Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-19 / 168. szám
1977. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az mondja Annus Feri, így szólítja mindenki: Feri, az első eligazításon. — Emberek! Azt tudják, hogy mennyit szabad inni. Azt is tudják, hogy semeny- nyit. se. A kombájnosok nyugodtan állnak körülötte, már túl vannak a napi féldecin. , Örök harc ez a munkások és a vezetők között. Különböző fortélyokat eszelnek ki egymás ellen, hol az egyik győz, hol a másik. A következő nap reggelén például a kombájnosok, mert hiába a korai gyülekező, mire odaérünk a tomaji kocsma már nyitva van. Ki is ürül a teherautó platója azonnal, a gépkocsivezető pedig a figyelő szerepét tölti be. A mellém huppanó kerek képű fekete férfi elégedetten közli: — Ma csak egy kis gyenge italt ittam. Három cent rumot Colával. Annus Feri kesereg, és kijárja, hogy 5 órára tegyék a gyülekezőt. Bánfa Frigyes, a növénytermesztési főágazat- vezető alkoholszondával fenyegetőzik, de egyébként ez a véleménye: — Nem lehet velük mit csinálni a felest igyis-úgyis megisszák, ha nem a kocsmában, akkor otthon. Őszintén szólva nem is csodálom, elég kemény munka az övék. Arra persze vigyázunk, hogy nehogy többhöz is hozzájuthassanak, ez a kevés viszont mire kezdenek, kimegy belőlük. Mondja is délután a fekete kombájnos: — Felest kellett volna innom, mert így nem vagyok elég mérges. A gép se harap úgv, mint tegnap. Ez a brigád szovjet kombájnokkal dolgozik. Csak Csorba Gyulának van fülke nélküli SZK—4-ese, kefe haja alatt pirul is az arca erősen, a többiek SZK—5-ös, azaz NIVA gépet irányítanak. Nyolcuk közül két legjobb is van, Szabó Józsefet, akit a többiek egyenes tartása miatt Csendőrnek szólítanak, a brigád, Kovács Kálmánt pedig a brigádvezető nevezi meg. — Mit mondjak? — vakarja meg a kék micisapkát Szabó József. — Elég régen, 1960-ban arattam először, akkor még magyar géppel. Aztán bejöttek az SZK—3-asok és azóta szovjet szerkentyűket vezérlek. Hogy jók-e? Amilyen a kombájnos! Figyelni kell a talajt, a búzát, a motort, a műszereket, a szemszórást és akkor apróbb hibáktól eltekintve, ami mindig mindenütt akad, nem történik semmi baj. Az örök méltatlankodó Kiss Zsigmond — ez a búza se jó, az se — ezzel se ért egyet, nem állja meg, hogy közbe ne szóljon. — No, azért kombájnja válogatja! Akad persze neki is használható ötlete, hiszen mint meséli: — Mire hazamegyek úgy nézek ki, mint egy szerecsen. Három lét kell kiöntenem a lavórból — az első olyan mint a csokoládé, félteni kell a gyerektől — mire tisztának érzem magam. Miért nem lehet csinálni -a tsz-ben egy zuhanyzót, hogy legalább a nagyját lecsapathassuk magunkról? Hogyan lesz valakiből kombájnos? Legtöbbjük a traktort, a gépműhelyt hagyja ott nyáron az aratásért. Szűk László, az örök mókamester, az előző tréfa poénja még el se csattant, máris a következőn töri a fejét, például így került a vezetőfülkébe: — Építkeztem tavaly, kellett a pénz. Szóltak, jöttem. Elég furcsa volt a traktor után, de megszoktam. Kiss Zsigmondnak természetesen erről is különvéleménye van. — Nem is jól van ez így! Legalább egv hónapot el kellene tölteni a másik mellett, hogy mindent megismerjünk. Aztán meg jönnek az újabbnál, újabb gépek és csak: „Ülj fel, oszt gyerünk”. Mindent a maga nyomorúságán tanul meg az ember. Szó ami szó, ebben is van igazság, még akkor is, ha legtöbbjük sokat próbált, régi kombájnos vagy szerelő. Mint például Gacsal Gyula, aki a legújabb keresztségben a Bu- bó doktor nevet kapta. Ha felkéredzkedek mellé a vezetőfülkébe, a japán gésákat megszégyenítő udvariassággal behúzza az ablakot, kívül rekesztve ezzel a kavargó port, a pelyvát, és bekapcsolja a ventillátort, a NIVÁK klímaberendezését. Ekkor aztán szerepet cserélünk, ő kér. dez mindent és mindenről, én pedig megpróbálok válaszolni. Mondhatom meglehetősen nehéz akasztott hóhérnak lenni. Elfogom végre Kovács Kálmánt is, de nem sokat lehet belőle kihúzni, csak mosolyog. — Dolgozni kell itt, nem beszélni, — böki ki végül. A nyugdíjas tsz-elnöktől