Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 18. Fagylalt-, sör- és gyümölcsszezon Hosszú sorokban kígyózik a nép a cukrászdák előtt. Fagylaltra várnak, erre a közkedvelt nyári csemegére, melyet a többség szeret, de azért vannak ellenzői is. Egyesek torokgyulladásért te­szik felelőssé, mások szerint erősen hizlal és vannak, akik fagylaltmérgezéstől tartanak. Vajon mi az igazság, mennyi alapja van ezeknek az aggo­dalmaknak? Kétségtelen, hogy a „fagyi" nem tartozik a nélkülözhetet­len, biológiailag értékes táp­lálékok közé. Élvezeti cikk, melyet kizárólag kellemes íze és hűsítő, üdítő hatása miatt fogyasztunk. Nincs rá feltétlenül szükség, de miért tagadnánk meg magunktól, ha egyszer jólesik? A fagylalt önmagában nem okoz torokgyulladást. A he­lyi hideghatás azonban elő­segítheti a kórokozók megte­lepedését, csökkenti a nyál­kahártya védekezőképességét. Ezért, aki a legcsekélyebb meghűlés tünetét észleli, az már legyen óvatos és ne fa­gyizzon! Különösen a gyere­kek között vannak érzékeny torkúak, akik gyakran köhög­nek, könnyen megfáznak. Többnyire garatmandula-túl- tengésük vagy idült mandu­lagyulladásuk van, s előbb- utóbb valószínűleg műtétre lesz szükség. A fagyizás ad­dig is meggondolandó! A 4 évesnél kisebbeknek minden­képpen helyesebb „meleg fagyit”, azaz tejszínhabot venni. A felnőtteknek és a nagyobb gyerekeknek — ha különben egészségesek — a fagylalt nem árt. Hizlaló hatásuk elsősorban a magas szénhidrád-tartalmú ételeknek, az édességeknek van. A túlzásba vitt fagyizás nem fér bele a szigorú fogyó­kúrába, bár még mindig ki­sebb „bűn”, mint például a franciakrémes. A fagylalt azonban nem alkalmas so­vány, vézna, étvágytalan gye­rekek meghizlalására. Külö­nösen arra ügyeljünk, hogy a rendes étkezések előtt ne fa- gyizzanak! Az édesség ugya­nis még maradék étvágyukat is elveszi, és utána már csak túrkálnak a tányérban. Le­gyen inkább a fagylalt ösz­tönző, melyet jutalmul kap­nak a becsülettel elfogyasz­tott ebéd, vagy vacsora után. Végül ejtsünk néhány szót a fagylaltmérgezésről! Olyan­kor fordulhat elő, ha a fagy­lalt alapanyagai közül vala­melyik — általában a tojás, esetleg a tej — kórokozókkal fertőzött. Gyümölcsfagylaltok készítéséhez tejet és tojást nem használnak. A fagylalt­mérgezést ezért csaknem mindig vanília-, néha kakaó­vagy kávéfagylalt okozza. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben csak gyümölcs­fagylaltot merjünk enni. A megelőzés elsősorban a cuk­rászok lelkiismeretén és a közegészségügyi ellenőrzésen múlik. Magunk annyit tehe­tünk, hogy csak megbízható, tiszta cukrászdában vásáro­lunk, ahol láthatóan megtart­ják a higiénés előírásokat. A férfiak nagy része tik­kasztó nyári napokon nem citromfagylaltról álmodo­zik, hanem egy korsó jó, hi­deg, habzó sörről. Valaha a kocsmárosok úgy reklámoz­ták ezt a kitűnő italt, hogy folyékony kenyérnek nevez­ték. Ez annyiban igaz, hogy a sörnek meglehetősen nagy a kalóriatartalma, -tehát nem­csak folyadékbevitelt jelent, hanem tápláló is. Aki hízás­ra hajlamos, annak éppen ezért ajánlatos különösen mértékletesnek lenni a sörö­zésben. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sör is szeszes ital. Mérték nélküli vedelése ugyanolyan káros következményekkel járhat, mint az alkoholizálás egyéb formái. Autóvezetés közben a sörfogyasztás is tilos és a gye­rekeknek sem helyes adni belőle. Az égetett szesszel — rummal vagy whiskyvel — kevert sör, az úgynevezett „matróz-fröccs” pedig már nem is a fülledt melegben szomjazok, s a békésen poha- razgatók itala, hanem az al­koholistáké. A gyümölcsök a nyári idő­szak legértékesebb táplálékai. Sok vitamint és ásványi sót tartalmaznak, olyan anyago­kat, melyekre a szervezetnek feltétlenül szüksége van. Ka­lóriatartalmuk — a banán és a szőlő kivételével — vi­szonylag csekély, így a fogyó­kúrázóknak is nyugodt lelki­ismerettel ajánlhatjuk. Fo­gyasztás előtt a gyümölcsöt mindig gondosan mossuk meg, a héjára ugyanis kór­okozó baktériumok és az em­beri szervezetre is káros per­metezőszer-nyomok tapad­hatnak. Bármennyire finom is a fa­gyi, bármilyen jólesik egy üveg hideg, habzó sör, a gyü­mölcsöt, az abban lévő érté­kes tápanyagokat egyik sem pótolhatja. Dr. Péteri Miklós Áz ápolt kéz és köröm Az ápolt, tisztántartott kéz és köröm elengedhetet­len feltétele a jó megjele­nésnek. A gondozatlan kéz. a gyászkeretes köröm a leg­szebb öltözék, a leggondo­sabb kikészítés hatását is elronthatja. A kéz ápolása nem luxus. Akármilyen munkát végez valaki, ügyelhet keze, kör­me tisztaságára. Háziasszo­nyoknak, és azoknak a dol­gozó nőknek, akiknek a ke­zét munkájuk különösen igénybe veszi, még fonto-' sabb feladatuk a kéz ápolá­sa. Széppé, selymessé teszi a kezét, ha citrommal keni be kézmosás után. Ugyan­csak jó hatású az uborka­héjjal való ledörzsölés is. A gondozott kéz ékessége a szép köröm. De a köröm ápoltságán nem csak a lak­kozást értjük. Sőt. A bere­pedezett, töredezett lakk kimondottan rontja az össz­hatást. A köröm ápolása a tisztántartással kezdődik. Amikor kezet mos ne feled­kezzék meg körmeiről sem, használjon körömkefét. S amikor leszárítja a kezét, a törülközővel óvatosan tolja hátra a körömágy feletti bőrt. így mindjárt köny- nyebb a soronkövetkező ma- nikűrözés is. A rózsa helye a kertben A rózsa kedvelt dísznö­vény a kiskertekben. Szin­te mindenütt megtalálható. Sokféle típusa ismert. Ezek szinte kivétel nélkül alkal­masak házikerti ültetésre. Általános érvényű szabályt nehéz adni, másképp kell kialakítani a nyaraló vagy a hétvégi ház és másképp a családi ház díszkertjét. Az épületek közelében, az utak mentén jól mutatnak a mértani alakzatú ágyakba ültetett rózsák. Ha nagyobb a kert, akkor nem szüksé­ges szabályos ágyat válasz­tani. A kert közepén álló, ovális vagy kerek ágyak azonban nem illenek a mai modern házhoz, nyaralóhoz. A rózsaágyak akkor mu­tatósak, ha egy fajtával vannak beültetve. A túlsá­gosan tarka virágágy nem nyújt megnyugtató látványt. A rózsát virágos cserjékkel vegyesen is ültethetjük. Ek­kor a szinhatás kedvéért legalább három tő legyen egy-egy fajtából. Lágyszárú (nyári, évelő) is kerülhet mellé. A rózsa fénykedvelö növény. Ezért fák árnyéká­ba, házak északi faláhaz ne ültessük. Ilyen helyen meg­nyúlik, nem hoz virágot vagy csak keveset. Már ültetéskor gondoljunk arra, hogy a tövek később se akadályozzák egymást a fejlődésben. A megfelelő ül­tetési távolságot nehéz meg­adni, mert a növények fej­lődése függ a trágyázástól, az ápolástól. Később pedig nincs szive a kertbarátnak, hogy