Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

1 XXVIII. évf. 147. 1977. június 24., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót;- Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a párttagsági könyvek cseréjének végre­hajtásáról szóló összegező jelentést;- Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a kulturális poli­tika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zetet. Megállapította, hogy bár a szélsőséges imperialista körök megélénkült tevékeny­sége következtében az eny­hülési folyamat lelassult, a nemzetközi élet fejlődésének meghatározó irányzata vál­tozatlanul a békés egymás mellett élés, az enyhülés. 1. A Központi Bizottság rá­mutatott: az emberiség jö­vőjének sorsdöntő kédése a világbéke megőrzése. Min­den nép alapvető érdeke a katonai költségvetések csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes eltiltása, a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése, új tömeg- pusztító eszközök előállítá­sának megakadályozása. A Magyar Népköztársaság a testvéri szocialista országok- gal együtt támogatja a le­szerelési világértekezletnek — és ehhez vezető lépésként — az ENSZ leszerelési kér­désekkel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakának megtartá­sát. A Központi Bizottság is­mételten hangsúlyozta egyet­értését a Szovjetunió konst­ruktív leszerelési javaslatai­val, kezdeményezéseivel. Ki­fejezte a magyar kommunis­ták, egész népünk óhaját és bizakodását, hogy a hadá­szati fegyverek korlátozásá­val foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon a reali­tások figyelembevételével és az egyenlő biztonság elvé­nek tiszteletben tartásával sikerül újabb megegyezésre jutni. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi enyhülés kiterjeszté­sében nagy jelentőségű az európai földrész biztonságá­nak megszilárdítása. A hel­sinki értekezlet óta eltelt időben megkezdődött a zá­róokmány ajánlásainak meg­valósítása. Üjabb erőfeszíté­sek szükségesek az államok közötti politikai kapcsola­tok a bizalom további erősí­téséért, a megkülönbözteté­sektől mentes gazdasági együttműködés bővítéséért, a kulturális együttműködés fejlesztéséért, a népek kö­zeledéséért. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész konst­ruktív módon hozzájárulni a I. belgrádi találkozó munkájá­hoz, kifejezte reményét, hogy a jugoszláv fővárosban június 15-én megkezdődött tanácskozás eredményesen készíti elő az érdemi tárgya­lásokat. 3. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott legutóbbi külpolitikai lépéseinkről. Megállapította, hogy a hel­sinki záróokmányban foglal­tak valóra váltását, az euró­pai biztonságot és a külön­böző társadalmi rendszerű államok együttműködését jól szolgálták hazánk és az egyes tőkésországok közötti magasszintű találkozók. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának az Olasz Köztársaságban tett hivata­los látogatása erősítette a két ország széles körű kap­csolatait. Az olasz politikai élet vezetőivel folytatott tárgyalásokon kifejezésre •jutott a kölcsönös készség az együttműködés tovább­fejlesztésére. Kádár János látogatása VI. Pál pápánál a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős ese­ménye volt. A látogatáshoz kedvező feltételeket terem­tett, hogy különböző világ­nézetű emberek egyaránt ér­dekeltek Európa és a világ békéjének megőrzésében, valamint az, hogy hazánk­ban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jói fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését elő­mozdította Rudolf Kirchschla- ger osztrák államfő magyar- országi látogatása, valamint Lázár György miniszterel­nök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét eredményesen szolgál­ta a magyar és a norvég mi­niszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatása szoro­sabbra fűzte országaink, né­peink barátságát és együtt­működését. 4. A Központi Bizottság az európai biztonság és együtt­működés kérdései mellett nagy figyelmet szentelt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a magyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni pro­vokációkat, fegyveres táma­dásokat. Megerősítette szo­lidaritását a zimbabwei, a namibiai, a dél-afrikai né­peknek a szabadságért, a fa­ji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. 5. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt tovább erő­sítette internacionalista kap­csolatait a testvérpártokkal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Kommu­nista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság együtt­működésének szélesítését, a két ország népei közti sokol­dalú kapcsolatok elmélyíté­sét jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtár­sak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Közpon­ti Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat, amelyek megkötése hozzájá­rul a két ország együttműkö­désének továbbfejlesztéséhez la gazdasági, kulturális és más területeken. Megállapí­totta, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát a szocializ­musért és a békéért folyó harcban. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége baráti kap­csolatai, a Magyar Népköz- társaság és a szomszédos Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együtt­működése, erősödik a két or­szág népeinek barátsága. Az A Központi Bizottság érté­kelte a 'párttagsági könyvek cseréjének végrehajtását, és megállapította: 1« A XI. kongresszuson el­határozott tagkönyvcserét a pártszervezetek — a Köz­ponti Bizottság 1975 októberi határozatában foglalt elő­írásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális teen­dőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szol­gálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. 