Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

1977. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II Szovjetunió alkotmánytervezete Todor Zsivkov hazaérkezett Moszkvából A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmánybizottság terjesztett elő és a Legfelsőbb Tanács elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát Bevezető­ből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban újtí­pusú állam született, amely­nek legfőbb célja az osztály nélküli kommunista társada­lom felépítése. A szovjet ál­lam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájá­nak feladatait, össznépi ál­lammá vált. A Szovjetunió­ban felépült a fejlett szo­cialista társadalom: a kom­munizmushoz vezető út tör­vényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi-, gazdasági átalakulás átte­kintése után a tervezet ősz-1 A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmányterve­zet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden ha­talom a népé; az állam szer­vezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elveire épült; az állam és szervei a szocialista törvé­nyesség alapján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, valamint népszavazásra bo­csátják. A társadalom veze­tő és irányító ereje — álla­pítja meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő prespektívá- ját, az ország bel- és kül­politikai irányvonalát. A tömegszervezetek szintén részt vesznek az állam és társadalmi ügyek intézésé­ben. Az alkotmánytervezet sze­rint a szocialista demokrá­cia további kibontakoztatá­sa a társadalom politikai rendszerének alapvető fejlő­dési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgé­pezet tökéletesítése, a tár­sadalmi s szervezetek ’ tevé­kenységének fokozása, a dol­gozók mind szélesebb rész­vétele a közügyek intézésé­ben. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a ter­melési eszközök szocialista tulajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az állam a „mindenkitől képességei szerint, minden­kinek munkája szerint” elv­vel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás szegezi e társadalom jel­lemzőit, s az állam fő fel­adatait így fogalmazza meg: a kommunizmus anyagi, mű­szaki bázisának megterem­tése, a szocialista társadal­mi viszonyok tökéletesíté1 se, és kommunista társadal­mi viszonyokká való átala­kítása. a kommunista tár­sadalom emberének formá­lása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalá­nak emelése, a gondoskodás az állam biztonságáról, a közreműködés a béke meg­szilárdításában és a nem­zetközi együttműködés fej­lődésében. mértékét, együttesen al­kalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társadalmi terme­lés legfőbb célja: az embe­rek fokozódó anyagi és szel­lemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A do­kumentumtervezet a Szov­jetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexum­nak minősíti; a gazdaságve­zetés alapja a tervezés. a központi irányítást párosít­ják a vállalatok, egyesülé­sek gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A dolgozók kollektívái, a tár­sadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek inté- zéséberí. Az alkotmányter­vezet intézkedik a termé­szeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a terve­zet kimondja: a szovjet ál­lam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek el­mosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlő­dését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszé­lesítését ahhoz, hogy az ál­lampolgárok fejlesszék ké­pességeiket és személyisé­gük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — összhang­ban a termelékenység növe­kedésével — következetes bér- és reáljövedelem-eme­lő irányvonalat valósít meg, a szükségletek teljesebb ki­elégítése végett társadalmi fogyasztási alapokat képez. Össznépi állam — minden hatalnm a népé Erősíteni a világszocializmus állásait Az alkotmánytervezet kül­politikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam követ­kezetes lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a bizton­ság megszilárdításáért és a széleskörű nemzetközi együttműködésért. A Szov­jetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nem­zetközi feltételeket biztosít­son a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépí­téséhez erősítse a világszo­cializmus állásait, támogas­sa a népeknek a nem­zeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadá­lyozza az agresszív há­borúkat, és hogy követ­kezetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egy­más mellett élésének elve. Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek betartására alapozza a más államokhoz fűződő kapcso­latait: „Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal ' való fenyegetőzésről; szuverén egyenlőség; a határok sért­hetetlensége; az államok te­rületi sérthetetlensége; a viták békés rendezése; a bel ügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjo­gok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és az a jog, hogy saját maguk rendelkezzenek sorsukkal; az államok közötti együtt­működés; a nemzetközi jog általánosan elismert elvei­ből és normáiból, a Szovjet­unió által megkötött nem­zetközi szerződésekből kö­vetkező kötelezettségek lel­kiismeretes teljesítése”. A dokumentum külön is meg­fogalmazza, hogy a Szovjet­unió mint a szocialista vi­lágrendszer. a szocialista kö­zösség alkotó része, a szo­cialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot és az együtt­működést, az elvtársi köl­csönös segítségnyújtást a szocialista országokkal, te­vékenyen részt vesz a gaz­dasági integrációban. A tervezet — külön feje­zetben — a szocialista haza védelmét az egész nép ügyé­nek minősíti. Az alkotmánytervezet ki­mondja: a Szovjetunió ál­lampolgárai származástól, társadalmi és vagyoni hely­zettől, nemzetiségi és faji hovatartozástól, nemtől, képzettségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és jel­legtől, lakóhelytől és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek sze­rinti korlátozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjetunió menedéket nyújt azoknak a külföldi­eknek, akiket haladó tevé­kenységükért. a béke ügyének védelméért üldöz­nek. A Szovjetunió állampol­gárai rendelkeznek az al­kotmány és a törvények ál­tal meghirdetett és szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljessé­gével. Jogaikkal élve azon­ban nem sérthetik a társa­dalom és az állam érdekeit, sem más állampolgárok jo­gait. A tervezet részletezi az állampolgárok jogait és minden esetben megnevezi e jogok megvalósulásának biztosítékait. Eszerint a Szovjetunió állampolgárai­nak joguk van — egyebek között —: a munkához, a pihenéshez, egészségvéde­lemhez, az öregségi, a rok­kantsági és betegségi biz­tosításhoz, a lakáshoz, a mű­velődéshez a tudomány, műszaki és művészeti alko­tás szabadságához a kom­munista építés céljainak megfelelően, a közűgyek in­tézésében való részvételhez: választók és választhatók. A dolgozók érdekeinek meg­felelően és a szocialista rendszer erősítése céljából a Szovjetunió állampolgárai­nak szavatolják a szólás-, a sajtó, a gyülekezési, az ut­cai felvonulási és tüntetési jogot. A kommunista építés céljainak megfelelően az állampolgároknak joguk van társadalmi szervezetekben egyesülni. A tervezet elis­meri a lelkiismereti szabad­ságot, rögzíti az állam és az egyház, illetve az iskola és az egyház elválasztását, sza­vatolja a személyi sérthetet­lenségét és a lakás sérthe­tetlenségét, a levelezések, a telefonbeszélgetések, a táv­iratváltások titkosságát. A személyiség tiszteletben tar­tása, a szovjet ember állam- polgári jogainak védelme valamennyi állami szerv, társadalmi szerv és tiszt­ségviselő kötelessége. A jogok megvalósítása el­választhatatlan az állampol­gári kötelezettségek teljesí­tésétől — mondja ki a ter­vezet. Ilyen kötelességek: az alkotmány, a törvények, a szocialista együttélés szabá­lyainak tiszteletben tartása, lelkiismeretes munka, a szo­cialista tulajdon erősítése, az állam érdekeinek védel- mezése, a szocialista haza védelme, a katonai szolgálat', más állampolgárok nemzeti méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a köz­rend védelmének előmozdí­tása. A szovjet állampolgár internacionalista kötelessége, hogy segítse első a más or­szágok népeivel való barát­ság és együttműködés fejlő­dését, a világbéke fenntartá­sát és megszilárdítását. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú Szovjet Szocialista Köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes szövetségi soknemezetiségű állam — mondja ki az alkotmányter­vezet, amely azt is tartal­mazza, hogy minden szövet­ségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A terve­zet felsorolja a IS szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a ha­táskörök megosztásáról. flz államhatalom szervei A tanácsok — amelyeket a tervezet a népi küldöt­tek szovjetjeinek nevez — az államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsától egészen a községi szovjetekig. A választás ál­talános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással törté­nik (minden 18 éven felüli választó és választható), a népi küldöttek jogállásáról és sérthetetlenségéről, beszámo­lási kötelezettségéről és visz- szahívhatóságáról a doku­mentum ugyancsak intézke­dik. A tanácsok tevékenysé­gének alapja a kérdések kol­lektív, szabad és tárgyszerű megvitatása, a nyilvánosság, a lakosság széles körű bevo­nása. A Szovjetunió legfőbb ál­lamhatalmi szerve a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból); ülés­szakát évente két alkalom­mal hívják össze. Kizáróla­gos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Ta­nács elnökségének — ezt a küldöttek közül választják — egr elnöke, egy első elnök- helyettese, szövetségi köz­társaságonként egy-egy, te­hát összesen 15 elnökhelyet­tese, egy titkára és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület fel­adat- és hatáskörét, intézke­dik »az államhatalom legfelső végrehajtó szervének: a Szovjetunió Minisztertaná­csának összetételéről — hi­vatalból tagjai a szövetségi köztársaságok miniszterelnö­kei is — és feladatköréről, továbbá a szövetségi és az autonóm köztársaságok ál­lamhatalmi és irányítási szer­veiről. valamint a helyi ál­lamhatalmi és igazgatási szer­vekről. Szabályozza az alkotmány- tervezet az igazságszolgálta­tás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állam­polgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alap­ján gyakorolják, a vádlott­nak biztosítják a jogot a vé­delemre. A törvények pon­tos és egységes végrehajtá­sa feletti felügyeletet a Szov­jetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyako­rolják. Az alkotmánytervezet vé­gül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az al­kotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjé­ről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendele­tet ak alkotmánnyal össz­hangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya el­fogadásától érvényes, s a Legfelsőbb Tanács határoza­tával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szava­zattöbbségével. BERLIN Berlin leglátogatottabb parkjában, a Friedrichshain- ban szombaton megkezdő­dött a Neues Deutschland- nak, a Német Szocialista Egységpárt központi lapjá­nak jubiláris, XX. sajtóün­nepe. SZÓFIA Tegnap elutazott Szófiá­ból a magyar szerzői jog­védő hivatal dr. Tímár Ist­ván főigazgató által veze­tett küldöttsége, amely má­jus 30. és június 3. között részt vett a szocialista or­szágok kulturális miniszté­riumainak és szerzői jogvé­dő szerveinek tanácskozá­sán. MADRID Szombaton, fényes nappal Barcelona belvárosában is­meretlen fegyveresek lelőt­tek két csendőrt, ugyanaz­nap Madridban terroristák dinamittal felrobbantottak egy erőműtelepet és több távvezetékoszlopot, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban, tegnap kíséretével visszaér­kezett Szófiába. A küldöttség hazatérése és Todor Zsivkovnak a Szov­jetunió Hőse címmel történt kitüntetése alkalmából nagy­gyűlést rendeztek a repülő­téren. A nagygyűlésen To­dor Zsivkov mondott beszé­det. Moszkva mára várja a francia külügyminisztert Louis Guiringuad francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívására ma Moszkvában érkezik, ahol hétfőtől hivatalos tárgyalá­sokat folytat. Látogatásáról az Izvesztyija hangsúlyozza: ..A szovjet emberek üdvöz- lik a francia külügyminisz­ter szovjetunióbeli útját, _s kifejezik meggyőződésüket, hogy moszkvai tárgyalásai hozzájárulnak- a két ország közötti hagyományos baráti és együttműködési kappsola- tok továbbfejlesztéséhez, a két nép, az enyhülés elmélyí­tése és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása érdeké­ben'. Választás Törökországban Ma reggel megnyitják Tö­rökországban a szavazóhelyi­ségeket: az ország huszon­egymillió választásra jogosult állampolgára dönt a négy- százötven fős képviselőház jövőbeni összetételéről, s új­raválasztja a szenátus tag­jainak egyharmadát. A választások kimenetele a két nagy rivális, a centrum­tól balra álló Ecevit-féle Köz­RHODESID Részleges A rhodesiai hatóságok leg­újabb rendelkezése értel­mében harmincnyolc éves koráig minden fehér férfi­nek évente százkilencven napig terjedő katonai szol­gálatot kell telesíteni a fe­hértelepes Smith-rezsim hadseregében. A 38 és 49 év közöttiek évente hetven na­pi szolgálatra kötelezhetők. társasági Néppárt és a jobb­oldali Igazságpárt között dől el. A közvéleménykutatások Qem zárják ki az egypárti kormány alakítás lehetőségét. Ecevit győzelrhe bizonyos a nagyvárosokban, Istanbul- ban és Ankarában, Izmirben, de a vidék, a távoli falvak Demirel hagyományos bázi­sát képezik. mozgósítás A mezőgazdasági termelők­re és a tanítókra külön ren­delkezés vonatkozik. Az új rendelkezéseket nyilvánosságra hozó rhode­siai hadügyminiszter kije­lentette, hogy az ország az idén minden vonatkozásban válaszúihoz érkezett és ez indokolja a részleges moz­gósítást. Szovjet polgári repülőgép eltérítése 1977. május 26-án Vaszi- lij Szosznovszkij szovjet ál­lampolgár menetirányának megváltoztatására kénysze­rítette az Aeroflot Riga— Daugavpils között közlekedő menetrendszerű járatát, amely rendkívül nehéz kö­rülmények között a stock­holmi repülőtéren kénysze­rült leszállrti — közölte Vla­gyimir Lavin — a Lett SZSZK ügyésze pénteken megtartott nemzetközi és sajtóértekezletén. Az Aeroflot Riga—Dau­gavpils között közlekedő menetrendszerű járata má­jus 26-án húsz utassal —18 felnőttel és 2 gyerekkel — yalamint a 4 főnyi személy­zettel a fedélzetén 16 óra 15 perckor szállt fel a rigai re­pülőtérről. 15 perccel a fel­szállás után Vaszilij Szosz­novszkij, aki utasként tar­tózkodott a fedélzeten, előre elkészített írásos követelést juttatott el a repülőgép pa­rancsnokához: követelte, hogy a repülőgép Stock­holmban szálljon le. Azzal fenyegetőzött, hogy ellenke­ző esetben a nála lévő 1 kg dinamittal felrobbantja a gépet. Május 27-én a repülőgép utasai a szovjet személyzet irányításával Szosznovszkij kivételével visszatértek Ri­gába. A 37 éves Szosznovszkij többszörösen büntetett elő­életű. Eddig háromszor — először 18 éves korában — állt bíróság előtt. BUKAREST A hivatalos baráti látoga­táson Romániában tartóz­kodó Korom Mihály magyar \gazságügyi miniszter teg­nap délelőtt megbeszélése­ket folytatott román kolle­gájával, Constantin States- cuval. BÉCS Az ENSZ iparfejlesztési szervezete (UNIDO) taná­csának Bécsben folyó ülés­szakán olyan döntés szüle­tett, hogy konzultatív stá­tust adnak a Béke Világta­nácsnak. A határozatot a kínai küldöttség tiltakozása ellenére hozták meg. BRÜSSZEL Pu Ming, a Kínai Nép- köztársaság bankjának el­nökhelyettese, aki küldött­ség élén tartózkodik Nyu- gat-Európában. Brüsszelben megbeszéléseket folytatott Francois Xavier Ortolival, az Európai Gazdasági Közös­ség bizottságának alelnöké- vel. NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára New Yorkban át­nyújtotta a francia Jaques- Yves Cousteau-nak és az angol Sir Peter Scottnak az idei Pahlavi-díjat, amelyet Reza Pahlavi iráni sah ala­pított, a környezetvédelem­ben szerzett kimagasló érde­mek jutalmazására. LAGOS Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter teg­nap hivatalos látogatásra, a nigériai kormány meghívá­sára, Lagosba érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom