Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 20. Oz ENSZ-közgyülés dönt n Biztonsági Tanács egyhangúlag javasolta Vietnam felvételét Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap egyhangúlag javasolta a közgyűlésnek, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságot vegye fel a világszervezet tagállamainak sorába. A Biztonsági Tanács keddi ülésén felszólalt Hollai Imre nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság ENSZ-képvise- lője. Beszédében rámutatott: 1975 óta, vagyis amióta Vietnam felvételének ügye az ENSZ napirendjén szerepel, a magyar küldöttség valamennyi, ezzel kapcsolatos, vitában részt vett. A magyar kormány és nép mindig különös fontosságot tulajdonított a VSZK felvételi kérelmének, támogatta a vietnami nép nemzeti felsza- badítási küzdelmét, és a békés időszakban is minden Andreotti elutazott Párizsból Barre miniszterelnökkel és Giscard d’Estaing köztársasági elnökkel tartott megbeszélései után, 24 órás párizsi tartózkodását befejezve kedden délután elutazott a francia fővárosból Gdulio Andreotti olasz miniszterelnök. Az Elysée Palotában a francia elnökkel megtartott tárgyalás „a nézetek egyezését mutatta a legtöbb kérdésben” — jelentett ki egy elnöki szóvivő, aki a megbeszélések légkörét „nagyon jónak és derűlátónak” minősítette. A két államférfi megállapította, hogy Farnciaország és Olaszország egyformán szükségesnek tartja az enyhülési politika folytatását és egyetért ama kettős probléma megoldásának kutatásában is, amelyet egyrészt az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, másrészt a nukleáris eredetű elektromos források fejlesztésének igénye vet fel. rendelkezésre álló eszközzel segítséget nyújt a VSZK- nak. Őszinte és meleg együttérzésünk — hangsúlyozta a magyar ENSZ nagykövet — az igazi nemzetköziségen alapul. Nem lehet kétséges senki előtt sem, hogy a VSZK elfogadja és végrehajtja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az ENSZ alapokmánya ír elő a tagállamok 'számára. Hollai Imre végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanács, felelőssége tudatában, a nemzetközi közvélemény várakozásának megfelelően dönt, és javasolta a közgyűlésnek a VSZK felvételét az ENSZ-be. Donald F. McHenry, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese. kedden, a BT ülésén felolvasott rövid nyilatkozatában bejelentette, hogy az Egyesült Államok többé már nem ellenzi a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét az ENSZ-be. „Amikor a Vietnami Szocialista Köztársaságot ősszel felveszik az ENSZ-tagálla- mok közé, újabb nemzet fog csatlakozni a szervezet soraihoz és az egyetemesség elve tovább fog erősödni. Arra számítunk, hogy együtt fogunk munkálkodni Vietnammal, akárcsak az összes nemzetekkel, hogy a béke és az együttműködés új korszaka köszöntsön be. nem csak sokoldalú kapcsolatainkban, hanem az ENSZ-ben folytatott együttműködésünkben is” — hangzott a nyilatkozat. Madrid közelében egy kisváros egykori köztársasági polgármestere 38 évi rejtőzködés után most jött elő búvóhelyéről. Képünk: (bal oldalt) az egykori polgármester, akit testvére üdvözöl (Telefotó KS) Kommentárunk Kihívás az élet ellen Mostanában Nyugaton divatossá vált a vita: vajon borúlátóak legyünk-e. Nos, ami az élet szépségeit illeti, az ember eleve optimista. Ám a pesszimisták érvelése sem hagyható figyelmen kívül. Itt van például a neutronbomba. Ugyan, létezik egyáltalán épeszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegyver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg, s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült végre olyan bombát kikísérletezni, amely a minimálisra csökkenti az anyagi kárt, viszont megbízhatóan kipusztítja az élővilágot? Félresikerült morbid drámában előfordulhat efféle gondolat, ha éppen elmekórtani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a Nyugatnémet SPD országos ügyvezetője „a gondolkodás pervertálódásának jelét” látja az újfajta amerikai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény másodrendű csupán. Elnyo- morodott, csakugyan elfajult gondolatvilág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a termelőeszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintse fontosnak, mondván: azokra a háború után is szükség van, míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak romjait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot, abból a cikkéből, amelyet az SPD hetilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat is. Helmut Schmidt kancellárt, akit észrevehetően ugyancsak aggaszt a neutronbomba. George McGovern amerikai demokrata párti szenátor szerint „a neutronbomba ... kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön folyó életre nézve”. A kihívás tehát elhangzott. Úgy tűnik azonban, Nyugat-Európa fejlett tőkés országainak államférfiai közül is sókakban visszatetszést keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Aligha képzelhető el, hogy például Andreotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásai vagy az azt követő francia—nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutronbombáról. Talán nem túlzás feltételezni, hogy az USA leghűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyverfajta túlmegy minden józan határon. Különben is érthetően aggasztja őket a szovjet—amerikai kapcsolatok elhide- gülése, ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet—nyugati kapcsolatépítések befagyasztását. Talán megvan az okunk arra, hogy a divatos vitában a derűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhetjük fel, hogy felelős nyugati államférfiak tétlenek maradjanak. Annál is inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kínosan hasonlít az egykori rikácsoló hangra, amely a szembeszegülök földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását helyezte kilátásba. Választások Rhodesiában Ian Smith, a rhodesiai fehértelepes rendszer miniszterelnöke hétfő esti rádió- és televíziós beszédében bejelentette. hogy azonnali hatállyal feloszlatják a parlamentet, és augusztus 31-re új választásokat írnak ki. A választások nyomán Smith még az év vége előtt új alkotmányt kíván elfogadtatni, valamint új „szélesebb alapokon nyugvó kormány” alakítását tervezi, amelynek munkájába olyan színesbőrű rhodesiaia- kat is bevonnának, „akik készek békésen és az alkot- mánynák megfelelően együttműködni a kormánynyal”. A kormányfő azt ígérte, hogy az új alkotmány megszüntet majd „minden olyan faji megkülönböztetést, amely szükségtelennek és nemkívánatosnak minősíthető”. Elutasította az „egy ember — egy szavazat” elven alapuló választási rendszert. Gyilkossági statisztika Minden tízezredik amerikai állampolgár gyilkosság áldozataként veszti életét. Egy New York-i biztosítótársaság felmérése szerint az Egyesült Államokban a halálokok sorában a keringési zavarok vezetnek, utánuk a rosszindulatú daganatos megbetegedések következnek. A 12. helyen a gyilkosság áll. „Az ötvenes évek vége óta az erőszakos cselekmények száma növekvő tendenciát mutat: az elmúlt évben 21 300 embert öltek meg az országban” — állapítja meg a jelentés. Brezsnyev— Honecker találkozója Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden a Krímben találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A megbeszélésen érintették azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldásán a szocializmus és a kommunizmus építésére vonatkozó program megvalósítása során — az SZKP és az NSZEP dolgozik. Ezzel kapcsolatban rámutattak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának nemzetközi fejlődésére, arra a széleskörű és kedvező visszhangra, amelyet a Szovjetunió új alkotmányának nyilvánosságra hozatala és országos vitája keltett világszerte. Az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az NDK megingathatatlanul törekszik az enyhülés elmélyítésére, a fegyverkezési hajsza feltartóztatására és a leszerelésre, a háborús tűzfészkek felszámolására. Meggyőződésük, hogy le lehet és le kell győzni az enyhülés, a leszerelés és a tartós béke ellenségeit. A találkozó a barátság, a szívélyes és a teljes egyetértés légkörében zajlott le. Szovjet—amerikai viszony Carter módosításra készül James Carter amerikai elnök tárcaközi bizottságot állított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok összehangolására. A keddi New York Times szerint a testület felállítása „nem annak bevallása, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő — hanem hogy tanulságokat kell levonni.” A hivatalos cáfolat ellenére a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter elnök a Szovjetunió vonatkozásában politikájának átfogó felülvizsgálatára és feltehetően — bizonyos módosítására készül. A többi között erre utal, hogy — amint a New York Times megírja — az új testület egyik társelnöke Marshall Shulman, a New York-i Columbia Egyetem tanára lesz. Megfigyelők nem várnak korai, látványos változásokat az amerikai—szovjet viszonyban, de az új bizottság felállítása mindenesetre világosan mutatja: a Carter-kormány belátta, hogy az eddiginél nagyobb figyelemre, átgondoltabb, politikára van szüksége a Szovjetunió vonatkozásában. SALT-AKADÁLYOK Enyhülés, fegyverkezéssel If jelenlegi amerikai —------------— kormányz at meghirdetett fő politikai elképzelései között fontos helyet foglal el a „nukleáris fegyverzettől való függés csökkentése”. Ezen azt kell értenünk, hogy az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalában kisebb helyet szán a nukleáris ütőerőnek. Ez a koncepció, mint más egyéb elképzelés is, melyet a Carter-adminisztráció a sajátjaként kíván feltölteni, egyáltalán nem új. A washingtoni vezető körök már régóta igyekeznek felülvizsgálni azt a politikát, mely az Egyesült Államok átmeneti nukleáris fölényén alapult. Elég, ha az 1972-ben és 1973-ban kötött szovjet— amerikai egyezményekre, a jelenleg is folyó SALT-tár- gyalásokra utalunk és rögtön világos, hogy ezek csupán az amerikai fél nukleáris fölényének megszűnte után jöhettek létre. Ettől az időtől kezdve a Szovjetunió szüntelenül és következetesen betartja a magára vállalt kötelezettségeket, számos konstruktív kezdeményezést tett a nukleáris fenyegetés további csökkentése érdekében. E javaslatok egy részét az Egyesült Államok hibájából csak részlegesen fogadták el. Más javaslatokat Washington kategorikusan elutasított, ugyanakkor saját részéről semmilyen előremutató kezdeményezést nem tett. A demokrata párti kormányzatnak tehát e kérdésben semmilyen új irányvonalat nem kellett meghatároznia, csupán az USA vállalt kötelezettségeit kell teljesítenie. A dolog azonban egészen másképp alakult. A NATO tanácsának nemrég lezajlott ülésszakán elhatározták, hogy kidolgozzák a katonai blokk nukleáris rakétafegyvereinek „távlati korszerűsítési tervét”. E döntésnek megfelelően a NATO nukleáris szervezéssel foglalkozó csoportja Ottawában megvitatta az Észak-atlanti Szövetség nukleáris ütőerejének fokozását, és a csapatok csapást mérő erőinek növelését. A kezdeményező szerepet az Egyesült Államok játszotta. Brown hadügyminiszter, a kanadai fővárosban ismertette a középeurópai NATO csapatok tökéletesített rakétahordozó rendszerekkel, új, úgynevezet szárnyasrakétákkal való felszerelésének tervét. Megvitatták a légierők újtípusú bombázókkal történő felszerelésének kérdését is. Ezek a harcj gépek mind hagyományos, mind nukleáris bombák szállítására alkalmasak lesznek. Ugyanakkor a NATO vezetői nem változtatták meg korábbi elutasító álláspontjukat a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé bukaresti javaslatával szemben. Ismeretes, a szocialista közösség indítványozta, hogy egy európai katonai konfliktus esetén a két katonai tömörülés mondjon le a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról. E javaslat elfogadása kétségkívül komoly lépést jelentett Volna a nukleáris háború megelőzésében. Tapodtat sem léptek előre a NATO képviselői a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése érdekében. Pedig éppen e téren kellene megvalósítani a nukleáris potenciál gyakorlati csökkentését, amit a szocialista országok javasoltak. Közben pedig az Egyesült Államok a fegyverkezési verseny újabb szakaszát készíti elő. hatalmas összegeket fordít újtípusú nukleáris hordozóeszközök és eszköz- rendszerek kifejlesztésére. Ilyenek a B—1 hadászati bombázók, az MX-rakéta, a Trident típusú atom-tenger- alattjáró, valamint az MK— 12A típusú robbanófej. Világos, hogy e tervek megvalósulása egyre jobban függ a különböző rendeltetésű, hatóerejű nukleáris fegyverek lététől. megérteni, ez a gyakorlat aláássa a nehezen elért bizalmat, bonyolulttá teszj a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokat. Mindenekelőtt a szárnyas rakétákra vonatkozik ez. Ahelyett, hogy az ilyen korlátozásról tárgyalnának, a Pentagon fel akarja velük szerelni a NATO-szövetsége- seit, és meg akarja akadályozni, hogy betiltásukra sor kerüljön. Szvjatoszlav Kozlov (APN — KS) Könnyű Laoszi—vietnami dokumentumok A laoszi és a vietnami nép közötti barátsági együttműködés és szolidaritás további megszilárdításáról tanúskodnak azok a dokumentumok, amelyet a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormánydelegációjának Laoszban tett hivatalos barátj látogatása befejeztével kedden hoztak nyilvánosságra Vientianéban. A közös laoszi—vietnami nyilatkozat, hangsúlyozza: a felek véleményt cseréltek a két országban folyó építés jelenlegi állásáról, a nemzetvédelem helyzetéről, s megvitatták az együttműködés elmélyítésének kérdéseit. A tárgyalások a testvériség és a teljes kölcsönös bizalom légkörében zajlottak le. Valamennyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. MOSZKVA A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden a Szovjetunióba érkezett Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke. Cedenbal szabadságát tölti a Szovjetunióban. (TASZSZ) PEKING Az egyik japán hírügynökség jelentette: ismét rehabilitálták Teng Hsziao-pin- get; visszakapta valamennyi a pártban, az államapparátusban, a hadseregben betöltött rangját. A hírt a hivatalos kínai körök még nem erősítették meg, de Peking utcáin már falragaszok köszöntötték a volt miniszterelnök-helyettest. LISSZABON Portugália demokratikus közvéleménye elítéli a kormány új földreformtörvénytervezetét, amelyet a kabinet hétfőn terjesztett megvitatásra a parlament elé. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára egy lisszaboni nagygyűlésen alkotmányellenesnek minősítette a javaslatot. GENF A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén India képviselője elnökölt. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Magyarország képviselője szólalt fel. Paul Warnke, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója az Egyesült Államok leszereléssel kapcsolatos álláspontjainak főbb elveit ismertette. Dr. Domokos Mátyás nagykövet felszólalásában foglalkozott a leszerelés terén az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások jelentőségével. ÜJ-DELHI Nilam Szandzsiva Reddi lesz az Indiai Köztársaság új elnöke — közölte kedden a Szamancsar indiai hírügynökség. A hivatalos bejelentés július 21-én várható. Nilam Szandzsiva Reddi jelenleg az indiai parlament alsóházának elnöke. WASHINGTON A washingtoni látogatáson tartózkodó Menahem Begin izraeli miniszterelnökkel kedden kétórás megbeszélést tartott James Carter amerikai elnök. Az ünnepélyes fogadtatás után lezajlott tanácskozáson részt vett Cyrus Vance külügyminiszter, valamint Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
