Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
1977. június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Belga, svájci, norvég, svéd és olasz cégeknek szállít női és férfi korcsolyacipőket a jászsági Cipőipari Szövetkezet. Ezévi exportjuk 90 ezer pár, ami a népgazdaságnak mintegy 45 millió forint értékű valutát jelent. Képünk a felsőrészkészitő műhelyben készült Gépészképző Tiszaföldváron Új technológia a soproni sörgyárban A soproni sörgyárban fél éve tartó technológiai kísérletet fejeztek be ezekben a napokban, amelyet a gyár az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen hajtott végre. A kísérlet során szabadban telepített erjesztő tornyokban nyomás alatt, magas hőmérséklelen végezték az erjesztési folyamatot. A kísérleti időszakban külön a téli és a nyári hőmérsékleti viszonyok között több ízben edenőrizték az érlelési folyamat különböző fázisaiban a készülő sör minőségét. A kísérlet kedvező tapasztalatókat hozott. Megállapították, hogy míg a hagyományos eljárással 30 napig is eltart az erjedés, ezzel a módszerrel egy hét alatt sörré érlelődik az alapanyag. Ezenkívül gazdaságosabb is az eljárás, mivel a tornyokat a szabadban helyezik el, ezért nincsen szükség erjesztő épületre. A következő években újabb négy tartályt állítanak munkába a gyárban, s akkor már évi sörtermelésünk felét ezzel a korszerű eljárással gyártják majd. Az itteni tapasztalatok alapján a most épülő szentesi sörgyárban ezt a technológiát alkalmazzák és a szabadba telepítik az erjesztő berendezéseket. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetet két évvel ezelőtt jelölte ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai kara tangazdaságává. Az üzem vezetői a főiskola irányítóival karöltve elhatározták, erejükhöz mérten a lehető legjobb körülményeket teremtik meg ahhoz, hogy az iskolapadot gyakorlati tudással is jól felvértezett ifjú szakemberek hagyják el. A gazdaság munkáját megkönnyítette, hogy már a megállapodást megelőzően is hosszú éveken keresztül szoros volt a kapcsolat Mezőtúr és Tiszaföldvár között. Kölcsönösen figyelemmel kísérték egymás tevékenységét, mindketten segítségére voltak a másiknak az eredmények elérésénél. Nem volt véletlen tehát, hogy a MÉM a Lenin Tsz-re bízta a gépészek gyakorlati képzését, a korszerű ismeretek oktatását. Természetesen az együttműködés mind a főiskolai kar, mind pedig az üzem részére előnyös. A gépészjelöltek olyan gazdaságban szerezhetnek technikai, technológiai, üzem- és munkaszervezési, valamint vezetési ismereteket, amely nemcsak a megyében, hanem az országban is a mezőgazdaság élvonalába tartozik. De nem jár rosszul a szövetkezet se, hiszen azon túl, hogy a kampánymunkákban — mint például az aratás, az öntözés vagy az őszi betakarítás — mindig számíthatnak a mezőtúriakra, a főiskolások megismerik a tsz-t és nem egy közülük diplomaosztás utón sem szakad el tőlük. A diákok kétféle minőségben fordulnak meg Tiszaföldváron: először év közben az úgynevezett hetesi, majd pedig a nyári gyakorlaton. Az előbbinél a növénytermesztés, állattenyésztés gépeivel, technológiáival barátkoznak és a szolgáltató, javító, karbantartó, valamint az „üzemelést” vezető szakemberektől leshetnek el hasznos ismereteket, utóbbinál az akkori teendők diktálják a feladatokat. S, hogy mennyire hasznos az elmélet mellett a gyakorlat, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy így derült ki: a főiskolát végzettek — egészen 1976-ig — nem tanulták meg a traktorvezetést. Már pedig igazán jó szakember csak akkor lehet valaki, ha a mesterség apró