nyaranta brigádvezetővé előlépő Sóskúti Gábor mondja, hogy ne is csodálkozzak. — Ilyen csöndes a fajtája. Csak akkor szól, ha valami hibát lát. Tegnap is megharagudott rá egy kombájnos, pedig Kálmánnak volt igaza. Aki egész évben nyugdíjas, miért éppen a legfullasztóbb hőségben jelentkezik munkára? — A paraszt ember mindig az aratást tartotta a legfontosabb teendőnek, mert ebből lett a kenyere. Nekem a kalácsom is megvan, Munka Érdemrend arany fokozattal mentem nyugdíjba, nem a pénzért csinálom, elhiheti. — Hogy az asszony mit szól hozzá? Azt mondta: — „Menjél csináljad, segítsél”! Régen, elnök koromban se perelt, ha éjszaka mentem haza, pedig a család, a ház, a jószág csak rá maradt. így aztán, amit elértem, annak legalább a felét neki köszönhetem ... Braun Ágoston (Folytatjuk) Segíthet a lakosság is A Oroszlányban Külfejtésű bányát nyitnak Oroszlányon a régebbi bányák szénkészlete egyre jobban kimerül. A 16-os aknát ez év elején bezárták, és a 17-es aknának is megvannak már számlálva a hónapjai. A még javában termelő 20-as és a fiatal 23-as bányából váratlan geológiai zavarok miatt a tervezettnél kevesebb szenet tudnak nyerni. Ugyanakkor egyre nő az oroszlányi szén iránti kereslet. A már épülő új, nagy bánya, a márkushegyi pedig csak 1981-ben lép be a termelésbe, A kereslet kielégítésére — most — eredeti ötéves tervükön felül — a 17-es akna bővítéseként egy külfejtésű bányát nyitnak a 32,5 millió forintos beruházási költségét vállalati erőből fedezik. A kitermelt szén önköltsége — a beruházás ösz- szegét is figyelembevéve — olyan lesz, mint Oroszlányon átlagosan. A feltárási munkákat a mátraaljai szénbányák dolgozói meg is kezdték. Az idén várhatóan 50 000 tonna szén kerül már innen a fogyasztókhoz. A tavaszi áradások miatt a kitermelést négy hónapig kénytelen volt szüneteltetni a Tisza II. tározótó leendő medrében a Tiszafüredi Erdészet. Amióta azonban az ártéri utak járhatóvá váltak, Poroszló—Üjlőrincfalva— Abádszalók—Tiszafüred térségében teljes lendülettel dolgoznak a fakitermelő brigádok. A kitermelésben jelentős segítséget ad a környék lakossága; kijelölt területekről, ingyen — vagy kevés térítésért — termelhetnek ki tűzifát. Magyar—nyugatnémet pénzügyi tárgyalások Egyezmény a kettős adóztatás megszüntetéséről Lázár György fogadta Hans flpelt M Tisza CipftflYár sikere Csaknem hárommillió pár lábbelit rendeltek Kiemelkedő sikerrel szerepelt a cipőipar és a cipőkereskedelem júliusi börzéjén a martfűi Tisza Cipőgyár, hazánk legnagyobb lábbelikészítő üzeme. A hat kereskedelmi vállalat részére kínált 250 modell alapján 1 millió 800 ezer pár utcai és 950 ezer tornacipő 1978 első félévi szállítására kapott megrendelést, vagyis a teljes felajánlott mennyiség gazdára talált. Az üzleti tárgyalások során további 240 ezer textil és műbőr felsőrészű fröccsöntött kivitelű speciális autóscipő szállításában is megállapodott. A nagykereskedelmi vállalatok különösen keresték a színes textil felsőréSzű különböző talpmegoldású női szandálokat és a poliu- retán talpas leányka szandálokat, amelyek nemcsak divatosak, hanem olcsók is. A gyár egyébként a jövő év első félévére eladott termékeinek kollekcióját az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállítja, hogy az áruválasztékot a fogyasztók is megismerjék. További sikeres üzleti tárgyalásokat folytattak az NDK-beli INTERPELZ és a magyar TANNINPEX külkereskedelmi vállalatok képviselőivel is. Megállapodtak abban, hogy 1978-ban 500 ezer pár textilfelsőrészű női szandált exportálnak az NDK-ba. A gyár NDK-beli partnerei elmondották: elégedettek az ajánlott kollekcióval, s a hosszú évek óta tartó jó üzleti kapcsolatot tovább erősítik. A szerződés ünnepélyes aláírása augusztus végén az őszi Lipcsei Vásáron lesz. A gyár kereskedelmi szakemberei egyébként elmondották, hogy a könnyűiparban elsőként kidolgozott cipőipari börzei ügyrend hatékonyan erősíti a cipőipar és a kereskedelem kapcsolatát, jó eszköze a fogyasztói igények mind jobb kielégítésének. Ma már rendkívül szervezett módon, évenként kétszer van börze, öt hónappal a szerződéses időszak előtt. Lehetőség van tehát arra, hogy mind az ipar, mind a kereskedelem választékos, jó minőségű, a vásárlói igényeknek legjobban megfelelő lábbeliket hozzon forgalomba. E. S. Vasárnap - küldöttség élén - hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans Apel, az NSZK pénzügyminisztere Faluvégi Lajos meghívására. A Ferihegyi repülőtéren Faluvégi Lajos fogadta. Jelen volt Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. Hétfőn a Pénzügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Magyarországot és az NSZK-t kölcsönösen érintő időszerű pénzügyi kérdésekről, amelynek keretében Faluvégi Lajos és Hans Apel pénzügy- miniszterek a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt írtak alá. Az egyezmény megkönnyíti a közös érdekeltségű gazdasági szervezetek létrehozását, elősegíti a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar—NSZK egyezmény aláírása alkalmából hétfőn sajtótájékoztatót tartott dr. Hans Apel, a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztere. — A Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország közötti kereskedelem 1970 óta eredményesen fejlődött — mondotta — az árucsereforgalom értéke megháromszorozódott, ami nemcsak az export- és importszállítások növekedésének, hanem egyúttal a magyar és az NSZK- beii vállalatok sikeres együttműködésének köszönhető. A kapcsolatok gyorsabb fejlődésének útjából hárít el egy jelentős akadályt a most aláírt egyezmény, amely főként a jövőben mutatkozó együttműködési lehetőségeket veszi figyelembe, s ígv meggyőzően bizonyítja az enyhülési politika érvényesítését. — Az egyezményben a két ország pénzügyminisztere saját magát korlátozza, mert önként mond le adóbevételekről. Abból indultak ki, hogy ne adóztassák kétszeresen az együttműködéssel érintett gazdasági teljesítményt. Az egyezmény szerint tehát a vegyesvállalatokat nem mindkét országban, hanem csak ott adóztatják, ahol telephelye működik. Know-how-ok és licencek vásárlásakor a vevőt mentesítik. s csak az eladót adózgatják, s hasonló elvet juttatnak érvényre a munka- vállalók, a különböző művészek jövedelmének adóztatásában is. Az egyezmény tehát megkönnyíti a közös érdekeltségű gazdasági szervezetek létrehozását, elősegíti a gazdasági és a kulturális kapcsolatok fejlődését is. Az egyezmény hatályba lépéséhez szükséges tennivalókat 1978-ban bonyolítják le. Többek között a Német Szövetségi Köztársaságban .még a parlament elé kell terjeszteni a megállapodás szövegét, amj feltehetően egyetértésre talál. — A kétoldalú termelési kooperáció közepes cégek együttműködésén alapul. Ezek a gazdasági szervezetek azonban nem tudnak annyi információt feldolgozni, mint a nagyvállalatok, s ezért az NSZK kormányhivatalai széleskörű tájékoztatást nyújtanak majd, hogy megismerjék a kooperciók létrehozásának és fejlesztésének lehetőségeit. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogyan lehetne kiterjeszteni a kétoldalú együttműködést harmadik országban, főként fejlődő országokban való közös fellépésre is. A megbeszéléseken Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pozitiven fogadta az NSZK felvetését a vámigazgatási szervezetek kétoldalú együttműködésének létrehozásáról, am; különösen fontos probléma megoldásában, a kábítószercsempészet elleni küzdelemben nyújthat sok segítséget. * * * Lázár Qyörgy, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón résztvett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. 600 ezer tekercs fedéllemez Fél év alatt 19 millió forint értékben 260 ezer tekercs kátránypapír készült el a Jászalsószentgyörgyi Fedéllemez Üzemben. Az év végéig további 340 ezer tekercs gyártásával teljesítik a Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat és a Pest Környéki TÜZÉP megrendeléseit. ____________________\________ A Tejipari Vállalat szolnoki üzemében naponta 14-15 mázsa vajat csomagolnak a képen látható automata csomagolóval. Aratók H kombájnok lovasai Omlik a búza Fotó: Nagy Zsolt
