Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 30. MOSZKVA Stockholm egyik elővárosá­nak bírósága minimális idő­tartamú, 4 évi szabadság- vesztésre ítélte Vaszilij Szosznovszkij légikalózt, alki május 26-án az Aeroflot szovjet légitársaság egy AN— 24-es gépének személyzetét, fegyverrel fenyegetőzve, ar­ra kényszerítette, hogy az utasok életének kockáztatá­sával változtassa meg az út­vonalat és szálljon le a svéd fővárosban —, írta pén­teken a TASZSZ hírügynök­ség kommentátora. A bíróság egyidejűleg úgy határozott, hogy Szosznovszkij t nem ad­ják ki a szovjet hatóságok­nak. JOHANNESBURG A dél-afrikai rendőrség tegnap két iskolást agyon­lőtt és hat diákot megsebe­sített Sowetóban, Johannes­burg afrikaiak lakta elővá­rosában. Az iskolások napok óta tüntetnek és bojkottálják a tanítást, így tiltakozva a fa­ji elkülönítés politikájának az oktatásban alkalmazott módszerei ellen. GENF Genfben tegnap megtar­totta soronkövetkező ülését a hadászati támadófegyve­rék korlátozásáról folytatott tárgyálásokon résztvevő szovjet és amerikai küldött­ség. HAVANNA Dr. Meruk Vilmost, a Ma­gyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott havannai nagykövetét,, állo­máshelyéről történő végleges elutazása alkalmából, búcsú- látogatáson fogadta C. R. Rodiguez miniszterelnökhe­lyettes, a Kubai Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpohti Bizottság titkárságának tag­ja, az Államtanács elnök­helyettese, Bias Roca Cal- derio, a nemzetgyűlés elnö­ke, az Államtanács elnökhe­lyettese, valamint Isidoro Malmierca Peoli külügymi­niszter. WASHINGTON James Carter amerikai el­nök sokat veszített a lakos­ság előlegezett bizalmából a hivatalában töltött első hat hófiap alatt. — ez tűnik ki a New York Times pénteki nyilvánosságra hozott fel­méréséből. Pravda-kommentár Moszkvában Szeptember 7-9 Egyiptomi-líbiai konfliktus Élénk diplomáciai tevékenység színhelye Tripoli. Képünkön Kadhafi líbiai államfő és Khadam szíriai külügyminiszter tárgyalásaik megkezdésé előtt (Telefotá - KS) „Jogos nyugtalanság” cím­mel az Egyiptom és Líbia ha­tárán lezajlott fegyveres konfliktus okait elemzi Pa­vel Gyemcsenko a Pravda tegnapi számában. Megálla­pítja : „Sok emberben vetődik fel a zavarba ejtő, de teljes mértékben indokolt és na­gyon komoly kérdés: miért fegyveres erővel számol le az egyik arab ország a másik­kal, miért omlik ismét vér a testvérgyilkos összecsapá­sokban? Lehetetlen a konfliktust a konkrét közel-keleti helyzet­től elszakítva szemlélni, hi­szen a tények azt bizonyít­ják, hogy az új izraeli kor­Etiópia délkeleti részén etiópiai kormánycsapatok és az úgynevezett nyugat-szo- máliai felszabadító front kö­zött összecsapások folynak. Amerikai hírügynökségek szerint a „front” akcióit Szo­máliái reguláris alakulatok támogatják. mány már hozzálátott annak az expanzionista politikának a megvalósításához, amelyet Menahem Begin miniszter- elnök hirdetett meg. Ilyen helyzetben az egyip­tomi—líbiai határon lezaj­lott fegyveres akciók, vala­mint az arab államok közöt­ti összetűzésre irányuló egyéb kísérletek, nem pusztán hiá­bavaló erőveszteség, hanem az erők elvonása a népek valódi érdekeiért folyó harc­tól. Figyelemre méltó, hogy né­hány egyiptomi lap a fellán­golt konfliktust a Szovjet­unió álláspontjának eltorzí­tására és megrágalmazására használta fel”. Az AP hírügynökség be­számol arról, hogy Etiópia tiltakozó dokumentumot jut­tatott el az Afrikai Egység­szervezethez, „nyílt katonai támadással” vádolva Szomá­liát, amely cáfolja, hogy csa­patai részt vennének etiópiai harcokban. Megemlékezés a helsinki értekezlet évfordulóján Az európai biztonságért küzdő szovjet bizottság teg­nap megtartott ülésén meg­emlékezett az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletnek és a záróok­mány Helsinkiben történt aláírásának második évfor­dulójáról. Alekszej Sityikov, a bizott­ság elnöke az ülésen elhang­zott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy Helsinki szelleme, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eszméi élnek és fejlődnek. Az ülés résztvevői megállapí­tották: a Szovjetunió lelki- ismeretesen és kötelességtu- dóan tesz eleget a záróok­mány elveinek és ajánlásai­nak. A bizottság ülésén elfoga­dott nyilatkozat többek kö­zött megállapítja: Európa és a világ közvéleményét mélységesen felháborítja az Egyesült Államokban az új gyilkos tömegpusztító fegy­ver; a neutronbomba gyár­tásáról hozott döntés. Októberben választások Pakisztánban Fazal Elahi Csaudri pa­kisztáni köztársasági elnök tegnap közzétette az októ­berben tartandó általános vá­lasztások irányelveit. A ren­dező elveket Ziaul Hak, a katonai kormányzat vezetője elfogadta. Az elnöki rendelet szerint a választásokat 1977. Októbe­rében, a pakisztáni válasz­tási bizottság által meghatá­rozandó időpontban kell megtartani. Egy napon ke­rül sor a szenátus,'' a nem­zetgyűlés és a tartományi gyűlések tagjainak megvá­lasztására. Változatlan hevességű harcok Etiópiában A novemberben befejeződött 19 hónapos polgárháború után a libanoni fővárosban Bejrutban még mindig az élet helyreállításán dolgoznak a város lakói. Képünkön: a pusztítás nyomait viselő libanoni főváros egy utcája. (Telefotá - KS) Gromiko-Vance találkozó A közel-keleti kérdésben a felek álláspontja lénye­gében nincs közelebb egy­máshoz, mint januárbaiv volt. Ezért lehetséges, hogy jövőheti körútját kö­vetően még az ENSZ-köz- gyűlés szeptemberben meg­nyíló 32. ülésszakán is folytatni kell majd a tár­gyalásokat a genfi kon­ferencia újbóli összehívá­sáról - mondotta Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. Vance tegnapi sajtóértekez­letén bejelentette: szeptem­ber 7—9 között Bécsben is­mét találkozik Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter­rel. hogy elsősorban az újabb SALT-egyezmény megköté­sének kérdéséről tárgyalja­nak. Az amerikai külügyminisz­ter, aki vasárnap utazik el tíznapos közel-keleti kőrút­jára, Carter elnökkel ellen­tétben borúlátóbb volt a gen­, fi békekonferencia munkájá­nak közeli felújításáról. Cyrus Vance új javaslato­kat is terjeszt majd elő a fel­keresendő közel-keleti orszá­gokban, de azokról nem volt hajlandó nyilatkozni. Nem foglalt állást azzal a kiszi­várogtatott izraeli tervvel kapcsolatban sem, hogy Cisz- jordániát évekre helyezzek izraeli „gyámság” alá, majd népszavazással döntsenek a terület jövőjéről. A külügy­miniszter egv kérdésre vála­szolva azt a meglepő kijelen­tést tette, hogy „nyitott kér­dés” kinek van joga Ciszjor- dániához. Vance szerint az, hogy az Egyesült Államok fegyvere­ket készül szállítani Szomá­liának, Szudánnak és Csád- nak „nem jelent fegyverszál­lítási versenyt” a Szovjet­unióval. Amennyiben a Szo­máliának szánt „védelmi fegyvereket” leszállítják, azokat Szomália nem hasz­nálhatja majd fel az etióp te­rületen folyó harcokban —, mondotta az amerikai kül­ügyminiszter. Kommentárunk Elnöki bejelentés „Legfontosabb a társadalmi béke helyreállítása, a nyugalom” — mondta Francisco Morales Bermudez pe­rui