Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1977. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOLNOKI SZÉKHELLYEL Megalakult a Cukortermelési Kutató Intézet 1977. január elsejével miniszteri határozat alapján a sopronhorpácsi Répatermesztési Kutató Intézetből és a budapesti Cukoripari Kutató Intézetből átszervezéssel Cukortermelési Kutató Intézet alakult, Szolnok székhellyel. A két intézet a továbbiakban mint az új intézet répatermesztési (Sopronhorpács), illetve ipari kutató állomása (Budapest) folytatja tovább munkáját. Feladataink ellátását két kísérleti telep (Martfű és Mezőhegyes) segíti. Intézetünk közvetlen irányító szerve a Cukoripari Vállalatok Trösztje. Vállalati gazdálkodási rend szerint működünk. Ez nagyobb lehetőséget nyújt a kutatásokhoz, fokozza munkánk hatékonyságát. Intézetünk országos feladatokat lát el. A cukortermelés fejlesztését szolgáló integrált, komplex kutatásaink a cukorrépa termesztési és feldolgozási feladatokat egyaránt elő kell, hogy segítsék. Az ország cukorigényének hazai termelésből való biztosításában fontos feladatok hárulnak a kutatásra. Ezért széles körű előkészítő munkával alakítottuk ki intéze- tünky kutatási programját. Tervezésébe sok mezőgazda- sági és ipari gyakorlati szakembert vontunk be. Figyelembe vettük a vonatkozó népgazdasági terveket és előirányzatokat, a távlati kutatási programokat, a termelés és a feldolgozás várható fejlődését, a tröszt koncepcióit és vállalati igényeit. Számoltunk a kutatás rendelkezésére álló szellemi és anyagi ka-\ pacitással, a hazai és nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekkel. Nagyobb fajtaválaszték Nemesítési feladatunk új egymagvú, jó cukortartalmú és technológiai értékű, jó vetőmagértékű, betegségellenálló olyan cukorrépa-fajták előállítása, amelyek kielégítik a fejlett termelési technológiák igényeit. A jövő fajtáinak minőségük romlása nélkül, nagy termőképességükkel kell meghálálniok a nagyobb tápanyagszintet, és az egyre nagyobb területeken lehetővé váló öntözést. A cukortartalom szerinti átvétel bevezetése is nagyobb fajtaválasztékot kíván, főként a cukordús fajtákból. A termesztésben nagy területen elterjedt hazai BÉTA poli M/102-es fajtát fokozatosan felváltjuk a BÉTA Monopoli N fajtával, amelynek nagyobb a cukortartalma 'és jobb a technológiai értéke. Előkészületben és már országos fajtakísérletekben is vannak olyan újabb egymagvú fajtajelöltek, amelyeket elsősorban jobb minőségük különböztet meg a már ismertektől. Fajtaelőállító tevékenységünkben új közös egymagvú hibridek előállítására is felhasználjuk a nemzetközi együttműködésből kínálkozó lehetőségeket. A nemesítés munkáját genetikai, élettani és biokémiai kutatások egészítik ki. Intézetünk gondoskodik a fajták elit vetőmagjának termesztéséről és feldolgozásáról is. Korszerű technológia Fontos feladataink közé tartozik a cukorrépa-termesztés korszerű technológiájának a kidolgozása és továbbfejlesztése, — különös tekintettel a répa ipari értékének javítására. E témakörben nagyon fontosnak tartjuk az öntözéses termesztés, a vegyszeres gyomirtás, a talaj művelés és a trágyázás, a vetési technika, valamint a gépesítés vizsgálatát. A magtermesztés komplex gépesítése, korszerű technológiájának kialakítása — amelynek már több részletét sikerült megoldani — szintén intézetünkre vár. Az egymagvú fajták vetőmagértékét biológiai úton és újabb technikai módszerek kidolgozásával és alkalmazásával akarjuk fokozni. Az ipari- és a magrépa növényvédelmének jelentős a szerepe a termelési technológiákban, így a kutatásban is. Olyan hatékony módszerek kialakításán dolgozunk amelyek magukba foglalják a fiatalkori betegségek, a gomba és vírus eredetű levélbetegségek, valamint a rovarkártevők elleni védekezést. Növényvédelmi kutatásaink kiegészülnek a kórokozók és kártevők biológiájának vizsgálatával. A nemesítés számára gomba- és vírusbetegségekkel szemben ellenálló alapanyagot is előállítunk. Klimatikus viszonyaink és a cukorgyárak feldolgozó kapacitása miatt országszerte nagy mennyiségű répát kell hosszabb ideig tárolni. Ezért foglalkozunk a tárolási módszerek továbbfejlesztésével, a répamozgatás gépesítésével. Cél az, hogy minél kisebb legyen a mennyiségi és a minőségi veszteség. A feldolgozást és a gyártást érintő számos témában is kutatunk. Ipari kutató állomásunk nagy szerepet vállal a cukoripar korszerűsítésében és a Kábán épülő új cukorgyár tervezésében. Amint látható, programunk felöleli a cukortermelés vertikumának legfontosabb területeit.