ritkítással biztosítsa a jobb feltételeket a rózsának. A rózsát a virágok király­nőjének nevezik. Ügy gon­dozzuk őket, hogy méltók legyenek erre a címre. F. B, A KÁNIKULA DIVATJA Kézenfogva, mégis egyedül Édesapja kezét fogva sétál egy kisfiú az utcán, időnként magyaráz vala­mit, kérdezgeti is közben. Szavai nem nyernek meg­erősítést, kérdéseire nem kap választ. A férfi csak megy elgondolkozva, ta­lán nem is hallja a gye­rek szavait, vagy nem ve­szi figyelembe. Az édesanyja bevásárlásból tér haza. Egyik kezében a kosár, másikkal kislánya ke­zét fogja. Megáll egy kicsit trécselni, hosszú negyedórája beszélget a két asszony sem­mi másra nem ügyelve. A gyerek anyja szoknyáját húz­kodja, mindenképpen szeret­né magára vonni a figyelmet, de nem sikerül. Mintha nem is együtt lennének. Gyakran mondjuk mosta­nában, hogv szülő és gyerek harmonikus kapcsolatát az együtt töltött órák csekély száma, az időhiány teszi le­hetetlenné. Valójában az idő is sokat számít, de nem a leglényegesebb. Inkább az együtt töltött alkalmak mi­nősége-a meghatározó. Hiába van együtt egész nap szülő és gyerek, ha nem létesül közöt­tük kapcsolat. Ha csak egy helyen tartózkodnak, de nin­csenek együtt. Mindketten magányosan töltik el az órá­kat. Még napi fél óra is ele­gendő akkor, ha csak egy­másra figyelnek, ha minden más gondot, dolgot félretesz­nek arra az időre. Az apa szabadnapos. A dél­előttöt két kisiskolás fiának szenteli. Kérésükre uszodába mennek. A gyerekek úszkál­nak, lubickolnak egy kicsit, aztán szeretnék apjukat is bevonni a játékba. Ám a fér­fi lecövekelte magát a me­dence szélén, áztatja a tes­tét, s a fiúk kérésére kellet­lenül azt mondogatja: hagy­jatok békén, menjetek innen! A gyerekek most orvul le-le- fröcskölik, így próbálják ki­ugratni. Hiába visszafröcsköl, s akkor máris bevonták a já­tékba. De az apa nem méltá­nyolja ötletüket, olyan düh­vei ugrik nekik, hogy a gye­rekek riadtan menekülnek, meg sem próbálják még egy­szer a közeledést. A kedvelt kirándulóhelyről utazik haza a család a kisva- súton. A szülők munkahelyi problémát beszélnek meg, a 11—10 éves fiúcska és a kis­lány láthatóan unatkozik az úton. Mit tehetnek? Szóra­koztatják egymást, bohóckod­nak. Képeket vágnak, aztán nagyokat kacagnak. Szülői megfogalmazásban: állandó­an idétlenül vihognak, ami nagyon idegesítő. Á munka­helyi probléma megtárgyalá­sa közepette időnként meg­fegyelmezik őket. Hol az apa, hol az anya dühödik meg, és csattant egyet-egyet a gyere­kek képére. Kár, hogy ilyen keserű szájízzel végződik ez a szép nap. A szülőkben az marad meg, hogy ezek a bü­dös kölykök még a vonaton sem tudnak tisztességesen viselkedni, pedig egész nap kiszaladgálhatták magukat. A gyerekekben a pofonok emléke. Pedig a jóízű csalá­di beszélgetés a vonaton han­gulatos befejezése lehetett volna a napnak. Hisz bármi más probléma igazán várha­tott volna a kicsik lefekvé­séig. Bizonyára kitetszik a fenti példákból is, hogy akkor is lehet magányos a gyerek, ha fogjuk a kezét. Akkor is érez­heti magát nagyon egyedül, ha állandóan vele vagyunk. Mit is kell tulajdonképpen tennünk, hogy akár napi fél­óra alatt is jó és harmonikus kapcsolatot tudjunk vele ki­alakítani? Felnőtt barátunk, barátnőnk is azért áll hoz­zánk oly közel, mert vele minden problémánkat meg tudjuk beszélni, s számítha­tunk megértésére, segítségé­re. Pontosan ezt várja tőlünk a gyerek is, hogy hallgassuk meg. örüljünk sikereinek, értsük meg keservét, bánatát. Oszlassuk el félelmét, talál­jon nálunk biztonságot. S bármi történjék, akármilyen kellemetlenség, ne ítélőbíró­ként álljunk felette, hanem szülői elfogultsággal. Igen! Sokan kárhoztatják a szülői elfogultságot, de egészséges mértékben nem hiányozhat érzelmeink tárházából. Hisz ebből érzi meg a gyerek, hogy valóban a miénk, való­ban hozzánk tartozik. A. L. Derűre is derű Látogatóban Sütfi Andrásnál fl rádió és a tv iövö heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió­ban 17 óra 27 perckor A pályatárs szemével sorozat­ban a regényírói világkép­ről beszél a vendég, Gáli István és a műsorvezető Do­mokos Mátyás. 19 óra 35 perckor kezdődik a környe­zetvédelemről szóló sajtó- konferencia. A Petőfi adón 22 óra 33 perckor a Derűre is derű adásában magyar és külföl­di költők tréfás verseiből hallhatunk összeállítást. KEDDEN a Kossuth rá­dióban 22 óra 20 perckor kerekasztal beszélgetés kez­dődik a mai Kínáról, Mao nevében — Mao nélkül mot­tóval. A televízióban 20 óra 40 perckor Páskándi Géza: Egy ember, aki megunta a bő­rét című komédiáját láthat­juk a Veszprémi Petőfi Szín­ház előadásában felvételről. SZERDÁN a Kossuth rá­dióban 20.00 órakor kezdő­dik sugározni Erkel: Hunya­di László cimű háromfelvo- násos operáját. Az előadás­ban közreműködik a Filhar­móniai Társaság zenekara, a rádió és a Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara. A televízióban 20.00 óra­kor Walter Matthias Diggel- mann: Ketten a tavon című tévéjátékát láthatjuk. A fő­szereplő Mensáros László. A történet egy 16 éves lány eltűnését nyomozza. 21 óra 25 perctől Sütő Andrásnál tehetünk látogatást a tele­vízió segítségével. CSÜTÖRTÖKÖN a Kos­suth rádióban 17 óra 07 perc­kor azokról szól Kapusi Ró­zsa műsora, akik a pult mögött állnak. 18 óra 15 perckor a Kritikusok fóru­ma adásában Illés Endre: Hálókba bonyolódva című kötetét mutatja be Mátyás István. A Petőfi adón 18.00 óra­kor a Görög regékből a Hé- raklész az alvilágban-t mu­tatják be Muraközy Gyula írása alapján a Szigligeti Színház művészei. PÉNTEKEN a Kossuth rá­dióban 16 óra 05 perctől a szülőmegtagadásról szói Szél Júlia műsora. 20 óra 40 perckor a Történelmi figye­lő adása a kelet-európai sa­játosságok történeti gyöke­reit kutatja. SZOMBATON a Kossuth rádióban 9 óra 30 perctől „Amíg szívük dobog ...” címmel előadássorozat indul a magyar szocialista iroda­lom történetéből. Szerkeszti Illés László. 14 óra 05 perc­től összeállítást sugároznak a magyar munkásmozgalom dalaiból. 18 óra 45 perckor bemutatót tart a Rádiószín­ház és előadásában Edmond Rostand: Cyrano de Berge- rac című színművét hallhat­juk Sinkovits Imrével a fő­szerepben. A televízióban 21 óra 20 perckor helyszíni közvetítést láthatunk Vesz­prémből a tévétalálkozó díj­kiosztó ünnepségéről. VASÁRNAP a Kossuth rá­dióban 7 óra 23 perckor Em­lékeztető hangzik el. amely­ben a búzanemesítőkről be­szélget Kispista István. Strandruhák Gembár Olga tervezte ezeket a legújabb strand- öiszeállitásokat (Ez a Divat-bál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom