Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977.Június 1. NAPIRENDEN: EURÓPA BIZTONSÁGA Az épület és alapjai Befejeződtek a szovjet—bolgár tárgyalások Todor Zsivkov kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben ün­nepélyesen átnyújtotta Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnö­kének a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse arany csil­lagát (Telefotó - KS) Egy épületben £r­szetes követelmény, hogy részei jól illeszkedjenek egymáshoz és minden be­rendezés tökéletesen mű­ködjék. Ki tagadhatná azon­ban, hogy az egységes egé­szen belül különleges figyel­őmet követel az alapozás. Ha bajok vannak a fundamen­tummal, bizonytalanná vál­hat az egész építmény. . A bevezető hasonlat, mi­vel nem építészeti-szakmai fejtegetésekbe kívánunk bo­nyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok jog­gal hangsúlyozzák,, hogy a százoldalas, híres Zöld könyvet, az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia záródokumentumát egységes egészként kell ke­zelni, s főleg ilyen módon szükséges átültetni a gya­korlatba. Mindezzel nem el­lentétes, hogy a helsinki ok­mány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az el­ső fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancsolatát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt résztvevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot) tartal­mazza — minden mást meg­előz. Ez nem valamiféle önké­nyes válogatás! Ha jobb és tartalmasabb életet, megfe­lelőbb életkörülményeket kívánunk, a legprózaibb fel­tétel, hogy egyáltalán élhes­sünk. Amikor kontinensün­kön a gazdasági, kulturális tájékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor minde­nekelőtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben le­hetségesek ilyen kapcsola­tok. Hiszen az ókori mon­dás szerint a fegyverek kö­zött hallgatnak a múzsák, s egy nukleáris világégés' köz­vetlen veszélye, vagy éppen a hidegháború jegesen der­mesztő levegője nem nyújt módot a szerteágazó, ter­mékeny, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokra. Annál szomorúbb, hogy a legtöbb nyugati országban éppen a legfontosabbról esik a leg­kevesebb szó, s a belgrádi találkozó előkészületeikor is igyekeznek kikerülni ezt a kérdéscsoportot. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyen­lősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszak­kal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az em­beri jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; 8. A népek egyen­jogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közöt­ti együttműködés; 10. A nemzetközi jogi kötelezett­ségek jóhiszemű teljesítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai háziren­det” fogadtak el. amely fi­gyelembe véve kontinensünk valóságos helyzetét (ellenté­tes társadalmi berendezke­désű, más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági in­tegrációkhoz tartozó álla­mok), megszabta a békés egymás mellett élés alapve­tő szabályait. A felsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánva­lónak tűnhetnek, hogy szinte felvetődik a kérdés: szükséges volt ezeket külön rögzíteni? Sajnos, ami a többség szempontjából oly természetes és logikus, nem volt általános. Közismert,' tény, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság. amely Nyugat-Európa gazdasági­lag legfejlettebb országa, so­káig kétségbevonta a máso­dik világháború következté­ben kialakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokrati­kus Köztársaság bekebele­zésére törekedett. Utalhat­nánk azokra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi sza­bályozást' megelőzően mi­ként próbálták Nyugat-Ber- lint „frontvárossá” és fe­szültséget keltő hídfővé ala­kítani az NDK szívében. (Erről a szándékról még ma sem tettek le egyes szélső­séges körök, jóllehet világos rendezés történt s egyértel­műen meghatározták a vá­ros helyzetét.) A kelet-nyu­gati konfliktusokban túl azonban még olyan ..nyu­gat-nyugati” összetűzések is megkívánták az európai po­litikai biztonság alapelvei­nek pontos körülírását, mint a török—görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy 3 brit— izlandi halháború. A politikai biztonság alapelvei az eltelt húsz hó­nap alatt kiállták az idő próbáját. Kedvezően alakí­tották a nemzetközi viszo­nyokat, amikor megtartották őket és kedvezőtlen hatás­sal jártak, amikor „megfe­ledkeztek” róluk. A békés egymás mellett élés szabá­lyait figyelembe véve sike­rült például rendezni a ha­tárvitákat Jugoszlávia és Olaszország között, s ezzel végleg lekerült a napirend­ről a „trieszti krízis”. A cip­rusi tárgyalások is azért kezdődhettek meg újra Bécsben, mert elismerték a szigetköztársaság területi egységét, maga választotta el nem kötelezettségét s en­nek alapján igyekeznek megoldani a görög és török közösségek vitáit. Ám szé­lesebb értelemben is tapasz­talhattuk. hogy a kelet-nyu­gati kapcsolat javulásának, az enyhülésnek nélkülözhe­tetlen feltétele a tíz alap­elv elfogadása, érvényesülé­se. Sajnos, e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem ne­gatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinensünk. Ami­kor szélsőséges erők állan­dóan megpróbálják kétség­be vonni a békés együttélés alapszabályait — s a záró- dokumentumot aláíró kor­mányok ezt nem utasítják határozottan vissza a nyu­gati országokban — mind nehezebbé és bonyolultabbá válik a párbeszéd, lassul, akadályokba ütközik az eny­hülés. Ám vehetjük a leg­újabb kampányt is: miköz­ben egyes nyugati országok­ban úgy tesznek, mintha a helsinki megállapodást tel­jesítenék az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gátolják az ál­lamok közötti együttműkö­dést és nem éppen jóhisze­műen kezelik a nemzetközi jogi kötelezettségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jog­alkotásától és senki sem hi­vatott kívülről a bíró szere­pét játszani.) Az alapok adottak: tu­----- lajdonkep­p en nem kell mást tenni mint elővenni a politikai biztonság tíz alapelvét, hogy azokat következetesen meg­valósítsák. Ha ez megtörtént nem lehet baj az építmény­nyel, sololdalúan és gyü­mölcsözően alakulhatnak az európai és észak-amerikai országok kapcsolatai. Réti Ervin Június 20—22 Brezsnyev Párizsba utazik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Fran­cia Köztársasági elnök meg­hívására június 20—22. kö­zött hivatalos látogatást tesz Franciaországban. GENF A hadászati támadófegyve­rek korlátozásával foglalko­zó genfi tárgyalásokon részt­vevő szovjet és amerikai kül­döttség tegnap megtartotta soron következő ülését. BAGDAD Tegnap Bagdadban meg­kezdődtek a tárgyalások Ah­med Hasszán Al-Bakr iraki, és Gustáv Husák csehszlovák államfő között. SALISBURY A rhodesiai fajüldöző re­zsim csapatai, amelyek va­sárnap állítólagos zimbabwei gerillák elleni akció ürügyén behatoltak a Mozambiki Né­pi Köztársaság területére, hétfőn s tegnap folytatták hadműveleteiket, és nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint, elfoglalták a rhodesiai határtól 75 kilométerre lévő Mapai városát. POZSONY Tegnap koraeste Pozsonyba érkezett az „Amur” barátság­hajó. A pozsonyi kikötőben a szlovák főváros többszáz lakosa, ifjúságának képvise­lői és az úttörők küldöttei köszöntötték a barátsághajó utasait. Nyomban a megérke­zés után barátsági gyűlést tartottak a 10 országból ér­kezett vendégek tiszteletére. A barátság hajótúra résztve­vői június 2-ig tartózkodnak a szlovák fővárosban. KOPPENHÁGA Pham Van Dong, a Viet­nami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tegnap hiva­talos látogatásra Dániába ér­kezett. MADRID Torcuato Fernandez Miran­da, a spanyol képFiselőház elnöke, tegnap sajtóértekezle­ten jelentette be, hogy egy héttel ezelőtt benyújtotta le­mondását János Károly ki­rálynak, aki azt elfogadta. Madridi megfigyelők szerint e fejlemény következtében lehetséges, hogy ha a válasz­tások során Dolores Ibarruri, a Spanyol KP elnöke, képvi­selői mandátumot kap, kor­elnöksége jogán ő lesz az új parlament elnöke, amíg a tisztséget választás vagy ki­nevezés útján be nem töltik. Szovjet—bolgár közös köz­lemény aláírásával fejeződ­tek be tegnap délelőtt Moszk­vában a tárgyalások a szov­jet vezetők és a Todor Zsiv­kov vezette párt- és kor­mányküldöttség között. Szov­jet részről a látogatás ered­ményeit összegező okmányt Leonyid'Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, bolgár részről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának első titkára, az Államtanács elnöke írta alá. Az aláírás előtt Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov baráti megbeszélést tartott. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere során Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megkülönböztetett figyelmet szentelt a kapcso­latok hatékonyságának foko­zásával összefüggő kérdések­nek, hangoztatva, hogy a két ország sokoldalú együttműkö­dése megfelel a szovjet és a bolgár nép, valamennyi szo­cialista ország népe érdeké­nek. Folytatták az eszmecserét a kommunista és munkás­mozgalom időszerű kérdései­ről, a nemzetközi problémák­ról. Ezzel kapcsolatban alá­húzták, hogy a két ország el­sőrendű jelentőséget tulajdo­nít a fegyverkezési hajsza beszüntetésének és a leszere­léshez való átmenetnek, s ezt a célt szolgálják a szocialis­ta országok által előterjesz­tett gyakorlati indítványok. A kétnapos szovjet—bolgár tárgyalások eredményeit ösz- szegezve a moszkvai rádió tegnap délben rámutatott, hogy mindkét delegáció a helsinki záróokmány végre­hajtására összpontosította fi­gyelmét és kiemelte a poli­tikai enyhülés katonai eny­hüléssel való kiegészítését. USB—Kuba diplomáciai kapcsolatok Az Egyesült Államok és Kuba várhatóan hamarosan bejelenti: kölcsönösen diplo­máciai személyzetet küldenek a másik országba. A két or­szág kapcsolatairól legutóbb New York-ban folytatott tár­gyalások végetértek — közöl­te tegnap az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. Mint ismeretes, Čarter amerikai elnök a hét végén beszélt arról: Washington diplomatákat küldene Ha­vannába, Svájc nagykövetsé­gére, amely (a diplomáciai kapcsolatok 1961-es felfüg­gesztése óta) az Egyesült Ál­lamok érdekeit képviseli Ku­bában. Ugyanakkor kubai diplomaták érkeznének Was­hingtonba, a Kuba érdekkép­viseletét ellátó csehszlovák nagykövetségre. Az amerikai elnök a napok­ban ismételten azzal vádolta Kubát, hogy (részben kato­nai) tanácsadók küldésével „beavatkozik” Afrika ügyei­be. A tárgyaló felek elismeréssel értékelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének ülésén tavaly novem­berbe!} előterjesztett új ja­vaslatokat. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Todor Zsivkcftot a Szovjetunió Hő­se címmel, Lenin-renddel és Aranycsillag érdeméremmel tüntette ki. A legmagasabb szovjet kitüntetéseket Le­onyid Brezsnyev nyújtotta át Holland túszdráma nisztérium képviselője az asseni sajtóközpontban teg­nap délben bejelentette, a kormány üzenetet kapott a bovensmildei iskolában lévő dél-malukui terroristáktól. Az üzenet tartalmát egyelőre nem ismertették részletesen, annyit közöltek, hogy a ter­roristák „már nem ragasz­kodnak eredeti követeléseik­hez” és közvetítő kiküldését kérték a hatóságoktól. a bolgár vezetőnek a Kreml­ben. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének erről szóló ren­deleté értelmében a kitünte­téseket „a szovjet és a bol­gár nép közötti testvéri ba­rátság és sokoldalú együtt­működés fejlesztésében, a bé­ke és a szocializmus megszi­lárdításában szerzett érdeme­iért, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomban való sokéves tevékeny rész­vételéért” adományozták a BKP első titkárának, a Bol­gár Államtanács elnökének. Sajtókörök megítélése sze­rint a hatóságok változatlá- nul bíznak abban, hogy „lé­lektani hadviselésük” ered­ményes lesz, a terroristákkal szemben nem kell erőszakot alkalmazni és rábírhatják őket követeléseik feladására. Dél-malukui ifjúsági cso­portok Hollandia több váro­sában útakadályokat állítot­tak fel a malukuiak által la­kott körzetek bejáratainál. június 2-án a párizsi Le Bourget repülőtéren kerül sor a hagyományos légibemutatóra. A látványosság egyik sztárja lesz a híres „St. Louis szelleme" nevű repülőgép, amellyel Lindbergh fél évszázada először repülte át az óceánt. A kép a gépet egy Concorde mellett ábrázolja ... (Telefotó: - KS) Kommentárunk Luandái rádióbeszédek Agostinhoi Neto angolai államfő újabb rádióbeszéd­ben fordult az ország népéhez — jelentették a hírügy­nökségek. Ami Angolában történik, már hosszabb ideje éber figyelemmel kíséri a világ. A legutóbbi híreket nyilvánvaló kárörömmel fogadják Johannesburgtól Pe- kingen át Washingtonig számos olyan fővárosban, amelyben tettek és tesznek egy és mást az angolai népi állam ellen. Az igazság az, hogy Angola jelképpé és ennek megfelelően vízválasztóvá vált a fekete kontinens legeslegújabbkori történetében. Ami ott történik, ha­talmas láncreakció része. Bár a nemzeti felszabadulás folyamata a második világháború után Afrikában is sorra szűkítette balzaci szamárbőrként a kolonializmus pozícióit, a minap még komoly „fehér bástyák” előtt torpantak meg az újabb és újabb hullámok. A radi­kális változás Lisszabonban kezdődött 1974. április 25-én, amikor megdőlt a fasiszta portugál Rezsim. Ezzel a portugál gyarmattartók uralma megpecsételődött Af­rikában. A portugálok úgy hagyták ott ötszáz év után ezt a nagy és potenciális gazdag országot, hogy a nehézsé­geken kívül egyszerűen semmiből sincs elég. Szinte a semmiből kell új, igazságos elveken alapuló országot teremteni. Tudjuk maguhkról.hogy az ilyen feladatok még Európa szívében is gigászi erőfeszítéseket igényel­nek. Hogyan lenne másképp Afrikában, ahol a törzsi széthúzástól a külső beavatkozásig minden visszahúzó erőnek nagyobb lehetősége van? Ügy tűnik, voltak, akik meginogtak a hatalmon levő haladó mozgalom, az MPLA sorain belül. De a párt és a nép többsége kiállta áz újabb nagy erőpró­bát. Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: nem is az utolsót. Dehát a társadalmi haladás útja sehol sem kényelmes séta. Miért lenne az éppen egy olyan országban, amely csak tegnap rázta le a fél évezredes' szolgaság bék­lyóit.? Üzenet a terroristáktól A holland igazságügymi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom