Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 24. KÖZLEMÉNY a aai rí _ ■ ■ ■ lovo sikerei napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek Dr. Szekér Gyula nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) működésének egyik döntő feltétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia társadalmunkban akkor válik mind teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékenységében a lenini elvekkel összhangban érvényesül a demokratikus szemlélet. — A tagkönyvcsere igazolta a Központi Bizottság korábbi. döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapszervezetek munkájára. A pártmegbízatások rendszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártonkí- vüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására. a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény, hogy a XI. kongresszuson elfogadott országépítő céljaink nemzet^ programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatait. Párton- kívüli szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthetnek pártonkívüIII. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány idő - szerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentését. 1. A Központi Bizottság megállapította: művelődéspolitikánk alapelvei,' amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958-ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányélveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongressizusai. A XI. kongresszusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyi- fátkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és fő feladatait. Az MSZMP a marxizmus— leninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányító munkával, a nem-marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. 2 ■ Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlatú, alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időre megszabják az alápvető felliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömeg- kapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk, megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek s tömegmozgalmaknak. 4. A XI. kongresszus megállapította, hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggésben a tagkönyvcsere során megváltak a párttól azok, akik valamilyen okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követelményeknek! A pártból . ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2,7 százaléka maradt ki. Ugyanezen idő alatt a pártépítő munka azt eredményezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival; a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1976. december 31- én 765 566 tagja volt. 5. A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy párt- szervezeteink a tagkönyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e felelősség- teljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. adatokat. A tudománypolitika és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki és agrár kutatás- fejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és a teclyükai haladás nyomán a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, a verseny- képes termékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakemberképzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetem; kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. 3. A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozatának és a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák közötti színvonal- különbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkásképzés ; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb- időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása, az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskolarendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. 4. Társadalompolitikai feladataink megoldása szorosan összefügg a közművelődés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkincs- csé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán ked.vező változás bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művészeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos feladat művészetünk szocialista eredményeinek kritkiai elemzése, értékelése, új vonásainak bemutatása. A marxista—leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással ösz- szefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet párt- és állami irányításával, a művészetpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhelyek felelős vezetőivel szemben. 5. Művelődéspolitikánk céljai a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg. Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helyt álljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. G. A Központi Bizottság megállapította: értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen folytatódik. * A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Ezenkívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) Dr. Szekér Gyula a Minisztertanács elnökhelyettese Magyarország állandó KGST képviselője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. KÉRDÉS: Hogyan jellemezné a KGST XXXI. ülésszakának munkáját? VÁLASZ: A KGST XXXI. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre magasabb szintű együttműködésének. Ez alkalommal emlékeztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs az ünnepi ülésen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST- nek is, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok új típusú gazdasági együttműködésének, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társadalom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja. Az ülésszak munkatanácskozás volt, amelyen a tagországok közötti együttműködés soronlevő tennivalóival foglalkoztunk. Amint erről a megjelent sajtótudosítások beszámoltak már, áttekintettük a KGST egy évi tevékenységét, a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetét, meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit, megvitattuk a tudományos-műszaki együttműködés időszerű feladatait, valamint az atomenergetikai gépgyártásában megvalósuló együttműködést. PÁRIZS Tegnap reggel összeült az FKP Központi Bizottsága, hogy Meghallgassa a Farncia Szocialista Párt nantes-i kongresszusán' részt vett pártküldöttség beszámolóját a baloldal közös programját aláíró másik nagy párt tanácskozásáról és meghatározza a párt magatartását a kongresszuson elhangzott szocialista állásfoglalásokkal kapcsolatban. DAMASZKUSZ A Szíriái Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatban méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségeit. RABAT A marokkói választások hivatalos végeredménye szerint a II. Hasszán királyt támogató függetlenek abszolút többséget szereztek a parlamentben: az új képviselőházban 264 mandátum közül 140-nel rendelkeznek. Két monarchista párt együttesen további 47 képviselői helyet szerzett. BÉCS A világűr békés felhasználásával foglalkozó ENSZ-bi- zottság Bécsben folyó ülésszakának csütörtöki plenáris tanácskozásán felszólalt a magyar küldöttség vezetője Fodor Zoltán nagykövet. LUSAKA Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter hivatalos látogatásra Zambiába érkezett. Lusaka nemzetközi repülőterén tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Kuba bármilyen szükséges segítséget megad a dél-afrikai felszabadító mozgalmaknak és a frontállamoknak, A beszámolónak ez a vázlatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban munkajellegű volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókra. KÉRDÉS: Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az ülésszak elsősorban a távlat, a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? VÁLASZ: A jövő sikerei, a jelen, napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munkákat hatékonyabban kell végeznünk, különös gondot fordítva nemzetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesítésére. Emlékeztetnék arra: a KGST tavalyi ülésszaka határozatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidolgozni az energia- és nyersanyagfelhasználás, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a közlekedés fejlesztése területén. Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok valóraváltása hozzájárul a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődéséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozásához. ötéves tervünk második évében vagyunk, de máris hozzáfogtunk a következő: az 1981—1985-es évet felölelő tervidőszak munkáinak előkészítéséhez, a tervek nemzetközi összehangolásának megszervezéséhez. Az ülésszak jóváhagyta ennek programját. A tanácskozás során egyöntetű volt a vélemény arról, hogy mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítésének kérdéseivel kell fog- lelkozni. A tanácskozás homlokterében tehát a növekvő energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésének problémái álltak. Az energia- és nyersanyagellátás megoldása nem csupán a szocialista országoknál áll a figyelem középpontjában, hanem a világ minden részében. Rendkívül összetett feladatokról van szó, és éppen ezért a megoldáshoz sokirányú tevékenység szükséges. A XXXI. ülésszak erőteljesen felhívta a figyelmet a belső erőforrások, elsősorban a szilárd fűtőanyagok és a vizienergia maximális hasznosítására, az atomerőművek gyorsított építésére, az energiahordozók feltárását szolgáló geológiai kutatások fokozására. Hasonló nyomatékkai szerepelt a gazdaságos és takarékos fűtőanyag- és energiafelhasználás, az energiaigényes iparágak ésszerű telepítése, s mindennek érdekében a tagországok közötti együttműködés fokozása, az erők egyesítése. A legfontosabb energiahordozók a szén, az olaj, a gáz, az atomenergia. Az elsődleges energiaforrások bővítése mellett napjainkban rendkívül nagy jelentősége van a szóbanforgó energia- hordozók takarékos felhasználásának, a velük való észszerű gazdálkodásnak. Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam népi kongresszusa legfelsőbb titkárságának főtitkára négynapos hivatalos baráti látogatása során Brioni szigetén találkozott Joszip Broz Tito jugoszláv államfővel. BELGRÍD Az el nem kötelezettek javaslata Belgrádban folytatódik az európai biztonsági értekezleten résztvett országok képviselői találkozójának előkészítő szakasza. Kilenc semleges és el nem kötelezett ország képviselői a résztvevők elé terjesztették a tanácskozás fő szakaszának napirendjére vonatkozó tervezetüket, amelyet korábbi konzultációk eredményeként dolgoztak ki. Uymodon az előkészítő szakaszban három napirendi javaslatot vitatnak meg: a szovjet, az angol—amerikai ROMÍNIA Husák vidéki körúton A hivatalos baráti látogatáson Romániában tartózkodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség tegnap Ar- ges megyébe látogatott el. A Gustáv Husák vezette delegáció először a Pitesti Petro- kémiai Kombinátot kereste fel, és megismerkedett a kombinát tevékenységével, és az el nem kötelezett országok tervezetét. Közülük a Szovjetunió által előterjesztett javaslat felel meg leginkább a helsinki záróokmány szövegének és szellemének. A tervezet a legszélesebb lehetőségeket nyújtja arra, hogy az idén ősszel megrendezésre kerülő belgrádi tanácskozás résztvevői valóban őszinte és konstruktív véleménycserét folytassanak valamennyi fontos kérdésben. közeli és távlati fejlesztési terveivel. Ezt követően a csehszlovák delegáció Nico- lae Ceausescu kíséretében ellátogatott a Pitestitől 20 kilométerre lévő „Dacia” autógyárba. A vendégeket a gyár vezetői és dolgozói köszöntötték, majd bemutatták nekik a román autógyártás fellegvárát,