2. A párt tagjaival folyta­tott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék voltak politikánkról, a kongresszusi határozatok megvalósításá­ról, a párttagok kötelessé­geiről, a párt életéről, vala­mint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a párttag­ság az egyéni beszélgetések során is reálisan, nagy fe­lelősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak megvalósulásáról. A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesül­nek a lenini normák, a kom­munisták lelkiismeretes, pél­damutató munkával vesznek részt a szocialista építés fel­adatainak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkás­párt eredményesen tölti be együttműködés szélesítésé­hez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Sztane Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látoga­tása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolata­ink fejlesztését és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának megbe­szélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvér­párt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek ta­lálkozói a szovjet, a lengyel, a belga, a finn, a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt veze­tőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs láto­gatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismétel­jen kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a nép­elnyomó fasiszta junta el­len küzdő haladó chilei erők harcával. ö. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tart­ja a szocialista — szociálde­mokrata mozgalom pártjai­val folytatott rendszeres esz­mecserét a közös érdekű kér­désekben, a béke és a biz­tonság megszilárdítása érde­kében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek talál­kozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. II. társadalmunkban irányító, vezető szerepét. 3. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere politikai ta­pasztalatai alapján a követ­kezőkre hívja fel a figyel­met: — Továbbra is nagy gon­dot kell fordítani a párt­építő munkára. A pártba je­lentkezők elé magas erkölcsi és politikai követelménye­ket kell állítani. A tagfelvé­teli -munkát annak tudatá­ban kell folytatni, hogy a pártot körül veszik a szo­cializmust meggyőződéssel építő szimpatizánsok széles tömegei. Közülük egyéni el­bírálás alapján — minden mechanikus kategorizálást mellőzve — a munkások, mezőgazdasági dolgozók, ter­melőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazot­tak legjobbjait kell párttag­gá nevelni. — A párt belső életét be­vált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennek fontos eleme, hogy minden párt- szervezetben mindenkor biz­tosítani kell a párttagok sze­mélyes véleményének szabad kifejtését, és erre a vezető­ségnek munkájában támasz­kodnia kell. Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politika, kérdések­ben véleményt nyilvánítani, s emellett személyes gond­jaikat is megbeszélni. — A párton belüli demok­rácia a párt eredményes (Folytatás a 2. oldalon) Ezzel az új magyar készülékkel végzik a vér vegyhatásának vizsgálatát a szolnoki Hetényi Géza kórház újjáépült gyermek- intenziv osztályán. A súlyos betegek állapotának folyamatos és pontos ellenőrzését teszi lehetővé Fotó: Martin Gábor Kádár János fogadta az NSZK budapesti nagykövetét Kádár - János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fogadta Hermann Kerstinget, a Német Szövet­ségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét; a látogatást a nagy­követ kérte. (MTI) Véget ért a KGST varsói ülésszaka Hazaérkezett a Lázár György vezette küldöttség Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a tanácskozásról Tegnap délelőtt a KGST XXXI. ülésszaka a szer­kesztőbizottság által előter­jesztett dokumentumterve­zetek megvitatásával foly­tatta munkáját. A tanácskozás záróaktu­saként a delegációkat vezető kormányfők, köztük Lázár György a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, aláírta az ülés­szak munkájáról készült jegyzőkönyvet. A tanács ha­tározata értelmében az ülés­szakról szóló hivatalos köz­leményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az aláírást követően Piotr Jaroszewicz, a vendéglátó Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke méltatta a tanácskozás je­lentőségét, majd befejezésül Manea Manescunak, a KGST soronkövetkező XXXII. ülésszakát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót. A KGST Végrehajtó Bi­zottságának soros elnöke Mihai Marinescu román mi­niszterelnök-helyettes lett. * « * Tegnap délután hazaérke­zett Varsóból a KGST XXXI. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A kül­döttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja vezette. A dele­gáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Rácz Pál, külügyminisztériumi állam­titkár, Szita János, minisz­terhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tit­kárságának vezetője és Mei- sel Sándor, a Magyar Nép- köztársaság állandó KGST- képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Púja Frigyes külügyminiszter, Ro- mány. Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke és Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének követtanácsosa. * * '* (A KGST XXXI. üléssza­kának munkájáról dr. Sze­kér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST képviselője nyilatkozatot adott, amelyet a 2. oldalon ismertetünk.) Magas kitüntetés munkásmozgalmi tevékenységért Kónya Lajos nyugalmazott rendőrezredesnek, az MSZMP Központi Bizottsága irodája társadalmi munkatársának 70. születésnapja alkalmából több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenységének, ér­demes és eredményes mun­kásságának elismeréseként a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemren­det adományozta. A kitüntetést Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át. Jelen volt Katona István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB irodájának vezetője,

Next

/
Oldalképek
Tartalom