fortélyaival is tisztában van. Ezért szerepelt a kari tanácsülés napirendjén a gyakorlati oktatás kiszélesítése, ugyanis mind a főiskolának, mind pedig az üzemnek ugyanaz a célja: minél több magas fokú képzettséggel rendelkező vezetőt adni a mezőgazdaságnak. * * * A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban a gyakorlati oktatásban kifejtett tevékenységéért a tiszaföldvári Lenin Tsz-t a Nagyváthi János emlékplakettal tüntette ki. — bá — Harcban a zajjal A Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben önálló laboratórium foglalkozik az egyik leggyakoribb munkahelyi- és környezeti ártalommal: a zajjal. A szakemberek érzékeny műszerekkel „feltérképezik” a zajforrásokat, és megtervezik a védekezés módját is. Képünkön: az Iparművészeti Vállalat kazánházában végeznek méréseket. Ülést tartotta KISZ Központi Bizottsága Tegnap délelőtt összeült a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztály- vezetője. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a részvevőket a párt Központi Bizottságának június 22-i ülésén hozott határozatokról. A KISZ KB a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban Deák Gá- borhak, a KB titkárának előterjesztésben megvitatják a tavaszi beszámoló és az akcióprogramot elfogadó taggyűlések tapasztalatairól szóló jelentést. Pásztor Gabriellának a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalják az 1976/77. év; ifjúsági parlamentekről szóló jelentést. Csepegtető öntözés A csepegtető öntözés módszerét és a hozzávaló berendezéseket dolgozták ki és készítették el hazai anyagokból az elmúlt évben a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátban. Az öntözőberendezés „lelke” egy PVC csőhöz csatlakozó műanyag spirál cső, amelynek hosszúsága változtatható. A szőlőre és gyümölcsösre kiválóan alkalmas csepegtető öntöző berendezésekből — amely kevés vizet használ fel és jó hatásfokkal dolgozik — eddig mintegy tíz tonnányit készítettek a kazincbarcikai gyárban. Az összesen mintegy száz kilométer hosszúságú vezetékrendszert a hazai kertészetekben és szőlőkben használták fel. Hz új miniszterek életrajza Dr. Ábrahám Kálmán Dr. Ábrahám Kálmán 1931- ben született Budapesten. 1951 óta a párt tagja. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett, műszaki doktor. Az Űt- és Vasúttervező Vállalat magasépítési irodájának vezetője, majd 1964-től a vállalat műszaki igazgatója volt. 1970-ben lett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetője, 1974-ben nevezték ki közlekedés- és postaügyi államtitkárrá. 1971. óta címzetes egyetemi docens, több szakkönyve jelent meg. 1977-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Trethon Ferenc Dr. Trethon Ferenc 1923-ban született Egerben. 1948-tól a párt tagja. Első munkahelye a Komlói Szénbányáknál volt, később a Bánya- és Energiaügyi, majd a Szénbáityászati Minisztériumban dolgozott. 1957-től 1974-ig a Nehézipari Minisztérium pénzügyi és revizori főosztályát, illetőleg közgzadasági főosztályát vezette. 1974-ben nevezték ki pénzügyminiszter-helyettessé. Dr. Trethon Ferenc 1969-től címzetes egyetemi docens, tagja a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági és Szervezéstudományi Bizottságának, elnöke az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ipargazdasági bizottságának. Tagja a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének. 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1974-ben Eötvös Lóránd díjat kapott. ÍGY TELNEK A NYÁRI NAPOK Talpalatnyi földeken Az első tavaszi napsugár már a vikendháznál, a kiskertben találja a száz-, százötven négyszögölnyi kertek „urait”, ahogyan manapság nevezik őket, a hobbisokat. Nézegetik, mikor kell permetezni, metszeni, égetik az avart, ássák a kertet. Ilyenkor júniusban már katonás rendben sorakozik egymás mellett a répa. a petrezselyem a bab. A szolnokiak kedvelt pihenőhelyén, a Holt-Tisza partján, még hétköznap is sokan kapálnak, gyomlálnak, a nyaralók körül. Nyugdíjban Nagy Pál két éve nyugdíjas. Nemrégiben vette a 150 négyszögöl kiskertet, most épít rá szerszámos házikót. — Mi nem megyünk a piacra a levesbe valóért. Mindennap kibiciklizek, viszek haza borsót, zöldséget. Terem itt annyi, amennyi az egész családnak elég. Viszek a lányoméknak, .fiaméknak is, mindenütt rövid a pénz, jól jön, ami a kertben terem. — Piacra is jut? — Azért annyi nincs! Mindenből egy kevés. Van uborka, káposzta, bab, karfiol, most érik az eper. A nyakamba ugrottak az unokáim, mikor vittem este a friss epret! De szívesen vannak itt is, meg-meg csipegetik a borsót, mint a madarak. Meg aztán a telek leszalad a Tiszáig, ott eljátszanak egész nap. — Sokat van a telken? — Igen! Minden reggel kijövök, kertészkedem egy keveset, kell a mozgás az öreg csqntoknak, A munka élteti az embert. Szolnokon, a Pálma utcában lakunk, de ott annyira beépült minden kert, a sok garázs elveszi a helyet, alig jut valameny- nyi veteménynek. Ide meg gyakran kijön a feleségem is bu'sszal. Este hazavisszük a másnapra valót, s mikor elrakom a szerszámokat, mindig azt nézem, mit csinálok holnap. Tanulmányi szabadságon Retter Béla, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat titkárságának vezetője, szintén a nyaralóban van. — Tanulmányi szabadságon vagyok — mondja — a sok tanulás után jól esik a kertészkedés. A saját keze munkáját sokra becsüli az ember. Ha kijövök, az az első, hogy végigmegyek, megnézem, mi mennyit nőtt. Szerintem, aki a nyolc órát a négy fal között tölti, annak igazi kikapcsolódás a fizikai munka. Szeret itt lenni az egész család, általában hétvégeken, de néha délutánonként is kijövünk. — Nagyon szép a kertjük, sokat dolgoznak benne? — Száz négyszögöl az egész, ősszel a fiaim meg a vejeim egy nap alatt felássák. , Ilyen kis területen nagyon fontos a beosztás, hogy mit hová ültetünk. Felsőfokú mezőgazdasági technikumot végeztem, de a folyamatos ismeretszerzésre is szükségem van, előfizettük a Kertészet és Szőlészet folyóiratot. — A család? — Tizenhatan vagyunk az unokáimmal, de a konyhára való mindig megterem. Amikor a piacon 80 forint volt az eper, mi már szedegettük. Hétvégeken itt főztünk, de a legjobban azt becsüljük, hogy minden friss, ennek még az íze is más! Gyermekgondozási segélyen Fónagy Imréné postai dolgozó másfél éves kislányával, Emesével játszik a kertben. — Itt minden őérte van — mondja. — Nagyon beteg volt, s itt, a napon, a levegőn gyógyult meg. Neki csináltuk a férjemmel a fóliasátrat is, hogy előbb legyen paprika, paradicsom, — s mutatja az alig hat méternyi mintakertjét. Aztán végigvezet mindenütt. Eper, málna, répa, uborka, kapor. — Átjárunk egymáshoz, mi kertesek. Megbeszéljük, mit hogyan kell vetni, mivel kelj permetezni, palántákat is cserélünk. Nekem az idén sok volt a paprika, átadtam másnak. Jóban vagyunk mindenkivel, a szomszédunkkal közös permetezőnk van. — Mit szokott csinálni idelenn Emese? — Jó dolga van. Külön pázsitot ültetnek neki. Homokozója is van. Mi bent lakunk Szolnokon, a Kun Béla körúton. Nem mondom, hogy a Zagyva-parton nem lehet napozni, de itt jobb, csendesebb. * * * így telnek a nyári napok a szolnoki „végeken” az 1200 „hobbin”. Fekete Judit