tábornok-elnök. Érthető várakozással fogadott be­széde Peru függetlenségénék 156. évfordulóján hangzott el a rádióban és a televízióban. A latin-amerikai országban az utóbbi időben fokozó­dott a belső feszültség. Újabban már sztrájkokról is ér­kezett hír, holott korábban — tekintettel a katonai kormányzat által bevezetett szociális intézkedésekre, a dolgozók jogainak kiterjesztésére, a földreformra — ez­zel a fegyverrel nem éltek a perui munkások. A perui pénz, a sol sokszoros leértékelése, az ag­gasztó méreteket öltött infláció, a rohamos drágulás miatt azonban az elkeseredettség is nőtt. Súlyos hely­zetbe került az ország gazdasága: legfőbb exporttermé­kük, a cukor és a réz ára a világpiacon esett. Peruban található a világ egyik legnagyobb rézbányája Toque- pala térségében, s az ország évi termelése eléri a 70 ezer tonnát, amit nagyrészt külföldön értékesít. Cukor­ipara is jelentős: az évi több mint egymillió tonnának mintegy 70 százalékát exportálják. Bermudez elnök elmondta: az exporttermékekért a vártnál kevesebbet kaptak, ezzel szemben néhány lét- fontosságú fogyasztási cikket csak méregdrágán tudtak behozni. Ebből adódik az ország tartós fizetési mérleg­hiánya, s külföldi adósságainak zöme. Perunak ma körülbelül 300 millió dollárra lenne szüksége, hogy adósságát törleszthesse. A társadalmi feszültség feloldására az elnök kilá­tásba helyezte, hogy fokozatosan visszatérnek a polgá­ri kormányzáshoz. (A hadsereg 1968-ban vértelen puccsal vette át a hatalmat, hogy úrrá legyen a kaoti­kus, zűrzavaros helyzeten.) Ennek-jegyében jövőre megválasztják az aikotmányozó nemzetgyűlést, amely kidolgozza majd az ország új, a haladó vívmányokat is magában foglaló alaptörvényét. 1980-ban általános vá­lasztásokat rendeznek Peruban, s ezt követően a fegy­veres erők —, ha a belpolitikai helyzetben nem követ­kezik be váratlan rosszabbodás — átadják a hatalmat a polgári kormányzatnak. A jelenlegi feszültség remélhetően az elnök beszéde nyomán csökken. Peru katonai kormányzata már szá­mos reformot vezetett be, s igyekezett a bérből és fi­zetésből élők életkörülményeit a lehetőségek határain belül javítani. Bermudez elnök beszédéből arra lehet következtetni, hogy a fegyveres erők kormánya továbbra is ezen az úton halad. Mi történik a kávépiacon? A világkereskedelemről érkező hírek között korábban az élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaóbab) szerényen meghú­zódtak az olyan mezőgazdasági eredetű tömegcikkek árnyé­kában, Tnint' a gabona, a gyapot, a cukor, a só stb. Ma azonban a nemzetközi árupiacok fontos szereplőivé váltak, az elmúlt pár hónapban az élvezeti cikkek világpiaci ára meredeken emelkedett és lassan a szürke közfogyasztási cikkekből áraikat tekintve szuperluxus termékekké váltak. Az USA-ban például kampány folyik a kávéfogyasztás csök­kentésére. Széles körben propagálják a pótkávékat. A figyelem középpontjá­ban természetesen a kávé áll. 1975 végén New York­ban 1 tonna kávé ára 1500 dollár körül alakult, a mi­nőségtől függően, 1977. ele­jén már 4500 dollár volt. Ennek nagyságát érzékelteti, hogy ezért az összegért az USÁ-ban egy jó személy­autót lehet vásárolni. Ha­sonló volt a növekedés az európai piacokon is. Biztos, hogy 1976-ban a kávé drá­gult a legggyorsabban a köz­szükségleti élelmiszerek csa­ládjában, de talán az összes termék között is. A kávé áremelkedését gyorsan követte a kakaóbab is, amelynek ára ma • már 3600 dollár tonnánként. A legkésőbben a tea ébredt fel a csipkerózsika álomból és az áremelkedés csak az elmúlt hónapokban vált vi­harossá, 1964—1973 között a tea ára 50. penny volt kilón­ként, 1976 első feléig az ár lassan 70—80 pennyre nőtt, míg napjainkban 2,3 font egy kiló jó minőségű tea ára. (Amerikai dollárban kife­jezve 1 tonna tea ára 4250 dollár.) Amerikai szakértők becs­lése szerint az élvezeti cik­kek világtermelése 1975— 1976-ban hosszú évek óta a legalacsonyabb, mindössze 62 millió zsák (1 zsák = 60 kg) volt, szemben a koráb­bi esztendő 70—75 millió zsáknyi termelésével. Az élvezeti cikkek fogyasz­tása talán a világ minden országában növekvő irány­zatú. Ebből következően a kereslet és kínálat között egyre mélyülő szakadék jött létre. A relatív áruhiány és a fogyasztás növekedése együttesen indították el az áremelkedés láncreakció­ját. Az élvezeti cikkek között erőteljes helyettesíthetőségi kapcsolat van, ezt bizonyít­ja, hogy 1976-ban a világ teatermelése kedvező volt és mégis a piacon az áremelke­dés folytatódott. A kávédrágulás egyik fő okát pontos időponttal lehet meghatározni: 1976. július 18, amikor Brazíliában a fagy elpusztította a termés nagy részét. De más orszá­gokban is alacsony volt a termelés. Például Angolában a harcok miatt, más orszá­gokban az aszály, árvíz, hur­rikán tépázta meg a kávé­ültetvényeket. Nemcsak az időjárás, hanem a kávé rozsdabetegség is felütötte a fejét, ami Nicaraguában pusztított a legjobban. A kakaóbab termelését nem érték olyan mértékben a természeti csapások, mint a kávét, de Nyugat-Afriká- ban a kevés eső és az ala­csony hőmérséklet miatt a termelés kb. 5—7 százalék­kal csökkent a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ez a terméscsökkenés nem indo­kolt volna olyan viharos ár­emelkedést, mint amilyen végbement. E terméknél is érvényesült a „kávéhatás”: Ghánában nem újítják fel a kakaóültetvényeket, Nigé­riában a figyelem közép­pontjába a nyersolaj került. Nem kétséges, hogy a nem­zetközi spekuláció is meg- nyergelte a kereslet és kí­nálat egyensúlyának meg­bomlását és a csillagászati árak kialakulásában jelentős szerepet játszott. A speku­láció azonban ma már lassan kifulladóban van, s mint árfelhajtó tényező nem meg­határozó. Az ókok csokrába tartózik az is, hogy az élve­zeti cikkek árai hosszú éve­kig nem tükrözték a tőkés infláció általános árnövelő hatását. A közelmúlt és nap­jaink áremelkedésében kife­jeződik egy bizonyos árfel­zárkózási folyamat is, amely valószínűleg állandósul. Nehéz feladat felvázolni a jövőt, mert például a kávé és a kakaó ára most csök­ken, miközben a teaárak még mindig emelkednek. Az amerikai szakértők becslése szerint 1977—1978-ban a ká­vékínálat eléri a 70 millió zsákot, ami 14 százalékkal több, mint 1976—1977-ben volt. Erőteljes termésbővítés figyelhető meg minden érin­tett országban, mert a jöve­delmezőség igen magas. A teatermelés az egyes terme­lő országokban jelentkező politikai problémák miatt valószínűleg nem emelkedik olyan gyorsan, mint a keres­let, hasonló a helyzet Afri­kában a kakaóbab-termelés- sel. A termésbecslések azon­ban még mindig bizonytala­nok, mert váratlan fagy, vagy árvíz mindent felbo­ríthat. Talán nem tévedünk túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy az élvezeti cikkek (kávé és kakaóbab) piacán az eseten­ként látványos árcsökkenés ellenére sem várható hosz- szabb távon az árak olyan lemorzsolódása, hogy a ká­vé, a kakaóbab és a tea ára a világpiacon visszatérjen a korábbi alacsony szintre. W. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom