Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
I 1977. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízmillió forint értékben sportszereket és játszótéri felszereléseket/ícészit évente a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet. Képünkön Tóth Péterné, Bátri Gézáné és Szabó Imréné gyermekhintákat szerel össze Cukorrépa helyett burgonyát Tavaly ősszel hírül adtuk, hogy a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet az idén 200 hektárról 600 vagon burgonyát akar betakarítani. Ez a mennyiség a megye lakossága kétharmadának elég - a vállalkozás nagyon dicséretesnek tűnt. - Csak annyi szépséghibája akadt, hogy a gazdaság a cukorrépa helyett váltott volna át krumpli termesztésére. A cukorrépa maradt. Ennek ellenére még ültethettek volna burgonyát is, gondolhatjuk, hiszen a Tisza II. Termelőszövetkezet AC-ön- tözőteleppei rendelkezik, s a sok milliós beruházás ésszerű kihasználásához intenzív és nem kevésbé „pénzes” növények kellenek —, mint amilyen a cukorrépa és * a burgonya. Hogy e két kultúra közül melyikre van nagyobb szüksége a népgazdaságnak? Csak azt a választ tarthatjuk helyesnek, hogy mindkettőre. Még egy indok tehát, hogy a Tisza II. Tsz- ben legyen cukorrépa és burgonya is. így is lenne, ha szállítani nem kellene. Csakhogy kell, és ez keresztül húzza a számításokat. Ugyanis az üzem, adottságait messzemenően figyelembe vevő vetésszerkezete olyan, hogy amíg a nyári kompányban 1450—1600 vagon fuvarozni valójuk akad, addig ősszel — melléktermékek nélkül — mintegy 4400 vagonnyi árut kell szállítaniuk. Mi ilyenkor a teendő? Természetesen az, hogy a gépesítést az őszi kampányhoz kell igazítani, még akkor is. ha az ilyenkor egyébként is szoros szervezet tavasszal és nyáron csak „lötyög”. És itt a bökkenő, mert a 600 vagon burgonya megtermelése, de főképp a szállítása olyan gépparkot igényelne, amely az év nagy részében kihasználatlanul állna, és így tovább növelné a feszültséget. Tehát akkor nincs más kiút: termelje a gazdaság csak az egyik növényt, a cukorrépát, mint ahogyan ezt most is teszi. A termelő- szövetkezet cukorrépater- mesztésf' gépsora elhasználódott, gazdaságosan legfeljebb az 1977-es évet bírja végig. Akkpr pedig már most dönteni kell, hogyan tovább? Méghozzá annak tudatában, hogy az új berendezések ismét legalább 5 évre megakadályozzák a termelési szerkezet változtatását. Ez ugyan még nem zárja ki azt, hogy az üzem megint cukorrépa gépsorokat vásároljon, de a logikus gondolkodás már igen. A cukorrépát ugyanis szép eredménnyel lehet termelni „száraz” körülmények között, de burgonyát csak öntözött földeken érdemes. Tehát ez utóbbi növény más gazdaságokba való átvállalása sokkal nehezebb — márpedig krumplira nagy szüksége van az országnak és ha a hazai igényeknél több teremne, az exporttal se lenne gondunk. Viszont az is tény, hogy a cukorrépa és a burgonya általában nem „ellenségei” egymásnak. De a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben — ahol ősszel 1100 hektár rizs, 600 hektár szója, 1300 hektár kukorica ésiX a zöldségfélék várják a betakarítást — éppen az előbbiek miatt szerintünk a burgonya termesztése a helyes választás. — braun — Központi telephely épül Speciális gépeket szereznek be Biztató eredményekkel és visszatérő gondokkal teli félesztendőről készített szárrfvetést Jászárokszállá- son a Hímző és Szőnyegszövő Szövetikezet. Női blúzokat, perzsa és torontáli szőnyegek szövésével teljesítet- zett térítőkét készítő szövetkezet az év első felében 14,5 millió forintos árbevételi tervét 1 millióval túlteljesítette. A szövetkezet termékei iránt az utóbbi években megnőtt