Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 15. Ismét közös asztalnál E urópa történetében bizonyára jegyzik majd ezt a napot. Ma megkezdik tanácskozásaikat azoknak az országoknak a diplomatái, akik csatlakoztak a helsinki záróokmányhoz. Két esztendővel ezelőtt történt, hogy a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legfőbb vezetői összeültek a finn fővárosban. Ott volt Le- onyid Brezsnyev és Gerald Ford, Kádár János és Bruno Kreisky, Erich Honecker és Helmut Schmidt, mindenünnen az első ember, jeléül egy fontos esemény készülődésének. Ekkor írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, munkájának száz oldalas dokumentumát. A földrész életében példátlan méretű találkozó megmutatta, hogy valami új vette itt kezdetét. S ha a résztvevők szemlélete sok tekintetben és szükségszerűen el is tért egymástól, egy alapvető szándékuk közös volt: fenn akarják tartani az európai békét és enyhülést, e végett fejleszteni kívánják az együttműködést. A nagy találkozót két esztendei aprómunka előzte meg. Ennyi idő kellett a harmincöt ország Genfbe települt diplomatáinak, szakértőinek, hogy megfogalmazzák és összeállítsák a záróokmányt. Sokféle nézetet, szembenálló érdeket, különböző ideológiákat, a más-más társadalmi rendszerből fakadó ellentéteket kellett összehangolni a nemzetközi kapcsolatok legdemokratikusabb módszerével : a konszenzussal. Addig, amíg akár egyetlen kormány is kifogást emelt valamelyik tétel, mondat, akár egyetlen kifejezés ellen, nem foglaltatott az okmányba. A záróokmány magába foglal „politikai illemszabályokat”, kimondja egyebek között a határok sérthetetlenségét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavat* kozást egymás belügyeibe. A második főrész (népszerű kifejezéssel: a második kosár) a gazdasági problémákat tartalmazza, üdvösnek tartja az akadályok nélküli kereskedelmet, ösztönzi a kooperáció minden formáját, földrészek átfogó közös tervek lehetőségeit sorolja föl, együttes tudományos kutatásokra hív. A humanitárius kérdésekkel foglalkozó fejezet az emberi kapcsolatok fejlesztésével, a tájékoztatás javításával, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok cseréjével foglalkozik. Ezt a sokrétű okmányt írta alá 1975 nyarán Helsinkiben a harmincöt vezető. Ha eddig a múltat idéztük, tekintsünk most a közeli jövőbe. A záróokmány előírta, hogy a résztvevők 1977-ben szervezzék meg képviselőik találkozóját és tárgyaljanak a kapcsolatok további javításáról, az együttműködés fejlesztéséről. Ez egyértelmű útmutatás. A szocialista országok azzal a szándékkal mennek Belgrádba, hogy ilyen szellemben tevékenykedjenek. Céljuk egyrészt beszámolni arról, amit eddig tettek, a dokumentum ajánlásainak valóra váltásáért, egy kosarat sem kihagyva, egyiket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyugati partnerekkel közösen meghatározni, hogyan lehetne gyorsabban, jobban, átfogóbban eleget tenni annak, amire Helsinkiben szerződtek. Szándékunk az, hogy Belgrád a kollektív tapasztalatcsere színhelye legyen. Az utóbbi hónapok arról tanúskodtak, hogy számottevő nyugati erők nem egészen így készültek a találkozóra. Ügy tervezgették, mint akik panasznappá, a vádaskodások színterévé akarják tenni Belgrádot. Két irányzat — olykor egy kormányon belül, egy politikus gondolatvilágában is — két egymástól eltérő szándék birkózik nyugaton. Az egyik, amely összecsapásokat és politikai győzelmet Belgrádtól remél, a másik, amely tudja, hogy ez semmi jóra nem vezetne, hogy Európa számára nincs más ésszerű út, mint a békés együttműködés. Van megalapozott remény arra, hogy ez utóbbi kerekedik felül a nyugati táborban, sok felelős államférfi nyilatkozatából ez a józan szándék cseng ki. M ost, a találkozó előkészítését kezdik el Belg- rádban, az érdemi tanácskozás előreláthatóan a kora ősszel indul meg. A várható alaphangulatra, a légkörre azonban már az első napokban is következtetni lehet. A magyar küldötteit szocialista barátainkkal, szövetségeseinkkel együtt azzal a szándékkal indultak a jugoszláv fővárosba, hogy a találkozó egész földrészünk javát szolgáló, az építő tapasztalatcsere színhelye legyen. T. I. Ma kezdődnek a belgrádi találkozót előkészítő megbeszélések A jugoszláv fővárosban ma kezdi meg munkáját a két évvel ezelőtt megtartott helsinki konferencián részt- vett 35 ország képviselője azzal a céllal, hogy előkészítse az ugyancsak idén — minden bizonnyal ősszel — kezdődő találkozót, amelyen a külügyminiszterek által kinevezett képviselők vesznek majd részt. Az előkészítő megbeszélésekre már Belgrádba érkeztek az érintett országok küldöttségei. Ezeknek élén általában nagyköveti rangban levő tisztségviselők állnak. A már ugyancsak Belgrádban tartózkodó magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője vezeti. Az előkészítő találkozó ünnepélyes megnyitására — amelyet mindenfajta terror- cselekmény elhárítása érdekében rendkívüli biztonsági intézkedések előznek meg Ma kezdődik meg a belgrádi találkozó előkészítő tanácskozása. Képünkön: a találkozó színhelye, a Száya-parti palota (Telefotó — KS) — szerdán délelőtt a Száva nevet viselő, új belgrádi kongresszusi palotában kerül sor. A 35 ország küldötteit a jugoszláv kormány nevében Milos Minics, a kormány alelnöke, külügyminiszter köszönti. MOSZKVA A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa tegnap Moszkvában plenáris ülést tartott, melyen a Szovjetunió új alkotmányának tervezetével foglalkoztak. A szakszervezeti plénumon intézkedéseket fogadtak el a szervezett dolgozók széles és aktív részvétele érdekében az alaptörvény országos vitájában. * 4 * A Szovjetunió a szudáni kormány barátságtalan politikája miatt visszahívta katonai szakértőit ebből az afrikai országból. A Zarja Vosztoka, a Grúz Kommunista Párt központi lapja kommentárt közölt a szudáni uralkodó körök politikájáról, elítélve Nimeri kormányának etiópiai beavatkozását. SZÖFIA A szófiai Universiade palotában tegnap reggel megnyílt a Bolgár Hazafias Front nyolcadik kongresszusa. A magasszintű tanácskozáson a szervezet csaknem négymillió aktivistáját mintegy kétezer küldött képviseli. Az elnökségben helyet foglalt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára. BERLIN A Neues Deutschland tegnapi számának kommentárjában megállapítja, hogy a NATO-országok a Bécsben folyó középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon módosítani akarják az 1973. júniusában 17 állam által kötött megállapodásokat a bécsi tárgyalásokon kidolgozandó intézkedésekről. LUANDA Luandában tegnap megnyílt az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának 29. ülésszaka. Agostin- ho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az a tény, hogy először tartják Angolában az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának ülését, az afrikai kontinensen kialakult új helyzetet mutatja. RAWALPINDI Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök és az Ellenzéki Nemzeti Szövetség képviselői keddi nyolcadik tárgyalásukon kompromisz- szumos megállapodásra jutottak. A kormányfő az ellenzéki követelést elfogadva, beleegyezett abba, hogy még az év vége előtt új választásokat rendezzenek. Ceausescu Bihar megyében Az Agerpres jelentése szerint Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök június 14-én munkalátogatást tett Bihar megyében. A megyében hatalmas ipari létesítmények épültek és épülnek, például gépgyártó, vegyipari, fémkohászati, faipari, elektromos energiát előállító üzemek. Nicolae Ceausescu látogatása során az illetékes miniszterekkel, a gazdasági élet vezető szakembereivel, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel, a dolgozók kollektíváival együtt elemezte azokat a konkrét utakat és eszközöket, amelyek arra hivatottak, hogy az 1976—1980- as években elősegítsék Bihar megye gazdasági életének fejlődését. Nicolae Ceausescu meglátogatta Beius és Petru Groza városát, valamint mezőgazdasági üzemeket is felkeresett. Szovjet—amerikai konzultáció A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év márciusában Moszkvában tett látogatása idején létrejött megállapodás alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációi június 13-án Washingtonban konzultációkat kezdtek a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról. Ecevit alakit kormányt Fahri Korutürk török államfő tegnap az ellenzék eddigi vezetőjét a Köz- társasági Néppárt elnökét, Bülent Ecevitet nevezte ki a leköszönő miniszterelnök, Süleyman Demirel utódjának. Korutürk egyidejűleg megbízta Ecevitet az új kormány megalakításával. Mint ismeretes, a közelmúltban tartott parlamenti választásokon az Ecevit vezette Köztársasági Néppárt győzött és a 450 parlamenti mandátum közül 213 képviselői helyet szerzett. Brit nemzetközösségi értekezlet A nemzetközösségi csúcsértekezlet utolsó előtti tegnapi napján a 33 tagország közös nyilatkozatban foglalt állást a faji megkülönböztetésnek a sportból való száműzése mellett. A világgazdasági vita befejező részében Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök mondotta a legnagyobb figyelmet keltő beszédet. Hangsúlyozta, hogy az új nemzetközi gazdasági rend nem maradhat utópia. A világ országainak előbb utóbb módot kell találniok arra, hogy a jószándék hangoztatása után szervezett formában megvalósítsák a kollektív bölcsességnek azokat az eredményeit, amelyeket a különböző nemzetközi találkozók hoztak — mondotta. A nemzetközösségi csúcsértekezlet ma közös közlemény kiadásával ér véget. Izraelben Tovább tartanak a koalíciós megbeszélések A Menahem Begin vezette Likud tömb vezetői tegnap a Demokratikus Mozgalom a Változásért (DMV) Párt negatív döntését kommentálva, úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is nyitva van az ajtó a DMV előtt a kormányba való belépésre. Egyúttal azonban leszögezte azt is, hogy a Likudnak nem áll szándékában megváltoztatni azt a döntését, amely szerint megtartja az 1967-ben elfoglalt Ciszjor- dánia egész területét és zsidó településeket létesít e térségben, Leonyid Brezsnyev fogadta a nyugatnémet külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap a moszkvai Kremlben fogadta a szovjetunióbeli hivatalos látogatáson tartózkodó Hans Dietrich Genscher, az NSZK al- kancellárját és külügyminiszterét. A tárgyalásokról Moszkvában kiadott közlemény szerint Leonyid Brezsnyev, Andrje Gromiko és Hans Dietrich Genscher megbeszélése tárgyszerű, konstruktív légkörben zajlott le, A felek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról és további fejlesztésének távlatairól, valamint néhány kölcsönös érdeklődésre . számottartó nemzetközi kérdésről. Kiemelték a nagy jelentőségét annak, hogy a Szovjetunió és az NSZK között szüntelenül bővüljön az együttműködés a moszkvai szerződés alapján, s állandóan növekedjék a kölcsönös megértés és bizalom a két ország népe között az európai és az egyetemes béke megszilárdítása érdekében. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió politikája változatlanul az enyhülési folyamat elmélyülésére, szilárd, visszafordíthatatlan jellegűvé tételére irányul. Hans Dietrich Genscher az NSZK kormányának azt a törekvését nyilvánította ki, hogy a megkötött szerződések és megállapodások, valamint a legfelső szintű találkozókon létrejött megegyezések alapján hozzájárul a Szovjetunióval való kapcsolatok megszilárdításához. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása a legfontosabb politikai eseménynek minősül a két ország kapcsolatában. 40 év óta az első szabad szavazás Választások Spanyolországban Hétfőn este a pártok vezetőinek rövid televíziós beszédével véget ért a mára kitűzött spanyol parlamenti választások hivatalos propagandakampánya. Madrid polgári kormányzója közölte, hogy keddtől újra életbe léptek azok a rendelkezések, amelyek engedélyhez kötik a gyűlések megtartását és tiltják az utcai tüntetéseket. A szerdai választás, amely több mint 40 év óta az első szabad demokratikus szavazás ebben az országban, jelentős állomása lesz a politikai normalizálódáshoz vezető folyamatnak. Erre mutat a választási kampány légköre, és valamennyi politikai párt — beleértve a szélsőjobboldali Alianza Po- pulart — ígérte, hogy mindenképpen tiszteletben tartja a választások • eredményét. Kommentárunk Helsinki és Budapest példája Egy arányszámot és egy abszolút számot közöltek a múlt esztendő őszén, amikor Helsinkiben a magyar —finn gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés legutóbbi időszakát áttekintették. A kor- kormányközi vegyesbizottság ülésén elmondták: az előző évhez képest a legutóbbi esztendőben mintegy 20 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom és összege valamivel több mint 60 millió dollár. Ehhez a friss adathoz hozzá lehetett volna illeszteni még azt is, hogy 1970 és 1975 között a forgalom csaknem két és félszeresére nőtt és 1975 júniusában aztán Magyarország és Finnország tízéves megállapodást kötött, amely keretet ad a két ország vállalatai és intézményei közötti sokoldalú együttműködésnek. Lehetőség tehát bőségesen van gazdasági területen is — a szakembereknek az a véleménye, hogy a jelenlegi szinten messze túlléphetnénk, ha az egyszerű árucserén túlmutató megállapodásokat kötnénk. Kooperációs lehetőségek, harmadik piacon való közös fellépés egyaránt ott szerepelnek a tervek között. A gazdaságról tulajdonképpen csak másodszor kellene beszélni, mert hiszen Budapest és Helsinki viszonyában joggal említhetők elsőként a politikai kapcsolatok. Különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országaink hosszú esztendők óta számos államközi megállapodást megkötve bizonyították be, hogy túl a két nép között meglévő rokoni, nyelvrokoni kapcsolatokon, a két ország viszonya a baráti együttműködés példája lehet. Majdnem két évtizedé kötöttük meg az első kulturális egyezményt, 1962-ben légügyi megállapodást, 1969-ben a vízumkényszer eltörléséről szóló és 1971-ben pedig konzuli egyezmény előzte meg az előbb már említett tízesztendős gazdasági megállapodást. Természetes, hogy manapság, ha olykor emlegetjük is a történelem messzi ködébe vesző közös múltat, inkább a jelen és jövő kérdései foglalkoztatnak bennünket Budapest és Helsinki viszonyában. Jóné- hány magasszintű látogatás után most miniszterelnökünk látogatása is jelzi, hogy kapcsolataink állandóak, fejlődőek, az életnek szinte minden területére kiterjednek. Két esztendeje, amikor a két ország között úgynevezett „szabadkereskedelmi megállapodás” (amely kölcsönösen lebontott minden akadályt a kétoldalú kereskedelem előtt) született, a magyar külkereskedelmi miniszter azt történelmi dokumentumnak nevezte, emlékeztetve arra; hogy ilyen, minden kölcsönös előnyt magában foglaló megállapodást először Finnországgal kötöttünk. S amit akkor a finn vezetők hangoztattak, hogy a magyar—finn gazdasági együttműködés példa lehet más országok számára is a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködésben — ma is érvényes és nem csak a gazdaság kérdéseire vonatkozik. G. M.
