Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

Ur SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977, június 5. Testmagasság Mellbőség Csípőbőség Kevesell ismerik a saját méreteiket Az új méretezési rendszert tavaly március 1-én vezet­ték be. Mit mondanak erről a kereskedők? A szolnoki Sztár Áruház konfekció-osztályán eladó Zsigmondi Gyuláné. — Ami ebben az új mére­tezési rendszerben nekem rossz volt: szinte egyik nap­ról a másikra kellett átállhi a régi méretekről. Igaz, kap­tunk szóbeli tájékoztót, írás­beli ismertetőt, de mégis mi­re megértettük, megismer­tük, bizony eltelt egy kis idő'. Kása Sándor, az egyik leg­idősebb kereskedők közé tar­tozik a Sztárban. Harminc­kilenc éve áll a pult túlsó oldalán. — Sokan megkérdezték tő­lem, hogy miért csinálták ezt az egészet. Nem lett volna rossz a régi méretezési rend­szer, ha a boltok mindig kap­tak volna minden méretből megfelelő mennyiséget. Most is, ha az összes méretet tar­tani akarnánk, nem lenne elég a Sztár konfekciós osz­tályának az egész Kossuth tér sem. Sokszor előfordul, hogy előveszek egy ruhát a kért méretre, felpróbálja a vevő, és rosszul áll rajta. Akkor derül ki, hogy nem a számo­A megyei tanács kereske­delmi osztályán elmondták, hogy az új mérettáblázat megismertetésére szakmai to­vábbképzéseket tartottak az áruházak, a konfekciót áru­sító üzletek igazgatóinak, ve­zetőinek, akik felkészítették az eladókat a „nagy válto­zásra”. Batka Istvánná szintén az áruház konfekció-osztályán dolgozik, férfiöltönyöket, ka­bátokat, nadrágokat ad el. — Vásárlóim nem nagyon elégedettek ezzel a mérete­zési rendszerrel. Szerintem megfelelő. Mondok egy pél­dát: ha valaki 170 centimé­ter magas, akkor arra tudok 94, 100, 106. 112 centiméter mellbőség szerint öltönyt ad­ni. Persze tapasztaltuk, hogy kevesen ismerik a saját mé­reteiket. zásnak megfelelő. A gyárak is egy adott méreten belül különböző nagyságú ruhákat készítenek. Például a normál méret mindenütt mást jelent. Horváth Ferenc, a Sztár Áruház igazgatóhelyettese: — Felmérések alapján megállapították, hogy a la­kosság 30—35 százalékát tud­tuk eddig konfekcióból öl­töztetni. Az elképzelések sze­rint két-három év múlva ez a szám megduplázódik. Már több mint egy éve az új mé­retek szerint árusítunk, d.e a mi áruházunkban most sem tapasztaltuk azt, hogy többen vásárolnának készruhát, mint korábban. Megállapították azt is, hogy a panaszok ellenére több megyei lakos vásárol készru­hát, mint évekkel ezelőtt. A gyermek- és a kamaszmére­tekre a legkevesebb a rekla­máció. A különböző felméré­sek azt mutatják, hogy most kevesebben viszik átalakít­tatni a készen vásárolt ruhát a szabóságokba. Viszont nagy gond, hogy sem a központi, sem a bolti, áruházi íjropa- ganda nem volt kielégítő. Ezentúl jól látható helyen, ahol kell, a kirakatban he­lyezik el a mérettáblázatoKat. Megemlítették — erről a kereskedők is beszéltek — hogy sok bosszúságot okoz az, hogy egy méreten belül_ is rendkívül nagy az eltérés.