Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

1977. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Másfél hónapja tart a szara ácsa g Alaposan fel kell készülni a tűzvédelemre Gabonatűz Kunszewtmánonban Péter Pál napjától aratási ügyelet Segít a fűiskola — Szolnok megyében a sok éves májusi csapadékátlag 58 milliméter — mondta mun­katársunknak Mezei János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. — Sajnos az idén májusban mindössze 14 milliméter csapadék hullott a megyében. Ez nehezíti a me­zőgazdasági üzemek munká­ját. A belvíz-borítású földe­ken nem bokrosod ik a má­sodvetés. Az őszi kalászosok­ból elpusztult mintegy 14 ezer hektár vetése. így foko­zott gonddal kell készülni az aratásra, minden szem meg­termett gabonát be kell ta­karítani. Ezért is hívtuk fel még május végén a tanácsok és a tsz-szövetségek figyelmét is: alaposan gondoskodjanak a tűzvédelemről az üzemek. Ezt most csak fokozhatjuk, hiszen másfél hónapja tart a szárazság, júniusban se esett említésre méltó mennyiségű csapadék. A szárazság miatt súlyos tűzkárok is bekövet­kezhetnek. Szerencsére az idén még nem volt ilyen. A beszélgetés közben jött a hír: délelőtt a kunszent- márton—szentesi vasútvonal mentén gabonatüzet okozott a vonatmozdonyból kipattant szikra. A Héki Állami Gaz­daság kunszentmártoni kerü­letének kétszáz hektáros bú­zatáblájából mintegy három­száz négyzetméternyi terület leégett. Azért csak ennyi, mert a kunszentmártoni ön­kéntes- és a szentesi állami tűzoltóság rövid idő alatt lo­kalizálta a tüzet, megmentve mjntegy 2 millió forint érté­kű termést. — Sajnos az utak mentén, — folytatta Mezei Járnos — a vasúti töltések mellett ilyen nagy szárazságban a tűzve­szély mindennapos lehet. Ta­lán kicsiségnek tűnik, de még az utazók, autósok figyelmét is fel kell hívnunk, ne dobja­nak ki égő cigaretta véget az utak mentén. A lekaszált fű, a száradó széna, az avar pil­lanatok alatt lángba borul­hat. Részletes tűzvédelmi utasításunkban azonban szól­tunk a gépszemlék tűzvédel­méről, a szalma égetésről s annak nagy veszélyeiről is. Pontosan meg van az is ha­tározva, hol szabad tüzet rak­ni s hogy azt nem szabad fel­ügyelet nélkül hagyni. Az osztályvezető hangsú­lyozta: — Ha az Agrometeorológia távprognózisa beválik, a tar­tós szárazság, az aszály to­vább tart, minden korlátozó intézkedést meg kell tennünk a tűzvédelemre. — A gépszemlék már ja­vában tartanak, szervezetten készülnek az aratásra. Nem árt arra is ügyelni, hogy a munkahelyeken olyan do­hányzó területet jelöljenek ki, amely veszélytelen, illet­ve ahol megfelelő mennyisé­gű vizet is tárolnak. A határt járó emberek figyelmét is fel kell hívni a fokozott elővi­gyázatosságra. — Az aratási ügyeletet megszerveztük — mondta az osztályvezető. — Június 27- től augusztus 20-ig ügyeletet tart az AGROKER, a MEZŐ­GÉP, a gabonafelvásárló és a garanciális javításra is kije­lölt DATE mezőtúri gépészeti karának javító műhelye. Az ügyeletek hétköznaponként 7-től 19 óráig, szombatonként 7-től 17 óráig, munkaszüneti napokon pedig 7-től 13 óráig tartanak nyitva. Az a kéré­sünk, ha fontos alkatrészt nem kap meg valaki az AG- ROKER-nél, forduljon egye­nesen az igazgatóhoz, vagy a főmérnökhöz. Ők ugyanis gyors telexekkel az ország bármelyik részéből megszer­zik a kért anyagokat, nem kell érte napokig utazni, — s a gép is hamarébb dolgoz­hat újra. — Végezetül csak egy meg­jegyzést. Szeretnénk, ha a gazdaságokban, az üzemek­ben is legalább ilyen szerve­zett ügyeleti rendszert való­sítanának meg, mint a kiszol­gáló vállalatoknál. Jó lenne, ha az aratás idején a felelős, intézkedésre jogosult vezetők is ügyeletben dolgoznának. s. j. TÚL A UH BEVEZETESEN A munkarendszer haszna beigazolódott Lengyelországban Dobra Robota (Jó Munka), a Szovjetunióban Szaratovi módszer, az Egyesült Álla­mokban Zero Defects Sys­tem (Program Nulla Hibá­val), nálunk DH, azaz Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szer. Különbözőek az elne­vezések. a cé] viszont ugyanaz: dolgozzon úgy a munkás, a technikus, a mér­nök vagy az alkalmazott, hogy jó minőségű termék hagyja el a gyárat. A mun­karendszerek segítik a kol­lektívákat, hamarabb felis- nerhetik és megszüntethetik a termelést akadályozó hi­bákat, kiaknázhatják a bel­ső tartalékokat. A DH 1969 óta „él” Ma­gyarországon. Az úttörő, a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár példáját azóta egyre több vállalat követi. A Beton és Vasbetonipari Művek vezérigazgatója 1974- ben írta elő minden gyárnak a DH bevezetését, A szolno­kiban e határozat után há­lótervet készítettek, amely­ben részekre bontották a feladatokat, meghatározták a teendőket s a határidőket. Filmvetítéseket, előadáso­kat tartottak a DH-ról, a munkásoknak ugyanúgy, miht az osztályvezetőknek. Tavalyelőtt már beérkeztek a DH-bizottsághoz az első kérdőívek, s ezek alapján 1976-ban elkészült az intéz­kedési terv a feljégyzett hi­bák megszüntetésére. Ta­valy és az idén ezek nagy részét felszámolták — a tervből valóság lett, beért a DH első „gyümölcse”. A kérdőívekben nemcsak a munkások, hanem az al­kalmazottak, a műszakiak véleményét is kikérték s ki­kérik. Ezek alapján felül­vizsgálták s módosították i betonkészítési receptúrá- kat, egy újítással csökken­tették a felhasznált cement mennyiségét, s hasznosítják i hulladék feszítő huzalokat. \ betonelemek tárolási mód­szerét is megváltoztatták, gy csökkentették a törés okozta károkat. A felméré­sek, a vizsgálatok, a rend­szeres „hibakeresés” nyo­mán javult a gyártó csarno­kokban a világítás is. Íme néhány példa a konkrét eredményekről. Ezek mellett akad olyan, amelyet nem tudtak még kiküszöbölni. Nem született műszaki vagy szervezési megoldás a friss beton megtakarítására, de ugyanúgy sok a probléma a betonacél-ellátásnál. Szép számmal akad tennivaló a sablonok karbantartásánál, kezelésénél. A DH nem varázsszer. Nem mondhatjuk, hogy a Beton és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyárában a munkarendszer bevezetésé­vel megszűnt minden hiba. Az előforduló problémák nagy részét, igaz, a DH nél­kül is felszámolták volna. A munkarendszerrel, a hiá­nyosságok következetes, rendszeres vizsgálatával vi­szont ezek többsége előre fölismerhető, s számuk az előző évekhez képest jelen­tősen csökkent. A DH munkarendszer be­vezetésével elsősorban a szo­cialista brigádokra számít­hattak a gyári vezetők. Nincs olyan kollektíva ma sem, amelynek vállalásai között ne szerepelne a rész­vétel. Rendszeresen válaszol­nak a DH-bizottság kérdé­seire és segítik a veszteség­elemző csoportok munkáját. E csoportok összeállították áz úgynevezett hibakatasz­tert. Ebben megállapítják, s rangsorolják a hiányosságo­kat, amelyek alapján újabb intézkedési terveket készíte­nek. ÍdÓn a DH-Pi'°gram- ---------bán kiemelt he­lyet kapott a Span-Deck ele­mek gyártása. Az üzem az elmúlt hetekben kezdte meg munkáját. Az új technológia új követelményekkel, s itt- ott új hibákká] jár, amelyek felismerése és megszünteté­se az elkövetkező hónapok feladata. H . J. Nemzetközi szeminárium a környezetvédelemről Tegnap befejeződött Ti­hanyban az a nemzetközi sze­minárium, amelyen a környe­zetvédelmi kockázatról foly­tattak eszmecserét. A nagy nemzetközi tudományos uni­ók szövetsége (ICSU) környe­zetvédelmi bizottságának (SCOPE) szervezésében az öt világrész 35 tudományos szakértője egy hetes eszme­cserét folytatott arról, milyen határok között mozoghat a környezetvédelmi kockázat. Megvitatták a környezetvéde­lemmel járó kiadások ará­nyait, a ráfordítások várha­tó hasznát, e tevékenység ha­tásfoka javításának lehető­ségeit. Tízórás műszakban na­ponta 40 ezer nyerstég­lát készítenek a Karcag és Vidéke Áfész kunma- darasi téglagyárában. Június végéig legyártják az első félévre tervezett 2,5 millió első osztályú téglát Hódít a konténer Fuvar háztól—házig A konténeres szállítás 1970-ben kezdődött Ma­gyarországon. Kiderült, mennyivel olcsóbban, gyor­sabban utazhat a termék. Elkészültek az első konté­nerek, s Miskolc és Buda­pest között megindult az ak­kor még különleges forga­lom. Évek múltával számos település kapcsolódott be úgy, hogy ma már Gödöllő­től Verpelétig mind több helyen használják a szállí­tótartályokat. Egy esztende­je annak, hogy Szolnokra is érkeznek, Szolnokról is in­dulnak az ország különböző városaiba, községeibe konté­nerek. Gyors, olcsó, biztonságos A MÁV prospektusain ezt olvashatjuk: gyors, olcsó, biztonságos, megbízható. A tíz köbméternyi űrtartalmú, alumíniumból készült do­bozba majd öttonnányj súly rakható. Kétszáz-háromszáz kilométer távolságra is 15— 20 óra alatt szállítják el a küldeményt. Az áru bizton­ságosan utazik, a feladótól az átvevőig senki hozzá nem nyúl, erre biztosíték a plom­ba. Az árak: a vasútnál azt mondják, szinte bagóért szál­lítanak. (Budapesten felad­nak egy tartályt, például Szolnokra, az üzem udvará­ból a józsefvárosi teherpá­lyaudvarra, onnan Szolnok­ra a címzett udvarára szál­lítják a majd öttonnányi súlyt — 650 forintért.) Ezek a díjak hét esztendeje vál­tozatlanok. A konténerek mellett szól még az árakon kívül a szállítás egyszerű­sítése is. Rakodólapokkal percek alatt üríthetők a tar­tályok. Nincs vagonállás, nincs miatta bírság sem. Mit lehet szállítani a kon­ténerekben? Bármit. Üve­get, ruhát, cipőtalpat, fes­téket, televíziót. A vállalatok is segíthetnének Mindezek alapján azt hi­hetnénk: a szállítótartály túlságosan is nagy népsze­rűségnek örvend, pedig nem így van. A vasúti kocsikon mozgatott termékeknek csak fél százaléka utazik egy esz­tendő alatt konténerekben. Tavaly valamivel több mint ezer tartállyal rendelkezett a MÁV, az idén számuk há­romszázzal növekszik. Ez ke­vés. Hiába van jelentkező, mértéktelenül nem bővíthe­tik a fuvaroztatók számát. A konténerek közúti szállí­tásához emelővel ellátott te­hergépkocsik is kellenek Mindez ugyancsak pénzbe kerül. A MÁV szakemberei sze­rint ütemszerűen halad a konténeres szállítás beveze­tése. Az ütem —, úgy tet­szik — kicsit lassú, a MÁV ugyanis nem győzi anyagi­akkal. A megoldás? Itt-ott már akad erre is példa. Né­hány vállalat ugyanis saját erőből szerzi be termékei szállításához a konténere­ket. Emelőgépeket, szállító- kocsikat még a Volán kivé­telével — ak] a háztól-házig fuvarozás közúti alvállalko­zója — nem vásárolt senki. Talán nem kell várni éve­kig arra. hogy ez a helyzet is megváltozzon. A vállala­tok saját konténereikkel, emelőikkel sokat segíthetné­nek a MÁV-nak, s magu­kon is. Említettük Szolnok egy esztendeje kapcsolódott be a szállítótartályos gyorsfor­galmú összeköttetések háló^ zatába. Hirtelen jött a MÁV részéről az elhatározás, a 7. számú Volán speciális ko­csiját akkor még szerelték Csehszlovákiában. A nullá­ról indult a forgalom, sma már havonként 450 konté­ner fordul meg a teherpá­lyaudvaron. A megállapodá­sukkal sikerült kiküszöbölni a MÁV és a Volán — más városokban egyébként gya­kori — kutya-macska barát­ságát. A 7. sz. Volán Válla­lat ugyanis kikötötte, csakis ő irányítja a konténerek közúti szállítását. Kihasznált tartályok Országos probléma a tar­tályok kihasználása. Szolnok megyében a MÁV úgy szer­vezte a feladók és az átve­vők sorát, hogy üres konté­ner alig-alig utazik vissza a fővárosba, vagy az ország más területére. Szép szám­mal érkezik áru „alumí­nium dobozban” a FÜ- SZÉRT-hez, az ÁÉV-hez, a Textil Nagykereskedelmi Vállalathoz, s ezt ellensú­lyozzák a legnagyobb fel­adó a Tisza Cipőgyár szál­lításai. (Hetenként 40—50 konténerben küld formatal­pakat, cipőket, gumilemeze­ket a vállalat más cipőgyá­raknak.) Igaz, ha egy a martfűihez hasonló igénylő jelentkezne, felborulna a rend a konténerek miatt. A szállítótartályok számát a tervidőszak végére a tava­lyihoz képest megduplázzák, de a példa is bizonyítja, hogy az 1980-ra tervezett 2 millió tonnányi áru konté­neres szállítása a vállalatok segítsége, közreműködése nélkül nehezen valósítható meg. — h — Utolsó simítások a John Deere kombájnokon a zagyvarékasi Béke Tíz­ben. Holnap reggeltől - ha az idő engedi - nyolc géppel megkezdik az őszi árpa aratását A vízhiányt öntözéssel pótolják a hagymatáblán- nzs -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom