Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 1. Ur Jótállásos-e a javítás? Motorkerékpáromon, ami még jótállásos, elszakadt a lánc. Ügy, ahogy tudtam, ösz- szeszegecseltem, hogy haza tudjak vele menni, majd bevittem a karcagi szervizbe. Ott azt mondták, láncszakadásra nincs jótállás. Hiába mondtam, hogy azt én már megjavítottam, a láncszakadás okát keressék meg, mert egy 5 ezer km-t futott motornál ilyen hibának nem szabad bekövetkezni. Kijelentették, csak pénzes javításra vállalják a munkát. Ott hagytam a motoromat ezzel a feltétellel, azonban nem tudtam kivárni a javítást, május 11-én elhoztam anélkül. Űt közben vettem rá láncot, hajtó fogaskereket, s mivei lakatos vagyok, egy kicsit értek is hozzá, meg akartam csinálni magam. A hiba keresésekor rájöttem, mi tette tönkre a láncot. A hajtott nagy fogaskerékben „nyolcas” van, ami szerintem gyári hiba. Tanácstalan vagyok, s nem értem, miért nem tartozik ez a hiba a jótállásos javítások közé. Szeretném tudni, kinek van az ügyben igaza. Borhi Mihály Örményes A jászárokszállási gyűjtők egy csoportja szakvéleményeket, tegyen intézkedést a hálózatnál jelentkező jogos panaszok mielőbbi megszüntetésére.” * * * Lift ügyben nem érkezett válasz. Reméljük, azóta már megjavították, s nem tetézi a dr. Csanádi Gy. krt. 1. sz. épület lakóinak problémáit még az is, hogy gyalogolniuk kell. (A szerk.) Vízhiány Jászberényben A napokban megjelentek Jászberény város utcáin a plakátok, hirdetmények, hogy mettől meddig a legszigorúbban tilos vizet használni locsolásra, autómosásra stb. A rendelkezés 5000 Ft büntetést helyez kilátásba a megszegőkkel szemben. Ezt megelőzően is, hónapok óta éreztük a vízhiányt. Néha még késő éjjel sem lehet vizet „fogni”, gyűjteni a fürdőkádba. Többen a Szövetkezet utcai lakásokból az udvari vízcsaphoz vagy a közeli malomba, a tűzoltókhoz vonulnak kannákkal vizet hordani a komfortos lakásokba! Mi, jászberényiek megértjük és elfogadjuk a tanács problémáit, gondjait és próbálkozásait a vízhiány megoldására. Azonban szeretnénk kérni, hogy a vízkorlátozást tanácsi rendelettel érvényesítő május 18-tól szeptember 30-ig terjedő időszakra ne kelljen a komfortos lakbért fizetni, mivel az emeletes házakban a nap 24 órájából néha csak 4—5 éjféli órában van víz. Sajnos, a Városgazdálkodási Vállalat hallani sem akar a lakbér csökkentéséről, illetve a komfort fokozat időszakos leszállításáról. Véleményünk szerint a komfort fokozat időszakos változása, a szolgáltatások időszakos szüneteltetése ezt indokolja. Ügy érezzük, amiért nem kapunk szolgáltatást, azért jogtalanul szedik be a pénzt. Dr. Horgosi Ödön Jászberény Gyermeknapi ajándék az óvodának A szolnoki, Marx-parki óvodát több éve patronálja a KÖTIVÍZIG Gagarin szocialista brigádja. Gyermeknapra rendbe tették az óvoda udvarát, újra festették a játékokat, tanszereket készítettek a kicsinyeknek. A Tiszamen- ti .Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Lányi Sámuel szocialista brigádja pedig 2000 forint értékű játékot ajándékozott az óvodásoknak. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szocialista brigádok segítségét, ajándékait. Az óvoda dolgozói Szerkesztői üzenetek Hulladékgyűjtés Május utolsó két hetében hulladékgyűjtést hirdetett a jászárokszállási 1137-es Petőfi Sándor úttörőcsapat az Április 4 úti iskolában. A kisdobosok és úttörők egyaránt nagy lelkesedéssel vettek részt a rongy-, papír-, fémhulladék gyűjtésében. A pajtások csoportokat alakítva, nagy szorgalommal, vidáman jártak házról házra, keresve az értékes ipari nyersanyagot. A kapott pénzzel a csapat nyári táborozását és az iskolai takarékmozgalmat támogatták. összesen 13.967 kilogramm hulladékot gyűjtöttek. mény szerint Szolnok város ivóvize hidegebb, közepesen agresszív, 50 °C-ú vízhőmérséklet mellett pedig nagy mértékben agresszív és megtámadja a szénacél csőhálózatot. A dr. Csanádi Gy. krt. 1. sz. lakótelephez kiépített használati melegvízhálózat műszaki átadása 1977. május 9-én volt. Vállalatunk a megépített hálózatot szolgáltatásra alkalmatlannak minősítette. Kértük, hogy a beruházó a KÖJÁL-lai is készíttesse el a szükséges vizsgálatokat és Agócs’ Imre, Jászapáti: Kérdéseire Korzim Gyula főkertész válaszol: a Néplap május 19-i számában közölt fotó vadgesztenye virágzásáról készült. Latin neve: Aes- culus Hyppocastanaceae. Az Alföldön úton, útfélen díszfaként látható gesztenyefa nem is rokona a szelídgesztenyének (Castanea vesca). A szelídgesztenyének barkás virágja van és júniusban virágzik. A barka a hímvirág, s a termő virágot alig látni a levélnyél tövében. Tehát a szelídgesztenye virágja — melyet kertjébe telepített — nem nyújt olyan esztétikái élményt, mint a vadgesztenyéé. A szelídgesztenye virágzása és termése attól függ, mekkora fát telepített, de 8— 10 éves korában már bővebben teremhet. Lakáshasználat a válás után A szolnoki, Ságvári körúti általános iskola 2956 sz. Arany János úttörőcsapatát a papír-, rongy és vasgyűjtésben sérelem érte. A felhívásra először otthonról gyűjtötték össze a hulladékot, majd egyik pajtásuk édesanyjának munkahelyére mentek, aki ígérte, onnan is ad papírt. Meg is kapták, azonban a megyei tanács kapujában a hivatalos engedély ellenére sem vihették ki a papírt. Nem tudják, miért nem. Az úttörők 12 pontjából az egyik így hangzik: Az úttörő, ahol tud, segít! Kár, hogy nem minden felnőttől várható ugyanez — írták levelükben. Rossz a szénacél csővezeték Lapunk május 4-i számában közöltük Gál Attiláné szolnoki olvadónk levelét, melyben a piszkos melegvíz-, és a hosszú ideje nem működő lift miatt panaszkodott. Erre válaszolt a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Komáromi György. Leveléből idézünk: „A Szolnok, József Attila úti lakótelep használati melegvíz elosztóhálózata szénacél csővezetékből lett tervezve és megépítve. Vállalatunk ezt többször kifogásolta is a beruházóknál és tervezőknél. A már eddig üzembehelyezett hálózaton tapasztalt korróziós jelenségek, az ezzel összefüggő vízszennyezés miatt a Nehézipari Kutató Intézet Korróziós Tanácsadó Szolgálatát kértük fel szakvéleményezésre. A szakvélen A házasság felbontása után, a volt házastársak közös használatú tanácsi bérlakása körüli vitában nem egyszer döntő érvként hangzik el: „a lakást az én nevemre utalták ki, akkor még nem voltunk házasok. Ezért a lakás csak engem illet.” Ez tévedés, hiszen a házasságkötés és a beköltözés tényével az a fél (házastárs) is egyenlő jogú bérlővé válik, aki korábban máshol lakott. Már csak a lakás lehetőségek miatt is kiemelkedő szempont a méltányosság — (persze bizonyos határokig), hiszen aligha vitatható, hogy egy agresszív, családjával szemben netán bűncselekményt is elkövető férj eltávolítása a lakásból méltánytalan intézkedés lenne. A bérlőtársi mivoltból és a méltányosságból következik, hogy a rendezés első foka a lakás megosztása. Ez azt jelenti, hogy a bíróság meghatározza, hogy a lakás mely részeit használhatja az egyik, melyiket a másik fél, és milyen helyiségeket használnak közösen. Van, amikor a lakáshasználat megosztása nem lehetséges. Ebben az esetben valamelyik házasfelet a bíróság kötelezi a lakásból való távozásra. Mikor nem jöhet szóba a megosztott használat? Ha a lakás alapterülete, méretei, beosztása, a benne lakó személyek száma stb. folytán objektíve lehetetlen. Általában követelmény, hogy külön bejáratú lakószobája maradjon mindkét félnek; rendszerint nem vehető ilyennek a fürdőszobából vagy a másik szobából nyíló szoba. A lakásban bennlakók számának, korának, nemének is jelentősége lehet. Például nem tekinthető a házastársak lakáshasználata szemszögéből megoszthatónak az a 45 négyzetméter alapterületű 2 szobás lakás, ahol az anyánál elhelyezve (az ő gondozásában) a házastársak 15 éves serdülő fiúgyermeke is lakik, mert (ha csak kivételképp egyéb nyomós körülmények mást nem indokolnak) az anya részére szükséges az egyik, a serdülő fiú részére a másik