* (A gyáraknak, szövetkezetek­nek nem ártana végre közös nevezőre jutni a méretezés­ben!) Legnagyobb probléma, hogy a vevő nem látja a me­gyei boltokban a méretvá­lasztékot. Ehhez nagyobb helyre lenne szükség. Csak részben felel meg Valamivel több mint egy éve vezették be a felsőruhá­zati cikkek új mérettábláza­tát. Előnye: míg a régi csak a testmagasságot vette figye­lembe, az új általában al­kalmazkodik a testalkathoz, a derék-, a csípő- és a mell­bőséghez. Azonos magassá­gon belül többféle bőséget is kínál. Ennek megfelelően az új mérettáblázat a korábbi 127-tel szemben 182 méretet határoz meg. (Ügy néz ki még ez is kevés.) Az alapjaiban megfelelő méretrendszer a várakozás­nak csak részben tudott meg­felelni. Tökéletesítéséhez — felsőkonfekció szakosítás, mé­retmódosítás — még egy-két évre szükség van. És ha vég­re „egyenesbe” kerül a mé- rettáblázat, reméljük a vá­sárlók többsége talál majd, magára konfekciót. Szekeres Edit Próba után derül ki Táblázatok a kirakatban Köztes a keitekben | Homokos út vezet a Bá- nomszőlő négyes dűlőútján Gombos Lászlóék házához. A kétszárnyú vaskapu tár­va. A kerítésen tábla: Gom­bos Lászlóné áfész felvá­sárló. Nyitva szezonban va­sárnap is. A gádor mélyén szellős műanyag zsákokban a zöld­borsó. Faládákban — leg­alább tizenhatban újkrump­li. Ez már nem apró, szé­pen megnőtt. Rekeszben az egres — elég kevés. Ez a mai nap eredménye. Hatalmas teherautó fáról óvatosan az udvarra. Há­rom ember ugrik a ládák­nak, rekeszeknek. Mázsál- ják mi mennyi. A felvásár­ló akkurátusán teszi a dol­gát. Ö húzza a „mérleg nyelvét”, mutatja az átve­vőknek. Nerti is beszélnek, értik egymást mozdulatok­ból is. A ZÖLDÉRT szállítók ke­zébe adják a tömböt. Gon­dosan olvashatóan beleírja: több mint 5 mázsa újburgo­nya, 20 kiló zöldborsó, stb... Levonják a göngyöleg sú­lyát, egyeztetik az árakat, aztán egy bélyegző, két bé­lyegző, mehet az áru Szol­nokra. Példás rend a felvásárló­nál. Hatalmas fekete táblá­ra mindennap felírja, men­nyi a szerződött, mennyi a szabad áru felvásárlási ára. Pénteken, június harmadi­kén a három centiméteres átmérőjű újburgonyáért hét forintot kapott a termelő. — Százhárom kiskerttu­lajdonos van itt a Bánom- szőlőben — mondja Gom­bosáé, amikor elbúcsúznak az átvevők. — Ismerem mindegyikőjüket, mert min­dig itt éltem. És tizenhét éve áfészes vagyok. Hogy jól csi­náljam, elvégeztem a zöld­ség-gyümölcs felvásárlói szaktanfolyamot, bizonyít­ványom van róla. — Szépek a kertek. Jót ígér a szőlő, rengeteg krump­li lesz, ha az idő is úgy akarja ... — Hagyja ezt a csúnya időt! Nálam máskor, június első napjaiban már annyi a zöldbab, hogy Tiszát re- keszthetnék vele. Most meg? Éppen végignéztem, éppen hogy virágot bontott. Kelle­ne neki a jó idő, nap, meg eső, akkor talán június kö­zepére hoznák a termelők. — Elöregszik a Bánom. Rengeteg idős ember él itt. Megtermelik, de ki szedi le a termést? — Azért van nálam va­sárnap nagy forgalom, mert ez a helyzet! Szabadi szom­baton meg vasárnap ugyan­is hazajönnek a gyerekek. Besegítenek az öreg szülők­nek. Csak így lehet, más­képp félő lenne, hogy ott marad. Pedig ezek a kertek sokat érnek. Ebből valami­kor megéltek családok! Ugyanis homokos, szőlős vi­dék ez. A szőlő között elfér a gyümölcsfa, az alján a borsó, a bab, a krumpli is. Hármas haszna van, így igaz! Gombos Lászlóné büszke rá: mind a 103 kerttulajdo­nos kötött nála szerződést zöldségre vagy gyümölcsre, vagy mind a kettőre. A négy község — Tisza- földvár, Cibakháza, Martfű és Mezőhék — ellátását, fel­vásárlását irányító áfész központban, Tiszaföldváron Sárai János felvásárlási osz­tályvezető nagyon fáradt. Késik a zöldbab, most virágzik Nem mondja, de látszik vo­násain, érződik hangján. Délelőtt végigjárta a felvá­sárlókat, ellenőrzött és ta­nácsokat adott. — Most rendeltem el, hogy mindenütt jól látható és olvasható táblákon naponta írják ki az árakat. Szót ér­tettünk néhány szakcsoport­nál is, kilenc van a terüle­tünkön. Megállítanak a ter- melő.k, mondjam már, hogy lesz, mint lesz? Nem érde­mes messzire vinni az árut? Hatezer mázsa zöldbab, 1600 mázsa burgonya, 1200 mázsa meggy, hétezer má­zsa szilva —, összesen 189 vagon áru szállítására kö­töttek a körzetben szerző­dést a kistermelők, meg a szakcsoportok. Áru minden­nap kell, az átvevők, felvá­sárlók munkája ezért döntő. Űk értenek az eladók nyel­vén, ők ismerik az embere­ket. — A közelmúltban Mart­fűn vagy ötszáz munkás bérelhetett kiskertet. Most majd velük is tárgyalunk. Segítünk, amit csak tudunk. M; adunk a termelőknek ve­tőmagot, szaktanácsot. nö­vényvédőszereket. Földvá­ron a kiskerteseknek rövi­desen külön üzletet nyitunk. Azért egy kicsit bánkó­dik: — Kevés lesz a nyári gyümölcs, azt se tudjuk mi­lyen lesz a dinnye. A szőlő most szépet mutat, barack is lesz elég! De tudja, ez az idő, megijeszti az embere­ket! Azt szeretnénk, hogy több legyen. Mindenből. a termelők, a felvásárlók, a fogyasztók kedve szerint. És ez így nagyon nehéz! —- sóskúti —» Építöknapi ünnepség Szolnokon Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át Szép új munkásszálló­jukban tartották az építők napjának Ünnepségét a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az elnökségben foglalt he­lyet Szűcs'. János megyei pártbizottság titkára, dr. Hegedűs Lajos megyei ta­nácselnök. Ott voltak a já­rási és a városi pártbi­zottságok vezetői, az SZMT képviselői, valamint a vá­rosok tanácselnökei is. Dr. Soós István, az építő­ipari vállalat igazgatójának megnyitó szavai után dr. Hegedűs Lajos megyei ta­nácselnök tartott ünnepi be­szédet. Bevezetőjében a me­gyei .pártbizottság és a me­gyei tanács nevében köszön­tötte az állami építőipar dol­gozóit, majd többi között ezeket mondotta: — Büszkék vagyunk alko­tásaikra, hiszen megyénk fejlődésének jelzőköveit rak­ják le nap mint nap az épí­tők. Lakosságunk bízik az építőipar dolgozóiban, tőlük várja az új lakások, iskolák, művelődési házak tervszerű felépítését. A közvélemény elismerésére méltó a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére tett vállalásuk, mely szerint az idei lakástervüket teljesítve még novemberbe?! átadják több mint ezer csa­lád. otthonát. A megyei tanácselnök be­széde további részében vá­zolta a soron következő fel­adatokat, amelyeknek meg­valósításához erőt és egész­séget kívánt a megye építő­ipari dolgozóinak. A ^köszöntő után dr. Soós István' igazgató kitüntetése­ket adott át. Az Építőipai- Kiváló Dolgozója kitüntetés­ben részesült Ballók József asztalos, Borsos Lajos kubi­kos. Korom János szakosz­tályvezető. Szabó János par­kettás és Vágó Milclós kőmű­ves. A vállalat kiváló dolgo­zója kitüntetéjL-kafvankilen- cen kapták meg. A Szolnok megyei Állami Építőipar! Vállalat Kiváló Brigádja ok­levelet és jutalmat a Május. 1. víz- és gázszerelő szocia­lista brigád kapta. Kétszáz- huszonhatan vettek át törzs­gárda jutalmat, köztük ti­zenkilencen 25 éves hűségü­kért aranygyűrűt. Kiváló fő- építésvezetőség lett a IV-es és a IX-es. összesen ötszáz­hatvanegy dolgozó 278 ezer forint jutalmat kapott a jó munkájáért. A központi ünnepségen kí­vül a főbb munkahelyeken — Martfűn, Törökszentmikló- son, Jászberényben, Karca­gon — is megemlékeztek az építők napjáról. Reaktor­mérnökök A Budapesti Műszaki Egyetemen képezik a Paksi Atomerő­mű leendő szakembereit. Az atomerőmű szakmérnöki kor hallgatóinak gyakorlati oktatása az egyetem tanreaktorá­lesznek ban folyik. Tízéves a Beruházási Vállalat Közreműködtek óvodák, iskolák, lakótelepek építésénél A határozat 1968. január 1-én született. így a Szolnok megyei Beruházási Iroda ne­ve megváltozott, s ezzel egy újabb vállalat kezdte meg működését Szolnokon. Az alapítólevélben úgy hatá­rozták meg fő tevékenysé­gét: a tanácsi beruházások szervezése, lebonyolítása. Az irodai csoportokból osztá­lyokat szerveztek, s igye­keztek munkát biztosítani a kollektívának. Tíz év áll a Szolnok me­gyei Beruházási Vállalat mögött, oldalakat tenne ki azoknak a létesítményeknek a felsorolása, amelyek épí­tésénél közreműködtek. Szol­nokon ők voltak a lebonyo­lítók a Zagyva-parti lakó­telep házainak készítésénél, s jelenlegi feladataik között találjuk a Széchenyi lakóte­lep építkezését. Karcagon a kórház, Mezőtúron és a me­gye több városában iskolák, kollégiumok, óvodák, áruhá­zak építésében vettek részt, Fejlődött az építőipari technika, fejlődött a beru­házók munkája is. Három esztendővel ezelőtt létrehoz­ták a vállalkozási osztályt azzal a céllal, hogy javítsák a beruházások előkészíté­sét. Egyszerűsödött a mű­szaki osztályok munkája, le­hetővé vált az egyes terü­leteken a szakosodás. Tíz évvel ezelőtt a megvalósí­tott beruházások értéke még csak 234 millió, tavalyelőtt már 575 millió, s az idén a terv 830 millió forint. Tanácsi vállalat, tehát a tanácsok érdekeit közvetve, vagy közvetlenül szolgáló beruházásokat tartják szem- előtt. Tíz esztendeje ezek­nek az értéke munkájukban még csak 172 millió forint volt. tavaly viszont ez el­érte az 526 millió forintot. A létesítmények száma egyre szaporodott, sokasod­tak a feladatok, s így vál­tozott a dolgozók létszáma is, 48-ról a jelenlegi 72-re, Ez a szám a közeljövőben legfeljebb csökkenhet — mondják a vállalat vezetői. Oktatással, képzéssel azon igyekeznek, hogy így is el tudják látni munkájukat. Egyetemre, főiskolákra kül­dik a műszakiakat, oktatási tervet készítenek, s minden második héten előadásokat tartanak, amelyen a lebo­nyolítók munkájának mód­szereivel, új szabályzatok­kal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A törzsgárdatagok száma a vállalatnál nő, az idén el­érte a létszám 36 százalé­kát. Változott a bérszínvo­nal is, a tíz évvel ezelőtti 30 ezer forintról több mint 40 ezerre emelkedett. Az évek múlásával egyre töb­ben dolgoznak szocialista brigádokban. Ezek a kollek­tívák szerződést kötnek más vállalatok kis közösségeivel, ezzel is elősegítik a létesít­mények építésének zökke­nőmentes lebonyolítását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom