Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 15. Ismét közös asztalnál E urópa történetében bizo­nyára jegyzik majd ezt a napot. Ma megkezdik tanácskozásaikat azoknak az országoknak a diplomatái, akik csatlakoztak a helsinki záróokmányhoz. Két eszten­dővel ezelőtt történt, hogy a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legfőbb vezetői összeültek a finn fővárosban. Ott volt Le- onyid Brezsnyev és Gerald Ford, Kádár János és Bruno Kreisky, Erich Honecker és Helmut Schmidt, minde­nünnen az első ember, jeléül egy fontos esemény készülő­désének. Ekkor írták alá az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, munká­jának száz oldalas dokumen­tumát. A földrész életében példátlan méretű találkozó megmutatta, hogy valami új vette itt kezdetét. S ha a résztvevők szemlélete sok te­kintetben és szükségszerűen el is tért egymástól, egy alap­vető szándékuk közös volt: fenn akarják tartani az euró­pai békét és enyhülést, e vé­gett fejleszteni kívánják az együttműködést. A nagy találkozót két esz­tendei aprómunka előzte meg. Ennyi idő kellett a har­mincöt ország Genfbe tele­pült diplomatáinak, szakértő­inek, hogy megfogalmazzák és összeállítsák a záróok­mányt. Sokféle nézetet, szem­benálló érdeket, különböző ideológiákat, a más-más tár­sadalmi rendszerből fakadó ellentéteket kellett összehan­golni a nemzetközi kapcsola­tok legdemokratikusabb mód­szerével : a konszenzussal. Addig, amíg akár egyetlen kormány is kifogást emelt valamelyik tétel, mondat, akár egyetlen kifejezés ellen, nem foglaltatott az okmány­ba. A záróokmány magába fog­lal „politikai illemszabályo­kat”, kimondja egyebek kö­zött a határok sérthetetlensé­gét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavat* kozást egymás belügyeibe. A második főrész (népszerű ki­fejezéssel: a második kosár) a gazdasági problémákat tar­talmazza, üdvösnek tartja az akadályok nélküli kereske­delmet, ösztönzi a kooperá­ció minden formáját, földré­szek átfogó közös tervek le­hetőségeit sorolja föl, együt­tes tudományos kutatásokra hív. A humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó fejezet az emberi kapcsolatok fejleszté­sével, a tájékoztatás javítá­sával, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok cse­réjével foglalkozik. Ezt a sok­rétű okmányt írta alá 1975 nyarán Helsinkiben a har­mincöt vezető. Ha eddig a múltat idéztük, tekintsünk most a közeli jö­vőbe. A záróokmány előírta, hogy a résztvevők 1977-ben szervezzék meg képviselőik találkozóját és tárgyaljanak a kapcsolatok további javítá­sáról, az együttműködés fej­lesztéséről. Ez egyértelmű útmutatás. A szocialista or­szágok azzal a szándékkal mennek Belgrádba, hogy ilyen szellemben tevékeny­kedjenek. Céljuk egyrészt be­számolni arról, amit eddig tettek, a dokumentum aján­lásainak valóra váltásáért, egy kosarat sem kihagyva, egyiket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyugati part­nerekkel közösen meghatá­rozni, hogyan lehetne gyor­sabban, jobban, átfogóbban eleget tenni annak, amire Helsinkiben szerződtek. Szán­dékunk az, hogy Belgrád a kollektív tapasztalatcsere színhelye legyen. Az utóbbi hónapok arról tanúskodtak, hogy számotte­vő nyugati erők nem egészen így készültek a találkozóra. Ügy tervezgették, mint akik panasznappá, a vádaskodások színterévé akarják tenni Belgrádot. Két irányzat — olykor egy kormányon belül, egy politikus gondolatvilágá­ban is — két egymástól elté­rő szándék birkózik nyuga­ton. Az egyik, amely össze­csapásokat és politikai győ­zelmet Belgrádtól remél, a másik, amely tudja, hogy ez semmi jóra nem vezetne, hogy Európa számára nincs más ésszerű út, mint a békés együttműködés. Van megala­pozott remény arra, hogy ez utóbbi kerekedik felül a nyu­gati táborban, sok felelős ál­lamférfi nyilatkozatából ez a józan szándék cseng ki. M ost, a találkozó előké­szítését kezdik