szoba használatát biztosítani ; ennélfogva a bírói döntés az apa lakáshasználatát meg fogja szüntetni s kötelezni fogják őt a lakásból való távozásra. Ha a házastársak személyi körülményei, a köztük kialakult helyzet olyan, hogy nem lehetséges az együttlakás: Hiába nagyméretű, mondjuk így: objektíve megosztható egy lakás — ha például a férj rendszeresen üldözi csadád- ját, bántalmazza feleségét — az egy fedél alatt való élést e magatartásával saját maga tette lehetetlenné. Annak meghatározásánál, hogy melyik fél köteles a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermekek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. Mi a következménye annak, hogy a bíróság az egyik házastársat feljogosítja az egész lakás kizárólagos használatára? Egyfelől az, hogy a másik házastárs — megszűnvén bérlőtársi jogosultsága — a lakásból kiköltözni köteles, — másfelől pedig az, hogy a bíróság kárpótlást ítélhet meg a távozásra kötelezett házastárs javára, mely ösz- szeget a lakásban bennmaradó, önálló bérlővé váló házastárs köteles kifizetni. Nem ítélhető meg kárpótlás annak a különélő, illetve volt házastársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyja, s akinek a bérlőtársi jogviszonyát a bíróság ezen a címen megszünteti. Lényegében ezen rendelkezések irányadók a szolgálati lakás, s a vállalati bérlakás használatára is. Szolgálati lakás esetén azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni, azért, mert különél, illetve elvált a házastársától. A joggyakorlatban vitássá vált, hogy a szolgálati lakás elhagyására kötelezett házástárs (aki nincs a lakással rendelkező szervvel munka, illetőleg szolgálati viszonyban) igényt tarthat-e a kárpótlásra. A Legfelsőbb Bíróság ezt a kérdést igenlően döntötte el. Dr. Korpás László (Folytatjuk) Beigazolódik a hipotézis? Az örményországi Aragac hegyen lévő Bjurakani Asztrofizikai Obszervatórium tudósai eredeti hipotézist állítottak fel a csillagrendszerek képződéseiről és fejlődéséről. Feltevésük szerint a csillagok és galaktikák evolúciója nem a gáz-por állapotból indul ki, ahogy általában vélik, hanem éllenkezőleg, a sűrű anyagból a ritka anyag felé halad. Ez különféle kataklizmák, robbanások, kilövetések, szétesések következménye. Az az új teleszkóp, amelyet a leningrádi optikaimechanikai egyesülés készített a bjurakani obszervatórium számára (képünkön), segítségére lesz az asztrofiziku- soknak e hipotézis ellenőrzésében, Ennek a teleszkópnak 2,6 méter átmérőjű tükre van, ugyanakkora, mint a Krímben felállított híres teleszkópnak. A bjurakani tükör minősége azonban jobb: jóval több csillagfényt gyűjt össze egy pontban. Az égbolt objektumainak kutatását televíziókamerákkal végzik. A teleszkóp 200 tonnás kupolája könnyen, zajtalanul forog: a szokásostól eltérő módon nem síneken, hanem gumiborítású kerekeken nyugszik. Nagy szabású régészeti kutató munka kezdődött a Német Demokratikus Köztársaság Schwerin megyéjében. Az NDK északi területéről már régebben ismert, hogy a nép- vándorlás korában hosszabb ideig szláv népek otthona volt. A terület központja, a ma 95 ezer lakosú Schwerin őse is a VII. században alapított szláv település volt éppúgy, mint sok más, a Balti-tenger partján épült település, pl. Rostock, Wismar stb. Az ún. obodrita szláv törzset a XII. században verték le, s akkor megsemmisültek építményeik is. Az egykori szláv építmények közül nagy feltűnést keltett az NDK területén talált első szláv szentély, amit a schwerini Történeti Múzeum régészei most tárnak fel a Balti-tenger közelében. A szentély része egy 1100 évvel ezelőtti szláv erőd maradványainak. A gerendákkal megerősített vastag falak mögött hatszáz éven keresztül állt fenn a település, amelyet valószínűleg tűzvész pusztított el. Az aprólékos munkával feltárt régészeti emlék építőkövein kívül sok korabeli használati eszköz is előkerült. A lelet megtalálását és feltárását modern technikai eszközök és műszerek alkalmazása segítette elő.