- Intézetünk azonban egymagában nem képes minden témát teljes mélységében kutatni. Ezért együtt dolgozunk 12 hazai kutató intézettel és egyetemmel. Külföldi intézetekkel is együttműködünk. Hat szocialista ország 9 intézetével és három kapitalista ^ország 1— 1 vállalatával alakult ki közös kutató munka, de kapcsolatot tartunk szerte a világon a cukorrépa kutatással foglalkozó intézetekkel. fl gyakorlat segítése Kutatásainkból tevékeny részt vállalnak a cukorgyárak, a termelési rendszerek, a mezőgazdasági üzemek • is. Az eredményeket üzemszerűen velük közösen próbáltuk ki. Kapcsolataink nem véletlenszerűek, vagy esetlegesek, hanem többnyire hosszabb időre szóló szerződésen alapulnak. Rendkívül fontosnak tartjuk ezeket a kapcsolatokat, mert így kutatási eredményeink gyorsabban hasznosíthatók a gyakorlatban. A kutatásokat ,több témában, mint például a gépesítés, az agrotechnika egyes területei, bővíteni kívánjuk. A kísérleti és a laboratóriumi munka technikai szintjét, műszerezettségét is fokozni kell. Mindehhez korszerű feltételeket biztosít majd a Szolnokon felépülő új intézet és a martfűi kísérleti telep építésének befejezése. Dr. Magassy Lajos főigazgató Nagy figyelmet igényel a transzformátorok műszeres vizsgálata. A Karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetben az idén 40 millió forint értékben gyártanak - jórészt exportra - különböző transzformátorokat (T. F.) „Mini” étel-, italbár Két évtizede ál) az áfész- ek és a lakosság szolgálatában a szövetkezetek kereskedelmi, ipari és szolgáltató közös vállalata, közismertebb nevén a VÖSZK. A tavaly őszi BNV-n— bemutatott ú. n. „mini” étel- italbárból az idén tízet ad át rendeltetésének az ország különböző szövetkezeti üzleteiben. A kistelepülések ellátásának fejlesztésére ez évben 16 millió forintot fordít a közös vállalat. Többek között 100 könnyű elemekből, gyorsan felállítható — elárusító pavilont értékesít a szövetkezetek körében. A bővülő gépkocsikölcsönzés mellett hűtőgépek, belső anyagmozgatást megkönnyítő szállítóeszközök, valamint egyéb, a bolti dolgozókat a nehéz fizikai munkától mentesítő berendezések egész sorát bocsátja a szövetkezeti vendéglátó- ipar, az ÁBC-áruházak és más kereskedelmi üzletek rendelkezésére a VOSZK. Egyidejűleg továbbfejleszti gépjavító-szervezetének hálózatát is. Figyelemre méltó adat például1 hogy a közkedvelt nyolctojásos Vopa-száraz- tésztákból az idén száz vagonnyit ad át a vállalat a szövetkezeti boltoknak, s növeli a különféle üdítőitalok kooperációs forgalmazását is. Az Albertirsa és Vinnyica között épülő 750 kilovoltos távvezeték 268 km-es szakaszán 687 vasszerkezetet állítanak fel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat az oszlopok állításával egyidőben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodronyok szerelését Üzembővítés Ajkán Megkétszerezik a vadászlőszergyártást Az Ajkai Timföldgyár és Alukohóban megkezdték azt a nagyszabású bővítést, melynek eredményeképpen 1980-ig 80 ezer tonnával növelik az évi timföldgyártást. Ez a mennyiség egyébként a jelenlegi hazai timföldtermelésünk több mint 10 százaléka. A bővítés munkálataiban felhasználják a Szovjet Alumínium- ipari Kutató Intézet a VA- MI tapasztalatait. A fűzfői Nitrokémiai, amely többek között vadászlőszer gyártásával szerzett hírnevet itthon és külföldön, most nagyszabású rekonstrukcióra készül. Megállapodást kötöttek az olasz Fiocci céggel, amely a szerződés értelmében komplex vadászlőszer gépsort szállít Fűzfőre. A korszerű új berendezés a már elavult több mint fél évszázados gépek helyét foglalja majd el. Az olasz gépsor segítségével 1979-re megkétszerezik a vadászlőszer gyártását, melynek évi mennyisége meghaladja a 40 millió darabot. A' rekonstrukciót követően évi 30 millió darab vadászlőszer exportjára számítanak. Másfél millió bírságra Több mint másfél millió forint bírságot fizetett ki a Fűrész Lemez és Hordóipari Vállalat szolnoki üzeme a MÁV-nak, vagonállásért. Mindez nem is lenne feltűnő, ha százmilliókra rúgna a nyereségük. Ha a húszmillióból ennyit kifizetnek, azt már megérzi a dolgozók pénztárcája. A sok-sok pihenő vagont pedig a népgazdaság. Több mint negyvenezer órát álldogáltak az iparvágányokon a kocsik. Miért? Kispál Sándor üzemvezető-helyettes meglehetősen ingerülten ecseteli, hogy szerinte melyik a legfőbb ok: — Rossz az adminisztráció. A Szovjetunióból kapjuk a fenyőt, amelyet az üzemben feldolgoznak. Záhonyba érkeznek a szovjet vagonok, ott átrakják őket, pontosabban Záhonyban csak adminisztrálnak, a közelben fekvő Tuzséron pedig rakodnak. így aztán gyakran előfordul, hogy hiányosan kapjuk a szállítmányt, s kevesebb van a vagonban, mint amennyiről a papír szól. — Miért okoz ez problémát? — A hiányos rakományokat külön kell pakolni, amíg jön a forgalmazó, az ÉRDÉRT képviselője és jóváhagyja: tényleg hiányos. De látja, moccanni se lehet a telepen, mindenütt fa és fa, mert beérkezés után válogatni kell méretei szerint az anyagot. Ehhez is alig van területünk, nem még, hogy álldogáljon az anyag és várja, mikor jön az „ÉRDÉRT”. — S mikor jön? — Elvileg nyolc napot adnak, de néha beletelik egy hónap is. Szóval nem lehet ezt így csinálni. Néha a hangnem se a legmegfelelőbb. Szálról-szálra átrakatják ellenőrzésnél a fát, néha háromszor-négyszer is. Ez pedig plusz munka, senkinek se hiányzik. Az üzemhez a szolnoki teherpályaudvarról kanyarodik ki egy vágány. Előbb a malmot, s a TÜZÉP-tele- pet érinti, ezután keresztezi a forgalmas műutat, s érkezik a fűrésztelepre. — A KPM három szállítási időpontot jelölt ki — folytatja a problémák sorát Kormány Antal művezető. — Különösen délután szidnak benünket, amikor a vagontolatások miatt a kórháznál végződik a háromszáz méteres autósor. A munkát még nehezíti, hogy a MÁV. egyszerre dobja ki a három cég vagonjait. — Hol válogatják szét azokat? — A szétágazó vágányokon. Ez időbe telik, sokszor két órát is elvesz. Gyakran összetűznek a malom munkásai, meg a mieink, mert ők is dolgoznának, mi is. Olykor már tettlegességig fajul a dolog. Tehát az üzemtől teljesen függetlenül kellett ekkora bírságot fizetniük? Hogy nem így van, bizonyítja Csík Ottó targoncás brigádvezető véleménye: — Rosszak a gépek. Ezek a masinák már megették a kenyerük javát. Állandóan elromlanák, s nincs szerelő, aki megjavítsa őket. — Miért nincs? — Mert kevés pénzt kapnak. Én se jönnék ilyen \ piszkos, fűtetlen, szerszám nélküli világba, 14 forintos órabérért. Adjanak nekik többet, biztosítsanak megfelelő körülményeket, s akkor nem fordul elő az, hogy egy gépen egymás után nyolcszor kell kicserélni ugyanazt a háromezer forintos alkatrészt. S ha már a problémáknál tartunk, elmondanám: igen rossz az nekünk, hogy brigádban dolgozunk, de két éve már a kutya se értékeli a munkánkat. Derzsi József hozzáteszi: — Hely is lenne több, ha kibetonozták az utakat és a ciklon mögötti placcot. Előfordult, ugyanis, hogy száraz időben odahordtuk az anyagot, s amikor esett az eső már nem tudtunk a nagy víz miatt hozzájutni. Ott rohadt az anyag, ezért ezt a területet nem használjuk. Az üzemi bajok oka ezzel még nem ért véget. Kispál Sándor a munkafegyelem hiányosságait említi: — Nem messzi ide az italbolt. Hat óra után szállingóznak ki a kapun az emberek. Nem is a régiek, akik 18—20 éve dolgoznak itt, hanem a frissek. Szóval mindez kihat a munkára, nem véletlenül tilos munka közbe« inni. * Az autóbuszokon még gyakran hallani az idősebb emberektől: a gőzfűrésznél szállók le. Ez az üzem az egyik legrégibb Szolnokon. Valamikor- a gőz erejével vagdalták deszkákra a Tiszán leúsztatott rönköket. Néhány, éve 17 millió forintos költséggel felépítették az új fűrészcsarnokot. Modern, félautomata gépekkel dolgoznak, évente 250—240 millió forintos termelési én- téket produkálnak. Az üzem kinőtte telephelyét. Körülötte minden oldalról lakóházak, területet keresni s találni csak a kerítéseken belül lehet. Az iparvágány mintegy köldök- zsinór köti össze a világgal, ezen érkezik a nyersanyag, s utazik a készáru, nem akadályok nélkül. Az üzemiek véleménye: a 17 millió forintos beruházás elhamarkodott volt. Ha nem lenne, költözhetnének a város külterületére, ahol talán enyhülnének rakodási gondjaik. De ez van, s ehhez kell alkalmazkodni. Az üzem vajúdik. A vezetők alkalmi megoldásokat keresnek —, ilyen lesz a közeljövőben az új belső iparvágányok építése, de mindez kevés. Központi támogatás kell, anélkül a dolgokon változtatni nem lehet. Belenyugodni se, milliós bírságokba! — hajnal —