el Belg- rádban, az érdemi ta­nácskozás előreláthatóan a kora ősszel indul meg. A vár­ható alaphangulatra, a lég­körre azonban már az első napokban is következtetni lehet. A magyar küldötteit szocialista barátainkkal, szö­vetségeseinkkel együtt azzal a szándékkal indultak a ju­goszláv fővárosba, hogy a ta­lálkozó egész földrészünk ja­vát szolgáló, az építő tapasz­talatcsere színhelye legyen. T. I. Ma kezdődnek a belgrádi találkozót előkészítő megbeszélések A jugoszláv fővárosban ma kezdi meg munkáját a két évvel ezelőtt megtartott hel­sinki konferencián részt- vett 35 ország képviselője azzal a céllal, hogy előké­szítse az ugyancsak idén — minden bizonnyal ősszel — kezdődő találkozót, amelyen a külügyminiszterek által ki­nevezett képviselők vesznek majd részt. Az előkészítő megbeszélé­sekre már Belgrádba érkez­tek az érintett országok kül­döttségei. Ezeknek élén ál­talában nagyköveti rangban levő tisztségviselők állnak. A már ugyancsak Belgrádban tartózkodó magyar küldött­séget dr. Petrán János nagy­követ, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője veze­ti. Az előkészítő találkozó ünnepélyes megnyitására — amelyet mindenfajta terror- cselekmény elhárítása érde­kében rendkívüli biztonsá­gi intézkedések előznek meg Ma kezdődik meg a belgrádi találkozó előkészítő tanács­kozása. Képünkön: a találkozó színhelye, a Száya-parti palota (Telefotó — KS) — szerdán délelőtt a Száva nevet viselő, új belgrádi kongresszusi palotában ke­rül sor. A 35 ország kül­dötteit a jugoszláv kormány nevében Milos Minics, a kormány alelnöke, külügy­miniszter köszönti. MOSZKVA A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa tegnap Moszkvában plenáris ülést tartott, melyen a Szovjetunió új alkotmányának tervezeté­vel foglalkoztak. A szakszer­vezeti plénumon intézkedé­seket fogadtak el a szervezett dolgozók széles és aktív rész­vétele érdekében az alaptör­vény országos vitájában. * 4 * A Szovjetunió a szudáni kormány barátságtalan poli­tikája miatt visszahívta ka­tonai szakértőit ebből az af­rikai országból. A Zarja Vosztoka, a Grúz Kommunis­ta Párt központi lapja kom­mentárt közölt a szudáni uralkodó körök politikájáról, elítélve Nimeri kormányának etiópiai beavatkozását. SZÖFIA A szófiai Universiade palo­tában tegnap reggel megnyílt a Bolgár Hazafias Front nyolcadik kongresszusa. A magasszintű tanácskozáson a szervezet csaknem négymillió aktivistáját mintegy kétezer küldött képviseli. Az elnök­ségben helyet foglalt Todor Zsivkov, a BKP KB első tit­kára. BERLIN A Neues Deutschland teg­napi számának kommentár­jában megállapítja, hogy a NATO-országok a Bécsben folyó középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokon módosítani akar­ják az 1973. júniusában 17 állam által kötött megállapo­dásokat a bécsi tárgyaláso­kon kidolgozandó intézkedé­sekről. LUANDA Luandában tegnap meg­nyílt az Afrikai Egységszer­vezet felszabadítási bizottsá­gának 29. ülésszaka. Agostin- ho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az a tény, hogy először tartják Angolában az Afrikai Egy­ségszervezet felszabadítási bizottságának ülését, az af­rikai kontinensen kialakult új helyzetet mutatja. RAWALPINDI Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni miniszterelnök és az Ellenzéki Nemzeti Szövetség képviselői keddi nyolcadik tárgyalásukon kompromisz- szumos megállapodásra ju­tottak. A kormányfő az el­lenzéki követelést elfogadva, beleegyezett abba, hogy még az év vége előtt új választá­sokat rendezzenek. Ceausescu Bihar megyében Az Agerpres jelentése sze­rint Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök június 14-én munkalátogatást tett Bihar megyében. A megyé­ben hatalmas ipari létesít­mények épültek és épülnek, például gépgyártó, vegyipari, fémkohászati, faipari, elek­tromos energiát előállító üzemek. Nicolae Ceausescu látoga­tása során az illetékes mi­niszterekkel, a gazdasági élet vezető szakembereivel, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel, a dolgozók kollektíváival együtt elemez­te azokat a konkrét utakat és eszközöket, amelyek arra hi­vatottak, hogy az 1976—1980- as években elősegítsék Bihar megye gazdasági életének fejlődését. Nicolae Ceausescu meglá­togatta Beius és Petru Groza városát, valamint mezőgaz­dasági üzemeket is felkere­sett. Szovjet—amerikai konzultáció A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év már­ciusában Moszkvában tett látogatása idején létrejött megállapodás alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációi június 13-án Washingtonban kon­zultációkat kezdtek a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes betiltásáról. Ecevit alakit kormányt Fahri Korutürk török ál­lamfő tegnap az ellen­zék eddigi vezetőjét a Köz- társasági Néppárt elnökét, Bülent Ecevitet nevezte ki a leköszönő miniszterelnök, Süleyman Demirel utódjá­nak. Korutürk egyidejűleg megbízta Ecevitet az új kormány megalakításával. Mint ismeretes, a közel­múltban tartott parlamenti választásokon az Ecevit ve­zette Köztársasági Néppárt győzött és a 450 parlamenti mandátum közül 213 képvi­selői helyet szerzett. Brit nemzetközösségi értekezlet A nemzetközösségi csúcsér­tekezlet utolsó előtti tegnapi napján a 33 tagország közös nyilatkozatban foglalt állást a faji megkülönböztetésnek a sportból való száműzése mel­lett. A világgazdasági vita be­fejező részében Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök mondotta a legnagyobb fi­gyelmet keltő beszédet. Hangsúlyozta, hogy az új nemzetközi gazdasági rend nem maradhat utópia. A vi­lág országainak előbb utóbb módot kell találniok arra, hogy a jószándék hangoztatá­sa után szervezett formában megvalósítsák a kollektív bölcsességnek azokat az ered­ményeit, amelyeket a külön­böző nemzetközi találkozók hoztak — mondotta. A nemzetközösségi csúcsér­tekezlet ma közös közle­mény kiadásával ér véget. Izraelben Tovább tartanak a koalíciós megbeszélések A Menahem Begin vezet­te Likud tömb vezetői teg­nap a Demokratikus Mozga­lom a Változásért (DMV) Párt negatív döntését kom­mentálva, úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is nyitva van az ajtó a DMV előtt a kor­mányba való belépésre. Egyúttal azonban leszögez­te azt is, hogy a Likudnak nem áll szándékában meg­változtatni azt a döntését, amely szerint megtartja az 1967-ben elfoglalt Ciszjor- dánia egész területét és zsi­dó településeket létesít e tér­ségben, Leonyid Brezsnyev fogadta a nyugatnémet külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap a moszkvai Kremlben fo­gadta a szovjetunióbeli hivatalos látogatáson tartózkodó Hans Dietrich Genscher, az NSZK al- kancellárját és külügymi­niszterét. A tárgyalásokról Moszkvá­ban kiadott közlemény sze­rint Leonyid Brezsnyev, Andrje Gromiko és Hans Dietrich Genscher megbe­szélése tárgyszerű, konstruk­tív légkörben zajlott le, A felek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti kapcsolatok jelenlegi állásáról és további fejlesz­tésének távlatairól, valamint néhány kölcsönös érdeklő­désre . számottartó nemzetkö­zi kérdésről. Kiemelték a nagy jelentő­ségét annak, hogy a Szovjet­unió és az NSZK között szüntelenül bővüljön az együttműködés a moszkvai szerződés alapján, s állandó­an növekedjék a kölcsönös megértés és bizalom a két ország népe között az euró­pai és az egyetemes béke megszilárdítása érdekében. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: a Szovjetunió poli­tikája változatlanul az eny­hülési folyamat elmélyülé­sére, szilárd, visszafordít­hatatlan jellegűvé tételére irányul. Hans Dietrich Genscher az NSZK kormányának azt a törekvését nyilvánította ki, hogy a megkötött szerződé­sek és megállapodások, vala­mint a legfelső szintű talál­kozókon létrejött megegye­zések alapján hozzájárul a Szovjetunióval való kapcso­latok megszilárdításához. Ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev kö­zelgő NSZK-beli látogatása a legfontosabb politikai ese­ménynek minősül a két or­szág kapcsolatában. 40 év óta az első szabad szavazás Választások Spanyolországban Hétfőn este a pártok ve­zetőinek rövid televíziós be­szédével véget ért a mára kitűzött spanyol parlamenti választások hivatalos propa­gandakampánya. Madrid polgári kormányzója közöl­te, hogy keddtől újra életbe léptek azok a rendelkezé­sek, amelyek engedélyhez kötik a gyűlések megtartá­sát és tiltják az utcai tün­tetéseket. A szerdai választás, amely több mint 40 év óta az első szabad demokratikus szavazás ebben az ország­ban, jelentős állomása lesz a politikai normalizálódáshoz vezető folyamatnak. Erre mutat a választási kampány légköre, és valamennyi po­litikai párt — beleértve a szélsőjobboldali Alianza Po- pulart — ígérte, hogy min­denképpen tiszteletben tart­ja a választások • eredmé­nyét. Kommentárunk Helsinki és Budapest példája Egy arányszámot és egy abszolút számot közöltek a múlt esztendő őszén, amikor Helsinkiben a magyar —finn gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működés legutóbbi időszakát áttekintették. A kor- kormányközi vegyesbizottság ülésén elmondták: az előző évhez képest a legutóbbi esztendőben mintegy 20 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom és összege valamivel több mint 60 millió dollár. Ehhez a friss adathoz hozzá lehetett volna illeszteni még azt is, hogy 1970 és 1975 között a for­galom csaknem két és félszeresére nőtt és 1975 júniu­sában aztán Magyarország és Finnország tízéves meg­állapodást kötött, amely keretet ad a két ország vál­lalatai és intézményei közötti sokoldalú együttműkö­désnek. Lehetőség tehát bőségesen van gazdasági te­rületen is — a szakembereknek az a véleménye, hogy a jelenlegi szinten messze túlléphetnénk, ha az egy­szerű árucserén túlmutató megállapodásokat kötnénk. Kooperációs lehetőségek, harmadik piacon való közös fellépés egyaránt ott szerepelnek a tervek között. A gazdaságról tulajdonképpen csak másodszor kel­lene beszélni, mert hiszen Budapest és Helsinki vi­szonyában joggal említhetők elsőként a politikai kap­csolatok. Különböző társadalmi és gazdasági beren­dezkedésű országaink hosszú esztendők óta számos államközi megállapodást megkötve bizonyították be, hogy túl a két nép között meglévő rokoni, nyelvro­koni kapcsolatokon, a két ország viszonya a baráti együttműködés példája lehet. Majdnem két évtizedé kötöttük meg az első kulturális egyezményt, 1962-ben légügyi megállapodást, 1969-ben a vízumkényszer eltörléséről szóló és 1971-ben pedig konzuli egyez­mény előzte meg az előbb már említett tízesztendős gazdasági megállapodást. Természetes, hogy manapság, ha olykor emleget­jük is a történelem messzi ködébe vesző közös múl­tat, inkább a jelen és jövő kérdései foglalkoztatnak bennünket Budapest és Helsinki viszonyában. Jóné- hány magasszintű látogatás után most miniszterelnö­künk látogatása is jelzi, hogy kapcsolataink állan­dóak, fejlődőek, az életnek szinte minden területére kiterjednek. Két esztendeje, amikor a két ország között úgyne­vezett „szabadkereskedelmi megállapodás” (amely kölcsönösen lebontott minden akadályt a kétoldalú kereskedelem előtt) született, a magyar külkereske­delmi miniszter azt történelmi dokumentumnak ne­vezte, emlékeztetve arra; hogy ilyen, minden kölcsö­nös előnyt magában foglaló megállapodást először Finnországgal kötöttünk. S amit akkor a finn vezetők hangoztattak, hogy a magyar—finn gazdasági együtt­működés példa lehet más országok számára is a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti együtt­működésben — ma is érvényes és nem csak a gazda­ság kérdéseire vonatkozik. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom