Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 7. római sajtó Kádár János látogatásáról Érdeklődés és várakozás előzi meg Rómában Kádár János, az MSZMP KB első titkára küszöbön álló olasz- országi hivatalos látogatását. A torinói La Štampa tegnapi számában kiemelte, hogy ez lesz a magyar pártvezető el­ső hivatalos látogatása egy NATO-országban, majd hangsúlyozta: „Magyarország a kelet—nyugati kapcsolatok keretén belül az elmúlt évek­ben nemcsak jó gazdasági és üzleti kontaktusokat épített ki a nyugat-európai orszá­gokkal, hanem igen szilárd és kiegyensúlyozott lépéseket tett a politikai együttműkö­désre is”. A L’Unita, az Olasz Kom­munista Párt lapja minden téren újabb ösztönzést vár a látogatástól a magyar—olasz kapcsolatok további fejlesz­téséhez. Míg politikai és kul­turális téren igen jók a két . Szovjet—francia külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­tek tegnap Moszkvában. Lou- is de Guiringaud, a Francia Köztársaság külügyminiszte­re, a szovjet kormány meghí­vására vasárnap este érkezett hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba. A szovjet—francia külügy­miniszteri konzultáció leg­Ecevit kormányt alakit A hivatalos adatokat közlő számítóközpont az alsóház mandátumok megoszlásának 213:190-es állásánál tartott tegnap délután három órakor, amikor Ecevit pártszékházá- nak erkélyéről közölte az ün­neplő tömeggel: a Köztársa­sági Néppárt alakít egyedül kormányt. A gyűlés résztve­vői a pártelnök nevének skandálásával, óriási üdvri­valgással fogadták Ecevitnek a pártapparátus adataira ala­puló bejelentését: a választá­sokon a KNP abszolúte több­séget szerzett, egyszínű kor­mányt alakít. „Ezzel a török nép jutott győzelemre s lett a hatalom birtokosa. Kormá­nyunk maga elé tűzi vala­mennyi égető probléma meg­oldását, legfontosabb felada­tunknak azonban azt tekint­jük, hogy békét biztosítsunk Törökországnak” — fűzte hozzá. ország kapcsolatai — mutat rá a lap —, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok te­rén még nem mindenben ki­elégítő a helyzet, számos le­hetőség még kiaknázásra vár. A L’Unita az akadályozó tényezők között felsorolja az ismert közös piaci korlátozá­sokat, a tájékozódás kölcsö­nös hiányát, bizonyos bürok­ratikus nehézségeket. „A ma­gyarok számos együttműkö­dési javaslatot tettek, a töb­bi között harmadik országok felé irányuló közös vállalko­zásokra is, és nem támaszta­nak akadályt közös vállalatok létesítése útján sem”. Kádár János látogatása be­tetőzését jelenti a két ország politikusai évek óta tartó, egyre gyakoribb magasszintű érintkezéseinek és minden bi­zonnyal az együttműködés így magasabb szintű szaka­szának kezdete lesz. főbb célja a június 20-án Pá­rizsban kezdődő francia— szovjet csúcstalálkozó megfe­lelő előkészítése. Louis de Guiringaud és Andrej Gromiko tegnap kez­dődött tárgyalásain a kétol­dalú kapcsolatokon túlmenő­en szó volt a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről is. A tárgyalások folytatódnak. HAVANNA Tegnap nyolcnapos hivata­los látogatásra Kubába érke­zett Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Corvalán találkozik a Kubá­ban élő chilei hazafiakkal, és részt vesz a havannai dol­gozók egyik nagygyűlésén. BELGRÁD Joszip Broz Tito jugoszláv államfő tegnap Belgrádban fogadta Arnaldo Forlani olasz külügyminisztert- A szí­vélyes baráti eszmecserén időszerű külpolitikai kérdé­sekről volt szó. BUDAPEST Tegnap — Pozsgay Imre kulturális miniszter meghí­vására — küldöttség élén Budapestre érkezett Miroslav Válek, a Szlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kulturális minisztere. Fahmi Moszkvába látogat A Szovjetunióba látogat Fahmi egyiptomi külügymi­niszter — jelentették be hi­vatalosan Moszkvában. A látogatásról szóló közle­mény hangoztatja: a szovjet és egyiptomi fél között meg­állapodás jött létre arról, hogy a két ország hivatalos személyiségei Moszkvában, ezután pedig Kairóban talál­koznak és konzultációkat folytatnak a feleket érdeklő valamennyi kérdésről. A lét­rejött megállapodás értelmé­ben Iszmail Fahmi miniszter­elnök-helyettes, külügymi­niszter, június 9—10-én tár­gyalások folytatása végett lá­togatást tesz Moszkvában. flz SZKP főtitkára fogadta a VSZK kormányfőjét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Pham Van Dongot, a VKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökét. Megvitatták a két ország együttműködésének kulcs­kérdéseit. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy az SZKP és a VKP internacio­nalista politikája meghatá­rozó módon elősegíti a szov­jet és, a vietnami nép barát­ságának megszilárdulását. Leonyid Brezsnyev biztosí­totta Pham Van Dongot ar­ról, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatja a Viet­nami népet a szocialista épí­tés feladatainak végrehajtá­sában. Pham Van Dong tegnap hazautazott a Szovjetunió­ból. VIENTIANE A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság Külügymi­nisztériuma tiltakozó jegy­zéket intézett a thaiföldi kormányhoz amiatt, hogy thaiföldi katonai naszádok­ról lőtték a Mekong-folyón keresztül a laoszi fővárost. WASHINGTON ' Az Egyesült Államok a jö­vő év végén kivonja az első hatezret 42 000 főnyi, Dél­Előkészületek a csúcstalálkozóra Szovjet—francia külügyminiszteri tárgyalások A Szovjetunióban országos vita kezdődött a közzétett új alkotmány tervezetéről. Képünkön: a moszkvai diákok a Szovjetszkaja Rasszija című újságnak az alkotmánytervezetet tartal­mazó példányát olvassák (Telefotó - KS) Japánnal való kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk folytatni Leonyid Brezsnyev interjúja Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára interjút adott az Aszahi Simbun című japán napilap fő- szerkesztőjének. Az inter­jú szövegét tegnap hoz­ták nyilvánosságra Moszkvában. Az SZKP főtitkára megem­lékezett az új szovjet alkot­mány tervezetének jelentősé­géről, majd külpolitikai kér­désekre válaszolt. Elmondta, Koreában állomásozó száraz­földi csapataiból. LISSZABON Lisszabonban befejezte munkáját a Portugál Kom­munista Párt országos érte­kezlete. A kétnapig tartó konferencia 4 500 küldötte mindenekelőtt arról tanács­kozott, hogy miképpen lehet­ne kiutat találni az országot sújtó gazdasági válságból. PEKING Nimeri szudáni elnök teg­nap délután a kínai kormány meghívására hivatalos láto­gatásra Pekingbe érkezett. BONN Négynapos bonni látogatá­sának végén Kenneth Kau.n- da zambiai államfő tegnap találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kacellárral és Willy Brandttal, a szociál­demokrata párt elnökével. hogy a szovjet külpolitika a szovjet nép és más népek bé­kéjének és biztonságának ga­rantálását tekinti fő céljá­nak. A Szovjetunió a jövőben is folytatni kívánja enyhülé­si politikáját, arra törekedve, hogy az enyhülés minden földrészre kiterjedjen. A szovjet—japán viszony­ról, Tanaka volt japán mi­niszterelnök szovjetunióbeli látogatásáról és az északi te­rületek problémájáról az SZKP főtitkára a követke­zőket mondotta: — Jól em­lékszünk a japán vezetőkkel Tanaka miniszterelnök moszkvai látogatásakor foly­tatott tárgyalásokra, ame­lyek véleményünk szerint hasznosak voltak. E tárgyalásokon a kölcsö­nös érdeklődésre számottar- tó kérdések széles körét, köztük a Szovjetunió és Ja­pán között kötendő béke- szerződés kérdését is meg­vitattuk. Az 1973. október 10-i szovjet—japán közös nyilatkozatban megállapod­tunk a békeszerződés meg­kötésével kapcsolatos tár­gyalások folytatásában. A Szovjetunió kész, természe­tesen akkor, ha a japán fél nem támaszt nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételeket, befejezéséig vinni ezt az or­szágaink számára fontos ügyet. Ha a japán fél jó­zanul közelíti -meg a má­sodik világháború eredmé­nyeképpen kialakult realitá­sokat. akkor ezt el lehet ér­ni, méghozzá gyorsan. Isme­retes, hogy a békeszerződé­sek a kérdések egész komp­lexumát ölelik fel, Álláspontunkat nem egy­szer kifejtettük a japán ve­zetőkkel folytatott tárgya­lásokon. Javasoltuk, hogy a békeszerződésről folyó tár­gyalásokat nem beszüntetve, folytassunk véleménycserét, és írjunk alá szerződést a jószomszédságról és az együttműködésről, amely • kapcsolatainknak azokat a területeit ölelné fel, amelyek már megérettek arra, hogy szilárd szerződéses alapra helyezzük. Meggyőződésünk szerint e szerződés megkötése fordula­tot jelentene a bizalmatlan­ság maradványainak felszá­molása irányába és elősegí­tené a kölcsönösen előnyös együttműködés megbízható fejlődését. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy lehetségesnek tart­ja-e japáni látogatását, Leo­nyid Brezsnyev a következő­ket válaszolta: „Örömmel fo­gadtam a japán kormány hi­vatalos látogatásra szóló meghívását, és úgy gondo­lom, hogy arra alkalmas helyzetben élni fogok vele.”. Végezetül az SZKP KB fő­titkára kijelentette: „Teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy Japánnal .való kapcso­latainkat a jószomszédi együttműködés és a kölcsö­nös előnyök alapján kíván­juk folytatni. Megragadom az alkalmat, hogy legjobb kívánságaimat fejezzem k; az Aszahi Simbun olvasóinak és az egész japán népnek.” Újabb szovjet—amerikai űrkutatási megállapodás Bemutatjuk az űrállomást Két évvel ezelőtt, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közös űrkísérletet végzett. Megfelelő technikai előkészítés után földkörüli pályán összekapcsoltak egy Szojuz és egy Apolló űrhajót. A most folyó genfi tárgyalások al­kalmával a két fél további öt évre szóló űrkutatási megállapodást írt alá. Várható volt, hogy további szerződés közös űrállomás kialakí­tására vonatkozik majd, 1975-ben ugyanis a Szaljut és a Skylab űr­állomások öszekapcsolásáról még nem esett szó. , Az Egyesült Álla­mok azóta kifejlesztette úgyneve­zett űrsiklóját, a repülőgépként is alkalmazható, többször is felhasz­nálható űrhajót. Szó van arról is, hogy új összekapcsoló berendezések alkalmazásával az arperikai űrsikló a jövőben a szovjet Szaljut állo­máshoz is csatlakozni tud,. Átmérője 100 méter A világ első űrállomása a Szal­jut—1, éppen hat évvel ezelőtt, 1971. áprilisában kezdte meg ke­ringését. A 19,5 tonna tömegű, hen­ger alakú, többrekeszes testhez először a háromszemélyes Szojuz— 10 űrhajó csatlakozott, ennek pa­rancsnoka Satalov vezérőrnagy volt. Három évvel később, 1974 má­jusában az Egyesült Államok tudó­sai földkörüli pályára vezérelték első űrállomásukat, a Skylab-ot. Az űrhajózás tudósainak megfo­galmazása szerint az űrállomás többrekeszes, nagy köbtartalmú, lakható mesterséges hold. Alakja lehet gyűrű (autókerék, küllőske- rék), henger, fánk, ötszög, vagy éppen szabálytalan. Míg a kezdeti (mai) űrállomásokat egy hordozó- rakétával állítják pályára, addig a későbbieket több előregyártott elemből, keringés közben illesztik majd össze. Minden egyes darab pontosan, illeszkedik a többihez, és mint a szállító rakéta utolsó foko­zata érkezik a „szerelés” helyére, a föld,körüli pályára. Az egyes dara­bokat automaták és űrhajósok il­lesztik, illetve szerelik össze. A minden tudományos igényt kielé­gítő űrállomás átmérője 50—100 méter is lehet, s ha ezt gyűrű ala­kúnak képzeljük el, akkor a „cső” átmérője 5—10 méter. Emberek a Marson? Mi az űrállomás haszna? Első­sorban az, hogy minden, az űrál­lomásról indított rakéta örökli a 7 kilométer másodpercenkénti kör­sebességét. Ha tehát az űrállomás­ról a Holdra akarnak repülni, nem lesz szükség 2500—3500 tonnás és 110 méter magas Apolló-rakétára, elegendő egy 30—50 tonnás raké­tát elindítani. Ez az elképzelt űr­hajó már eleve 7 kilométeres má­sodpercenkénti alapsebességű, és a Hold eléréséhez csupán másodper­cenkénti 3 kilométeres többlet gyorsításra van szükség. Ennek a rakétának még a légellenállással sem kell megbirkóznia, hiszen gya­korlatilag légüres térből indítják. Még fontosabb a nyereség, ha nem a Holdat, hanem a szomszédos vagy éppen a távolabbi bolygókat pró­bálják elérni. A Mars bolygó eléré­séhez az indításkor mindössze 4.6 kilométeres többletsebesség szük­séges. Egy mai ralréta legfeljebb ar­ra képes, hogy néhány százkilogram­mos műszeregységet szállítson a Mars felszínére, ám ha mór most lé­tezne egy keringő szerelő műhely, indító állomás, akkor embereket is juttathatnánk a Mars felszínére, vagy Mars körüli pályára. A kifejlesztett korszerű űrállo­mást- a tervek szerint megforgatnák a tengelye körül, így a centrifugális erő részben visszaadná az űrhajósok súlyát. Ez lehetővé tenné a több hó­napos ott-tartózkodást, folyamatos munkát. Minden nagyméretű űrál­lomáson számos tudományos osz­tály, illetve szekció lesz. Lesznek ott fizikusok, akik sorra próbálkoznak majd a Földön soha el nem végez­hető kísérletekkel. Másik csoport­ban űrorvosok, biológusok tevékeny­kednek. Külön szekciói foglalkozik majd kizárólag ipari, kohászati kí­sérletekkel (például csak légüres térben) létrehozható fémötvözetek előállításával.) Egy másik tudóscso­port asztrobotanikával foglalkozik majd, mások állatkísérleteket végez­nek. Földrengés előtt riaszt Az űrállomáson helyet kap nagy­méretű optikai-, valamint rádiótáv­cső is, a megfigyelések célja első­sorban a Hold, a Nap, és a Föld lesz. A Földet figyelő szekció fi­gyelemmel kíséri a meteorológiai je­lentéseket, ezzel összefüggésben el­sősorban a naptevékenységet. Más tudósok hírközléssel, energiaelőállí­tással foglalkoznak majd. Kifejlesz­tenek majd egy alamírozó (riasztó) osztályt. Ez segítséget nyújt majd (rádióriasztással, vagy a helyszínre irányított rakétákkal) földi erdőtü­zek eloltásában, orkánok, hajóka­A Szojuz és az Apolló a világ­űrben tasztrófák, vagy éppen repülőgép­balesetek esetében. Kutat a túlélők után. A jelenkor egyik legégetőbb prob­lémája a sorozatosan ismétlődő pusztító földrengések előrejelzése. Mai ismereteink szerint a földrengé­seket megszüntetni nem lehet, ám a lakosság idejében riasztható. Ha egyáltalában van valami ismertető­jel, ami egy hamarosan bekövetkező rengésre utal, az sokak véleménye szerint a földkéreg feszültségének növekedése, ami esetleg egy adott körzetben a földfelszín felmelegedé­sét idézi elő. Ennek a termikus su­gárzásnak észlelése ugyancsak a jö­vő komplex űrállomásának lesz a feladata. Gauser Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom