Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 166. sí., 1977. július 16. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A törvény az emberért van Közérzetünket annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mindet felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életünket. Lehet miatta berzenkedni, de a jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jogalkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletien ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat, az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak, jogi ismereteik gyarapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakemberek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz eligazodni. A ne- héz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadályozza az állampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal, — így kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott, valami nagy szabálytalanságot vétett, és ezért kérte a tanács megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást, akkor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A minisztériumok programjukban állandóan hangsúlyozzák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérséklődtek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragrafusról. Nemegyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s aZ építési terület előkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen, kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rovására. De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magában foglalja a szocializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az emberért történik. A szabályok lehetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésüknél az ügyfelek érdekeit, személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének .kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülményei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meghallói legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmazzák. A jogpolitika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsíti az ügyintézést. Alapvető politikai érdekeink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hangsúlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kultú- ráltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” H. L. A harmadik genfi „front Befejeződött Schmidt washingtoni látogatása (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Gyorsult a munka a nagyberuházásokon Az első félév adatai biztatóak Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium építőipari vállalatad az első félévben — az előzetes adatok szerint — hónapról-hónapra egyenletes ütemben dolgoztak, termelési hullámzás nélkül, s így 13,8 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenynek különösen jelentős eredménye, hogy gyorsult a munka a nasívberunazásokon, ahol a dolgozók 17,8 százalékkal növelték termelésüket. Április óta jelentősen meggyorsították a munka ütemét a Borsodi Vegyikombinát új PVC gyárának építői. A technológiai szerelésre kész munkaterület késedelem nélküli átadása érdekében az Északmagyarországi és a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az előirányzott idei feladat 52, illetve 66 százalékát teljesítették az első félévben. Hasonlóan nagyot léptek az idei feladat megvalósításában a TVK po- linropiléngyár és a Tiszai Kőolajfinomító (TIFO) építkezésén is. A Paksi Atomerőműnél a jubileumi versenyben nagy erőfeszítéseket tettek a szocialista kollektívák az időközben szükségessé vált tervmódosítások okozta nehézségek áthidalására. A nehézségek túlnyomó részét sikerült elhárítani. Az Ózdi Kohászati Üzemekben az acéltermelés in- tenzifikálását célzó gyorsított beruházáson dolgozó Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai eddig az éves feladat 67 százalékát valósították meg. A következő három hónapban tovább növelik a munka ütemét, hogy szeptemberben munka- területet adhassanak a technológiai szerelőknek. Az előírtnak megfelelő ütemben épül a Gyulai Húskombinát, ahol a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első félévben 76 millió forint értékű munkát végeztek, s eddig éves tervük 49,3 százalékát teljesítették. így a gyorsításra kijelölt létesítményt még ebben az évben átadják. FERIHEGY 1982-BEN Első osztályú nemzetközi légikikötő Az Állami Tervbizottság a múlt hónapban jóváhagyta a Ferihegyi repülőtéri fejlesztés első ütemének beruházási javaslatát. A beruházás első üteme az ország egész területére kiterjedő műszeres légiforgalmi ‘ irányítási rendszer építésével, valamint a repülőtér folyamatos' üzemeltetésével kapcsolatos építkezésekkel a program szerint meg is kezdődött. A jövő év elején, a mostanival párhuzamos vonalon, attól 1,6 kilométeres távolságban megkezdődik az új fel- és leszállópálya építése, amely a kiegészítő műszeres leszállító berendezésekkel együtt 1982 közepén készül el. Ez felszabadítja majd a régi pályát a második ütemben tervezett rekonstrukcióhoz. Az állami nagyberuházásként, összesn 4,8 milliárd forinttal — a mostani tervidőszakban 2,7 milliárd forint felhasználásával — megváló^ suló repülőtéri fejlesztés első üteme 1982-ben fejeződik be. Eredményeként a Ferihegyi repülőtér műszeres repülésirányítással, korszerű műszaki bázissal rendelkező, első osztályú nemzetközi légikikötővé fejlődik. Az ÉPSZER Vállalat szakemberei befejezték a szolnoki Szigligeti Színház