverszállítási versenyt” a Szovjetunióval. Amennyiben a Szomáliának szánt „védelmi fegyvereket” leszállítják, azokat Szomália nem használhatja majd fel az etióp területen folyó harcokban —, mondotta az amerikai külügyminiszter. Kommentárunk Elnöki bejelentés „Legfontosabb a társadalmi béke helyreállítása, a nyugalom” — mondta Francisco Morales Bermudez perui tábornok-elnök. Érthető várakozással fogadott beszéde Peru függetlenségénék 156. évfordulóján hangzott el a rádióban és a televízióban. A latin-amerikai országban az utóbbi időben fokozódott a belső feszültség. Újabban már sztrájkokról is érkezett hír, holott korábban — tekintettel a katonai kormányzat által bevezetett szociális intézkedésekre, a dolgozók jogainak kiterjesztésére, a földreformra — ezzel a fegyverrel nem éltek a perui munkások. A perui pénz, a sol sokszoros leértékelése, az aggasztó méreteket öltött infláció, a rohamos drágulás miatt azonban az elkeseredettség is nőtt. Súlyos helyzetbe került az ország gazdasága: legfőbb exporttermékük, a cukor és a réz ára a világpiacon esett. Peruban található a világ egyik legnagyobb rézbányája Toque- pala térségében, s az ország évi termelése eléri a 70 ezer tonnát, amit nagyrészt külföldön értékesít. Cukoripara is jelentős: az évi több mint egymillió tonnának mintegy 70 százalékát exportálják. Bermudez elnök elmondta: az exporttermékekért a vártnál kevesebbet kaptak, ezzel szemben néhány lét- fontosságú fogyasztási cikket csak méregdrágán tudtak behozni. Ebből adódik az ország tartós fizetési mérleghiánya, s külföldi adósságainak zöme. Perunak ma körülbelül 300 millió dollárra lenne szüksége, hogy adósságát törleszthesse. A társadalmi feszültség feloldására az elnök kilátásba helyezte, hogy fokozatosan visszatérnek a polgári kormányzáshoz. (A hadsereg 1968-ban vértelen puccsal vette át a hatalmat, hogy úrrá legyen a kaotikus, zűrzavaros helyzeten.) Ennek-jegyében jövőre megválasztják az aikotmányozó nemzetgyűlést, amely kidolgozza majd az ország új, a haladó vívmányokat is magában foglaló alaptörvényét. 1980-ban általános választásokat rendeznek Peruban, s ezt követően a fegyveres erők —, ha a belpolitikai helyzetben nem következik be váratlan rosszabbodás — átadják a hatalmat a polgári kormányzatnak. A jelenlegi feszültség remélhetően az elnök beszéde nyomán csökken. Peru katonai kormányzata már számos reformot vezetett be, s igyekezett a bérből és fizetésből élők életkörülményeit a lehetőségek határain belül javítani. Bermudez elnök beszédéből arra lehet következtetni, hogy a fegyveres erők kormánya továbbra is ezen az úton halad. Mi történik a kávépiacon? A világkereskedelemről érkező hírek között korábban az élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaóbab) szerényen meghúzódtak az olyan mezőgazdasági eredetű tömegcikkek árnyékában, Tnint' a gabona, a gyapot, a cukor, a só stb. Ma azonban a nemzetközi árupiacok fontos szereplőivé váltak, az elmúlt pár hónapban az élvezeti cikkek világpiaci ára meredeken emelkedett és lassan a szürke közfogyasztási cikkekből áraikat tekintve szuperluxus termékekké váltak. Az USA-ban például kampány folyik a kávéfogyasztás csökkentésére. Széles körben propagálják a pótkávékat. A figyelem középpontjában természetesen a kávé áll. 1975 végén New Yorkban 1 tonna kávé ára 1500 dollár körül alakult, a minőségtől függően, 1977. elején már 4500 dollár volt. Ennek nagyságát érzékelteti, hogy ezért az összegért az USÁ-ban egy jó személyautót lehet vásárolni. Hasonló volt a növekedés az európai piacokon is. Biztos, hogy 1976-ban a kávé drágult a legggyorsabban a közszükségleti élelmiszerek családjában, de talán az összes termék között is. A kávé áremelkedését gyorsan követte a kakaóbab is, amelynek ára ma • már 3600 dollár tonnánként. A legkésőbben a tea ébredt fel a csipkerózsika álomból és az áremelkedés csak az elmúlt hónapokban vált viharossá, 1964—1973 között a tea ára 50. penny volt kilónként, 1976 első feléig az ár lassan 70—80 pennyre nőtt, míg napjainkban 2,3 font egy kiló jó minőségű tea ára. (Amerikai dollárban kifejezve 1 tonna tea ára 4250 dollár.) Amerikai szakértők becslése szerint az élvezeti cikkek világtermelése 1975— 1976-ban hosszú évek óta a legalacsonyabb, mindössze 62 millió zsák (1 zsák = 60 kg) volt, szemben a korábbi esztendő 70—75 millió zsáknyi termelésével. Az élvezeti cikkek fogyasztása talán a világ minden országában növekvő irányzatú. Ebből következően a kereslet és kínálat között egyre mélyülő szakadék jött létre. A relatív áruhiány és a fogyasztás növekedése együttesen indították el az áremelkedés láncreakcióját. Az élvezeti cikkek között erőteljes helyettesíthetőségi kapcsolat van, ezt bizonyítja, hogy 1976-ban a világ teatermelése kedvező volt és mégis a piacon az áremelkedés folytatódott. A kávédrágulás egyik fő okát pontos időponttal lehet meghatározni: 1976. július 18, amikor Brazíliában a fagy elpusztította a termés nagy részét. De más országokban is alacsony volt a termelés. Például Angolában a harcok miatt, más országokban az aszály, árvíz, hurrikán tépázta meg a kávéültetvényeket. Nemcsak az időjárás, hanem a kávé rozsdabetegség is felütötte a fejét, ami Nicaraguában pusztított a legjobban. A kakaóbab termelését nem érték olyan mértékben a természeti csapások, mint a kávét, de Nyugat-Afriká- ban a kevés eső és az alacsony hőmérséklet miatt a termelés kb. 5—7 százalékkal csökkent a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ez a terméscsökkenés nem indokolt volna olyan viharos áremelkedést, mint amilyen végbement. E terméknél is érvényesült a „kávéhatás”: Ghánában nem újítják fel a kakaóültetvényeket, Nigériában a figyelem középpontjába a nyersolaj került. Nem kétséges, hogy a nemzetközi spekuláció is meg- nyergelte a kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlását és a csillagászati árak kialakulásában jelentős szerepet játszott. A spekuláció azonban ma már lassan kifulladóban van, s mint árfelhajtó tényező nem meghatározó. Az ókok csokrába tartózik az is, hogy az élvezeti cikkek árai hosszú évekig nem tükrözték a tőkés infláció általános árnövelő hatását. A közelmúlt és napjaink áremelkedésében kifejeződik egy bizonyos árfelzárkózási folyamat is, amely valószínűleg állandósul. Nehéz feladat felvázolni a jövőt, mert például a kávé és a kakaó ára most csökken, miközben a teaárak még mindig emelkednek. Az amerikai szakértők becslése szerint 1977—1978-ban a kávékínálat eléri a 70 millió zsákot, ami 14 százalékkal több, mint 1976—1977-ben volt. Erőteljes termésbővítés figyelhető meg minden érintett országban, mert a jövedelmezőség igen magas. A teatermelés az egyes termelő országokban jelentkező politikai problémák miatt valószínűleg nem emelkedik olyan gyorsan, mint a kereslet, hasonló a helyzet Afrikában a kakaóbab-termelés- sel. A termésbecslések azonban még mindig bizonytalanok, mert váratlan fagy, vagy árvíz mindent felboríthat. Talán nem tévedünk túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy az élvezeti cikkek (kávé és kakaóbab) piacán az esetenként látványos árcsökkenés ellenére sem várható hosz- szabb távon az árak olyan lemorzsolódása, hogy a kávé, a kakaóbab és a tea ára a világpiacon visszatérjen a korábbi alacsony szintre. W. I,