Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
1977. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 10 ezer Leó óránként A BUDATEJ Szövetkezet Közös Vállalkozás, Törökbálinton gyártja a közkedvelt Leó jég- krémet. Az idén 25 millió pálcikás, 7 millió poharas, 1,5 millió családi dobozos jégkrémet készítenek. A népszerű jégkrémek a BUDATEJ által ki- kisérletezett receptek szerint készülnek. Képünkön: az óránként tízezer darab pálcikás jégkrémet gyártó automata. „Kivetted a vámot?” hallotta már azt a régi anekdotát amelyben a molnár megkérdezi inasát: „Kivetted a vámot?” Felel rá az inas: „Kivettem”. „Látta a paraszt?” „Nem látta”. „Na, akkor vedd ki mégegyszer, hadd lássa!” Ehhez hasonló jelenséget fedeztek fel a revizorok, amikor a vállalatok ármunkáját vizsgálták. Egyik vidéki építőipari szövetkezet különleges körülmények címén három százalékkal megemelte munkájának ellenértékét. Ez rendjén is lett volna, ha akadályoztatás címén újabb 10 százalékkal nem emelte volna ismételten az árat. így két bőrt igyekezett lehúzni egy rókáról, s nem rajta múlott, hogy sikertelenül. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán az 1976-os év második félévére vonatkozó, a vállalatok ármunkáját ellenőrző vizsgálatából kitűnik, főleg az építési vállalatoknál és szövetkezeteknél találkozni rossz példákkal. A vizsgált 32 építőipari vállalatnál ösz- szesen 7 millió forint jogtalan hasznot állapítottak meg ebben az ágazatban. Gyakran előforduló típushiba még ugyanitt, hogy az építtető által kölcsönadott gépek után is felszámították a gép- használatot, holott ezek a kivitelezőnek egy fillérjébe sem kerültek. így az építtető kétszeresen is rosszul járt. Ingyen használták gépeit, s nekik ugyanannyiba került a munka, mintha nem engedték volna át gépeiket a gyorsabb kivitelezés érdekében. Egy időben följebb ment a savanyúkáposzta ára. Egy kiló öt forinttal drágult meg. Ez olyan áremelkedés volt, amelyet a vendéglátó tovább háríthatott a fogyasztókra. Tovább is hárított. De hogyan? Megemelték a töltöttkáposzta árát, egy adag öt forinttal került többe, mint annak előtte. A vizsgálatok fényt derítettek ehhez hasonló jelenségekre is. EgyAz „előaratás” a befejezéshez közeledik a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben. Az eddigi mérések szerint a repce a tavalyinál jobb, 16—18 mázsa körüli átlagot hoz, de a kisebb vetésterületű őszi árpa termése is meghaladja a tavalyi eredményeket. Gyengén termett viszont az idén a borsó — több helyen mindösz- sze 5—6 mázsás hektáronegy importanyag áremelkedése esetén nemcsak annyival drágult meg a végtermék ára, amennyivel az új importár nőtt, hanem többel. Vagy ugyanez árcsökkenéssel: Az egyik alapanyag ára csökkent, de a vállalat továbbra is a régi árral kalkulálta termékeinek az árát. Felületes munka? Elnézés? A következmény szempontjából mindegy. Éppen ezért az is biztos, hogy a vétkes vállalat nem ússza meg a dolgot, hogy csupán elnézést kér. A revizorok sóik esetben az elért jogtalan, netán tisztességtelen hasznot meghaladó gazdasági bírságra tesznek indítványt. Ha a kalkulátorok „rosszul számolnak”, többet vesztenek a vámon, mint amennyit nyernek a réven. Vajon mi az oka az ilyen jelenségeknek? Az esetek kis részében bizonyítható a nyerészkedési szándék. Inkább az ármunka gyengéi szem- betűnőek. Sok vállalatnak nincs árképzési szabályzata, s a kalkulációk útvesztőiben — kellő támogatás híján — eltévednek a gyakorlatlan munkatársak. A vállalati belső ellenőrzés figyelme sem terjed ki sokhelyütt e témára. a jelenségek azért Ezek veszélyesek, mert , árfelhajtó hatásuk van. A népgazdasági terv számol egy meghatározott mértékű árnövekedéssel, amely magában foglalja a központi intézkedések miatt bekövetkezett áremelkedéseket, csakúgy, mint a vállalatok indokolt árváltoztatásait. Ha az utóbbiak közé olyanok is kerülnek, amelyek alaptalanok, amelyekkel nem számolhatott a terv, nem lehet tartani az erre az évre előirányzott áremelkedés tavalyinál mérsékeltebb ütemét sem. Ez pe- dik az életszínvonalra való hatása miatt fontos politikai kérdés. Ezt mérlegelve kell ármunkájukat a vállalatoknak is végezniük. G. J. kénti átlagra számítanak a szakemberek. A gyenge borsótermés oka: a virágzás előtt nem kaptak esőt a borsótáblák. Ezen a héten (ahogy illik Péter-Pál napja táján) megkezdik a búza aratását is a homokos talajú, táblákon, s ezzel kezdetét veszi megyénk északi járásában is a nyári betakarítás. Jól rajtolt a szolnoki „Márka” Május elsejére nyílt meg Szolnokon, a Jubileumi téren a Márka ABC áruház, az állomáskörnyék lakóinak örömére. A megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új boltja beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Már az első havi forgalma a vártnál jobb lett, elérte a 3 millió forintot. A nyitás óta egyenletesen jó a bolt áruellátása. Választékos készletet talál a vásárló húsáruból is, a termelőszövetkezeti húsüzemek — Mezőtúr, Túr- keve jóvoltából —, a tiszasző- lősi húsüzem termékeinek Szolnokon úgyszólván egyed- árusítója a „Márka”. A boltban dolgozó huszonhat kereskedő fele a vállalat törzsgárdájának tagja. Jó az együttműködés a kis kollektívában, már szocialista címért versenyző brigádot is alakítottak. Tanulmányút az NDK-ba Mint arról már korábban beszámoltunk, ez év elején a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz kezdeményezésére agrokémiai központ létrehozásáról született megállapodás hét mezőgazdasági nagyüzem, a törökszentmiklósi Tiszatáj, a Béke Tsz és a helyi állami gazdaság, továbbá a fegyvernéki Vörös Csillag, az Aranykalász, az ör- ményesi Új Élet és a kun- csorbai Búzakalász Tsz között. Az egyszerű társuláshoz tagként a Szolnok megyei Agroker Vállalat is csatlakozott, és munkájában a Tiszamenti Vegyiművek is részt kíván venni. Az agrokémiai központ célja, hogy tagjai 40 ezer hektár szántóföld műtrágyázási és növényvédelmi munkáit magas szinten, korszerű ' eszközökkel és feltételek mellett, együttes erővel végezzék el. A megállapodásban foglaltak szerint az agrokémiai centrum terveinek elkészítésével a VEGYTERV-et bízták meg. Szakemberei a központ képviselőivel együtt a napokban helyszíni szemlét és megbeszélést tartottak. A tanulmányok ez év végére, vagy a jövő év első negyedében készülnek el, a kiviteli terv határideje pedig 1978. szeptember 30. Mielőtt azonban az agrokémiai bázis megvalósítására sor kerülne, július 11-én a társulásban résztvevő vállalatok és üzemek szakembereiből álló héttagú küldöttség utazik az NDK-ba. A delegáció tanulmányozza a baráti országban lévő hasonló kémiai központok működését, szervezeti felépítését és a tapasztalataikat felhasználják a törökszentmiklósi bázis kialakításánál, Mindenki A tiszafüredi járásban Nagyüzem a földeken Hit tud a 3 H? Ecseki József né betanított munkás, megfogja a műanyagalkatrészt. Következő mozdulata: R—A8. Erről így ír a szakirodalom: „nyúlni (gyakorlattal) egy olyan egyedülálló tárgyhoz, mely mindig pontosan meghatározott helyen található, vagy a másik kézben fekszik.. Hasonlóan a többiekéhez Ecsekiné mozdulatai gyorsak, — mértek. Nem kimértek, megmértek. Szakemberek állapították meg, melyik, mennyi ideig tart. A soron, ahol ő dolgozik, majd minden másodpercben elkészül egy S—11-es alkatrész. így titulálják: S—11. Része egy kapcsolónak, amely a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában készül. Méghozzá nem is akárhogyan, a 3 M módszere szerint. Három „M”, amit kedvelnek, gyűlölnek, amit irigyelnek, s amit nem kívánnak. o Mozdulatelemzés, munkatanulmányozás és munkakialakítás: a kézi munkát nagyon kicsiny részekre bontják. Az apró mozdulatokhoz idők tartoznak, ezek nagysága függ a körülményektől. A szakember a munkát az író- -> asztal mellett elemeire felaprózza, az elemeket megvizsgálja, felépíti belőlük az optimális — legegyszerűbb, leggyorsabb, legkönnyebb — munkamódszert. Külföldi előzménye: ott ahol kellő gondossággal készítették elő a 3 M módszer . alkalmazását, átlagosan huszonöt százalékos termelékenység-növekedést értek el, de nem kivételes eset — ha jól kiegészítik technikai fejlesztéssel — hogy a termelékenység megduplázódik. Követelmény: csak megfelelően képzett, jól felkészített szakemberekkel szabad a bevezetést megkezdeni, különben az elképzelés könnyen zsákutcába juthat. Megállapodás a Magyar Népköztársaság kormánya és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet között: Külföldi oktatókkal 1975-ben megkezdődik a 3 M módszer tanítása. e Szabadfi Sándor a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gvárának mérnöke: — Itt ez a táblázat, sok- sok tapasztalat alapján állították össze. Az idők folyamán módosítottak rajta, amíg megállapították például, hogy egy síkon fekvő apró tárgy megfogása 3.5 TMU ideig tart. — Mi ez a TMU? — Egy óra százezred része. — Miért éppen az S—lles gyártásánál alkalmazzák ezt a módszert? — Ez egy olyan alkatrész, amelyet nagyon sok kapcsolóba beépítünk. Milliókat kell évente készíteni belőle. Nem mindegy tehát, hogy egyet hány másodperc alatt gyártunk és nem mindegy, hogy hányán. — Mi kellett a módszer bevezetéséhez? — Sok-sok előkészület, s néhány berendezés. Az előkészületekhez hozzátartozott az, hogy a Kontakta szakemberei — innen a gyárból is — vizsgáztak a „módszerből”. Kiválasztottuk a terméket, amelynek gyártásánál alkalmazzuk, aztán a központiak segítségével megterveztük a munkát, hozzá a készülékeket és nem utolsósorban a környezetet. A környezet: a lépcsőház tiszta, egyik sarkában az ajtó mellett fehérköpenyes nők álldogállnak. Munkások. Cigarettáznak. Igaz, ez az idő az egészsége lenne — mindennap tízkor tíz percig tornáznak. Most, hogy az előtornász, az egyik asszony szabadságra ment, megállt a tudomány. illetve a torna. A szerelőcsarnok falai pastell-zöld színűek, a padlón még véletlenül se látni egy elhullott csavart. Az asztalsorok közül kettő feltűnően eltér a többitől. (Állva is dolgozhat a munkás, ha nincs kedve ülni.) Mellettük ugyancsak magas lábakon székek, állítható támlával, ülőkével, állítható lábtartóval. Az asztalokon mint egy bűvészmutatvány eszközei fura tárgyak sorakoznak. o Csuka Antalné betanított munkás az első az S—11-es soron: — Nem sokat gyakoroltunk, csak egy hétig, naponta másfél—két órát. Kilencen jöttünk a sorra dolgozni, most már nyolcán csináljuk ugyanazt, vagy még többet. Ebből aztán következik az is, hogy magasabb lett a fizetésünk 80—100 forinttal. — Kényelmesebb, mint a régi asztaloknál? — A munka gyorsabb, fárasztóbb. Itt nincs „bratyi- zás”, nincs mászkálás. Ha én elmegyek, leáll a többi is. — Mit szóltak az új asztalokhoz, szemben az alacsonyabbaknál ülők? — Nem nagyon örültek, hogy ide kerültünk. Ecseki Józsefné, a sor közepén a radiális szegecselőgépet kezeli: — Régebben ezt a munkát ketten csinálták. Én a lábammal kezelem a gépet, behelyezem az alkatrészeket a készülékbe, egy pillanat és kész. Együtt keressük meg a pénzünket, de nem úgy mint régen a szalag mellett. Nem érzem azt, hogy előre siettem, vagy a másiktól túlságosan lemaradtam. Valahogy minden egy ütemre megy, mintha ki lenne számolva. o Molnár Mihályné, a „hagyományos sor” futószalagján ételhordóból kanalazza a levest: — Dél van, ez az ebédidő. Túlórázunk este tízig, ezért költjük el itt az otthonit. — Nem sok ez, este tízig? —Fárasztó, de kell a pénz. — Megnézte már az S—lles sorát? — Nem néztem én, nem is fogom... Úgy volt, hogy mi megyünk oda dolgozni, most maradtunk itt mind az öten. Kapcsolót csinálunk — szalagban. Van aki egyedül végzi ezt el, mi öten kiosztottuk egymásnak a részműveleteket. Ez jó is, meg rossz is. Ha kezdő jön a szalagba, segít rajta az ember, de idegeskedik, mert nem haladunk miatta. Igaz, előnye ennek, hogy akkor állunk fel, amikor akarunk. Persze amott az S—11-esen jobbak a szerszámok. Itt van ez az ameriká- ner, már teljesen elkopott. Recseg-ropog. Ha magasabbak lesznek majd az asztalok, kicserélik őket. De mikor? Nemsokára. A tervek szerint 1980-ban már a szerelőüzem minden pontján „él” a 3 M módszer. A termelékenység növekedésének nagy részét ettől várják az üzem vezetői. Egy termékük gyártási idejének átlagosan 27 százaléka szereléssel telik. Nem mindegy tehát, hány millió másodperctöredéket tudnak megtakarítani. A bevezetés utáni első három hónap eredményei azt mutatják, a remények megvalósulnak. e Hogy mindez mennyibe került? Nehéz összeszámolni, mennyibe a készülékek, mennyibe a festés és még valakit elriasztana a módszer bevezetésétől az is, hogy egy magaslábú, állítható támlájú, ülőkéjű szék ára több ezer- forint. Mindenesetre, ha beruházásokról nem is, tapasztalatokról már bőven tudnak beszélni a Kontakta mezőtúri szakemberei az érdeklődőknek. Igaz, Szolnok megyéből még ezzel a céllal nem érkezett hozzájuk senki. (Folytatjuk) Hajnal József (1.) A* utolsó „simításokat" végzik az építők a Törökszentmiklós főterén épült 42 lakásos, tanácsi beruházású épületen. A műszaki átadás július 31-én kezdődik
