Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 25. KÖZLEMÉNY Befejeződtek a csehszlovák—román tárgyalások a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról 1977. június 21. és 23. között Varsóban a Lengyel Népköz­társaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség 'Tanácsának XXXI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, q Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Miniszter- tanácsának elnöke vezetett. A KGST és a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően az ülés­szakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Dobroszlav Csulaficsnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökének vezeté- sével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munkájában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttsége Ri Mán Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelországi ügyvivőjének vezetésével; az Angolai Népi Köz­társaság küldöttsége Carlos Rocha miniszterelnök-helyettes ve­zetésével, valamint a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Khambou Soumisay-nak, a tervbizottság elnökhelyette­sének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozás ülésein megjelentek a KGST-tagországok szá­mos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jarosze­wicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldött­ség vezetője elnökölt. o A KGST ülésszakának résztvevői ünnepélyes lég­körben meghallgatták Piotr Jaroszewisznek, az ülés­szak elnökének, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének beszámoló­ját „a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulójáról és a KGST-tagor­szágok testvéri együttműkö­déséről”. A beszámoló és a KGST- tagországok küldöttségveze­tőinek felszólalásai hangsú­lyozták, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legna­gyobb eseménye, új korsza­kot kezdett az emberiség történetében — a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló átmenet korszakát, a né­peknek a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alóli teljes felsza­badulásért, a tartós békéért vívott harcának korszakát. A szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szo­cializmus társadalmát és magabiztosan halad a kom­munizmushoz vezető úton. Az 1917. októberében meg­kezdődött forradalmi folya­mat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocialista forradalom és kialakult a szocialista vi­lágrendszer. ­A testvérországok népei internacionalista szolidari­tásának újabb kifejeződé­sét jelentik a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplése érdekében folyó széles körű tömegpolitikai rendezvények. A tanácskozás ünnepi ülé­sén a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulójával kapcsolatban fel­szólalt a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság, az Angólai Népi Köztársa­ság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének vezető­je is. Az ülésszakon nagyra ér­tékelték azokat a tapasztala­tokat, amelyeket a testvéror­szágok a szocialista társada­lom építésére vonatkozó ál­talános törvényszerűségek saját körülményeik közötti alkotó alkalmazása, .valamint a közöttük fennálló, a marx- izmus-leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, vala­mennyi állam szuverenitásá­nak tiszteletben tertása, az egymás belügyeibe való be nem ava.kozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elv­társi segítségnyújtás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulása so­rán szereztek. A szocialista országok kommunista pártjai éj népei erőfeszítéseinek, sokoldalú együttműködésük fejlődésének és megerősödé­sének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósul­nak a szocializmusnak a ka­pitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista orszá­gok közössége napjainkra a világ legdinamikusabb gaz­dasági erejévé vált. A KGST- tagországok nemzeti jövedel­me 1976-ra — 1948-hoz viszo­nyítva — 9,5-szeresére emel­kedett, míg a fejlett kapita­lista országok nemzeti jöve­delme ugyanezen idő alatt csak 3,3-szeresére • nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javí­tásának és tökéletesítésének, a KGST tagországok közötti szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésének komplex programja. A program meg­valósítása során, minden egyes szocialista állam gaz­daságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogób­ban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyü­lésének törvényszerű folya­mata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyen­lítődése. E feladatok megol­dásában fontos szerepet ját­szik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyen­jogú gazdasági együttműkö­dést. A kommunista és mun­káspártok kongresszusai ál­tal kitűzött feladatokat tel­jesítve, a KGST-tagorszá­gok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt év­ben 5.5 százalékkal, az ipa­ri termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fo­kozódott a dolgozók anyagi jóléte és életünk kulturális szintje. Továbbra is sikere­sen fejlődnek a KGST-tag­országok külgazdasági kap­csolatai. A tagországok kö­zötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való része­sedése elérte a 35 százalé­kot. A KGST-tagországok al- kdtó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szoci­alizmust, mint a világ fej­lődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra tör­ténő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista or­szágok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országok, az imperialista kizsákmá­nyolás teljes felszámolásá­ért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcuk­ban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mel­letti élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködés alapel­veit. Az ülésszak megerősí­tette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy sza­kadatlanul erősítik nemzet­közi szolidaritásukat. o Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülés­szaka közötti tevékenységé­ről szóló beszámolóját. Jó­váhagyta a végrehajtó bi­zottságnak, valamint a KGST más szerveinek a te­vékenységét amelyet a KGST-tagországok együtt­működése további elmélyí­tésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán ho­zott határozatok megvalósí­tásával kapcsolatos munkák megszervezésében és végre­hajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdo­nítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszútávú, a komplex programot konkretizáló cél­programoknak az anyagi termelés legfontosabb ága­zataiban, az ülésszak meg­vitatta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által készített, e célprogra­mok kidolgozásáról szóló be­számolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a köz­szükségleti cikkek ésszerű •szükségleteinek biztosítá­sával, valamint a gépgyár­tás és a szállítás fejlesztésé­vel kapcsolatos égető prob­lémák együttes és koordinált megoldásának módozatait a szocialista országok által. A KGST szerveiben elem­zik a KGST-tagországok el­képzeléseit azokról a konk­rét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hosz- szútáv és a megvalósításuk során kialakuló együttmű­ködés lehetséges formáira vonatkoznak. A Kubai Köz­társaság és a Mongol Nép- köztársaság javaslatai alap­ján folyik azoknak az intéz­kedéseknek a kidolgozása, amelyek e két ország gaz­dasága hatékonyságának fo­kozására és fejlődésük meg­gyorsítására irányulnak. o Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összepontosí- tani az erőfeszítéseket élső- sorban azoknak a megálla­podástervezeteknek a kidol­gozásában, amelyek a fűtő­anyag-energetikai és nyers­anyag ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszéle­sítése, valamint e feladatok megoldásához szükséges gé­pek és berendezések biztosí­tása hosszútávú célprogram­jai kidolgozásával kapcsola­tosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szük­séges berendezések gyártása — ' a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atomenergetika fejlesz­tésével kapcsolatos kérdé­sek, valamint az üzemanyag­energetikai problémák komplex megoldása szem­pontjából, és ajánlotta a KGST-tagországainak: 1980- ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi ter­melési szakosodásról és ko­operációról, valamint az atomerőművekhez szüksé­ges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981—1990- es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műsza­ki együttműködési bizottsá­gának beszámolóját a komp­lex program intézkedései­nek megvalósításáról, a tu­domány és a technika, va­lamint a KGST-tagországok közötti tudományos-műsza­ki együttműködés hatékony­ságának fokozá’sa területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika számos területén születtek a műszaki haladás egész sor jelentős problémá­jának megoldásában. 1971. é'á 1976. között közös erőfe­szítésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és mű­szert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék ké­szítményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki fo­lyamatot dolgoztak ki, ihlet­ve tökéletesítettek. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedé­seket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együtt­működés elmélyítésében rej­lő lehetőségek további ki­használását, az együttműkö­dés hatékonyságnak foko­zását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tu­dományos-műszaki együtt­működés tervezése tökélete­sítését, a gazdasági együtt­működéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságú problémák megoldását célzó hosszútá­vú célprogramok tudomá­nyos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszíté­sek koncentrációját, a tudo­mányos-műszaki problémák kidolgozásában elért ered­mények felhasználása meg­gyorsítását. o A népgazdasági tervek ko­ordinálásának keretében a KGST tagországok által vál­lalt kötelezettségek, a jelen­legi ötéves tervidőszak sok­oldalú integrációs intézkedé­seit tartalmazó megállapodá­sok, valamint az 1976—1980- ra szóló hosszútávú keres­kedelmi egyezmények telje­sítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak meg­elégedéssel állapította meg: az egyes országok között ösz- szehangolt intézkedések, egészében véve sikeresen valósulnak meg. Az ülésszak intézkedéseket fogadott el a termelés minőségi színvona­lának további emelésére, a kölcsönösen szállításra ke­rülő gépek és gépezetek, műszaki karbantartási rendszerének fejlesztésére és tökéletesítésére vonatko­zóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981— 1985-re szóló népgazdsági ter­vei koordinálásának prog­ramját. A d.elegációvezetők hangsúlyozták, hogy a nép- gazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásá­nak alapvető feladata az együttműködés hosszútávú célprogramjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös ér­deklődésre számottartó leg­fontosabb gazdasági problé­mák összehangolt megoldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak ál­tal vezéreltetve, folytassák és ’ fejezzék be a népgazdasági tervek koordinálását és ír­ják alá a megfelelő doku­mentumokat — köztük a kormányközi megállapodáso­kat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. o Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai si­keresen fejlesztik és mélyí­tik gazdasági együttműködé­süket a többi szocialista or­szággal. Tökéletesedik és bő­vül a gyümölcsöző együtt­működés a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­sággal. A KGST-tagországok, ele­get téve internacionalista kö­telességüknek, két- és sok­oldalú alapon segítik a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ságot nemzetgazdaságának helyreállításában és fejlesz­tésében. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Vi­etnami Szocialista Köztár­saság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beru­házási Bank tagjainak so­rába. Kialakulóban van a sokol­dalú együttműködés a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársa­ság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdő­dött a Mexikói Egyesült Ál­lamokkal és az Iraki Köztár­sasággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy évről évre bővül­nek és mélyülnek a KGST- tagországok és a fejlődő or­szágok gazdasági kapcsola­tai. A KGS.T országai aktív módon járulnak hozzá ezen országok nemzetgazdaságá­nak fejlesztéséhez és erősí­téséhez. o Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonít­va, a KGST-tagországok lé­péseket tesznek annak érde­kében, hogy az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján bővítsék gazdasági együttfriűködésüket a fejlett kapitalista országokkal. Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapita­lista országokkal való konst­ruktív együttműködése to­vábbi fejlesztésére pozitív hatással lenne összeurópai vagy államközi kongresszu­sok, tanácskozások összehí­vása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista országok­kal szemben alkalmazott hát­rányos megkülönböztetés, a belügyekbe való beavatko­zásra tett kísérletek meg­szüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tar­tandó tárgyalásokra vonat­kozó javaslatával kapcsolat­ban az ülésszak résztvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az EGK és az EGK-tagorszá- gok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alap­jairól — amelyek azt céloz­nák, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek az egyen­lőségen alapuló és kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működéshez — pozitív hoz­zájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentu­mában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok test­véri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, mű­szaki-tudományos együttmű­ködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozzá a kom­munista és munkáspártok ál­tal kitűzött társadalmi-gaz­dasági feladatok sikeres meg­oldásához, a KGST-tagor­szágok testvéri együttműkö­désének megszilárdításához, a KGST nemzetközi tekinté­lyének és befolyásának nö­vekedéséhez. A KGST XXXI. üléssza­kának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. (MTI) Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség háromnapos hivatalos baráti látogatásá­nak befejező aktusaként teg­nap délután Bukarestben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke aláírta a két párt és ország barátságának együttműködé­sének elmélyítését előirány­zó közös közleményt. Ezt követően a Köztársa­sági Palotában román—cseh­szlovák barátsági nagygyűlést tartottak. A gyűlésen beszé­det mondott Nicolae Ceauses­cu és Gustáv Husák. GENF Tegnap Genfben megtar­tották a hadászati fegyver- rendszerik korlátozásáról folyó tárgyalásokon résztve­vő szovjet és amerikai kül­döttség soronkövetkező talál­kozóját. VARSÓ Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívá­sára június 27-én Lengyelor­szágba látogat Willy Brandt, a nyugatnémet SPD elnöke. MOSZKVA Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­ter tegnap Moszkvában fo­gadta Bíró József magyar külkereskedelmi minisztert. A baráti beszélgetésen meg­vitatták a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejjődésének kérdéseit. HÁGA A holland parlament meg­kezdte a vitát a kormány elő­terjesztéséről, amely az or­szágban élő dél-malukuiak helyzetével, a malukuiak által végrehajtott legutóbbi ter­rorakciókkal foglalkozik. NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára július 25-én egyhe­tes hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba uta­zik. A pekingi kormány ne­vében Huang Hua külügymi­niszter, Kína volt ENSZ- nagykövete hívta meg a vi­lágszervezet főtitkárát. PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában fogadta Cyrus Vance amerikai kü­lügyminisztert, aki az OECD Miniszteri Tanácsának ülése alkalmából érkezett Párizsba. BONN Egy hónapon belül harmad­szor utazott Párizsba Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter. Ezúttal nem azért, hogy a francia vezetőkkel tanácskozzék, ha­nem hogy találkozzon az ott­tartózkodó Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszterrel. KAIRÓ A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet Kairóban kiadott tájékoztatója szerint az iz­raeli megszálló hatóságok az utóbbi napokban tömeges le­tartóztatásokat hajtottak vég­re Ciszjordánia arab lakossá­ga körében Az izraeli börtö­nökben ez idő szerint arab hazafiak ezrei sínylődnek. Többségüket a PFSZ-szel va­ló együttműködéssel vádol­ják. WASHINGTON Befejezte tiltakozó meg­mozdulását az a huszonnyolc chilei asszony és férfi, aki az elmúlt hét eleje óta éhség- sztrájkot folytatott az ENSZ Latin-Amerikai Gazdasági Bizottsága santiagói épületé­ben. Akciójuk célja az volt, hogy a világ közvéleményé­nek figyelmét ráirányítsák a chilei politikai foglyok nyom­talan eltűnésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom