Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 5. Az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása történelmi jelentőségű Leonyid Brezsnyev beszéde az SZKP KB májusi plénumán Meg kell vitatnunk a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. A Politikai Bizottság figyelmesen áttanulmányozta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel már valameny- rtyien ismerjük a tervezetet, azért csak néhány központi, elvi fontosságú kérdésre szeretnék kitérni. Első kérdés: miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe —, mondotta majd rámutatott: Amikor az 1936-os alkotmány elfogadásra került, nálunk lényegében még éppen csak hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Felépült a fejlett szocialista társadalom A Szovjetunióban napjainkra már felépült a fejlett érett szocialista társadalom. Az alapvető, elvi jelentőségű változások érintették a társadalmi élet valamennyi területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulajdonforma uralma. Kialakult és sikeresen működik az egységes népgazdaság hatalmas szervezete, amely a tudományos-műszakj forradalom eredményeinek a szocialista . társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is megvalósult nálunk a népek egyenlősége. / E változások együttes eredményeként a szovjet társadalom mind egyöntetűbbé válik. Erősödött a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életmódjukat tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új törtéi nelmi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus felépítésével, s azzal, hogy a lakosság valamennyi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspontjára, proletár diktatúraként létrejött államunk össznépi állammá vált*. Mindezeket az ország életében végbement folyamatokat a kommunista párt irányította, amely az októberi forradalomtól kezdve mindmáig társadalmunk vezető, szervező és mozgósító ereje. Sokkal bonyolultabbá és sokrétűbbé váltak azok a feladatok, amelyeket a pártnak meg kell oldania. Szerepe még felelősségteljesebbé vált, s fokozódott az or.- szág egész belső életére és külpolitikájára gyakorolt irányító hatása. Végezetül erőteljesen megváltozott a Szovjetunió nemzetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szocializmus világrendszerré vált. Létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapitalizmus állásai. A korább; gyarmatok helyén több tucat fiatal állam jött létre, amelyek szembeszáll- nak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és befolyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősége, s az új háború kitörésének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már .elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. Az új alkotmánytervezet fö vonásai Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosszan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezetének tükröznie kell á szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elv; jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellemvonásainak. Ilymódon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. bán javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A Legfelsőbb Tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és ttél évre emelkedik, Úgyanilyen időközönként kerül sor £j bíróságok megválasztására is. Új vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csu'pán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széles körűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Az állampolgárok általános egyenjogúságának elve A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elkészítése során fel- használásra kerültek a testvéri szocialista országok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalatai is. Ezek után az új alkotmánytervezet tartalmának fő vonásairól szólnék — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alkotmánytervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érd.ekeit. Ezzel kapcsolatKülön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Új alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogalmazza meg .a tervezet' a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadság- jogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell ismernie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a Haza politikájáról. Ilyen fejezet elsőízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes Lenini békepolitikát folytat, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a széleskörű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializmus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóravált- sa az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban elsőízben fogalmazódik meg egyértelműen. hogy a Szovjetunió a szocializmus világrendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elvtársi kölcsönös segítség- nyújtást a szocialista országokkal. Elsőízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását, — mondotta. Gazdagítja a világszocializmus tapasztalatait hatalma és felvirágzása. Ennek érdekében pedig minden állampolgárnak éreznie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelkiismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti kötelességét. Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsek védelme, a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjaivá. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos ...kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is, / Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben levő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külLeonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Leonyid Brezsnyev egyebek közt megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ilymódon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkotóan kell felhasználni. Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkotmányának a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi . jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbeléptetése mélyreható, hosszútávra szóló hatást gyakorol majd messze hazánk határain túl is. Az alkotmány cikkelyei- letesen példázza az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép. kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Új alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „béke" szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió ú.j alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. A tervezet vitája növeli az aktivitást Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmány tervezetének legátfogóbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvitatását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvitatását olyan időszakban tesz- szük. amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszí- / tett munkát végez az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás segíti majd az ország egész társas K M A történelmi Moszkva. Képünkön a főváros centruma dalmi életének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérzetét a rábízott ügyért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását, annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évének — .politikai és gazdasági eredményeit. Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos i n tézmény éktől. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányá.- nak elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében. Újabb történelmi hozzájárulás lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez.
