Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 =S=*--^ P ermetezik a burgonyát a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben MG Befejezés előtt az őszi árpa aratása, vágják a búzát Az ország nagy gabonatermő táján, Szolnok megyében a hét végére befejező szakaszához érkezett a több mint nyolcezer hektár őszi árpa aratása, tiz százalék hiján le­vágták és elcsépelték a termést. Ha újabb eső nem lesz, a jövő hét első napjaiban magtárba kerül az egész takar­mánygabona. Megkezdődött a TIT VII. küldöttgyűlése Tegnap az építő-, fa- és építöanyagipari dolgozók szakszervezetének Dózsa György úti székházában meg­kezdte kétnapos tanácskozását a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat küldöttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mér­legét, s a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, a városi, a kerületi szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény - az osztrák, a bolgár, a cseh­szlovák, a finn, a lengyel, a mongol, az NDK, az NSZK, az olasz, a román, és a szovjet ismeretterjesztő társulatok - képviselői vettek részt. Ugyancsak befejezése előtt áll a nyolcezer hektáros rep­ce betakarítása, a vetőbor­sónak pedig negyven száza­léka került le a földekről. A hétvégén megindultak a kombájnok a búzatáblákon is, vágják a korán érő fajtát a libelullát. Elsőként a szol­noki járás közös gazdaságai', illetve a karcagi tsz-ek lát­tak hozzá a búza betakarítá­sához. A tiszaföld,vári Lenin Tsz- ben szerdán és csütörtökön 18 kombájn kezdte meg a búza aratását. Két nap alatt több mint kétszáz hektárról Segítség a nagy- családosoknak „Gondoskodás a sokgyer­mekes családokról, a gyer­meküket egyedül nevelő édesanyákról. Megkülön­böztetett figyelmet kell for­dítani anyagi, szociális hely­zetük javítására”, Jászla­dányban a nagyközségi ta­nács munkatervében Szerep­lő feladatok ezek. Megvaló­sításukhoz a Hazafias Nép­fronttól, a Vöröskereszttől, a nőbizottságtól és a gazda­sági szervektől kapnak se­gítséget. A tanács általános szociá­lis segélykeretéből jelentős összeget fordít minden év­ben a nagycsaládosok támo­gatására. Tavaly nyolc csa­lád — harminchárom gye­rek — kapott 800—1000 fo­rintos rendkívüli segélyt. A nagycsaládosok segítségét szolgálja a tanszervásárlási segély, a napközis konyhán biztosított olcsó étkeztetés. Segítik a nagycsaládoso­kat a helyi Egyetértés Tsz- ben is, ahol harminchárom olyan szülő dolgozik, akinek három, vagy négy gyerme­ke van, és tíz édesanya, aki egyedül neveli gyermekét. A tsz tanszervásárlási segélyt kislakásépítési támogatást ad, ezeknek a családoknak a szocialista brigádok társa­dalmi munkában segítenek a lakásépítésben, a javításában. A vegyesipari szövetkezetnél 18 nagycsaládos dolgozik. A szövetkezet kedvezményes üdültetésben részesíti őket, a téli tüzeléshez hulladékfát kapnak, szükség esetén 400 —1200 forintos szociális se­gélyt utal ki számukra. Az áfész azoknak az anyáknak, akik gyermekü­ket egyedül nevelik, egy gyermek után 2, két gyer­mek után 5, három gyermek után 5—9 fizetett szabad­napot biztosít. Támogatást ad a többgyermekes csalá­doknak . kislakásépítéshez, 2 ezer forintos fuvartámo­gatási kedvezményben része­síti őket. Az iskolai év meg­kezdése előtt a nagycsalá­dosok gyermekenként 300 forintos szociális segélyt kapnak. takarították be a termést, százharminc vagon búza ke­rült a magtárakba, miután közben eső áztatta meg a búzatáblákat pihenőre kény­szerülték az aratók, és szom­baton csak a déli órákban tudták folytatni a munkát, s vasárnap is megállás nélkül