Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 14. 4 Nem egy idényre készül A tervezők szerint az idei divat jellegzetessége az, hogy sokrétű, a különféle stílusok többféle öltözködési lehetőséget kínálnak. Nem egy idényre készülnek a kabátok, kosztümök, a ruhák, sok öltözéket úgy terveztek, hogy variálható, többféleképpen viselhető legyen. Játsszunk a ruhadarabokkal! — mondják a tervezők és ehhez javasolják például a kosztümhöz készült kiska- bátot, amelyet a nyári ingruhához blézerként viselhetünk, vagy a nagyon divatos, gyakran térdig érő tunikát, am; szoknyához, pantallóhoz, alkalmi viseletként is elegáns. A divatszínek közül előtérbe kerültek a semleges árnyalatok. Gyöngyfehér, szépiabarna és világos szürke textíliákból készülnek a tavaszi kosztümök, a nyári ruhákhoz az élénkebb színeket, a citromsárgát, a narancsszínt, az óaranyat, a világoszöldet, a pipacspirost és a világos kármint javasolják. De divatosak a kék különféle árnyalatai, mint a türkiz, az azúrkék, a nefelejcs, az ultramarin, A legdivatosabb színkombináció: a fekete világosdrappal, a fekete, vagy sötétkék citromsárgával. A kabátok egyenes vona- lúak, gyakori a raglánujj, a kissé szélesített inggallér. A kabátoknál is nagyon divatos a két oldalon elhelyezett hasíték. A kosztümöknél továbbra is a klasszikus vonalvezetés uralkodik. A fazon kiképzése szögletes, kissé férfias. Egyformán divatos a szoknyás és a pantallós kosztüm, a pantalló azonban egyenes szárú, felhajtó nélküli. Ismét szerepet kapott a térid érő, vagy a térdet takaró, úgynevezett bermu- danadrág. A ruha fontos kellék a tavaszi-nyári ruhatárban és ismét főszerephez jut. Változatlanul divat, sok tűzéssel, pántdíszítéssel, az ingruha. A lépésbőséget a szoknyán elhelyezett szembehajtások biztosítják. Újdonság az úgynevezett tunikaruha, amely nyújtott, egyenes szabással készül, alul mindkét oldalon hasítékkal. A szoknya-blúz — mint mindennapos öltözék — nem veszít a jelentőségéből. A szoknya egyenes, szűk, lépésbőségét az oldalt. vagy elől elhelyezett hasíték kötött sálgallér, a szegők teszik romantikussá, de az egyenes, karcsúsítás nélküli ingblúz a leggyakoribb a bemutatott kollekciókban. A fiatalok viseletében tovább hódít az úgynevezett vidéki stílus, ök kedvelik a tarka, gyakran kétféle textilanyag kombinációját. A buggyos ujjak, a fodrok számunkra megengedettek, mint ahogyan az ő divatjuk továbbra is: a farmer. A farmerdivat új lendületet kapott, elsősorban azért, mert jó minőségű, hazaj gyártású farmeranyagok vásárolhatók az üzletekben és bővült a színválaszték. Nemcsak sötétkék, hanem fehér, sőt lazacrózsaszín farmeranyag is kapható. A farmernadrághoz mélyen kivágott, szűk mellényt és sok szegőzéssel, tűzéssel, bőr paszpólozással díszített dzsekit, ingkabátot terveztek. Az idei divat újdonságaiból Lukács Zsuzsa rajzaival adunk néhány ötletet, öltözködési tanácsot. Az 1. számú rajzon látható kosztüm szögletes, férfias fazonú, rátűzött zsebekkel. Az egyenes vonalú szoknya szembe hajtásokkal bővül. Az ingblúz kihajtott gallé- rú, mélyen kivágott, élénk, a kosztüm színével harmonizáló színű a kis mellény. A másik rajz a továbbra is divatos poncsót mutatja, amelynek alját bőr, vagy gyapjúrojt díszíti. Fiatalok és idősebbek is viselhetik. T-vonalú tunika szerepel a 2. számú rajzon. Pantallóhoz, szoknyához viselhetjük. A képen szereplő bermuda- nadrágot azonban csak fiataloknak javasoljuk. A 3. számú rajzon látható klasszikus vonalú ingruha készülhet tarka kasmírból, műszálas selyemből. A laza, buggyos ujjat széles kézelő fogja össze. A szoknya elején, a csípőig letűzött szembehajtások a lépésbőséget biztosítják. Potoczky Júlia Ady-müsor két nyelven Vidám est Békéscsabáról fl rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor jelentkezik a Rádiószínház Csurka István: Mi van a háttérben? című darabjának bemutatójával. A darab főbb szerepeit Béres Ilona és Sztankay István alakítja. KEDDEN a Kossuth rádióban 20 óra 05 perckor a Gazdasági minifórum adásából a gépipar helyzetéről kaphatunk átfogó képet. A televízióban 20.00 órakor kezdődik a Jogi esetek adása, amelynek témája az ajándékozás lesz. Az egyik fő kérdés most az, hogy kié a menyasszonytáncért kapott 120 ezer forint. Megoszthatják-e a fiatalok, vagy a mama akarata győz. 22.00 órakor beszélgetést sugároznak Durkó Zsolt: Mózes című operájáról. SZERDÁN a Kossuth rádióban 16 óra 25 perctől közvetítést hallhatunk a Szovjetunió—Magyarország labdarugó VB selejtező mérkőzésről Tbilisziből. A televízióban 20.00 órakor Az autó című magyarul beszélő olasz tévéfilm kerül a képernyőre. A történet egy megöregedett utcalányról szól, aki valóra váltja nagy álmát, autót vásárol. Ettől azonban semmi nem változik meg körülötte. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor Kapusi Rózsa műsorából azt tudhatjuk meg, hogy mit tehetünk a magunk érdekében, a magunk védelmében. Erről beszél a főbizalmi. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 22 óra 45 perckor Ágh Attila és Zelev László, a német ideológiáról beszélget. Az alapgondolat: Emberkép vagy utópia? SZOMBATON a Kossuth rádióban 9.00 órakor kezdődik az Ifjúsági Rádió műsora, az irodalmi vizsgavetélkedő. A 14 óra 25 perckor kezdődő szerkesztőségi beszélgetésből arra kaphatunk választ, hogy kilábol-e burgonyatermesztésünk a hullámvölgyből? A beszélgetésben hallhatjuk kutatók, termelők és felvásárlók véleményét a témáról. A televízióban 17.00 órakor kezdődik a második nemzetközi karmesterverseny döntője, amelyet a IV-es stúdióból láthatunk. A díjkiosztó gálaestre pedig vasárnap 21 óra 25 perckor kerül sor. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 9 óra 05 perckor a Rejtett forrás adásában Lator László beszél Nadányi Zoltán költszetéről. 18 óra 45 perckor sugározzák az ipolysági Városi Színházteremből a magyar és a csehszlovák rádió két nyelvű Ady-műsorat. Címe: „A tűz csiholója". A televízióban 20 óra 05 perctől a békéscsabai Jókai Színház művészeinek vidám estjét láthatjuk Ó, azok a szép régi házasságok címmel. Egytálételek Nyáron virágzó díszcserjék Elmúlt az az idő, amikor a nagymama egytálételének elkészítéséhez hosszú órák. sőt félnapok voltak szükségesek. Ma ugyanilyen ízletes egytálételek 25 perc alatt elkészíthetők. Nézzünk néhány receptet! MEXIKÓI BABTÁL Elkészítési ideje: 20 perc. Hoz- závalók 4 személyre: Fél kísértés tar.ia (sovány). 6 dkg szalonna, 1 evőkanál ola.í. 20 dkg hagyma. 1 db zöldpaprika, 2 doboz (kb. fél kg) főtt szemesbab. kb. 35 dkg főtt burgonya. 8—10 dl húslé (húsleveskockából), só. kakukkfű, majoránna. esetleg kevés snidling. A húst egészen vékony csíkokra vágjuk és a feldarabolt szalonnával együtt forró olajban jól megsütjük. A 8 részre vágott hagymát és a vékony csíkokra vágott zöldpaprikát ebben megpároljuk. A babot és a feldarabolt burgonyát hozzáadjuk és húslével felöntjük. Fűszerezzük. és 10 percig még főzzük. Snidlinggei megszórva tálaljuk. káposztás egytal Elkészítési ideje: 20 perc. Hozzávalók 4 személyre: 6 dkg szalonna, 6 dkg margarin, 3—4 db debreceni, 1 db zöldpaprika, 1 kg savanyúkáposzta. 1 liter húslé (húsleveskockából), kapor, 1 késhegynyi édesnemes paprika, 1 közepes nagyságú alma. A szalonnát feldaraboljuk és kiolvasztjuk a zsirját, majd margarint adunk hozzá. A vékony csíkokra vágott paprikát ebben megpároljuk, majd a karikákra vágott kolbászt (debrecenit) hozzáadjuk és jól megsütjük. Hozzáadjuk a savanyúkápasztát, pároljuk és felöntjük húslével. Kaporral és az egyéb fűszerekkel ízesítjük. 5 percig lassú lángon pároljuk. Kevéssel a tűzről való levétele előtt hozzáadjuk a meghámozott, feldarabolt almát. ZÖLDBORSOS EGYTAL Elkészítési ideje: 20 pe'rc. Hozzávalók: 1 közepes nagyságú vöröshagyma, 30 dkg leveszöldség, 5 dkg margarin, 1 zacskó mélyhűtött zöldborsó. 3—4 db nagyobb burgonya, só. frissen őrölt bors, 25 dkg szalonna, petrezselyem. A feldarabolt hagymát a megtisztított leveszöldséggel forró zsírban megpároljuk, majd 1 liter forró vízzel felöntjük és hozzáadjuk a zöldborsót. Majd a megtisztított nyers burgonyát is hozzákeverjük és kb. 20 percig főzzük. Sózzuk és borsozzuk. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk, külön serpenypőben ropogósra sütjük és petrezselyemmel együtt a borsós tálhoz keverjük. Akik évek óta fekélybetegségben — gyomor- vagy nyombélfekélyben — szenvednek, tudják, hogy a tavasz és az ősz kritikus időszak számukra. Ilyenkor panaszaik gyakran fokozódnak, a diétás és a gyógyszeres kezelésre kevésbé reagálnak, s 'általában érzik, hogy „rossz periódusban” vannak. Egy idő múlva azután ezt a rossz periódust panaszmentesség váltja fel. Ekkor viszont többnyire még gyógyszerek nélkül, sőt kisebb diétahibák ellenére is jól van a beteg. Persze nem minden egyes esetre jellemző ez a periodikus, szakaszos lefolyás. Vajon mi okozza a fekélybetegségnek ezt az évszakokkal összefüggő hullámzását és tudunk-e valamit tenni ellene? Mai ismereteink szerint a gyomor- és nyombélfekély oka annak a harmonikus egyensúlynak a felbomlása, amely a külvilá- gi ingerek, az idegrendszer és a belső szervek működése között fennáll. Bizonyos környezeti hatások megzavarják az eleve érzékenyebb, sérülékenyebb idegrendszert. Emiatt a gyomor illetve & nyombél nyálkahártyájának egy-egy pontján vérellátási zavar támad. Ezeken a helyeken azután a nyálkahártya már nem képes ellenállni a gyomorsav maró hatásának. A károsító környezeti tényezők természetesen nagyon sokfélék. Közöttük szerepelnek a meteorológiai változások is. Amikor az egyik évszakot követi a másik. olyankor nemcsak me- teborológiai változásról van szó. Egész életmódunk, életritmusunk — mozgásunk, táplálkozásunk, öltözködésünk, időbeosztásunk — átalakul. Ez az átállás a szervezettől jó alkalmazkodóképességet. rugalmasságot követel. Ha az idegrendszer labilis. túlérzékenv és a gyomor-nyálkahártya bizonyos veleszületett sajátságai is fekélyre hajlamosítanak, akkor a szervezel az említett változásokat megsínyli. Nyáron kevesebb virág- iá fa, cserje díszíti kertjeinket, parkjainkat. Vagy talán más növények pompája mellett nem vesszük észre őket. A hiányérzet csak a fafajok és fajták helytelen összeállításából ered. Náluk is sok cserje virágzik. Ezekből nézzünk most egy csokorra valót. Ilyen például a nyári orgona (Buddleia davidi.) Kínából származik. 2—5 m magasra is megnő, többnyire felálló ágú, gyorsnövésű cserje. Hajtásai gyengén szögletesek, finoman szőrösek. Levelei hosszúak, alul ezüstösen szőrösek. Júliustól októberig hozza felálló vagy bókoló, karcsú bugában li- láskék. lila, pirosaslila, rózsaszínes vagy fehér, illatos virágait. Napra ültessük, tápanyagban gazdag talajra. Nyáron öntözzük. Jobban díszük, ha párás körülményeket között van. Nálunk gyakran vissza- fagy, de az egyéves hajtásain virágzik, így minden évben díszít. Nyáron zölddugványozással vagy érés után magvetéssel szaporítjuk. Elég jól ered fás dugványról is. A kúszó cserjék közé tartozik a klemátiszok (Clema- tis jackmanii hibdidek). 3— 4 méter magasra kúszó, gyorsnövésű cserjék. Levelei ősszel esetleg sötétpirosra színeződnek. Virágai júniustól októberig nyílnak. 10—15 cm átmérőjűek, kékek, fehérek. rózsaszínűek, egyszí- nűek vagy tarkák. Fény és páraigényes kúszócserjék. A tűző napon lassabban fejlő-' dik és a szeles, hideg helyen nem él meg. Zöldoltással, esetleg bujtással szaporíthatjuk. Mit tegyen a fekélyben szenvedő beteg? Elkerülhetetlenül vár rá a tavaszi gyomorfájás, az étvágytalanság és mindaz a sok kellemetlenség, amivel betegségének kiújulása jár? Az évszakok váltakozása elől nem menekülhet el és hátrányos idegrendszeri adottságait is alig változtathatja meg. Már magában az sokat jelenthet, ha a beteg tudja, hogy betegségének lényege a gyomron kívüli. Ha számol azzal, hogy alkalmazkodóképessége mérsékeltebb, idegrendszere érzékenyebb mint a többieké, akkor életmódját, körülményeit, ambícióit és emberi kapcsolatait is megpróbálhatja ennek megfelelően alakítani. A labilis idegrendszer teherbírása is fokozható jó időbeosztással, kikapcsolódással, aktív pihenéssel, sporttal. A tavasszal és ősszel várható rossz periódusokban panaszok hiányában is érdemes szigorúbban venni a diétát és szedni az orvos által rendelt gyógyszereket. Nyugalmi időszakban a fekélybetegnek csak olyan diéta szükséges, amelyet saját tapasztalata diktál. A várható kiúju- lás idején azonban feltétlenül kerülni kell az erősen fűszeres, rostos ételeket, a füstölt és sült húsokat, a kávét, az égetett szeszt és a dohányzást. Nagyon fontos a gyakori étkezés is. A diétán kívül olyan gyógyszereket rende] az orvos, melyek csökkentik az úgynevezett vegetatív idegrendszer érzékenységét és gátolják a savtermelést. A körülmények és az életmód tudatos alakításával, a diétás előírások pontos megtartásával és némi gyógyszeres támogatással sokszor elkerülhető a szokásos tavaszi ..rossz periódus”. így a fe- kélvbeteg ember is zavartalanul gyönyörködhet a ta*- vasz csodáiban, élvezheti az ébredő, megújuló természet szépségét. Dr. Péteri Miklós Szintén nyáron virágzik a hortenzia (Hydragea mac- rophylla). A tavasszal cserépben meghajtatott növényeket nyár folyamán ki lehet ültetni a kertbe, félárnyékba vagy árnyékba. A meleg helyet nem szereti. Szép példányokat láthatunk a savanyú talajú vidékeken. 8—10 évig is egy helyen maradhatnak. Néha visszafagy a csúcsrügy, de a mellékrügyekből is virágozhat. Kiültetéskor tőosztással vagy nyáron zölddugványozással szaporítjuk. Régi parasztkerti cserje a mályvacserje (Hibiscus sy- riacus). 2—3 m magas, felállóágú, tömött, zárt koro- nájú növény. A virágai a levelek hónaljában egyenként álnak. 6—10 cm átmérőjűek, kékeslilák, fehérek, rózsaszínűek vagy pirosak, augusztusban és szeptemberben nyílnak. Jó táperőben levő és jó vízgazdálkodású talajon díszük. Száraz helyen még öntözéssel is rosszul fejlődik és gyengén virágzik. Napra ültessük, de félárnyékban is megmarad. Alacsony sövényt is nyírhatunk belőle. Magvetéssel szaporíthatjuk, tavasszal vagy nyár elején saját magefheaira szemezzük. Az előretörő gyökérsarjakat is leválaszthatjuk ősszel. Hálás sárga virágú díszcserjénk a potentilla vagy pimpócserje (Potentilla fru- ticosa). 50—100 cm magas, sűrűn ágas cserje. Májustól a fagyokig virágzik. Jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajt igényel. Klímánkat jól tű(-i, de nyáron öntözni kell. Bujtással vagy nyáros zölddugványozással szaporítjuk. Tőlünk tanul magyarul... Az óvoda előterében várakozom. Egy kisfiút öltöztet az anyukája. A benti ruháit szatyorba rakja, és beküldi vele: — Vidd be a cuccodat! Most egy kislány szalad ki apukája elé. A férfi süteményt nyom a kezébe. Az apróság harapdál belőle, miközben menne vissza a holmijáért. Az apuka visszatartja: — A kaját ne vidd be! Mindennapos párbeszédek ezek. S nem is azért hibáztatom, mert a cucc, a kaja szavak nem illenek a kultúrált beszédbe. Módjával alkalmazva, sajátos helyzetben hangulatuk lehet. Az a baj, hogy tucatnyi egyéb szót hehelyettesítenek. A cucc a holmit, az öltözéket, a ruhákát, a felszerelést vagy más ösz- szefüggésben a csomagot, poggyászt, kelléket, eszközöket. A kaja pedig mindenfajta ennivalót, a paprikás csirkét éppúgy, mint a vajas zsömlét. A cucc, kaja, bigyó, ciki, klassz és társai afféle pótszerek, amelyek az árnyalt nyelvhasználat helyett a nyelv ősi, primitív állapotára utalnak vissza. A szavak értelmét, hangulatát a gyerekek főképpen családi körben ismerik meg. Nem szabad félrevezetnünk őket e tekintetben sem. Nem fogadhatjuk el hétköznapi használatra az olyan szavakat, amelyek inkább a tizenévesek egymás közötti érintkezésében élnek. El is szegé- nyítenénk ezzel a nyelvet, hisz nemegyszer 6—8 másik szó helyett használjuk a mindenhová behelyettesíthető alakot. A gyerekek családi körben, a szülőktől tanulnak meg magyarul. Rajtuk múlik, hogy kifejező, színgazdag vagy szegényes anyanyelvvel bocsátjuk őket útjukra. Á L Á tavasz és a gyomorfekély