a kereslet. A népi díszítőművészetünket bemutató, szép hímzésű női blúzokat például jól ismerik Angliában és Svédországban, az NSZK-ban, Hollandiában. Az újabb megrendeléseket a szövetkezet csak a termelés növelésével tudja kielégíteni. Ehhez pedig üzembővítésre. gépesítésre, korszerűbb technológia bevezetésére lesz Szükség. Ezt a célt szolgálja a 10 millió forintos költséggel épülő központi telephely. Az új létesítmény korszerűen felszerelt konfekció-előkészítő, szabász műhelycsarnokokból, irodahelyiségekből, raktárakból áll. A műhelyekben mintegy másfél millió forint értékű speciális gépek segítik majd a munkát. A központi telephely átadását augusztus 20-ra tervezik. Előnye lesz, hogy egy helyre kerülnek a szövetkezetnek eddig egymástól távoli telephelyei. A kedvezőbb feltételek között a szövetkezet 1978-ban több mint 32 millió forint termelési érték előállítását tervezi. — ia — Fehérjék takarmányozásra A KGST fehérjegazdálkodás tudományos egyesülés tagországainak képviselői tegnap a viszneki Béke Termelőszövetkezetben szakmai bemutatón vettek részt. A szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és az NDK- beli szakemberek részvételével lezajlott bemutató és tanácskozás napirendjén takarmányozásra alkalmas új fehérje nyersanyagok kutatása, illetve az ezek feldolgozásához szükséges új technológiák kialakítása szerepelt. A témában egvüttműködési megállapodás született, az erről szóló államközi szerződést ugyancsak a tanácskozáson írták alá. LEHET PÁLYÁZNI Tetőtéri gáztüzelésű kazántelepek Az országos műszaki fejlesztési bizottság, a Nehézipari Minisztérium országos energiagazdálkodási hatósága, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium energiaracionalizálási célprogram bizottsága, Budapest Főváros Tanácsa közmű- és mélyépítési főigazgatósága, ingatlankezelő vállalatok társulása (Székesfehér- yár) — a Kommunális Beruházási Vállalat lebonyolításában — országos pályázatot hirdet tetőtéri gáztüzelésű kazántelepek tervezésére. A pályázat célja, hogy épületcsoportok és egyedülálló közintézmények tetőtéri gázkazántelepének létrehozására adjon megoldásokat, amelyek szerint később típustervet lehet kialakítani. A tervpályázati kiírást az érdeklődők már átvehetik a Kommunális Beruházási Vállalatnál (1014. Budapest, 1. kerület Dísz tét 17.), s ugyanide kell postán elküldeni a kész pályaműveket legkésőbb október 3-ig. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 530 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb november 15-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. Lapszabász gép Korszerűsítik az „üvast” A munkaegészségügy és a munka megkönnyítése szempontjából is egyaránt jelentős az a fejlesztés, amelyet a Miskolci Avas Bútorgyárban most a minőség javítása érdekében végeznek. A gyárban egy úgynevzett lapszabász gépet és egy felületkezelőt építenek be. A görgősínes félautomata lapszabászgép kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, az öntő és felületkezelő sor pedig a ko rábbinál jobb, korszerűbb felületkezelő eljárásokat tesz lehetővé, Cseresznyeszü rét Ha valaki megnézné hazánk összes munkhelyén a szabadságos kartonokat, meggyőződhetne róla, hogy a Nagykörűben születettek vagy hozzátartozóik, június és július dereka között minden évben legalább 3—4 nap szabadságot vesznek ki. Állításom természetesen csak becslésen alapszik. Az azonban pontos adat, hogy e Tisza-menti községnek az ötvenes évekig 4600 lakója volt, most viszont alig több mint 2500. Az is igaz, hogy Nagykörű minden nyáron, az említett időpontban visszanyeri eredeti létszámát, sőt olykor meg is haladja azt. Ez az időszak a cseresznyeszüret néhány hete. Ilyenkor a forgalom szinte nagyvárosi méreteket ölt, s a hazalátogatók különféle járműveinek nélkülözhetetlen tartozéka a csomagtartó... Adódik mindez abból, hogy Nagykörűben terem az ország legjobb, legkitűnőbb minőségű, ma már Európa- szerte híres cseresznyéje. A hazai exnort fele innen származik: évente mintegy 60— 70 vagonnal visznek külföldre. A cseresznyének a falu határában is sok fajtája van, de köztük csak a Germens- dorfi — vagy ahogyan ott nevezik: a Gersmen(!) — a sztár. Átmérője nem ritkán meghaladja a három centimétert. A „leg”-eknél tartva azt sem lényegtelen megemlíteni, hogy ebben a Szolnok megyei községben a Forráspartnak nevezett dűlőn fekszik az ország legnagyobb, egybefüggő cseresznyéskertje. Ez a té- eszé. Területe mintegy 100 holdnyi. A háztáji kertek innen nem messze a Homokon, illetve a falu szélén az öregszőlőben találhatók, s azok is kitesznek körülbelül 250 katasztrális holdat. Tavasszal, virágzás idején nem mindennapi látványt nyújtanak az ültetvények. Különösen a Forráspart megkapó. Nem nehéz elképzelni, hogy amikor 14 ezer fa egyszerre bont virágot, a szó szoros értelmében bódító illattal telik meg a környék levegője. Cingler Andrásnak, a té- esz brigádvezetőjének mindez természetes. Ebben nőtt fel. Ö inkább azzal törődik, hogy talál-e a fákon tetveket, szövőlepke-fészket. A briga- déros szívesen beszél munkájáról a nagykörűi cseresznye történetéről. — Nálunk a cseresznyefákat a századforduló elején kezdték ültetni. Én 1935 óta foglalkozom csonthéjasokkal. Az itt látható 14 000 fa persze csak hét—nyolc éves telepítés, vagyis még csak most fordul termőre. Cingler András és Nagykörűnek szinte minden fiatalja, öregje szóba hozza Petrovay Györgyöt, az Osztrák—Magyar Monarchia egykori főkertészének a nevét. Ez a különcként emlegetett, sajátságosán gondolkodó „kilenc ágú koronás” báró nagy faiskolát tartott fent s a falubélieket alkalmazta mindenféle munkára. A gyümölcs- termesztés fortélyaiba igyekezett beavatni a legügyesebb napszámosokat, de rá kellett ébrednie, hogy az alföldi szegény embert az állattenyésztés, a takarmány- és a gabonatermesztésen, az e célra megálmodott talpalatnyi föld árának összeku- porgatásán kívül semmi más nem érdekli. Végül is „csel”-hez folyamodott : „véletlenül” őrizetlen hagyatta a mustrafákat — a kisebb értékű csemetéket nevezték így —, s rögvest akadtak tolvajok. Előfordult, hogy a lopást jelentették neki. Olyankor a nyomozást , személyesen vezette, de büntetés csak akkor várt a tettesre, ha az elcsent fákat nem ültette el. A húszas évek elejére így aztán már takaros kis gyümölcsösök, főként cseresznyés ligetek virítottak a Forrásparton, a Homokon és az Öregszőlőben. Ezt követően még tíz esztendő kellett ahhoz, hogy a városi kofák felismerjék a nagykörűi cseresznyében rejlő, búsás haszonnal járó üzletet. Előbb egy-két kereskedő jelent meg szüret táján a faluban, de azután már csőstül jöttek. Kilójáért 32 fillért adtak, majd kaptak érte Pesten hetvenkettőt. Barát József, tanácselnök. Negyvenöt éves, s immár több mint két évtizede áll a falu élén. A múltról kérdezem, ö mosolyogva inkább a jelenre próbálja terelni a szót: — Községünkben mi a cseresznyére építjük a szocializmust. Nálunk ez a gyümölcs a jólét egyik alapja .. . Emlékeztetem. Volt idő. amikor veszélybe került a nagykörűi cseresznye. Rábólint, és lassan kibontakoznak szavai nyomán egy nagyon gondterhes, átmeneti korszak eseményei. — Bizony, az ötvenes években, a téesz szervezéskor a helyi vezetőség néhány tagja úgy foglalt állást, hogy a cseresznyefákat mind ki kell szedni. Az érv — utólag is elismerem — igen nyomós volt: szüret táján alig akadt ember, aki a téeszben dolgozzon. Júniusban közös földek elnéptelenedtek, csak a Homokon, az öregparton folyt a munka. Ha belegondolunk, a falu lakosait is meg lehetett érteni: a szövetkezet akkoriban nagyon gyengén fizetett, viszont a cseresznyéből mindenki pénzt csinált. Végső soron Nagykörűnek a fák akkor is milliókat hoztak. Sok-sok gyűlés, megannyi vita zajlott — a cseresznyefák vagy a szövetkezet virágzása fontosabb-e? Én azt mondtam: mind a kettő! A kiirtás mellett szavazók, ha nehezen is, de belátták, hogy a Tisza és a Tárná által lerakott drága, lőszös, barna homokot nem szabad elfú- vatni a széllel. Olyan hiba lett volna ez, amit az utókor soha nem bocsátana meg. (Folytatjuk) Séra Sándor Blúzok a Szovjetunióba, csipkék Japánba 0 25 éves karcagi szövetkezetből A karcagi Háziipari Szövetkezet az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A negyedszázad alatt a környező községekből és a szomszédos Hajdú-Bihar megyéből több mint ötszáz ügyeskezű asszony kapcsolódott bedolgozóként a szövetkezethez. Tavaly 20 millió forint volt termékeik árbevétele, ebből 12 milliónyi az export. A karcagiak hazai és külföldi piacra egyaránt szállítanak. Régi vásárlójuk a HUNGAROCOOP és a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, közvetett exportjukat a Budapesti Háziipari Szövetkezet és a Főnix Szö- vezetkezeti Közös Társulás bonyolítja. Legjelentősebb honi vevőjük a Népművészeti Vállalat, amely saját boltjaiban árusítja a karcagiak termékeit. Hogyan kerülnek a blúzok Moszkvába és Tokióba? Leggyakrabban úgy. hogy a külkereskedelmi vállalatok üzletkötői 15—20 darabos mintakollekcióval felkeresik a leendő partnereket és bemutatják a karcagi mellett sok más szövetkezet termékeit is. Ha a mintadarabok megnyerik a vásárlók tetszését. mindiárt megkötik a szerződést. Ha a vevőknek valamilyen különleges kívánságuk .van^ akkor aszerint elkészítik az újabb mintadarabot. Ezek után legtöbbször a megrendelés következik; volt már olyan is, hogy csak tíz darabra, volt hogy több ezerre. A karcagiakról tudják, hogy gyorsan dolgoznak, és a sürgős megrendeléseknek is eleget tesznek. A gyorsszolgálat útján közvetlenül szállítanak a világ sok tájára. A szövetkezet 1960 óta rendszeresen exportál. A vert csipkének Japán, a varró részlegben készült ruháknak a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója. A tőkés exportot a divat változásai nagyon befolyásolják, ezért mindig újítják a kollekciókat, és felmérik, hogy melyik országban mit keresnek. A divat- irányzatokat is megpróbálják követni, főként fazonban és anyagban, de biztos márkát a népművészek által tervezett minták jelentenek. Ugyanez igaz a magyar vásárlóra, a Népművészeti Vállalatra is. Egy-egy új terméket bemutatnak a vállalatnak és ha az sikerrel jár, a következő negyedéves szerződésben már szerepel is. A bébiruhák, blúzok 80 százaléka, az asztalterítők, faliképek egynegyede, a vert csipkének pedig öt százaléka kerül külföldre, a többi a hazai boltokba. A karcagi szövetkezetnek jó kapcsolata van vevőivel. A segítő szándék sohasem hiányzik egy-egy szerződés módosításnál vagy postamunkánál sem.- fj Együttműködés Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének meghívására Budapestre érkezett Ion Popescu-Puturi, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának a tagja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Történeti és Társadalompolitikai Intézetének igazgatója. A látogatás során megbeszélésekre került sor a két intézet közötti együttműködés kérdéseiről. Hegesztő (Fotó: T. K. L.)