vágják a rendeket- Úgy szá­mítják, hogy a gazdaság 2400 hektár búzatermését jú­lius közepére betakarítják. Az őszi árpa aratásával már korábban végeztek és va­sárnap estig magtárba kerül a több mint félezer hektár borsó termése is. A megyé­A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlá­si lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hol­landiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete­tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddigi összesen 3500 európai fekete­tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Ezeket több gazdaságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a ben a jövő hét közepén vá­lik általánossá az aratás, amikor is 1270 kombájnnal naponta nyolcezer hektár termését vágják le. Jól felkészült az idei ter­més fogadására a megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki kirendeltsé­ge, 4500 vagon kalászos ga­bona elhelyezését tudja biz­tosítani. A szolnoki tárház­ba a héten megérkeztek az első szállítmányok: a tószegi Petőfi és a mezőhéki Tán­csics Tsz-ből, a Palotási és a Héki Állami Gazdaságtól teg­nap délig 500 tonna újtermé­sű takarmánybúza érkezett. Az átvétel folyamatos, a nagy szállítások időszakában nem tartanak szabad, szombatot, vasárnapot sem. Hétfőn megkezdik a gabo­na szükségszerű szárítását Ts, éjjel-nappal folyamatos üzemben dolgoznak a gépek. hazánkban egyre ismertebb Holstein-friz fajtával keresz­tezték, és ílymódon a szüle­tendő utódok teljesítményét némileg még fokozzák is. Holstein-friz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, összesen 8400-at. 1977-ben 4300 üsző import­jára kaptak engedélyt az ál­lami nagyüzemek. Az a cél, hogy a tisztavérű Holstein- friz állománnyal később el­érik a 6000 kilogrammos te- henenkénti tejtermelést. Az ülést Osztrovßzki György akadémikus, a TIT alelnöke nyitotta meg. Kö­szöntötte az ülés résztvevő­it, a megjelent vendégeket, köztük dj*. Orbán Lászlót, az Országos Közművelődési Ta­nács elnökét, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Korni- desz Mihályt, az MSZMP KB tudományos-, közoktatási- és kulturális osztályának veze­tőjét. Ezután Ortutay Gyula aka­démikus, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat elnö­ke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszá­molójához, amely — többek között — megállapította: A VI. küldöttgyűlés óta a TIT figyelemreméltó ered­ményeket ért el: növekedett aktivitása, szervezeti ereje, társadalmi, mozgalmi jelle­ge és ezek révén a közmű­velődésben betöltött szere­pe. Emelkedett tevékenysé­gének politikai, világnéze­ti és szakmai színvonala; erősödött tematikai, tartal­mi kötődése a szocialista épí­tés gyakorlatához; gazdagod­tak formái és módszerei. Tovább szélesedett hatóköre is, különösen a munkások, a parasztok és az ifjúság kö­rében. Űj nyilvántartási rendszert vezettek be, amely a társulat tevékenységének pontosabb mérésére, alapo­sabb elemzésére is lehetősé­get ad. 1972—1976 között a társu­lat előadói által tartott ösz- szes foglalkozások száma az 1967—1971-es évek mintegy Kisújszállás, Vas, Fa- és Építőipari Szövetkezet. A négyszáz dolgozó ebben az évben 68 millió forint ter­melési értéket állít elő. Az építőrészleg \az idén és jövő­re 72 lakást készít el és 10 millióért elvégzi a helyi sör­üzem rekonstrukcióját. A vasas részleg három típus­ból összesen ezerkétszáz be­tonkeverőt gyárt, valamint az NDK-nak mezőgazdasági gépalkatrészeket. Harminc dolgozó 3 millió forint érté­kű szolgáltatást végez. A fa­ipari részleg Rába-Man al­katrésztároló