gazdasági épületének vázszerkezeti munkáit. A háromszintes épület - amelyben a színház gazdasági irodái, olvasóterem, büfé valamint kiszolgáló műhelyek lesznek - 12 millió forintba kerül. A tervek szerint jövő év novemberében adják át rendeltetésének Eredményesen fejlődő kapcsolatok Harminc éve írták alá az első magyar—szovjet kereskedelmi megállapodást Dr. Bíró József miniszter nyilatkozata Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én írták alá a magyar—szovjet kereskedelmi és tengerhajózási szerződéit. Az évforduló jelentős eseménye népgazdaságunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakított sokoldalú és dinamikusan bővülő kapcsolataink alapján jelentősen átalakult az ország arculata. Űj és hatékony ipar született, a szocialista mezőgazdaság megsokszorozta erejét, miközben olyan képzett szakmunkásgárda nőtt fel, amely nemcsak megfelelt a Szovjetunióból, illetve a KGST-ben részt vevő országokból importált magas minőségű technika követelményeinek, hanem azt továbbfejlesztve lehetővé vált széles körű bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba. A “ kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hangsúlyozta: e dokumentum kifejező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyarország — már két évvel a második világháború után — kölcsönösen és korlátozás nélkül alkalmazta a legnagyobb kedvezmény elvét. — A kétoldalú forgalom növekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumeny- nyiség, amely 1947-ben a magyar—szovjet export és import-listákon egész évben szerepelt, az ma egyetlen nap külkereskedelmi eredménye. Az idén ugyanis országaink már megközelítően négymilliárd rubel értékű árut cserélnek. — Az elmúlt harminc évben szoros együttműködés bontakozott ki a két ország népgazdasága között. Tervező hatóságaink, a Minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rendszerét, S a kooperációk ma már átfogják a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. — A tervszerű együttműködés alapján Magyarország egész sor termelési, elsősorban gépipari ágazatát (Folytatás a 2. oldalon) TÚL AZ ARATAS FELÉN A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben csütörtök estig 13 470 hektár búza 54,2 százalékát aratták le. Kitűnően halad az aratás a kunmadarast Kossuth Tsz-ben — alig több mint 30 százaléka van már csak lábon a kenyér_ gabonának. Az abádszalóki Lenin Tsz-ben a 2800 hektár búzából már több mint 1700 hektáron takarították be a termést. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz földjein hétfőtől a karcagi Magyar—Mongol Barátság Tsz gépei is segítik majd az aratás mielőbbi befejezését. AZ I. NEMZETKÖZI GYERMEKFESZTIVAL MAGYAR RÉSZTVEVŐINEK BÚCSÚZTATÁSA A csillebérci nagytáborban tegnap délután ünnepi' műsorral búcsúztatták a Szovjetunióba, az I. nemzetközi gyermekfesztiválra utazó 70 fős magyar úttörő-küldöttséget. Az eseményen megjelent Berecz János', az MSZMP KB osztályvezetője, Gosztonyi János oktatásügyi államtitkár, Deák Gábor, a KISZ KB titkára, Sz. V. Mazarkin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének titkára, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos képviselője. TÖBB ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS Az előző év hasonló időszakához képest közel 10 százalékkal növelte forgalmát 1977 első félévében a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. A 328,5 millió forint árbevétel 100,8 százaléka a féléves tervnek. Különösen gyors felfutást tapasztaltak a zöldség és gyümölcs eladásában: 25 százalékkal vásároltak több árut a Kisker üzleteiben, mint tavaly az első hat hónapban. ÚJ VEZÉRIGAZGATÓ A TISZA CIPŐGYÁRBAN Tegnap délelőtt a martfűi Tisza Cipőgyárba látogatott dr. Bakos Zsigmond, a Könynyűipari Minisztérium államtitkára, és elbúcsúztatta — nyugdíjba vonulása alkalmából — az ország legnagyobb cipőgyárának vezérigazgatóját, Kiss Lajost, majd kinevezéseket nyújtott át. A Tisza Cipőgyár vezér- igazgatójává július 15-től Maczó Lászlót, a vállalat eddigi műszaki igazgatóját nevezte ki. A gyár gazdasági igazgatója, a vezérigazgató helyettese ezentúl dr. H. Nagy Mihály, volt kereskedelmi igazgató lesz. Zagyi Sándort, a vállalat műszaki igazgatójává nevezték ki. KIÁLLÍTANAK A KISTERMELŐK Tegnap Mezőtúron megalakult az a rendezőbizottság, amelyik augusztus 19—21 között tájkiállításon mutatja be Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megye kistermelőinek munkáját. A kiállításra Szolnok megye 18 nagyüzemén kívül 17 szakcsoport is benevezett. Hajdú-Biharból hat, Békésből ugyancsak hat csoport jelentette be kiállítási szándékát. A jövőre hatszáz éves Mezőtúron ez a tájkiállítás is az ünnep előkészítését szolgálja. Megismerteti a három megye zöldségtermesztő, kisállattenyésztő, valamint sertés, és szarvasmarha-tenyésztő szakcsoportjainak eredményeit. EGY MONDATBAN — A városi tanácsnál rendezett fogadással tegnap megnyílt Esztergomban a Dunakanyar nyári művészeti egyetem. — Tegnap Sopronban jubileumi kiállítás nyílt a városi rang elnyerésének 700. évfordulója tiszteletére. — Székesfehérvárott tegnap megkezdődött a számítástechnikai gépi adatrögzítők Fejér megyei versenye. — Cukrászversenyt rendeztek tegnap Egerben, az Unicornis Szálló halijában, négy megye — Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok — legjobb cukrászai mérték össze tudásukat és mutatták be ízletes és látványos készítményeiket a zsűri előtt. t t