ládákat készít (14 ezret), s ugyancsak a Rá­bának motorvonat alkatré­szeket; no meg 150 ezer pár fatalp is készül itt. A Kossuth ifjúsági szocia­lista brigád vezetője, a 31 éves Szűcs Zsigmond meg­próbálta néhány vonással megrajzolni a brigádtagok arcképeit, közben persze ér­zékeltetve közösségük életét is. Idézzük. „Bizony, csak visítva va­gyunk ifjúságiak, hiszen las­san túlhaladjuk a harminc évet. De még van vagy más­fél évünk. A brigád tulaj­donképpen 1965-ben alakult, nagy brigád volt, ebből vált ki a mostani Kossuth három éve, ugye változott az élet, a szövetkezet, tehát mi is. Jó gyerekek dolgoznak ná­lunk. Például a 25 éves Rácz Ferenc, aki jó humoros srác, de a munkában borzasztó komoly. Szerintem ő a leg­jobb asztalos Szakmunkás, a szakma ifjú mestere me­gyei versenyén első lett. Sportol, MHSZ-klubba jár, KISZ-tag... És persze a kislányukat is neveli. Kása Endre is asztalos volt, de kiemelték, most raktáros. Együtt kezdtük ipari tanu­780 ezer rendezvényével szem­ben több mint 1 millióra emelkedett. Növekedett a résztvevők száma is. Meg­honosodott a kiscsoportos oktatási forma. Gyarapodott a társulat taglétszáma is: 1971-ben több mint 17 ezret számlált, napjainkban 27 600 tagja van a TIT-nek. A VI. küldöttgyűlés hatá­rozata szellemében a társu­lat arra törekedett, hogy a tudományos ismeretterjesz­tés állandóan továbbfejleszt­ve lépést tartson a változó és növekvő társadalmi igé­nyekkel. Munkájával igye­kezett elősegíteni a szocia­lizmus iránti elkötelezettsé­get, érvényesíteni a párt X. és XI. kongresszusának do­kumentumaiban és közpon­ti bizottsági határozataiban megfogalmazott követelmé­nyeit. Erőfeszítéseket tettek az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igé­nyeinek felkeltésére, tudás­beli hiányosságainak pótlá­sára. A „Mindenki iskolája” rádi- tv-sorozathoz kapcso­lódóan országszerte előadás- sorozatokat szerveztek. A fizikai dolgozóknak tar­tott előadások és egyéb ren­dezvények 25,2 százalékát az ipari munkások, 20 százalé­kát a mezőgazdasági dolgo­zók és 5,3 százalékát az egyéb ágazatok munkásai látogat­ták. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az iparban, s külö­nösen a mezőgazdaságban — elért eredmények ellenére — lóként, régen együtt dolgoz­zunk. Sajnos, ritkábban lát­juk mióta raktáros, de meg­értjük: kellett oda egy ko­moly megbízható ember, hát ő az. Egyébként tagja a szö­vetkezeti bizottságnak, az egész üzem sportfelelőse. Harminc éves, van egy kis­fia. A legidősebb közöttünk a brigádvezetőhelyettes, Kristóf Géza, ő a faipari ágazat vezetője, két és fél éve került ide. o Akkor most mesélnék er­ről a kapcsolatról, jó? Ügy érezzük, hogy a kisegítő is­kolába járó gyerekeknek nagyobb szükségük van a szocialista brigádok figyel­mére. Hát ezért nem válasz­tottunk egy másik, divatos, menő iskolát. Ezek a gyere­kek roppant ragaszkodóak, hálásak. Először csak egy osztállyal volt kapcsolatunk, barkácsolásra adtunk hulla­dékanyagot, ezt-azt... De tavaly decemberben már írásba vettük, hogy mit ho­gyan? Most már rendszeres kapcsolatunk van az egész iskolával. Amikor rossz az idő, a mi műhelyünkbe jön­nek a gyerekek politechniká­ra. Olyan lelkesek, hogy cso­da!... őszintén szólva, bor­zasztó hamis volt a róluk kialakult kép, ezt mondják az emberek is. Mi teljesít­ményben dolgozunk, még­sem fizetünk rá a gyerekek­kel való törődésre: megmu­tatjuk mit hogyan végezze­nek, s ők ügyesen dolgoz­nak. A Petőfi brigád tagjai­val már beszéltünk, hogy se­gítsünk a kisegítő iskola sportudvarának kialakítá­sában, a játékok bütykölé- sében. Na, akkor lássuk tovább a brigád tagjait! Szakmailag az egyik legerősebb tagunk az ismeretterjesztő tevékeny­ség még korántsem épül a kívánt mértékben a munka­helyi közösségekre, a szoci­alista brigádokra. Számos ipari és még több mezőgaz­dasági üzemben az ismeret- terjesztő munka esetleges, véletlenszerű. Javítani kell a munkásszállásokon is az is­meretterjesztő tevékenysé­get. Az Országos Ellenőrző Bi­zottság jelentéséhez dr. Ga- rancsy Mihályné. a bizottság elnöke tartott szóbeli kiegé­szítést. Ezután dr- Soós Gá­bor, a TIT elnökhelyettese az alapszabály-módosítás időszerűségét indokolta. Ezt követően került sor a kül­döttgyűlés vitájára. Az elnökség beszámolója feletti vitában szólalt fel Pozsgay Imre kulturális mi­niszter is. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője egyebek között arról szólt, hogy a tu­dománypolitikai célok megvalósításának, a tudomá­nyos technika kibontakozásá­nak egyik feltétele, hogy to­vább szélesedjék a párt tu­dománypolitikájának társa­dalmi bázisa. Ennek érdeké­ben a tudományos egyesüle­tek és társaságok, a TIT, a MTESZ, és más társadalmi szervezetek munkáját jobban össze kell hangolni, s fokoz­ni kell szerepüket tudomány- politikai feladataik megoldá­sában. A TIT feladatai igen szo­rosan kapcsolódnak a párt- szervezetek politikai, világ­nézeti nevelő munkájához. Egyre általánosabbá válik az a gyakorlat, hogy a pártszer­vezetek terveik kialakítása­kor számításba veszik a TIT munkáját is, igénylik a min­dennapi munkában az együtt­működést. A küldöttgyűlés ma foly­tatja munkáját. Borók Tibor, de elég nehéz természete van. Megértjük, tudjuk, hogy nem luxusból ilyen, hanem rosszul alakult kicsit az élete, de ezt ne ír­ja le! Nem elég közösségi, de némi meggyőzés után benne van mindenben, még a társadalmi munkában is. Most 33 éves. Tóth Sanyi viszont fiatal srác, még nincs 20 éves, ő prímán be­illeszkedett, igaz, hogy már tanulóként harmadik évének egy részét közöttünk töltöt­te. A szakmunkásképzőben rossz tanuló volt, de ez a munkáján nem látszik meg. Két női tagunk is van. Kiss- né Hernádi Katalin belső el­lenőr, május óta gyesen van. Egyébként a lányokra kul­turális témában sokat tu­dunk bízni, ey, egyik vetél­kedőn példáu] úgy beleélték magukat a játékba, hogy minket, asztalosokat is telje­sen fölvillanyoztak. Pete Mária két éve brigádtag, számlázó az építőipari ága­zatnál, de azelőtt itt volt ná­lunk. Az az igazság, hogy most kicsit féloldalasak va­gyunk, hiszen ritkán talál­kozunk a raktárossal, Kata­linnal, aki gyesen van, még ritkábban; s két fiú, Kiss Endre és Tóth Mihály kato­na, velük levelezünk, meg­látogatjuk őket. Q A faipari részleg 17 millió­val járul hozzá a kisújszállá­si Vas, Fa- és Építőipari Szövetkezet tetemes termelé­si értékéhez. Ennek a „fás” részlegnek két pillére van: a Petőfi és a Kossuth bri­gád. A Kossuth ifjúsági szo­cialista brigád 1976-ban a szövetkezet kiváló brigádja lett. s a kisújszállási városi tanácstól megkapták a tár­sadalmi munkáért ezüstpla­kettet. K. L. mmM r- —jpP* A Hortobágy Nemzeti Park fogadókapuját Tiszafüred kö­zelében, a Patkós-csárdával átellenben építik fel 1978 végéig. Ebben az évben a közművesítés feltételeit terem­tik meg. Képünk: a debreceni Vízkutató- és Fúró Vállalat 86 méter mélységű kutat fúr, amelybe ezekben a napok­ban helyezik le a vállalat „Győzelem" szocialista brigád­jának tagjai a műanyag tisztító-szűrő szerkezetet. Külföldi fajták az állami gazdaságok tehenészeteiben ASZTALOSOK Munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom